Part

 1  1|              elém gyalogolt az úton, melyen várt, s ha elkéstem, egész
 2  4|              a bűbájos szűz keblére, melyen férfiszív azelőtt nem dobogott
 3  5|          tenger fog közöttünk lenni, melyen át egyikünknek sem szabad
 4  7|             egy füstös pergamentért, melyen egy római imperator autographiája
 5  8|       odafurakodtam az előcsarnokba, melyen keresztül kellett haladni.
 6 10|            nyitja fel a szellentyűt, melyen keresztül friss levegő jut
 7 11|            lépnem művészi pályámról, melyen annyi maradandó babért arattam.~
 8 11|        melyet megmarni, sem színpad, melyen debutírozni, sem tudomány,
 9 13|          neki azon a szigorú hangon, melyen bennünket, kisfiúkat szokott
10 21|             s szembeállt az ajtóval, melyen annak ki kelle jönni: hogy
11 23|            hátra az évből, az a nap, melyen ismét le kelle tenni a nemzetgyűlés
12 23|             mindenik pad e teremben, melyen gonosz tanácsokat forralva
13 23|           elvonja kedvesét az útról, melyen járnia gyalázat; de ha nem
14 24|     visszatérhetéstől is.~A dombról, melyen sátora állott, három ellenséget
15 24| históriaíró-nő, azon nap éjszakáján, melyen császári atyja seregei Durazzo
16 26|            szűk barlangon keresztül, melyen a hegyi patak kifoly; de
17 26|              odalépett az asztalhoz, melyen a lámpa alatt a térkép és
18 26|   végigmászva a meredek sziklafalon, melyen eddig meglapult, hirtelen
19 29|             egy nő fehér öltözetben, melyen fekete szalagcsokrok voltak,
20 29|              üres.~Azon az éjszakán, melyen az asszonyt eltemették,
21 29|            mozdult el az ágy mellől, melyen Amália feküdt; akkor az
22 29|    virradatra egy nagy síkságot ért, melyen sem erdő, sem hegyszakadék
23 29|            végén van egy nagy törés, melyen befér egy ember, s odabenn
24 29|             valamelyik léglyukon át, melyen vissza nem lehet jönni.
25 29|              most is ott az a kötél, melyen a koporsót leeresztették.