bold = Main text
    Part                                            grey = Comment text

  1  1   |           fájdalmas szisszenés ne hagyja el ajkait.~– Kegyed ** orvos
  2  1   |               megdöbbent, s ijedten ejté el a kezet, midőn lebontá róla
  3  1   |                  hivatalos állást foglal el, s legkisebb nyoma sincs
  4  1   |                   Mintegy három hét múlt el azután, midőn egy reggel,
  5  1   |             kíntól az ismerhetetlenségig el voltak torzítva.~Midőn kínálást
  6  1   |                  jószívű leánykát vettem el, ki társalkodónő volt egy
  7  1   |                  hozzám. Fél év úgy telt el tőlem, hogy egyik napomat
  8  1   |                  a másikat. Ha némelykor el kellett távoznom jószágomról
  9  1   |               pedig nagy unszolásra néha el tudták csalni régi úrnőjéhez,
 10  1   |              idegen kéz kutatott; keblem el volt szorulva, szinte megfulladtam
 11  1   |                 ismerőseim ne jöhessenek el idejére.~Midőn visszatértem
 12  1   |               megérdemelte. Nem utáltam; el tudtam felejteni. Nem gondoltam
 13  1   |            lélekmardosással nem követett el ember, mint én.~Midőn kastélyomba
 14  1   |                 sem értettem, miket mond el vigasztalásomra. Hallgattam
 15  2   |              melyik a Tinka, és ki veszi el? Hát a Minka melyik, s a
 16  2   |               elhiszi, hogy ő tévesztett el bennünket, már most írasson
 17  2   |                 a jajveszékeléssel, hogy el van tévesztve a nevük, visszájáról
 18  3   |               egy patyolatköntösét vitte el magával s éjszaka mindig
 19  3   |               fájdalmat okoztam, s ítélj el, ha nem mondtam igazat.”~
 20  3   |              hanem a mély fájdalom lepte el az ítélet olvastára. Önmaga
 21  3   |               járt utána, hogy hova tűnt el e hölgy, kinek hollétét
 22  3   |               oltár lépcsőjéről ragadták el, onnan vitték a palotába.~
 23  3   |              lábára! – ordítá őreinek. – El vele a sáncásók közé.~És
 24  3   |                 Szép úrnő, miért takarod el lábadat, mikor a király
 25  4   |                előtt; ha Horwendill esik el, bajfele teszi ővele e tisztességet.~
 26  4   |                 halnia kell.~Ekkor kezdé el csodálatos szerepét játszani,
 27  4   |                 mosott fövényre mutatva, el akarták vele hitetni, hogy
 28  4   |           bizonyítja az, hogy nem árulta el, mit beszélt hozzá Hamlet.
 29  4   |              arcát megmutatta, vesztette el szívével egyszerre fejét.~
 30  4   |                  skót ifjút, úgy bocsátá el őt magától. A brit király
 31  4   |                  részről sokan hullottak el, Hamlet megszámlálta halottait
 32  4   |                sokan feküdtek ott.~Előre el lehetett gondolni, hogy
 33  4   |                 dermesztő ijedtség fogta el mindnyáját. Be sem várták
 34  4   |                 tértek vissza.~Ott esett el a hős király, nejével és
 35  5   |                   akit Emil hálából vett el, mert egész lételét neki
 36  5   |         boldogság között.~Nem is árultuk el soha senki előtt, amit egymás
 37  5   |       holdvilágba, én is odanézek, mondd el magadban, amit hozzám gondolsz,
 38  5   |                  oly szomorúkat, amiktől el kell csüggednünk; a holdsugár
 39  5   |                 a másikhoz, és nem árult el bennünket senkinek.~Mikor
 40  5   |                 volna ki.~Egyszer azután el kelle távoznunk Komáromból.
