Part

 1  1|     állt, hogy azt betege saját kezével írta, miből azt az örvendetes
 2  7|       melyet Ovidius Naso saját kezével festett, oly silány macskakaparás,
 3 14|      föl, szemeit dörzsölve két kezével, ha nem álmodék-e, mécset
 4 14|        szultán lábaihoz, és két kezével megfogá palástját.~– Óh,
 5 19|        egy darab kenyeret fogva kezével s bicsakkal szedve ki a
 6 20|         mint amidőn őt testvére kezével megajándékozá.~Raghib basa
 7 20|     amelybe azt a szultán saját kezével szokta bezárni és még azon
 8 21|         sem atyja, sem anyja, s kezével szabadon rendelkezett; aztán
 9 23| Laurenzia arcán, hevesen intett kezével Gideonnak; hangja a csatazajon
10 23|  szemeikre borult.~A vezér inte kezével, hogy szólani fog: mire
11 23|        ölelé a hős Llanerót bal kezével; jobbját kitárva tartá –
12 26|         címerrel, dúlhatott két kezével a vert aranyban, mely úgy
13 26|         fel arcát Robertsonhoz, kezével a dereglyébe kapaszkodva,
14 32|        egyenesre állt; az egyik kezével, jól láttam, hogy a dókája
15 32|       sírt és a haját dúlta két kezével, úgy kétségbe volt esve;
16 32|      méccsel kezében, mit másik kezével eltakart – az én álmaim