Part

 1  3| szívében minden csepp vér, mely eddig gyönyörre vágyott, a vakmerő
 2  4|       fel; új érzelmektől égve, eddig ismeretlen gondolatok közt
 3 16|    akartál, nem elég volt engem eddig búsítani? Te, te rossz ember!~
 4 18|    akartál, nem elég volt engem eddig búsítani? Te, te rossz ember!~
 5 21|        félelmes vetélytárs volt eddig a szalonokban a férfiakra
 6 21|        még sápadtabb lett, mint eddig volt. Azzal csendesen helyeikre
 7 23|    nevet, melyet adtatok; s bár eddig nem szolgáltam azt meg,
 8 23|         be is lesz végezve. Még eddig az én érdemeim e munkában
 9 23|     mögé mutatott Gideon, s kit eddig észre nem vett Bolivár,
10 23|       szorítva mondá neki:~– Ha eddig el nem fogadtam volna a
11 26|     meredek sziklafalon, melyen eddig meglapult, hirtelen beleszökött.~
12 29| suttogott e rácson keresztül. – Eddig te látogattál meg engem,
13 29|     hogy „az mindegy”, mint aki eddig semmi érdekeset sem talál
14 32|       sokat meg fog érteni, ami eddig különösnek tetszett, s ha
15 32|        ez gyógyíthatott meg.~Az eddig oly dőrének látszó arcvonásai
16 32|         hibám volt, hogy azokat eddig is másformáknak láttam,
17 32|       ön ezt talán nem is tudta eddig.~– Oh, igenis jól tudtam.~–
18 32|        Oh, igenis jól tudtam.~– Eddig nem volt őrült a gyermek,