bold = Main text
    Part                                          grey = Comment text

  1  1   |                Fáradt vagyok; egy hete már hogy nem aludtam. A jobb
  2  1   |               keletkeztét. Egy hét óta már harmadszor tért az vissza,
  3  1   |         lelkembe, hogy hátha e levelek már akkoriak, midőn jogom volt
  4  1   |              hogy miről álmodik, midőn már az enyém volt. Felbontottam
  5  1   |              azt is csak reggel vettem már észre, midőn megszáradt
  6  1   |             meggyilkolá. Nem emlékezem már rá, hogy mit cselekedtem
  7  1   |              őt ébreszteni, de annyira már igen, hogy elkezdtem beszélni
  8  1   |                 a kín is kiújult; most már harmadszor ostromol, s nekem
  9  2   |             maradt. Nem is bánta volna már, ha férjhez vennék mind
 10  2   |           másik?~– Azt én is gondoltam már.~– Mert azt mégis meg kellene
 11  2   |              vele, hanem hát mondjátok már most meg külön, hogy melyik
 12  2   |            Bratanszkyhoz. „Vivát!”~Na, már most két hét alatt minden
 13  2   |               baj a főfiscus bácsi, az már mindent megíratott; a dispensatiót
 14  2   |               tévesztett el bennünket, már most írasson mindent újra.~
 15  3   |       harcokban nevelkedett; mint ifjú már réme volt a félhold martalócainak
 16  3   |      palotájában, s kimondá, hogy most már nem Rochas gróf, hanem akárki!
 17  3   |            vissza.~Mindenki vérig volt már sértve azok közül, akik
 18  3   |                király –, sokan mondták már ezt nekem! – S azzal negédesen
 19  3   |              mindennap nézte, ártott-e már az égető nap arca szépségének;
 20  4   |                 és gyilkosához.~Hamlet már ekkor felnőtt ifjú volt,
 21  4   |       mindenféle mezei virágból.~Amint már a tengeren voltak, Hamlet
 22  4   |          hasztalan, odabenn nem talált már egyebet, mint elhamvadt
 23  4   |                mondák neki, hogy annak már fölösleges minden egészség,
 24  4   |                teljesítésre várt, most már egy halottnak adott szó
 25  4   |              képeket s azok mondatait, már akkor a szánalom szerelemmé
 26  4   |              őt magától. A brit király már „várt” reá; míg ő gyönyöre
 27  4   |           karján hozva. Mindent tudott már. Nem jött sírni, panaszkodni,
 28  4   |               Amint a hajnal szürkült, már harsogtak a király seregének
 29  5   |                tőlem, a másik hónapban már nyugtalanul vártam a holdtöltét.
 30  5   |     szívszorító neme fogott el. Bántam már, hogy ezt láttam, mert egészen
 31  6   |            szűz, jobbkezét is levágták már, balkézzel forgatja kardját;
 32  6(1)|                rómaiak idejében is élt már az a hit, hogy a hüvelykujj
 33  7   |           mikor holmiját elárverezték.~Már az igaz, hogy annyi ócska
 34  7   |          visszahökkenek. Láttam én ezt már valahol… Egy borzas szkítafej
 35  7   |      hadijesztő alakot festettem.~Most már világos volt előttem minden.
 36  7   |            érte.~Ha tudta volna, mikor már készen volt vele, hogy egy
 37  8   |                rólam a lorgnonját. No, már ahhoz nagy világbeli járatlanság
 38  8   |             szeme fénye elveszett.~No, már kérem alássan, én láttam
 39  8   |          Arthurral Magyarországról, ki már tíz éve itt lakik. Az első
 40  8   |                hogy azt a színpadot én már valahonnan ismerem. – Ugyanaz
 41  9   |               formájából kivehetém, ez már mind megtalálta azt az igazságot,
 42  9   |          Schirting Sándor.~– Ah, tudom már, Debrecenből.~– Nem, hanem
 43  9   |          látatlanba adósságot.~– Ejnye már! De csak többet ér a feje,
 44  9   |                 nyolc fogamat húzattam már ki belőle. Tavaly karácsonyi
 45  9   |             fájóst meg két épet. Ezzel már most kevesebb van belül.~–
 46  9   |              akkor nem ismertem.~– Ezt már igazán csodálom.~– No, hát
 47  9   |            károsított volna. Képzelje, már ki voltak hirdetve, gyűrűt
 48  9   |              képes és semmim sincs. És már most azután legyen gondom
 49 10   |          szabadságdala a nép ajkán élt már, s kit igen szép tehetségnek
 50 10   |          kijárást.~Szerencsére a kapuk már be voltak zárva, a kutatók
 51 10   |            menekülhetsz.~E pillanatban már ajtaja előtt csörömpöltek
 52 10   |            vissza várkastélyára, midőn már messze hagyták azt. Ezóta
 53 10   |             egykor annyi szomorú, most már annyi kedves emlék kötötte.~
 54 10   |        elhallgatott a világ.~Josephine már egészen letett róla, hogy
 55 10   |            leányöltözetében – csakhogy már régen meghalva.~Lábainál
 56 11   |              lakom az övében, de erről már bizonyost nem mondhatok,
 57 11   |                             II.~Voltam már úr is, szegény is, s ha
 58 11   |      gyűlölettel viseltettem mindenha.~Már ez velünk született ellenszenv.