 41  5   |                  úgy kelle lenni. Nekünk el kelle válnunk, még pedig
 42  5   |                 betű, mely azután rögtön el is tűnt onnan. Egy pillanat
 43  5   |                  szívszorító neme fogott el. Bántam már, hogy ezt láttam,
 44  5   |                 akkor egy X betű villant el szemeim előtt. – Negyedik
 45  5   |               azt.~Én reszketve távoztam el az ablaktól és bementem
 46  6   |            osztozott a verésben.~S ezzel el volt határozva, hogy Velezke
 47  6   |                 seregnek, hogy kezdjenek el nyilakkal lőni a körülfogott
 48  6   |                táborát. Egyet sem fogtak el élve; a nő harcolt, amíg
 49  7   |                  alatt sem költött volna el.~Bandi öcsém tehát így gondolkozott:~
 50  7   |             rózsaforma is.~Az antiquista el nem tudta gondolni, hogy
 51  8   |            járatlanság kellene, hogy ezt el ne értse az ember. Tudom,
 52  8   |              imádom. Erre ő megijedt, és el akart futni. Én jobban megijedtem,
 53  8   |             Rómeóm! Holnap ilyenkor jöjj el ismét!” S azzal egyik ajtón
 54  8   |                percet. Vajon nem vesztem el addig azt a kis eszemet,
 55  8   |               betanult darabot beszélnek el a csinált emberek; az ember
 56  8   |                  megérte a száz frankot.~El lehet képzelni, hogy másnap
 57  9   |                     Hát hogy tévesztette el ekképpen a kvártélyozást
 58  9   |                sem ment, ez is mást vett el, de ennek nem volt sem fia,
 59  9   |                  is volt, de minek vette el éppen az én anyámat? Ha
 60 10   |            csípte az orcáját.~Így jutott el egész Chateaux de quatre
 61 10   |          keresztül Josephine –, ha engem el találnának innen erővel
 62 10   |                   én itt megfulladok, de el nem árullak. Adieu.~Az ifjú
 63 10   |             amely őhozzá és őérte szállt el…~
 64 11   |              úrkoromban a cukor rontotta el a gyomromat, szegénykoromban
 65 11   |             uraságnál; most ugyan órákig el kellett kaparnom a földet,
 66 11   |                  csúfolták. A juhász már el akarta verni.~Ekkor egy
 67 11   |             valamit fog, azt maga költse el.~
 68 11   |                   csak Spanyolországban, el kellett neki menni oda.
 69 11   |              hogy „egy ember sem veszett el”.~Az indítvány plausibilisnek
 70 11   |                  dugárukat. A csempészek el akarák tagadni, hogy hozzájuk
 71 11   |         menekülési szert, de nem vehetve el tőlem az én nyolc körmömet.
 72 12   |                meg holnap, ugyebár?~– De el is végzem, ha az idő kedvez.~
 73 12   |            Toledóba vissza.~Most kezdett el előtte világosodni minden.
 74 13   |                 Ez a három betű rontotta el Nagy Jancsinak az életét.~
 75 13   |           látszik ki; ezért nem utasíták el egyenesen a múzsák csarnokaiból.~
 76 13   |             batyujával.~Nem is búcsúzott el senkitől; volt egy kék köpenyege,
 77 13   |          elcsapták, amonnan maga szökött el, egy napig sem lakosai semmi
 78 13   |           körmével. Azzal a kővel kezdte el döngetni a tanoda vasajtaját,
 79 13   |                  Feje nem szürkült, haja el nem hullott. Ha gyéren lengő
 80 14   |               fel derekadat és vándorolj el rögtön Mekkába, ott ülj
 81 14   |      odazarándokolsz, ittlevő kincseidet el ne pazarolják, vagy ha veled
 82 14   |               férfiú a barátság kedvéért el is vállalt.~Muhzin négy
 83 14   |                bűvös írral megmaradt, az el volt rejtve turbánja alá,
 84 14   |                Muhzin lelkét újra; aznap el nem távozott a temető küszöbétől,
 85 14   |                átkot szórok magam körül. El ne temessétek azt, aki él!~
