Part

  1  1|               egy reggel korán, még fel sem volt öltözve, egy sietséges
  2  1|              megpróbáltam ellene, semmi sem használt; majd nyilallni,
  3  1|               nem látok semmit.~– Magam sem. És mégis oly irtózatos
  4  1|              minden kincsét nekem adná, sem bírna rá általa, hogy valakinek
  5  1|             metszés, kinyitott keze meg sem mozdult az orvos kezében,
  6  1|                 az egész kezében egy ér sem látszott nyugtalannak, a
  7  1|                 látott senki; még tükör sem volt felém fordulva, hogy
  8  1|              mellettem lehet. Én semmit sem engedtem észrevenni magamon.
  9  1|                mint egy álom. Még akkor sem haragudott rám, midőn megöltem.
 10  1|              volna felettem? Nem voltak sem rokonai, sem pártfogói,
 11  1|                 Nem voltak sem rokonai, sem pártfogói, akik kérdést
 12  1|            sírboltból, legkisebb terhet sem érzék szívemen. Kegyetlen
 13  1|      összezavarták szavait, úgyhogy azt sem értettem, miket mond el
 14  1|                korán reggel volt, senki sem vett észre. A vércsepp nem
 15  1|              vércsepp nem volt kezemen, sem semmi jele a fájdalomnak
 16  2|             különbség.~Hanem azért ezek sem tudták, hogy melyik az egyik
 17  2|                  a másiknak meg egyszer sem, s elmondták Minkának az
 18  2|            jobban lamentáltak, utoljára sem volt mit tenni egyéb, mint
 19  2|              öregúrnak, hogy a régieket sem dobta azért a tűzbe, gondolva,
 20  3|        alattvalói számára hozott, az őt sem nem kötelezi, sem neki elégtételt
 21  3|                 az őt sem nem kötelezi, sem neki elégtételt nem ad! –
 22  3|                hű volt-e férjéhez, vagy sem, mert az a trónörököst fosztaná
 23  3|             vagy szerelmedet.~– Egyiket sem fogod bírni.~– Oh – szólt
 24  4|            lelte a költők óriása, kinél sem azelőtt, sem azután nagyobb
 25  4|              óriása, kinél sem azelőtt, sem azután nagyobb nem volt
 26  4|     halálveszedelme.~Testvére Fengo, ki sem oly deli, sem oly hős nem
 27  4|                 Fengo, ki sem oly deli, sem oly hős nem volt, mint ő,
 28  4|              lett örökre, eltűnt, senki sem tudta meg, hová lett.~Hamlet
 29  4|                az egész vendégség alatt sem enni, sem inni nem akart,
 30  4|               vendégség alatt sem enni, sem inni nem akart, s általában
 31  4|                jött sírni, panaszkodni, sem szemrehányásokat tenni férjének,
 32  4|                 fogta el mindnyáját. Be sem várták a támadást, elhányták
 33  4|                együtt a harcba, melyből sem Hamlet, sem ő nem tértek
 34  4|             harcba, melyből sem Hamlet, sem ő nem tértek vissza.~Ott
 35  5|                  kelt, fecsegett; senki sem gondolta, hogy mi most egymással
 36  5|            lenni, melyen át egyikünknek sem szabad menni, s még csak
 37  5|                csak az a vigasztalásunk sem marad, hogy a messzeségbe
 38  5|              itt alant!”, s még csak az sem boldogíthat bennünket, hogy
 39  6|            gyalázattal oszthatja, senki sem mondja érte, hogy becstelen;
 40  6|                jártak utána, de ő egyre sem hallgatott; arra gondolt:
 41  6|                terjedni kezd; egy férfi sem biztos alvó ágyában többé,
 42  6|      elfogyasztani a nők táborát. Egyet sem fogtak el élve; a nő harcolt,
 43  7|             beszélnek a ***-iak, s máig sem tudják elgondolni, hogy
 44  7|            kuckóban, amiből az angyalok sem értenek egy szót sem; a
 45  7|           angyalok sem értenek egy szót sem; a legeslegokosabbak pedig
 46  7|              adott volna, indigestióban sem igen szenvedett, hogy abban
 47  7|              fogaira két esztendő alatt sem költött volna el.~Bandi
 48  7|              készen volt vele, hogy egy sem valódi!~Egyszer Bandi öcsém
 49  7|               olyan kell nekem.~– Senki sem ismer rád róla.~– Annál
 50  8|                felettem ülnek.~Mondanom sem kell, hogy diadalom milyen
 51  8|               Az én istennőm egy percig sem engedett várakozni; ő is
 52  9|             ugyan jól megtanított, máig sem tudok.~– Pedig hát lássa
 53  9|                 vagyok, mert nekem elém sem teszik a beírt papirost,
 54  9|              három.~– Igen. Hanem ehhez sem ment. Harmadszor megkérette
 55  9|              mátyusföldi esperes, ahhoz sem ment, ez is mást vett el,
 56  9|              vett el, de ennek nem volt sem fia, sem leánya.~– No, azzal
 57  9|                 ennek nem volt sem fia, sem leánya.~– No, azzal járt
 58  9|            annyi fia lenne, hogy számát sem tudná.~– Nem úgy van; de
 59  9|        haragszom a fejemre, mert semmit sem tudok megtanulni, haragszom
 60  9|               képem nem szép, azért meg sem mosdom; én nem adnék magamért,
 61  9|                minthogy én magam semmit sem tudok, semmire sem vagyok
 62  9|               semmit sem tudok, semmire sem vagyok képes és semmim sincs.