 59 11   |          juhász, a fiú verve sem nőtt, már kamasz volt, s még mindig
 60 11   |           Jankónak csúfolták. A juhász már el akarta verni.~Ekkor egy
 61 11   |                haldokló alguazil, akit már más megölt, s kit ő egyszer
 62 11   |         kedvéért le akarták bicskázni, már táncolták körüle a tám-támot,
 63 12   |          aludtak, vagy részegek voltak már.~Senor Juan szerszámai között
 64 12   |          azontúl mi lett belőle? Arról már nem értesültem; hanem hogy
 65 12   |            bélyeget a bal pofáján – ez már bizonyos.~
 66 13   |              idején előállt vele, hogy már most megmutatja, mit tud,
 67 13   |       megtanulni; a tanárok restellték már látni, s eresztve eresztették
 68 13   |               csakhogy ne példáskodjék már előttük. Mondhatták volna
 69 13   |              hogy majd domine Sust, ha már nagyon megunták mind a kilenc
 70 13   |                is, mert azok is tudják már, hogy sumra nem következik
 71 13   |                 Minden ember úgy hívta már őt, és nem volt sem hatalom,
 72 13   |             keresztvasait.~Végre mikor már szakálla, bajusza kezdett
 73 13   |             mégis egyszer helyben volt már. Átkozott csúnya, ronda
 74 13   |             újítók ezt is kiküszöbölik már; sok embert megfosztanak
 75 13   |              melyiknek van a hat közül már választottja a falubeli
 76 13   |            nevessen hát…~– Nem nevetek már, bhühűhi.~– De már ugyan
 77 13   |             nevetek már, bhühűhi.~– De már ugyan minek nevet?~– Nem
 78 13   |             padlásra.~Sus bácsi! Tehát már itt is Sus bácsi!~Mennybéli
 79 13   |       Mennybéli tüzes gerundiumok! Hár már az Óperencián túl is tudják
 80 13   |                ezt az egész falu tudja már eszerint. Ezek a kérges,
 81 13   |          Conjugista diák voltam, mikor már hallottam hírét, hogy van
 82 13   |              futottam végig, nem tudom már mi dolgom volt, mialatt
 83 13   |                 Hát azután mit tanulsz már? He?~– Conjugista vagyok.~–
 84 13   |               sehová sem való.~Társaim már többet tudtak nálam; ők
 85 13   |           szenátort. Ő nem nevetett.~– Már most ezt a rongyos gúnyát
 86 13   |              Rogo humillime…~– Mondtam már, hogy pénzt nem kap… elmehet.~
 87 13   |          förmedt reá vissza. – Mondtam már, hogy takarodjék, s ne szóljon
 88 13   |             Sus pajtás, férjhez ment-e már a nótárius-leány?~Az ember
 89 13   |               meg nem gyógyítja többé. Már szó volt róla, hogy a vármegye
 90 13   |          gyalog és lassacskán utolért. Már messziről lehetett bámulni
 91 13   |                az akkori szakadás most már az egész hátán végig, fel
 92 13   |                ellen tiltakozott: most már nem olyan hiábavaló ember,
 93 14   |           többé Eminha holtteste…~Most már semmi hatalom sem lett volna
 94 14   |     temetkezőhelye.~Esztendő is elmúlt már, és ő mindhiába várt; olyan
 95 14   |               csak a ravatalra nézett.~Már messziről látta, hogy a
 96 14   |             férjének, ki itt várok reá már egy év óta. Menjetek az
 97 14   |         melynek tündéri hathatóságáról már akkor meggyőződött Muhzin,
 98 14   |                 csúfot sem látsz. Most már bolondot csináltál magadból
 99 14   |             esett még igazán kétségbe. Már maga is kételkedni kezdett
100 14   |               Hodzsiát; fél év múlt el már azóta, hogy Muhzin halála
101 14   |           Szulasszán ötvös csinált; de már az nem él. Nincs senkinek
102 14   |       másodszor is lezuhantatták; most már csak egy fuldokló hörgés
103 14   |               zuhanat után, harmadszor már csak rémletes nyögés; és
104 15   |      kisebbítse.~Őszinte vagyok, de ez már nekem nyavalyám, mint Hugo
105 15   |              nem váltottam ígéretemet, már most ő lássa, ha olvasói
106 16   |             neki igen sok párbaja volt már, tudom: maga kivallotta,
107 16   |               Midőn e sorokat olvasod, már én akkor talán a halál hideg
108 16   |                 Bankó öcsém! Találj ki már mást, ez elég sokáig tartott.
