Part

 1 23|             Egy napon két gyönge gyermek jelent meg Morillo előtt;
 2 23|      mivel Arismendi rokona. – A gyermek ártatlan szava kegyelemért
 3 23|       inte a hóhérnak, s mindkét gyermek elveszté egyik fülét, anélkül,
 4 23|  tördelni össze, mint szégyenlős gyermek bukott le a lováról, vezére
 5 23|      szerette Bolivárt, mint egy gyermek, Piar Manuel, a nagyravágyó,
 6 23|            S ki mondá neked azt, gyermek, hogy e férfi Bolivár? Nő
 7 23|         kezét, és sírt, mint egy gyermek örömében.~Legvégül jött
 8 23|         éve, hogy született, még gyermek; majd megtanul saját lábain
 9 24|      eszme.~Végre elálmosodott a gyermek; dalai elfogytak, gyönge
10 24|     mondá neki:~– Menj anyádhoz. Gyermek vagy még. Menj játszani.~
11 24|    fejedelemnek.~Csak e szóért: „Gyermek vagy mégy, menj játszani!”~
12 24|      atyja – légy ezután te az – gyermek még, hadd játsszék…~És azzal
13 24|     azzal, hogy ezt mondá neki:~„Gyermek vagy még, menj játszani”.~
14 29|          is el tudja foglalni.~A gyermek hitt az álomnak és a szép
15 29|           Oliva, a tizenkét éves gyermek hideg keserűséggel tudott
16 29| megfordult, s mint egy szemérmes gyermek, kinek az első vallomás
17 29|       múlva. Most kezdett el még gyermek lenni, örülni a mezei virágnak,
18 29|     zörgettyűvel, danolt neki, a gyermek nem akart aludni.~Azután
19 29|     sírversét olvashatta?~– Bohó gyermek, te! A boldogság elbizakodottá
20 32|          éreztem magamat, mint a gyermek, akit a bölcsőben ringatnak,
21 32|      énekel, addig énekel, míg a gyermek elalszik.~A gyermek – mármint
22 32|        míg a gyermek elalszik.~A gyermek – mármint én – csak reggel
23 32|           ha kimondom, hogy ez a gyermek enyém, mi fog történni vele,
24 32|           Eddig nem volt őrült a gyermek, de ha ön elmegy, az fog
25 32|          hozzájárulható.~Szegény gyermek! Amint a kastélyban váltott