 63  9|               De még a kínai császárral sem.~
 64 10|                indított válópere sehogy sem haladt előre, akit pedig
 65 10|                a földet seperte. Sehogy sem tudott vele boldogulni.
 66 11|            átváltoztatott tündérherceg, sem egy állatnak maszkírozott
 67 11|               nem mondhatok, miután azt sem tudom határozottan, vajon
 68 11|     scrupulosusok.~A kisúrfinak semmije sem maradt, csak én. A cselédek,
 69 11|             bolyongott azután az utcán, sem dolgozni, sem koldulni,
 70 11|                 az utcán, sem dolgozni, sem koldulni, sem lopni nem
 71 11|                 dolgozni, sem koldulni, sem lopni nem tanították, egész
 72 11|            együtt elismerem, hogy semmi sem tökéletes a világon; úrkoromban
 73 11|            összevissza forogva és sehol sem találva helyét benne.~E
 74 11|            ütötte a juhász, a fiú verve sem nőtt, már kamasz volt, s
 75 11|            elmondhatja, hogy „egy ember sem veszett el”.~Az indítvány
 76 11|               betűt semmi törekvés után sem tudta megtanulni.~Ámde jól
 77 11|                a kért lapot, az emberek sem az én tudományomért, sem
 78 11|                sem az én tudományomért, sem a gazdám tudatlanságáért
 79 11|                pakoltak; a vámnál senki sem gyanítá, hogy én nem a magam
 80 11|                 ily szomorú földön, hol sem kisúrfi, kit mulattatni,
 81 11|                kisúrfi, kit mulattatni, sem juhnyáj, melyet őrizni,
 82 11|                 juhnyáj, melyet őrizni, sem nyúl, melyet elfogni, sem
 83 11|               sem nyúl, melyet elfogni, sem hidalgó, melyet megmarni,
 84 11|               hidalgó, melyet megmarni, sem színpad, melyen debutírozni,
 85 11|            színpad, melyen debutírozni, sem tudomány, melyből praelegálni
 86 11|              Ily nehezen semmiféle sors sem esett. Ez keserű volt. Igavonó
 87 11|          látszik, az ittlevő embereknek sem igen tetszett a klíma, mert
 88 11|                elnyargaltam vele.~Senki sem üldözött, a nép szent rémülettől
 89 12|        elfoglalva, hogy még csak őröket sem állítának az ajtókba. A
 90 13|           legjobb dolga van, még a feje sem fáj, ha véletlenül valaki
 91 13|               magasabb osztályokig; ott sem tudott semmit megtanulni;
 92 13|                a száját, nem mondhatott sem okosat, sem oktalant, hogy
 93 13|              nem mondhatott sem okosat, sem oktalant, hogy azt ne válaszolták
 94 13|                volna rá „sus”, senkihez sem mert közelíteni, mert jól
 95 13|               hívta már őt, és nem volt sem hatalom, sem tudomány többé,
 96 13|                és nem volt sem hatalom, sem tudomány többé, mely ezt
 97 13|               pedig soha egy pillanatig sem tudott hozzászokni; amit
 98 13|             aminek a nevét még a mappán sem találni.~A tanárok legelőször
 99 13|             volna két kézzel rajta. Meg sem hallgatta a conditiókat,
100 13|            hegyek között fekszik, ahová sem legatus, sem suplikáns nem
101 13|             fekszik, ahová sem legatus, sem suplikáns nem jár; ahonnan
102 13|              suplikáns nem jár; ahonnan sem meszet, sem szenet nem hoznak
103 13|                jár; ahonnan sem meszet, sem szenet nem hoznak a városba,
104 13|            hoznak a városba, ahol senki sem tud diákul sem declinálni,
105 13|               ahol senki sem tud diákul sem declinálni, sem conjugálni.