109 16   |                több embervért kiontott már, mint Báthori Erzsébet.~
110 16   |             üdv, te vagy csupán”…~– Ez már hidegvér – mondám –, halálos
111 16   |       felmeredt szemekkel éppen odaért már, ahol „lelkem az égbe szálla”,
112 16   |            szemrehányással Euphemia –, már megint verekedni akartál,
113 16   |               maga van; Euphemia pedig már messziről szemrehányó ujjakkal
114 17   |      kisebbítse.~Őszinte vagyok, de ez már nekem nyavalyám, mint Hugo
115 17   |              nem váltottam ígéretemet, már most ő lássa, ha olvasói
116 18   |             neki igen sok párbaja volt már, tudom: maga kivallotta,
117 18   |               Midőn e sorokat olvasod, már én akkor talán a halál hideg
118 18   |                 Bankó öcsém! Találj ki már mást, ez elég sokáig tartott.
119 18   |                több embervért kiontott már, mint Báthori Erzsébet.~
120 18   |             üdv, te vagy csupán”…~– Ez már hidegvér – mondám –, halálos
121 18   |       felmeredt szemekkel éppen odaért már, ahol „lelkem az égbe szálla”,
122 18   |            szemrehányással Euphemia –, már megint verekedni akartál,
123 18   |               maga van; Euphemia pedig már messziről szemrehányó ujjakkal
124 19   |            Vagy pedig a lovakat.~– No, már azokhoz van köze.~– Merthogy
125 19   |                minden rablójával, ahol már számtalan embert megöltek.~
126 19   |              is odamegy, ha mi félünk.~Már az igaz, hogy ez a kis rossz
127 19   |   menekülhettem tőle. A jámbor személy már félig meg volt halva, csak
128 19   |            ajtón kívül is jól lehetett már hallani a szilaj táncrobajt
129 19   |               ne mondja, kinek hívják; már ő felelt is: „Én gróf Repeyné
130 19   |            órában. Máskor is láttam én már magyar táncot, s akkor legfeljebb
131 19   |         belerikkantott a zenébe, mikor már sok volt, ami sok, s kiállt
132 19   |            tétel megint az enyém lett. Már akkor egy egész határ húszas
133 19   |                 óh, uram Isten, engedd már, hogy elveszítsem ezt a
134 19   |              megint én nyertem meg. De már halál fia vagyok. A fickó
135 19   |              Uram Isten, mit csináljak már most ezzel a pénzzel? Olyan
136 19   |         pénzzel? Olyan pénzzel, amiért már valakit agyonütöttek, s
137 19   |    zsiványelnök szintén tapsolt; hanem már most ő tanítja egyre a grófnét,
138 19   |               mondá a zsiványnak, hogy már most köszöni a mulatságot,
139 19   |                Mire a bálba jutottunk, már minden ember tudta. Még
140 20   |         egyhangú magányában; hallottuk már hírét, hogy hosszú fogságban
141 20   |           birodalom nagyon roskadozott már akkor, míg ellenségei körös-körül
142 20   |              felszólítá, s a szerződés már alá is volt írva.~Ha az
143 21   |             körutat pihenés nélkül. Ez már bravour: ez hősi tett és
144 21   |            hogy a legutolsó fordulókat már egy holt nővel táncolta.