 86 14   |                 őrült gondolat követteté el vele azt a merényt, hogy
 87 14   |                   mitől félholtan vették el; és rettentő ürességet a
 88 14   |               mondtam ugye, hogy ne menj el. Ha itthon maradsz, ki sem
 89 14   |               beszélsz. Az imént mondtad el, hogy az úton kiraboltak,
 90 14   |              Természetesen, aki nem jött el Muhzint eltemettetni, az
 91 14   |           elvakítá Hodzsiát; fél év múlt el már azóta, hogy Muhzin halála
 92 14   |             megbecsülhetetlen.~A Hodzsia el volt ragadtatva örömében,
 93 14   |                kellő időben pattanthassa el az íjat.~A szultán zúgolódott
 94 14   |              nevezve meg, miként tagadta el egy barát elutazott társa
 95 14   |                  hasonló bűnt ő követett el valaha. Aztán a bűn el is
 96 14   |          követett el valaha. Aztán a bűn el is volt temetve mélyen Muhzin
 97 14   |              életét veszté. Ő maga lopta el a sírból Eminha holttestét
 98 16   |                láttam, hogy szeretné, ha el tudna ájulni. Inték a morvának,
 99 16   |              levő csípővasat nem nyeltem el.~– Menjen haza, madame,
100 16   |                 ősz fürtjeimet; hitessen el ilyesmit fiatal szerkesztősegédekkel,
101 16   |        viszhangzá Ludmilla kisasszony, s el nem tudta találni, hogy
102 16   |                Lajos, hogy a tatár vigye el!~Az én táncosném kicsinyben
103 16   |                  is – tanúk nélkül végzi el; hanem még okosabban teendi,
104 16   |              dicséretére legyen mondva – el nem fogadott.~És ezen idő
105 18   |                láttam, hogy szeretné, ha el tudna ájulni. Inték a morvának,
106 18   |              levő csípővasat nem nyeltem el.~– Menjen haza, madame,
107 18   |                 ősz fürtjeimet; hitessen el ilyesmit fiatal szerkesztősegédekkel,
108 18   |        viszhangzá Ludmilla kisasszony, s el nem tudta találni, hogy
109 18   |                Lajos, hogy a tatár vigye el!~Az én táncosném kicsinyben
110 18   |                  is – tanúk nélkül végzi el; hanem még okosabban teendi,
111 18   |              dicséretére legyen mondva – el nem fogadott.~És ezen idő
112 19   |                  legyen szíves, kísérjen el Aradra.”~No, kedves báró!
113 19   |                egynek a hídja okvetlenül el van romolva, ez napirend;
114 19   |            Később a társalkodóné kezdett el fohászkodni, hogy Herrgott!
115 19   |              Nagyságos asszonyom, aligha el nem tévedtünk.~– Nos, aztán? –
116 19   |              tréfa. Lássa, minek jöttünk el éjszaka hazulról, most itt
117 19   |               sorsát senki sem kerülheti el. – Azzal vakmerően sietett
118 19   |           kevesebb sem árt, sem használ. El voltam rá határozva, hogy
119 19   |                mondom, hogy erre egészen el voltam szánva.~Azonban erre
120 19   |                 uracskám – (ördög vigyen el öreg uraddal) –, hát se
121 19   |                nem azon vesztettem volna el Újfalut és Ófalut. Kénytelen
122 19   |               zsivány fizetett. Világért el nem mertem volna tenni a
123 19   |            megnyertem. Megint nem vettem el. Negyedszer, ötödször, hatodszor,
124 19   |              amit én bizony nem tanultam el tőle.~– Nomármost, öreg
125 19   |           uracskám, önön a sor, énekelje el ön is a magáét.~Én rettenetes
126 19   |                hogy a tárcámat nem kérik el tőlem.~A fickó maga is lóra
127 19   |                 értünk. Csak itt kezdtem el azután szemrehányásokat
128 19   |                sotiset követhettek volna el rajta. Hiszen így is elég
129 19   |                  három ismerősnek mondta el ő maga, hogy mi történt
130 19   |                mindenkinek, hogy halálba el van fáradva. El is hiszem.