106 13|              tud diákul sem declinálni, sem conjugálni. Itt bizonyosan
107 13|           városból; szerencséjére senki sem kérdezte, hová megy.~Mikor
108 13| megnagyjánosuramozták, mint akik semmit sem tudnak a kollégiumbeli diákok
109 13|           ámbátor ebben a faluban senki sem tudja, hogy sus mit jelent.
110 13|              maga szökött el, egy napig sem lakosai semmi városnak,
111 13|               különbséget, ezért senkit sem szeretnek s senkit sem gyűlölnek
112 13|           senkit sem szeretnek s senkit sem gyűlölnek jobban. De akárhogy
113 13|                aki peregrinus, senkinek sem hívják és sehová sem való.~
114 13|           senkinek sem hívják és sehová sem való.~Társaim már többet
115 13|                 megintette őket: senkit sem szabad csúfolni. Azzal megfogta
116 13|                 út, fel is út, senkinek sem mondtam jó reggelt többet.~–
117 13|           garast…~– Nem én, egy fillért sem.~– No, csak egy pár garast;
118 13|               tette fel helyébe. Sehogy sem tetszett magának abban a
119 13|                Hanem a tanodának tájára sem mert jönni. Félt a professzoromtól,
120 13|                összecsődültek, de senki sem merte a dühödt embert megtámadni;
121 13|                földre, mintha a kezében sem lett volna.~A tanár egy
122 13|                 volna.~A tanár egy szót sem szólt neki, hanem egyenesen
123 14|          háládatlan földbe, mely vissza sem adja, meg sem köszöni, amit
124 14|               mely vissza sem adja, meg sem köszöni, amit elvesz.~A
125 14|                sírt e vesztesége miatt; sem étele, sem itala nem volt,
126 14|            vesztesége miatt; sem étele, sem itala nem volt, még aludni
127 14|              itala nem volt, még aludni sem bírt; hanem éjszakánként
128 14|            suttogni: „Muhzin”, és senki sem fog többé kételkedni, hogy
129 14|                  Most már semmi hatalom sem lett volna képes Muhzint
130 14|        asszonyokra, még a sziligdárokra sem, kik bőrerszényből apró
131 14|               csodaír hatását, de senki sem oly hívó áhítattal, miként
132 14|                 fog hinni a tündéreknek sem, habár holdvilágból lesz
133 14|               el. Ha itthon maradsz, ki sem rabolnak, csúfot sem látsz.
134 14|                 ki sem rabolnak, csúfot sem látsz. Most már bolondot
135 14|          elvette az eszedet, hogy magad sem tudod most, mit beszélsz.
136 14|           Hodzsia volt, sőt inkább felé sem nézett; csak több nap múlva
137 14|         másoknak. Hodzsiának tán eszébe sem jutott, hogy hasonló bűnt
138 15|                 ezen osztályok egyikébe sem tartozhatni, miután egy
139 15|                egylábú állatokról pedig sem Plato, sem a Duzsárd nagynevű
140 15|             állatokról pedig sem Plato, sem a Duzsárd nagynevű írója
141 15|               nagynevű írója egy szóval sem emlékszik.~Ilyeténképpen
142 15|                 dicsekedés, és egyikünk sem tehet róla.~Én ugyan csupán
143 15|                 egy lábon: eszem ágában sem lett volna, hogy valaha
144 16|              hozzá képest, ki a légynek sem ártott s képes volt a legbosszantóbb
145 16|              azok voltak nagy rakással) sem maradtak kímélve, valószínű
146 16|               De mindezeket ő éppen fel sem vevé, sőt ily alkalommal
147 16|            paraszttermészetű nép sehogy sem tudja magát alkalmazni a
148 16|            komornyikom egy drága kukkot sem tud magyarul, s ezt hallani
149 16|              novellát, melyből egy szót sem ért, s mellé látni a savanyú
150 16|          melynek mását John Bull hazája sem állítja elő.)~Tehát az asszony,
151 16|           pávián nevét írta oda, melyet sem annakelőtte, sem annakutána
152 16|                 melyet sem annakelőtte, sem annakutána nem hallottam).~–
153 16|       tranchirkésen kívül egyéb fegyver sem volt a kezében soha.~– Dejszen
154 16|              vetődött haza; egy csontja sem hiányzott, hanem tetőtől
155 16|                nem – embert ugyan senki sem csinál. Egy hétig azután
156 17|                 ezen osztályok egyikébe sem tartozhatni, miután egy
157 17|                egylábú állatokról pedig sem Plato, sem a Duzsárd nagynevű
158 17|             állatokról pedig sem Plato, sem a Duzsárd nagynevű írója
159 17|               nagynevű írója egy szóval sem emlékszik.~Ilyeténképpen
160 17|                 dicsekedés, és egyikünk sem tehet róla.~Én ugyan csupán
