Part

 1  1|           napon ismét eljött érte a grófnő, s nagy kéréssel, könyörgéssel
 2  1|         éppen akkor hajtatott oda a grófnő is, kit többször említék.
 3  1|            hogy félrevonulhassak. A grófnő újra hintajába ült és hazament.
 4  3|          király a szép Giblet Mária grófnő előtt, mindennap nézte,
 5 10|            az volt a szokás, hogy a grófnő híre nélkül cselédet fel
 6 10| szobaleányának.~Ha Saint Creux és a grófnő ahhoz a fajához tartoztak
 7 10|           volt, mint tiszta szívű a grófnő; s midőn Josephine az első
 8 10|        szerencsétlen Saint Creux.~A grófnő meg volt rettenve e fölfedezésen.
 9 10|            Saint Creux-ére nyílt. A grófnő nem volt hozzászokva, hogy
10 10|             élete viszontagságait a grófnő előtt, s Josephine megismeré,
11 10|         minden nemes eszme iránt. A grófnő maga is óhajtott e nemes
12 10|   pillanatjuk maradt mentségükre.~A grófnő hirtelen megragadta Saint
13 10|           csörömpöltek a katonák.~A grófnő bátor nyugalommal lépett
14 10|            keressék nálam – szólt a grófnő.~A kapitány három őrt állított
15 10|       kapitány három őrt állított a grófnő mellé, felvont fegyverrel;
16 10|           perc múlva útban voltak a grófnő hintójában és a lovasok
17 10|          múlva ismét felnyithatja a grófnő kedvese börtönét. Milyen
18 10|          ott kellene neki állani.~A grófnő ábrándozva, félig öntudatlanul
19 19|               Nos, aztán? – kérdi a grófnő. – Azért nincs mit megállnunk,