131 19   |                  halálba el van fáradva. El is hiszem. Tizennyolc csárdást
132 20   |         Kétharmada a gyönge porontyoknak el szokott veszni ebben a műtételben;
133 20   |                 egyszer elolvasá, többet el nem felejté.~Az első siker
134 20   |                  billegtetéseket követte el ujjaival, s azután ismét
135 20   |                 kiismerte ellenségeit, s el tudta őket távolítani útjából;
136 20   |            szövetkeztem. Én nem futottam el a halál elől, hanem megelőztem
137 20   |                meghaljak és eleget, hogy el ne felejtsenek. Az iratokat,
138 21   |                 a szeme láttára ragadták el az orra elől. Ez igazán
139 21   |                is az ő baját felejtették el. Nem is sokat kérdezősködtek
140 21   |                 volt esze; nem pazarolta el a pénzét, hanem vett rajta
141 21   |               erre egy ügyes élc kezdett el körutat tenni:~– Tudjátok,
142 22   |               reggeltől délig készítette el három ahhoz értő rabszolgáló,
143 22   |            sohasem sütötte meg napvilág; el voltak azok mindig rejtve
144 22   |             ragyogó tollait, és így múlt el egyik nap a másik után,
145 22   |                  barbárok innen tanulták el, s most azzal dicsekszenek,
146 22   |                 boldogsága végett hozzák el neki azt a fum hoan madarat,
147 22   |                 rangja szerint, hogy azt el nem lehet téveszteni senkinek.~
148 23   |                                       I. El Libertador~Győztek már a
149 23   |                 város a másik után esett el, a tartományok meghódoltak
150 23   |                 egy apának hat fia esett el, a hetediket maga vezette
151 23   |             megjelent, csodákat követett el: bűbájos szavai nemcsak
152 23   |                 a városnak múlhatatlanul el kell esni az utolsó roham
153 23   |                  többi zsákok alatt vész el. Azt gyújtsd meg égő szivaroddal.
154 23   |                kimutatott helyre vonult, el nem fordítva szemeit a bűbájos
155 23   |                 csapatonként gázoltatott el.~A lovas dandár egyre közelebb
156 23   |             iszonyatosan.~Dona Laurenzia el volt merülve ámulatában.
157 23   |                elfeledteté vele önmagát, el Gideont és az egész bogotai
158 23   |                 öröm, végtelen kéj lepte el szívét; annyira tele lett
159 23   |                 Gideon, melyikünk nyerte el a másik életét?~Don Gideon
160 23   |               hogy a csodalovag csak úgy el fog veszni, mint ők.~– Ide,
161 23   |          Meneküljetek a várba; hányjátok el útjukból a torlaszokat;
162 23   |           ugyanazon csatakígyókból kezdé el lövetni a spanyol tábort.~
163 23   |                 spanyolok mondhatták azt el magukról; amilyen messze
164 23   |             volna rá örökül; e név volt: el Libertador.~A megmentett
165 23   |              mely a szemek látását vette el; a kórház tele volt vakokkal.
166 23   |             fonva, a név megfelel annak: el Libertador. Viseld mindkettőt
167 23   |               haza szolgálatában veszték el szemeik világát, a forró
168 23   |                  az ég felé.~– Nem hinné el az utókor, hogy valaha keresztyének
169 23   |               holttestekkel tele. Minden el volt már veszítve, csak
170 23   |                állt még. Hála neki, hogy el nem hagyta magát döntetni
171 23   |            mennydörgő üdvkiáltása nyelte el a rebegő szavakat, miket
172 23(1)|            spanyol lovas csapatot fogott el, a spanyolok kapitánya azt
173 23   |                 volt hímezve skofiummal. El kelle ismerni mindenkinek,
174 23   |                 nézzétek meg, ha jön. Az el fogja halaványítani valamennyit
175 23   |               bámulat felkiáltása röppen el. Bolivár egyszerű közkatona
176 23   |             legnagyobb diadalmaink után, el fogunk esni, midőn legjobban
177 23   |          fölemelkedtünk, s akkor veszünk el, midőn azt hisszük, hogy
178 23   |             gyönyörteljes arccal fogadva el a jegygyűrűt a leányka kezéből.
179 23   |                egy zsarnok ölelését soha el nem fogadja!~Bolivár remegve
180 23   |                  kezet szorítani vele, s el volt fogódva, midőn néhány
181 23   |                Oh, ne mondd ezt. Esküdet el tudná némítani más gondolat?
