Part

 1  1|    mérföldig elém gyalogolt az úton, melyen várt, s ha elkéstem,
 2  4|       adva mellé, hogy azok az úton kémleljék ki Hamlet lelkét.~
 3  4|    lelkét.~Az ifjú királyfi az úton még bolondosabban viselte
 4  4| farkasok futottak keresztül az úton:~– Nézd csak – mondának
 5  4| eltaszított neje eléje jött az úton, kisgyermekét karján hozva.
 6  5|       hallhassuk egymásnak.~Mi úton is lehetett volna?~Titkunkat
 7  9|      nagy Pesten, akibe valami úton beleköthetnék, öntől kérdezem
 8 11|   vihette ki, a boldogtalan az úton dugárusok közé keveredett,
 9 12| szolgáltattatott a legrövidebb úton minden valahol felfedezhető
10 13|   először láttam; másodszor az úton találkoztam vele, rút locspocs
11 13|        csomag tollat, amire az úton különös szükségem volt.~
12 13|    várt reá, mint gondolta; az úton kegyetlen hózivatar lepte
13 14|        megérkezett Mekkába; az úton rablók támadták meg, minden
14 14|      imént mondtad el, hogy az úton kiraboltak, és most meg
15 19|     felülhetünk.~Bizonyosan az úton akarnak bennünket leöldösni.~
16 23|   minden szeglete felé, minden úton és minden út nélkül, elhagyva
17 25| gondolat hányt-vetett az egész úton, jobban, mint a döcögős
18 26| nevezteti magát, egész istenes úton jut-e ahhoz a sok pénzhez,
19 28|    közelebb lehess, én a másik úton megelőzlek a közös óhajtásban?~
20 29|      maga után. Nem tartott az úton, nem találkozhatott senkivel;
21 29|   kedvesével, kinek ily csodás úton jutott birtokába, mindaddig
22 30|       hat húszas; amit csak az úton elöl-utol találtak, mindent
23 30|     selyemkendője elveszett az úton, cipője a sárban elmaradt.
24 32|        úgy vitt ezen a döcögős úton, mint a tojást. – Én igazán
25 32|     járok; a kocsisom az egész úton sírt, fohászkodott.~– Jaj,
26 32|       van: a kocsisom az egész úton sírt, s utoljára gyilkosságot
27 32|      embert taszítottam fel az úton, annyit tudok, hogy a legutolsó,
28 32|        illik hozzá.)~– Ezen az úton rendesen ki szokott jönni
29 32| helyettem már megzálogoltak az úton, s aligha rám nem kerül
30 32| szobába, melybe ily tüneményes úton lettem átvarázsolva.~Valóban