Part

 1 23| leánya.~Dona Laurenzia di San Sol legszebb hajadon volt a
 2 23|        Az öreg Esteban di San Sol egy fiatal lovagnak szánta
 3 23| kapuit. Te leány vagy, de San Sol leány; karod gyöngébb, mint
 4 23|       az utolsó cseppet a San Sol vérből másutt látta elhullani,
 5 23|         Íme a hét elesett San Sol lelke egy leányban egyesült!”
 6 23| Gideon, hogy Laurenzia di San Sol a diadalmas ellenség kezére
 7 23|  neked, dona Laurenzia di San Sol!~A hajadont magán kívül
 8 23|  hármat, úgy vonta őket a San Sol palota kapujáig, esküdve,
 9 23|     zsöllyeszékében a vak San Sol Esteban is, kísérve leányától
10 23|      hirtelen előlépett a San Sol leány, a szép Laurenzia,
11 23|  venezuelai leány –, hogy San Sol Laurenzia férje zsarnok
12 23|     Csak a vak Esteban di San Sol maradt ülve helyén.~– Ne
13 23|     sietett Laurenziához.~San Sol leánya még nem tudott semmit
14 23|       gyülekeztek össze a San Sol kastélyban valamennyien.
15 23|    őket.~– Azt ne tedd. A San Sol kastélyban nem árthatnak
16 23|       hadd vesszek el.~…A San Sol palotában bezárt ajtók mögött
17 23|     még dona Laurenzia di San Sol nevet visel. A hölgy, ki
18 23|   borzongva távoztak el a San Sol palotából, eltakarva arcukat