182 23   |                 egyedül annyit mondhatok el büszkén, hogy Columbia földjén
183 23   |             voltam áruló, mert nem adtam el semmit. Az ellenséggel kicseréltem
184 23   |                helyzetekre állítád, ahol el kellett veszniük, kitetted
185 23   |              tanácsterembe, s itt fogják el e szent helyen a szökevényt,
186 23   |             aljas szatócsérdekek vesztik el a hazát, hol nyomorult orgazdák
187 23   |               őrzeni, akkor hadd vesszek el.~…A San Sol palotában bezárt
188 23   |                 fájdalmas arccal fordult el tőle.~– Oh, ne szólj, Laurenzia.
189 23   |                 ráveendem őt, hogy vesse el a koronát magától, és hajtsa
190 23   |               Így nagyon jól leend.~– Ha el akarsz árulni, én legyek,
191 23   |                  elárulsz.~– Nem árullak el senkinek.~– Nem gondolok
192 23   |          összeesküvők borzongva távoztak el a San Sol palotából, eltakarva
193 23   |               csak távolabb, hova a fény el nem hatott, lappangott az
194 23   |           koronát látom fejeden, oh vesd el azt, hadd ismerjek rád.~–
195 23   |                 az égi üdvösséghez… vesd el magadtól azt a koronát.~
196 23   |          szorítva mondá neki:~– Ha eddig el nem fogadtam volna a koronát,
197 23   |              hosszú, fekete csuklya fedi el arcát, termetét. Imádkozásra
198 23   |                  szívét találod. Kérlek, el ne felejtsd, amikre utasítalak!~
199 23   |          szeretlek, nincs igazam. Temess el, és végtelen szerelmemet,
200 24   |                Csak egy tenger választja el Apuliától. Inkább összeköti,
201 24   |           császár fia, Konstantin jegyzé el nőül, midőn egyszerre egyet
202 24   |                 magadat elöld; de ne öld el magadat. Tedd és mondd azt,
203 24   |         bástyákat, akik még nem feledték el, amit Nagy Sándor idejében
204 24   |                  hogy az soronként esett el; kőfaltörő kosaik munkáját
205 24   |               szolgálatot, hanem ezúttal el volt zárva az útja még a
206 24   |                és Guiscard mégsem veszté el lelkét.~Midőn meglátta a
207 24   |             nyelve „muzá”-nak nevezte őt el, s híre nagyobb volt, mint
208 24   |                  sem tudott tőle, s arca el nem pirult, midőn a bajnok
209 24   |                  zsolozsmái közül lestek el ihlett álomjárók, s nem
210 24   |                  De Guiscard nem szédült el. Ott ringatá térdein az
211 24   |                 két kard élét fordította el szívétől, két olyan kardét,
212 24   |             közepe ellen.~Egy perc alatt el volt döntve az ütközet;
213 24   |                 Néhány nap múlva Durazzo el volt foglalva.~
214 25   |            valami átkozott zugügyvéd? Ha el találok maradni hazulról,
215 25   |             hazulról, nem marasztalnak-e el in contumaciam? Oh, mert
216 25   |          törvényhozás.~Hát egyszer pláne el kellett utaznom hazulról,
217 25   |                rá, hogy senkit sem fogad el azalatt, míg én odaleszek,
218 25   |               hatodnapra készültem volna el a kiküldetéssel, már negyednapra
219 25   |                   De én sohasem fogadtam el.~– Mert kínozni akar. Hanem
220 25   |                 van, hát akkor én megyek el hazulról.~– Sajnálom, de
221 25   |               Hát itt egy tollkés, vágja el vele a nyakát, ha oly nagyon
222 25   |             lankadtan behunyva.~Clarisse el nem tudta képzelni, hogy
223 26   |                 van, vigyed, de felejtsd el érte mennybéli üdvödet…
224 26   |                 üdvödet… és nem felednéd el…~Ha azt mondanák: vidd e
225 26   |                   vidd e kincset, de add el érte azt, akit legjobban
