Part

 1  1|      végig fejemtől szívemig; oh ezek olyan levelek, minőket első
 2  1|         hogy férjét elámítsa; és ezek a levelek mind-mind azon
 3  2|        csupa szimmetria kedvéért ezek is testvérek lettek légyen
 4  2|         a különbség.~Hanem azért ezek sem tudták, hogy melyik
 5  4|      csoda – felelt rá Hamlet –, ezek a szép átlátszó hullámok
 6  5|         Nagy Sándor halálát, mit ezek elébb megírtak, mint Görögországban
 7  7|      helyzet, amily óvatossággal ezek a veszedelmes port elosztották,
 8  8|           Páholyt vettem: lássák ezek a franciák, hogy kivel van
 9 13|         falu tudja már eszerint. Ezek a kérges, emberfélő pofájú
10 19|  keverhetett volna bennünket, ha ezek a gazfickók tőlem nem félnek,
11 20|     Ember, akinek nincsen lelke.~Ezek a lélek nélküli emberek
12 20|     afelől, amit szemeik láttak.~Ezek a nyomorult bizebánok.~Hanem
13 23|       megszabadítottak elé, mert ezek nem kisebb tiszteletet érdemelnek,
14 23|          érezni, mint hódolatot.~Ezek a polgárkatonák, ezek a
15 23| hódolatot.~Ezek a polgárkatonák, ezek a sennorokból lett harcosok
16 23|         dugd hüvelyébe kardodat! Ezek az urak itt az én bíráim;
17 26|      mögül egy tolvajpillantást; ezek a nagy, sötét szemek úgy
18 26|          van, aki tetteti magát: ezek azok, kik elárultak bennünket.
19 26|       tolvajokat és zsiványokat; ezek között tekintett szét Robertson,
20 27|           Micsoda furcsa emberek ezek? Hogy ezeknek senki sem
21 27|         sem mutatják be magukat. Ezek bizonyosan vademberek.~A
22 28|     többitől váltságdíjat venni; ezek voltak első tréfás kísérletei.
23 30|         végigkeni mogyoróhájjal.~Ezek akkor nagy dühösen elfutnak
24 32| odábbment.~Uhm; be fucsa emberek ezek itt énkörültem; be különös
25 32|   felvilágosítást? Miről?~– Hogy ezek a cselédek mifélék és más
26 32|          ez a nagy bosszúság. Ha ezek a rococo nagyságos urak
27 32|      Aztán csak volnának hát bár ezek is olyan régimódi becsületes
28 32|        pirosakat, mint a gránát; ezek megenni valók. Apám ilyet