161 17|                 egy lábon: eszem ágában sem lett volna, hogy valaha
162 18|              hozzá képest, ki a légynek sem ártott s képes volt a legbosszantóbb
163 18|              azok voltak nagy rakással) sem maradtak kímélve, valószínű
164 18|               De mindezeket ő éppen fel sem vevé, sőt ily alkalommal
165 18|            paraszttermészetű nép sehogy sem tudja magát alkalmazni a
166 18|            komornyikom egy drága kukkot sem tud magyarul, s ezt hallani
167 18|              novellát, melyből egy szót sem ért, s mellé látni a savanyú
168 18|          melynek mását John Bull hazája sem állítja elő.)~Tehát az asszony,
169 18|           pávián nevét írta oda, melyet sem annakelőtte, sem annakutána
170 18|                 melyet sem annakelőtte, sem annakutána nem hallottam).~–
171 18|       tranchirkésen kívül egyéb fegyver sem volt a kezében soha.~– Dejszen
172 18|              vetődött haza; egy csontja sem hiányzott, hanem tetőtől
173 18|                nem – embert ugyan senki sem csinál. Egy hétig azután
174 19|               olyan szerencsés egyiktek sem volt, mint én, hogy vele
175 19|                 mindenféle; pedig semmi sem volt benne, mint egyedül
176 19|              bálba jövünk, sorsát senki sem kerülheti el. – Azzal vakmerően
177 19|              virágot megérint, de egyre sem száll le: igazán mondom,
178 19|               tettel több vagy kevesebb sem árt, sem használ. El voltam
179 19|             több vagy kevesebb sem árt, sem használ. El voltam rá határozva,
180 19|              énekeljek, aki egyéb nótát sem tudok, mint „isten hozzád,
181 19|           tulajdonképpen egy csepp okom sem volt rá.~Azután megint táncolni
182 19|            volna oda! Hiszen egy lépést sem táncolt! Azt felelte mindenkinek,
183 20|           milyen kár érte, hogy nem tud sem érezni, sem gondolkozni.
184 20|                hogy nem tud sem érezni, sem gondolkozni. Neve neki sem
185 20|              sem gondolkozni. Neve neki sem volt, mint a többi bizebánnak!
186 20|                hitte, hogy azokat senki sem tudhatja, s aztán kötődhetett
187 20|           sebesen visszahúzódott.~Senki sem vehette azt akkor észre.
188 20|               tettek után, mikért kezét sem emelte föl.~Raghib mindenért,
189 20|               királyok királyával szóba sem ereszkedett.~Mustafa sokszor
190 20|             alatt a krónikaíró szerint, sem jó, sem rossz nem történt
191 20|             krónikaíró szerint, sem jó, sem rossz nem történt az országban”.~
192 21|             valamint a többi szereplőké sem. Elég azt tudni, hogy mi
193 21|                 hölgynek, kinek nem élt sem atyja, sem anyja, s kezével
194 21|                kinek nem élt sem atyja, sem anyja, s kezével szabadon
195 21|        bálkirály; szebb barkót képzelni sem lehet, mint az övé.~A baronesse
196 21|           vettek elő, amikből még senki sem lőtt; azokba félakkora golyókat
197 21|              hirtelen felétartva. Egyik sem talált. A pisztolyok félreküldték
198 21|            félreküldték a golyókat, azt sem tudni, hová. Gonoszul rúgott
199 21|              leggyönyörűbb minié-csőből sem lehetett volna szebben.~
200 22|                 zsöllyeszékben, szemeit sem jobbra, sem balra nem fordítja,
201 22|     zsöllyeszékben, szemeit sem jobbra, sem balra nem fordítja, ölében
202 22|         fejeiket.~Xelenhoa azonban most sem örült sem virágnyílásnak,
203 22|         Xelenhoa azonban most sem örült sem virágnyílásnak, sem gyémántragyogásnak,
204 22|               örült sem virágnyílásnak, sem gyémántragyogásnak, nem
205 22|   gyémántragyogásnak, nem gyönyörködött sem énekben, sem bajadér-táncban,
206 22|              gyönyörködött sem énekben, sem bajadér-táncban, még a drága
207 22|              drága válogatott ételekhez sem nyúlt, mikkel mindennap
208 22|                ette meg, Xelenhoa egyet sem többé.~Már ekkor olyan fehér
209 22|                 zsámolyon, még vánkoson sem, hanem a puszta földön,
210 22|                 mást, mint fehér ruhát, sem gyaloghintóján nem volt
211 23|       honszeretők városa, hol egy férfi sem volt, aki nem harcos, egy
212 23|                  aki nem harcos, egy nő sem, aki nem rajongó, ahol nem
213 23|              nem vegyült soha egy csepp sem idegenből, árulóból. Olyan
214 23|            napnak, pedig dona Laurenzia sem szokott senkire féloldalról
215 23|         Saperónak, mely ellen Laurenzia sem szólt semmit. Ah, az ő szép
