Part

 1  2|        mind a kettőt, ahogy aztán nekik tetszik?~– De nem úgy, hanem
 2  4|          a tanácsost, mert Hamlet nekik szórta szétdarabolt hulláját.~
 3 11|        igen jó szolgálatokat tett nekik, ki a legszorosabb ablakvasak
 4 11|   belülről egyet-mást kiadogatott nekik; míg nekem olyformán vették
 5 11|           mondták, hogy én vagyok nekik az Aó-Baó. Amikor tehát
 6 12|           voltak, és időt kellett nekik hagyni, hogy a mulatságot
 7 13|         kántor és praeceptor, aki nekik énekeljen és a gyerekeit
 8 13|          vannak itten; kosta kell nekik: a régi meghalálozott. Bergengóciának
 9 13|          betegség; jobban tetszik nekik az országút, örökké menni,
10 19|           hódító mosolyával mondá nekik:~– Megbocsássanak, jó barátim,
11 23|        Megadom a kegyelmet, szólt nekik Morillo, ha ráálltok, hogy
12 23|        mutatták arcaikon, hogy ez nekik fáj. A szörnyeteget e hősi
13 23|     négereket, szabadságot ígérve nekik, ha a patriótákat kiirtják. –
14 23| ellenségei hallgattak azért, mert nekik tetszett.~Midőn a gyémánt
15 23|            és én felelni tartozom nekik kérdéseikre. – Nem, don
16 23|            Jól tudom én, mi bajuk nekik. Nem a brutusi erények ösztöne
17 24|            csak annyit mondhattam nekik, hogy Salernóban találkozunk,
18 24|      szemben. Csak annyit mondott nekik, hogy itt e helyen harcolt
19 26|       közé Robertson, s elkezdett nekik mesélni.~Mesélt nekik régibb
20 26|   elkezdett nekik mesélni.~Mesélt nekik régibb utazásaiból, mikor
21 26|          felhasználni.~Elbeszélte nekik, mily gyönyörű élet volna
22 26|     építsenek, ruhákat varrjanak: nekik csak a vég nélküli gyönyörűség
23 26|      Robertsont, hogy mutassa meg nekik ezt a szigetet. Robertson
24 26|   aranyban. Ezen összegen kellett nekik tervük szerint Amerikában
25 26|     Újhollandiából; akár tetszett nekik, akár nem, el kellett utazniuk
26 26|        elfogytak, adasson valamit nekik az Isten nevében; azok aztán
27 28|           lénungjukat, megmutatta nekik, merre van Szilézia, s azzal
28 28|           tiszttartó leányok, kik nekik kosarat adtak, hogy földesuraik
29 29|        mert az pontosan kifizette nekik a kötelezett móringot neje
30 29|          cselédjeit, s parancsolá nekik, hogy vigyék a marquist
31 29|  tébolyodottak annyi dolgot adtak nekik, hogy oly nyugalmasabb betegekre,
32 30|       lopták el, mintha nem volna nekik maguknak is elég; végre
33 32|           cselédeimet, megmondtam nekik, hogy itthagyom őket; a