Part

 1  1|           képzelődő vagyok. Ebből engemet ki nem gyógyít. Nekem ez
 2  1|          Amilyen igazán szerettél engemet valaha, amilyen igazán szeretsz
 3  7|       embereknek. Ki lehet az, ki engemet ezelőtt háromszáz esztendővel
 4  9|              Ugyebár, nem tetszik engemet ismerni?~– Bizony… De bizony…
 5  9|          teremtés volt szegény, s engemet a könnyelműsége által többszörösen
 6 11| instructornak hívtak, voltaképpen engemet nevelt-e, vagy a kisúrfit.
 7 11|         gyapjút vitt a városba, s engemet is bevitt magával, mennyiben
 8 11|     valami kollégám lakott, ki is engemet meglátván, rögtön kirohant
 9 11|        ember két hónapig tanított engemet és gazdámat mindenféle mutatványokra,
10 11|       mutogatni városról városra: engemet mint olyan komondort, aki
11 11|         országban. Ő lett a Láma.~Engemet is körülfogtak, megtapogattak,
12 12|          meg, hogy mint érzesz te engemet?~Erre a tromfra megint kacagott
13 14|           akkor meglátjátok, hogy engemet fog nevezni férjének, ki
14 20|       éjjel tudtomra adá, hogy te engemet meg akarsz ölni, mivel a
15 23|       mind a négy társam meghalt, engemet egy golyó sem ért. Hatalmasabb
16 23|     hévvel adtam által; ha szeret engemet Bolivár, úgy ráveendem őt,
17 25|       mindennap mondom. Ön látott engemet sírni maga előtt.~– Sőt,
18 25|       szemtelenség! Ön megszöktet engemet a házamtól; ön hírbe hoz,
19 26|     véletlenül meg találna halni, engemet tesz osztályrésze örökösévé.
20 29|   megcsókoltam azt; gondold, hogy engemet csókolsz benne.”~Malmont
21 29|        hogy a szerencsétlen ember engemet titkos üldözőjének képzel,
22 29|        Minthogy ez ügy hovadőlése engemet is nagyon közelről érdekel,
23 29|        oly közvetlen támadja meg; engemet téve ki a világ gúnyának