216 23|              még azon szép fehér kézhez sem mert hozzányúlni, melynek
217 23|                 rá, s még csak könyökét sem vette le a mellvédről, midőn
218 23|                 szabad meghalnod!”~Maga sem tudta mit beszél?~– Akarnád-e
219 23|              vágtat előre bátran! Senki sem képes őt feltartani. Csak
220 23|          játszik a fegyverrel; ellenére sem néz. Mosolyogva integet
221 23|                 gyilkoló kartácstűztől, sem az árokvonaloktól; átvágtatott
222 23|            városotokba s sok ideig hírt sem hallottatok honfitársaitokról,
223 23|                ők még csak egy vonással sem mutatták arcaikon, hogy
224 23|               csak az a kerek medaillon sem volt mellén, melyet a caracasi
225 23|                  A csodálat miatt senki sem tudott szóhoz jutni; bámulva
226 23|                akkor egy spanyol zászló sem lobogott. Elveszésnek, halálnak
227 23|             kormánybotot és nem kímélni sem kicsinyt, sem nagyot. Egyévi
228 23|               nem kímélni sem kicsinyt, sem nagyot. Egyévi rabszolgaságot
229 23|                 tőletek e ház, és senki sem fog rólatok kérdezősködni
230 23|              meghalt, engemet egy golyó sem ért. Hatalmasabb kéz a földieknél
231 23|   gyűlésteremből Bolivár elűzött.~Senki sem szólalt föl az ő védelmére,
232 23|            fegyverét. Bolivár egy éjjel sem fekszik nyugalomra, mielőtt
233 24|            kereskedő voltam Byzanczban, sem barátságom, sem viszályom
234 24|             Byzanczban, sem barátságom, sem viszályom nem volt nagy
235 24|                mégsem állt senki ellene sem a vízen, sem a parton. A
236 24|               senki ellene sem a vízen, sem a parton. A szigetek, a
237 24|               tábora közepén.~És a harc sem volt igazságos, melyet kezdett;
238 24|           ártatlan volt még, hogy félni sem tudott tőle, s arca el nem
239 24|         fejszéitől, mik elől nem védett sem pajzs, sem sisak, s azok
240 24|              elől nem védett sem pajzs, sem sisak, s azok futva rohantak
241 24|                ezüstös kíséretét; senki sem bírt velük szemben megállani.~
242 25|           rongyos extravillaneus telket sem lehet átíratni a más nevére,
243 25|          megesküdtettem rá, hogy senkit sem fogad el azalatt, míg én
244 25|               nem fog lemenni a torkán, sem ő nem fog kimenni ebből
245 25|           Másnap reggelig még csak felé sem nézett.~De már délfelé csak
246 25|                jóval, de ha annak semmi sem kell; ha nem akar enni!~
247 25|            nyúlni. Még egy nap és többé sem leves, sem csók nem használt
248 25|                 nap és többé sem leves, sem csók nem használt volna
249 26|              megrakva.~Robertson semmit sem várt kevesebbet e hős tette
250 26|              találhatta magát; de senki sem örült annyira, mint Robertson,
251 26|               árulást semmi biztatásért sem lehet felőle föltenni, barátai
252 26|                ha pedig nincs, egy ránc sem támad homlokán amiatt, hogy
253 26|          amelyhez hasonlót még álmaiban sem látott soha. A halvány,
254 26|              ment hajójára, többé senki sem ismert benne a pontos, ébren
255 26|         alázatosan szól hozzám, azt meg sem hallom – jöjjön majd akkor,
256 26|                  mert azon alul ő szóba sem áll veled.~Robertson szívében
257 26|                osztozni akarnak. Azt mi sem bánjuk; pusztítsd el a többieket,
258 26|              sertések számtalan csordái sem képesek azt mind fölemészteni,
259 26|                elszaporodni, mert senki sem pusztítja őket, még csak
260 26|                még csak húsevő vadállat sem lakik a szigeten; a fák
261 26|             részeg emberrel, aki semmit sem tud magáról, kormány nélkül,
262 26|       szétnézett minden irányban, sehol sem látott semmit.~– A gazemberek! –
263 26|                  hogy visszajövet maguk sem akadnak rá; Robertson segített
264 26|      szabadultak meg; többé nem kellett sem hordóikra, sem Robertsonra
265 26|              nem kellett sem hordóikra, sem Robertsonra vigyázniuk,
266 26|             szemfedő és a koporsószegek sem hiányzanak, hogy annál nagyobb
267 26|                    És a szív? Az semmit sem nyom-e nálad?~Donna Tereza
268 26|      természettel bírunk, hogy egyikünk sem akar a másik kedvéért meghalni,
269 26|           hajóslegénységből azonban egy sem szabadult a szárazra; ő
270 26|             visszamenekülnie, másutt ki sem hagyták szállni; egyhelyütt