226 26   |              akit legjobban szeretsz… és el nem adnád…~És ha azt mondanák:
227 26   |                itt van húszmillió, áruld el érte hazádat! … És el nem
228 26   |              áruld el érte hazádat! … És el nem árulnád… akkor elmondhatod
229 26   |                drágaköves ékszerek lepik el azokat; a zománcos gyertyatartók
230 26   |                ahhoz a sok pénzhez, amit el szokott költeni.~Most az
231 26   |                 azt a helyet foglalhatja el, amit megtartani elég erős;
232 26   |                 merészsége által nyerhet el. Ha ilyen alázatosan szól
233 26   |               egymást képzeletében, s ha el tudott aludni, gyakran álmodá,
234 26   |                 angol bank számára; vedd el tőle.~Mindenki hahotával
235 26   |                 Robertson maga rendezett el, s e veszély félrevonta
236 26   |                  este, mert Robertsonnál el volt határozva, hogy azt
237 26   |                 mi sem bánjuk; pusztítsd el a többieket, ahogy tudod,
238 26   |             félek attól, hogy ti hagytok el; ha te csakugyan tartasz
239 26   |               melyet Robertson maga lőtt el a dereglyepárkányról, éppen
240 26   |             Williams válla fölött repült el, s egy háta mögött álló
241 26   |                dereglye sebesen távozott el a parttól. Robertson elégülten
242 26   |               patrónus uram, nem vesztem el.~Tizenhatan mégis elvesztek
243 26   |               képzelni ennél?~A legények el voltak ragadtatva a Saypan-sziget
244 26   |          Robertson mindenkinek, amennyit el bírt költeni. A legények
245 26   |                  őket ittas állapotukban el akarja hagyni, egyszerre
246 26   |                 akkor tudtukra adá, hogy el vannak árulva.~Valaki a
247 26   |               barátainkat nem hagyhatjuk el a veszélyben, bárha azok
248 26   |             közben önkénytelenül nyomott el az álom, odarogyott a kormányszekrény
249 26   |               hírrel, hogy társaik által el vannak árulva; a szökevények
250 26   |               főkérdés, miképp rejtsenek el annyi pénzt, anélkül, hogy
251 26   |              hordókat egymás után. Mikor el volt helyezve minden szépen (
252 26   |                  fenekeit, s ittak, amíg el nem dűltek, még a négy előőrs
253 26   |            rabolt, aki annyi osztályosát el tudta veszteni – nyughatik-e
254 26   |               táncolva, dalolva libegett el, mint valami káprázatos
255 26   |                 egy titka, amit nem mond el barátjának; az a titok,
256 26   |                  húszezer dollárt hoztak el magukkal, minthogy több
257 26   |                tetszett nekik, akár nem, el kellett utazniuk Hobartownba.~
258 26   |           végínséggel küszködve jutottak el; pénzük elfogyott, és a
259 26   |                  viszont Robertson mondá el a kis tengeri kutyavadásznak,
260 26   |              Williamssal, egyedül jutott el Hobartownig. Most ez elrejtett
261 26   |               szívét, ami annál is több, el akarja venni. Csak egy éjszaka
262 26   |                hogy miként rejtették azt el. Azután meggondolva, hogy
263 26   |               Robertson észrevette, hogy el van árulva, s fegyvereit
264 26   |              kellett elbuknia! Egész nap el nem bírták fogni, végre
265 26   |                  bírták fogni, végre úgy el tudott bújni, hogy nem tudtak
266 26   |              karjai közt hitte, veszítse el azt az asszonyt, kinek alakját
267 26   |              tenger fenekén sem bújhatol el – szólt a spanyol.~Robertson
268 26   |              dollár annyi embernek vette el életét, földi nyugalmát,
269 27   |                 senki sem kell? Hogy úgy el vannak telve magukkal; sétálni