271 26|               kapaszkodott meg.~– Semmi sem – szólt Robertson csendes
272 26|               Egyedül volt hozzá, senki sem osztozott vele többé. Csak
273 26|                 Előlem a tenger fenekén sem bújhatol el – szólt a spanyol.~
274 26|                 most tán Robertson maga sem találna rá többé tízmillió
275 27|           beszél rólunk a világ?~Semmit sem irigyelhetnek kisvárosiak
276 27|         feleségével? Tanul-e a fia vagy sem? Tud-e a felesége vasalni
277 27|               bajával törődvén és senki sem a magáéval.~Egyszer ismertem
278 27|         látogatásokat tenni, egy háznál sem mutatták magukat, a kisleányt
279 27|           mutatták magukat, a kisleányt sem küldték varróba, sem kötőbe,
280 27|          kisleányt sem küldték varróba, sem kötőbe, sem más iskolába.
281 27|            küldték varróba, sem kötőbe, sem más iskolába. Bizonyosan
282 27|                ezek? Hogy ezeknek senki sem kell? Hogy úgy el vannak
283 27|           egymással beszélnek, senkinek sem mutatják be magukat. Ezek
284 27|               mikor még csak egy szóval sem bántunk senkit.~– Éppen
285 27|              Éppen azért, mert senkihez sem szólunk, mert sehova sem
286 27|                sem szólunk, mert sehova sem járunk, mert nem keressük
287 27|               megint nem mentek sehová, sem egyedül, sem egymással;
288 27|             mentek sehová, sem egyedül, sem egymással; akkor megint
289 27|                emberé, s amin még ideje sem volt megéledni a pázsitnak.
290 28|            Mária Theresia idejében; azt sem lehet egész bizonyossággal
291 28|                diákszótárból egy igének sem volt birtokában, még csak
292 28|                 csak ennek a szócskának sem: connexio, ami maga is többet
293 28|               aki insurgálni akart, azt sem igen nyomozták, hogy van-e
294 28|              vármegyében, ahol esküdtté sem választották hajdan. Most
295 28|             bosszúállás emlékei. Eszébe sem jutottak a szolgabírák,
296 28|                 most főispánjuk legyen, sem a tiszttartó leányok, kik
297 28|                 gróf Zsilipy egy hangot sem tudott másképp, mint magyarul.
298 28|               Annak bizonyosan semmivel sem fogna nagyobb örömet szerezhetni,
299 28|                 arról senkinek egy szót sem szabad tudni.~Doctor Langer
300 28|               és határozatlan formáktól sem rettent vissza.~Annál veszedelmesebbek
301 28|             szabály volt, hogy egy szót sem szabad a lecke alatt magyarul
302 28|            aztán vagy értette meg, vagy sem, hogy a gróf úr rosszul
303 28|                nekünk a sphaerák zenéje sem mond: magyar szónak hívják.~–
304 29|            Olyan szép, hogy még a halál sem bírt rajta rontani, úgy
305 29|            hideg bűvész, a halál, végig sem húzta volna jeges ujjait
306 29|                Issodunt, elment – senki sem kérdezte hová, bútorait,
307 29|              tovább a föld alatt? Senki sem igen kérdezi.~
308 29|                  hogy ezt a címet senki sem kapja ingyen, s hogy a különösségek,
309 29|              előtt, de azok közül egyik sem dicsekedhetik, hogy szeretője
310 29|           meglévő viszonyát, hogy senki sem tud róla semmit. Akik még
311 29|                eltávozott férjét, de az sem személyesen, sem levélben
312 29|                  de az sem személyesen, sem levélben nem jött; egyszer
313 29|        sepergetve az útból, hogy senkit sem lehetett azok közül többé
314 29|       hagyományozott abban, leányát meg sem említette benne.~Egy napon
315 29|              szeretni, s az élet később sem tanította őt az utóbbira.~
316 29|               hogy szeretik, egy szóval sem akarják vele elhitetni,
317 29|                 a házából, s többet meg sem látta, akárhol találkozott
318 29|         elhagytál te is (alkalmasint ez sem kapott már egynéhány hozzá
319 29|        feleségül kérik. És én még egyet sem ismertem, akinek helyét
320 29|               de az Isten előtt, és azt sem tartották meg. Lássa marquis,
321 29|                iránt, hogy még gyűlölni sem tudok; mert ha gyűlölni
322 29|            Méreggel öltem meg őt, senki sem tud róla semmit.~Oliva szédülést
323 29|           reszketett a tolvajkulcs, egy sem tudta vele kinyitni a kripta
324 29|                a kastélyában, sóhajtani sem mert, valóban halva feküdnék
325 29|          kiküldötte cselédeit, s orvost sem eresztett magához közel.