270 27   |                asszonyka készakarva ölte el magát; keserűmandulát evett
271 27   |                 s gombostűket nyeldesett el.~*~Egyedül volt már a kis
272 28   |               testimonium háta; lovon is el tudott ülni naphosszat,
273 28   |                 azt meg én nem mondhatom el őneki. Néha úgy álmodom,
274 28   |                  jó alkalmat szalasztott el rá!~A grófnak először is
275 28   |                   A délutáni álmot lopta el magától. Amint az ebédet
276 28   |                  hogy apja leckét tanul: el is aludt rajta.~Leonorát
277 29   |             volna kitalálni, miért zárja el marquis Malmont a nejét?~
278 29   |         élesztésére.~A másik úgy igazítá el a kérdést, hogy a marquis
279 29   |               vagy az bizonyos, hogy úgy el tudja titkolni valami meglévő
280 29   |             férfi egy nő álomlátásait is el tudja foglalni.~A gyermek
281 29   |               férje azt mondá neki, hogy el kell utaznia távol lakó
282 29   |               egész alávalóság olyan jól el volt már sepergetve az útból,
283 29   |                  másik része nem feledte el, hanem üldözé; ah, mert
284 29   |                 ki velük az ég! Hányszor el voltak rá határozva, hogy
285 29   |               saját hálószobájában rejté el a napokat és tűzokádó hegyeket,
286 29   |              leány. A törvény őt ismerte el a megholt összes vagyonai
287 29   |                   akit pár év előtt vett el.~Azt is szenvedélyből vette
288 29   |               Azt is szenvedélyből vette el, szegény polgárleány volt,
289 29   |                   Amennyi örömet veszték el, annyi fájdalmat nyertem
290 29   |                 legsúlyosabb az, hogy te el tudtál engem feledni. (Már
291 29   |               sírtam az ön nevén, higgye el. És most azt hiszem, hogy
292 29   |                 okát, mint hogy oly igen el vagyok már fásulva minden
293 29   |            visszahozhatatlanul elveszít. El fogja-e hinni akkor, hogy
294 29   |         uralkodni magán: nem haloványult el, nem sikoltott fel a borzalomtól,
295 29   |             teremből. Elébb Oliva hagyta el a termet, szobaleányát hívatá,
296 29   |               elrejtve, ezt rögtön vigye el a rendőrfőnökhöz. – Most
297 29   |             megholt nejét ebben temették el.~– Hogy jutottál hozzá? –
298 29   |                otthagyni e rideg házban, el akarta vinni magával szülőföldre,
299 29   |                  három éjjel nem mozdult el az ágy mellől, melyen Amália
300 29   |              csak hetek múlva tünedezett el a megmérgezett nő idegeiből.
301 29   |               fél év múlva. Most kezdett el még gyermek lenni, örülni
302 29   |                 azt mondani, hogy hagyja el, hanem vonaglott előtte,
303 29   |               Látszik, hogy nem találták el azt a képet, ami az ő lelke
304 29   |                összegeket, hogy menjenek el Issoduneba, törjék fel ott
305 29   |               hogy őrült, s nem indultak el szavára.~Végre egy este,
306 29   |       függeszteté.~A marquis hová futott el házától? Először a Szajna
307 29   |                  a rendőrfőnök nem hitte el neki, amit beszélt, egészen
308 29   |              előtt egészen nyílt, mondja el neki, amit vele tudatni
309 29   |              vihar. Akkora jegek kezdtek el hullani, mint egy dió, a
310 29   |              ebben az órában egy őrültet el akart volna fogni. A sűrű
311 29   |            lehasogatott gallyak temették el az alacsony rózsaákász-
312 29   |    vigasztalhatatlan férj ide temettette el minden boldogságát, óhajtva
313 29   |                  jó emberek, nem árulnak el senkit. Még a halál is jó
314 29   |             Szégyentől égő arccal futott el onnan. Magánkívül volt.