326 29|                  ki semmi csodálnivalót sem talált abban, hogy egy párizsi
327 29|             elrejté őt szem elől, senki sem vette észre az első zavarban,
328 29|                árba vetette le. Semmije sem törött. Hirtelen fölszedte
329 29|                a zivatar mentében senki sem jő őt üldözni. Ádáz óra
330 29|                 virrad meg többet, vagy sem.~Néhol mégis a mérföldmutatók
331 29|               nagy síkságot ért, melyen sem erdő, sem hegyszakadék nem
332 29|          síkságot ért, melyen sem erdő, sem hegyszakadék nem volt, ahol
333 29|                 elrejtőzhetik; senkinek sem fog eszébe jutni, hogy ott
334 29|                aki azóta meghalt, senki sem ismert; csak akkor láttak,
335 29|         asszonyt hoz a házhoz.~Oliva át sem öltözött útiköntöséből,
336 29|          ahonnan elszökött.~– Nem tudok sem betegségről, sem gondnokságról
337 29|              Nem tudok sem betegségről, sem gondnokságról semmit, szép
338 29|               még csak azt az erőszakot sem teszi magán, hogy nevetését
339 29|          fordulva, de annyi tekintettől sem lett az pirosabb: olyan
340 29|                senkire, még a marquisra sem, aki pedig nem messze tőle
341 29|         bámultak mind Oliván; őt még ez sem hatotta meg, nem sír rajta;
342 29|               aki eddig semmi érdekeset sem talál még a tragédiában.~
343 29|         nyugalmat egy gyakorlott ügyvéd sem kívánhatna magának.~– Tisztelt
344 29|             odament, ahol a törvényszék sem parancsol azoknak, akik
345 30|              felébredt, a szél pedig le sem feküdt, a pacsirták, fülemilék
346 30|           család, melynek semmi ivadéka sem marada otthon. Az apa egy
347 30|               Ah, egy egész nap egyebet sem tenni, mint angyali szemedbe
348 30|             ezelőtt húsz esztendővel ez sem volt itt. – Nem ám. – Térjünk
349 30|              szegletbe, s késő estig ki sem mozdulnak onnan.~A két tímárlegénynek
350 30|            észrevétessék. Azonban senki sem jön elfogadásukra.~A mosolygó
351 30|        furkósbotos ember.~– Tán biz itt sem szabad lennünk? – kérdik
352 30|                 rá szépen; de még része sem lőn benne, midőn megjelenik
353 30|                 is püföli őket, aki azt sem tudja, mit vétettek.~A szerelmes
354 30|               is hintálni akarja, egyik sem enged a másiknak, a hintát
355 30|               megered a zápor, az ember sem eget, sem földet nem lát,
356 30|               zápor, az ember sem eget, sem földet nem lát, a közhelyek
357 30|           mulatozó, akinek azután senki sem akar helyet adni.~– Jaj
358 30|                kiáltozzák, de azt senki sem tudja; hanem a félrevert
359 30|           teljes értelmében, még hazáig sem maradhattak szárazon. Felkapaszkodva
360 31|                 láthatatlanokkal.~Semmi sem érdekli őt, ami földi? Nem
361 31|                nem népei, nem koronája; sem eljegyzett mátkájának lesütött
362 32|          Freyherrhez ment nőül, s egyik sem láthat utána.~– Milyenek
363 32|                megy; útja jó van; nincs sem fagynak, sem szárazságnak
364 32|                 van; nincs sem fagynak, sem szárazságnak kitéve, amit
365 32|                  tudja ön, uram, semmit sem utálnak úgy a túlvilági
366 32|              egy pár esztendeig kívánva sem fognak látni, postakocsira
367 32|               midőn megláttak, de senki sem iparkodott az előttem futót
368 32|                előttem futót csitítani, sem a kiabálásban semmi meglepőt
369 32|                 vadász?~Az ember semmit sem felelt a kérdésemre; végignézett
370 32|            elmondta már? Annyi testvért sem ölt biz az, mint mi ketten.