315 29   |                 ő csak egy hullát lopott el, s az életre ő imádkozta,
316 29   | legkétségbeejtőbb halállal veszett volna el a sírboltban, az elevenen
317 29   |            nagyon szép. Csak kérem, hogy el ne felejtsen papier timbréere
318 29   |           reszkető szóval, hogy halassza el egy héttel a tárgyalási
319 29   |              történt volna e nővel, ha ő el nem rabolja őt a sírból,
320 29   |        történetét és résztvesz abban. Én el vagyok veszve. Másodszor
321 29   |        teljesítse végrendeletemet. Vigye el holttestemet a Malmont-sírboltba,
322 30   |                 tudja a kő, hová szökött el.~– Pamina! – kiált ijedten
323 30   |                   vagy a cigányok lopták el, mintha nem volna nekik
324 30   |                  úr éppen most ment csak el hazulról.~– Hová?~– A Disznófőhöz.~–
325 30   |                 Ebben a pillanatban ment el innen.~– Ejnye, ejnye, nem
326 30   |                   Csendesen lépjen, hogy el ne repüljön.~– Itt van,
327 30   |                  van, megvan, nem repült el.~A kedves a kalap alá nyúl,
328 32   |               tulajdonképpen miért adják el az örökösök ezt a jószágot?~–
329 32   |                fejembe, hogy miért adnak el egy ilyen jól szerelt jószágot
330 32   |               ezt a jószágot azért adják el ilyen jutányosan, mivel
331 32   |                kis gyermekes öröm futott el; milyen mulatságos lehet
332 32   |                búskomolyságból háromszor el akarta magát ölni, azt annyira
333 32   |                  amiket sohasem követett el.~– Tehát nem igaz, hogy
334 32   |            ügyvédtől azt kegyednek előre el nem mondani, mert az eladás
335 32   |                 mindössze annyit mondott el, hogy egy inas, egy kocsis,
336 32   |               hogy én nem vagyok az! Sem el nem szököm a háztól, sem
337 32   |                 nem szököm a háztól, sem el nem adom a jószágot, hanem
338 32   |                siratja, s egy szem zabot el nem lopna az urától; végre
339 32   |                   hogy az executio alatt el ne nevesse magát, s lelkére
340 32   |            jószántából képtelen munkákat el bírt végezni, eleven farkasokat
341 32   |              hívták-e, én annak neveztem el), hogy emeljen ő is egy
342 32   |                 ezért pénzt nem fogadhat el; mire én a büszkét kezdtem
343 32   |              talán nemlétező dolgot adsz el, megcsalsz egy embert; a
344 32   |                   a másik azt mondta: ha el nem veszed, megtagadsz engem;
345 32   |              hogy azt emberi kéz oltotta el. Eloltotta, hogy ha véletlenül
346 32   |              titkot, de kér szépen, hogy el ne áruljam, ha tőle tudom
347 32   |              magányos szobákba, úgy ölte el éhséggel; de az most is
348 32   |               Hasztalan: amíg valósággal el nem aludtam, meg nem jelent;
349 32   |                  s megkérem, hogy jöjjön el ébren is hozzám. Erre a
350 32   |             Hanem természetesen álmomban el szoktam azt felejteni, amit
351 32   |                 Lásd, emez édesebb, vedd el.~Gondolhat ki ilyen ravasz
352 32   |                 szégyeneltem azután csak el magamat, azt képzelni, hogy
353 32   |                azonfelül a rostlappal is el van zárva.~Álmodtam hát
354 32   |                   itt járt, innen futott el, siettében egyik cipőjét
355 32   |                 addig aludtam, míg Louis el nem kezdett dörömbözni az
356 32   |               nagyon, de nem nekem való. El fogom hagyni a kastélyt,
357 32   |       megkínáltam, hogy üljön le, amit ő el is fogadott. Szívdobogva
358 32   |                is másformáknak láttam, s el hagytam magamat ámíttatni
359 32   |                 nem ítélt felettük, mert el tudták azt titkolni, most
360 32   |                 rá, hogy két hónap alatt el fogja hagyni a kastélyt.
361 32   |                     Mit? Viola? (Annyira el voltam merülve, hogy valami
362 32   |               úgy kétségbe volt esve; én el nem tudtam találni, mi lelte.
363 32   |                 vadásznak, hogy ne fogja el, ne ölje meg. Viola azért
364 32   |             önnek, jó uramnak, ne hagyja el ezt a kastélyt, tudja most
365 32   |           örvendő hálálkodását; a rablók el voltak űzve. Egy nehéz sebesültet
366 32   |                   Aki megérti a szót, az el is tudja azt tanulni. Egy
367 32   |                 azt tanulni. Egy hó múlt el az esemény óta, mialatt
368 32   |                megtanulta, akkor – akkor el fogjuk azt egymással mondani.~
369 33   |        asszonyság; de amit én nem hittem el neki. Különben csendesen
370 33   |                   én nagy hibát követtem el, midőn önhöz nőül menék,
371 34   |                  Megint egy víg nap múlt el! Hatalmasan mulattunk. Aki
372 34   |                  Mennyi pénzt pazaroltál el megint? Micsoda parfüm érzik