371 32|                 és nemenni valók között sem tudott különbséget tenni;
372 32|               az énnekem erről egy szót sem. Igaz, hogy nem tanácsolta,
373 32|           különben kegyednek találkozni sem igen lesz alkalma, mert
374 32|                Nem szeretem, no. (Magam sem tudom, miért nem szeretem?
375 32|              szereztem én magamnak!~Azt sem tudom, hány embert taszítottam
376 32|                 Hanem aztán ez az eszme sem tetszett sokáig; ugyan ki
377 32|                pénzt adni érte”, hát én sem lehetek kevésbé jámbor,
378 32|             nyelven, amiből én egy szót sem értek. Átkozott fatális
379 32|               bolondok patrónusa. Ennek sem volt most egyéb dolga, minthogy
380 32|                  hogy én nem vagyok az! Sem el nem szököm a háztól,
381 32|                 el nem szököm a háztól, sem el nem adom a jószágot,
382 32|                lábas óra mellett, magam sem tudom én hogyan: ahol lépcsőt
383 32|            komondorhűségű kapus, akitől sem tolvaj, sem tűz meg nem
384 32|               kapus, akitől sem tolvaj, sem tűz meg nem lephet, s aki
385 32|                elmetévelygéseinek semmi sem olyan jó ellenszere, mint
386 32|                 bebizonyítsa, hogy abba sem tett mérget.~A jámbor kapus
387 32|              sohasem ellenkezett velem, sem alattomban nem fenyegetett,
388 32|                 nem csalt volna valakit sem egy fillérig, sem a világ
389 32|               valakit sem egy fillérig, sem a világ minden kincse végett.~
390 32|                 hogy ez ellen kegyednek sem lehet ellenvetése; kegyed
391 32|          operába járni, mert hiszen ott sem csinálnak egyebet, mint
392 32|            lettem okosabb.~A kapust elő sem vettem, mert azt úgyis tudom,
393 32|                Holott én saját házamban sem vagyok úr.~A tiszttartó
394 32|             válaszolta, hogy ő semmiről sem tud semmit, mert ez a tárgy
395 32|               szeme közé, mikor elvégre sem találtunk semmit.~A kocsis
396 32|              éjjel, s dalol, hogy senki sem látja; szolgáltassak az
397 32|                 vagyok. Egyszóval senki sem tud felőle semmit.~Néha
398 32|              zománcát a vér semmi pírja sem teszi elevenné; vékony,
399 32|               hozzám. Erre a gondolatra sem jönne valami nagyon okos
400 32|       visszatérnem, hogy én bizony most sem vagyok ébren, ez is csak
401 32|          utoljára nem volt egy cselédje sem, akit valami elmebajból
402 32|       biztosítok, örököseim közül senki sem jön ide lakni; a kastélyt
403 32|               jön ide lakni; a kastélyt sem bérbe, sem örökáron meg
404 32|            lakni; a kastélyt sem bérbe, sem örökáron meg nem veszi senki;
405 32|               Bizony mondom, hogy nekem sem lett volna, ha előre tudom.~–
406 32|               ajtóra kerülne. Többet én sem tudok. Arról, hogy ez miként
407 32|                háborítani, még énekével sem. Meglesz csöndesen a háznál,
408 32|               csöndesen a háznál, észre sem fogja ön venni többé ittlétét;
409 32|              elszökni a háztól, Violára sem haragszom, egyúttal felmentettem
410 32|         mendemonda.~Két hónapig hangját sem hallottam az én tündéremnek.
411 32|               Törődtem is én ezzel, aki sem éjjel, sem nappal nem jártam
412 32|                én ezzel, aki sem éjjel, sem nappal nem jártam ezen a
413 32|            felemelt fővel közötte; amit sem kívülről, sem belülről nem
414 32|             közötte; amit sem kívülről, sem belülről nem lehetett észrevenni.~
415 32|            vészharangot; ezen toronyhoz sem leltem soha a feljárást,
416 33|               utána. Még a víz fenekére sem ért, már megkaptam, s öt
417 33|                Ilyenformán még csak azt sem lehetett kitudnom, hogy
418 33|                 melankólián kívül semmi sem látszott rajta és az jól