145 21   |             kikerülték az embert.~Most már a segédek közbevetették
146 22   |                esztendő óta nem voltak már levágva, hanem szép arany
147 22   |              kívánd, azt szeresd, most már válogathatsz benne.~Mert
148 22   |           válogathatsz benne.~Mert aki már egyszer nő lett; annak boldogság
149 22   |              Xelenhoa egyet sem többé.~Már ekkor olyan fehér volt az
150 23   |               I. El Libertador~Győztek már a spanyolok; a felkelők
151 23   |             szíved olyan erős. Bátyáid már halva vannak, de lelkük
152 23   |               spanyolok túlnyomó ereje már elnyomta a körülfogott bogotai
153 23   |         lehetetlenség harcát, amelyben már nem hőstettekre, hanem csodákra
154 23   |       ostromlók mindig közelebb hozták már a víárkaikat, a várfalak
155 23   |              tápszert felfogyasztottak már, s az ellenség közeledéséből,
156 23   |               alatt.~A rés is meg volt már törve; a nehéz ostromlövegek
157 23   |             felé.~A láthatáron azonban már valami vörös vonal kezdett
158 23   |          hajadon alakjáról. Alig várta már a percet, melyben meghalhatnak
159 23   |             között, az ostromhágcsókat már nekiveték a falaknak; kezdődött
160 23   |             átok: a vezér nem vezényel már, hanem lelkesít; a lövöldözés
161 23   |         mellvéden keresztül verekedtek már a felkelőkkel; most egyszerre
162 23   |       foglyokat mind. Ötszázat leöltek már közülük, midőn előcsapatunk
163 23   |              ezerszáz hullát találtunk már a bástyákon.~A borzalom
164 23   |              lenni a balsors; nem volt már rendezett hadseregünk, nem
165 23   |        rendezett hadseregünk, nem állt már több várunk, mint Carthagena;
166 23   |           lakosság felét. Végre, midőn már nem volt mit enni a városban
167 23   |     holttestekkel tele. Minden el volt már veszítve, csak Venezuela
168 23   |               és minden szív tudta azt már jól, amit a másik beszélt
169 23   |        Bermudez. – Esteban barátom, ha már vakon is ennyit látsz, milyen
170 23   |           végével e szavakra, mint aki már előre tudja, hogy mi lesz
171 23   |            alig végzé szavait Bolivár, már ott állt a gyűlésterem közepén
172 23   |               kemény, erőszakos hangja már kettétörött.~A venezuelai
173 23   |             vőlegénye az újjal.~– Most már parancsolj velem: teheted.
174 23   |               ismertelek. Isten veled, már harangoznak, a gyűlés kezdődik.
175 23   |         Laurenzia. Elég sebet ejtettél már rajtam, ne iparkodjál azt
176 23   |              is föláldozhatod neki, az már nem fog fájni.~– Még én
177 23   |              San Sollal.~Ez alkalommal már viselte a koronát Bolivár,
178 23   |             korona.~– Oh, én nem tudom már, mi értéke van az esküvésnek,
179 24   |                elválasztja.~Nem tudnak már harcolni az óvilágban; nem
180 24   |         harcolni az óvilágban; nem ért már a kardhoz senki a normanon
181 24   |            norman vitéz keresztüljárja már, merre neki tetszik az egész
182 24   |              Pedig szinte kezében volt már az a szép ország második
183 24   |             örökre.~A görög had futott már mindenütt, szétszórva, eltiporva,
184 25   |              volna el a kiküldetéssel, már negyednapra útban voltam
185 25   |              csóválva, hogy „Othello”.~Már nem tudom, hogy egy szónak
186 25   |               Nem tudom, elfelejtettem már.~– Pedig mindennap mondom.
187 25   |                 ahelyett hányat vettem már másikat?~– De én sohasem
188 25   |               Mert kínozni akar. Hanem már most vége. Én azért jöttem
189 25   |           magamat.~– De sokszor mondta már; csak már legalább egyszer
190 25   |               sokszor mondta már; csak már legalább egyszer tenné meg.~–
191 25   |                az az úr. Clarisse most már haragba jött; odament hozzá.~–
192 25   |                reggel visszament; most már talán csak vége van már
193 25   |                már talán csak vége van már a rossz tréfának. Az imádó
194 25   |             mindig ott ült.~– Uram, ez már szemtelenség! Ön megszöktet
195 25   |               nem haragszom.~– Mondtam már, hogy itt akarok meghalni.~–
196 25   |               megszökteti az éhség! Az már bizonyos.~Másnap reggelig
197 25   |               csak felé sem nézett.~De már délfelé csak nem nyughatott.
198 25   |      pamlagvánkosra. Két nap nem evett már semmit.~– De az úristen
199 25   |                elszántságot? Harmadnap már nem bírt nyugtalanságával.
200 25   |           kedves barátom, ne tréfáljon már. Itt van egy kis leves;
201 25   |            halni.~És valóban alig bírt már mozdulni, szemei beestek,
202 25   |              Ez igazán meg akar halni.~Már a negyedik nap is eljött,
203 25   |        kétségbeesés környezé. Az ember már csak alig lihegett. Mit
204 25   |    belétöltenem!~A szerencsétlen imádó már nem tudott beszélni, csak
205 25   |             vállat vonított. Megmondta már a véleményét régebben.~Clarisse
206 26   |               hajót.~Martelin hallotta már hírét annak a karácsonyfának,
207 26   |              tengerész azt hitte, hogy már most kiábrándult, egészen
208 26   |              magányban kigondolt; most már felébredt belőle, s többé
209 26   |               egy olyan hölgy volt, ki már a világtól bezárt falak
210 26   |               álmodá, hogy ott jár-kel már az aranyhalmazok között,
211 26   |           gondolhatott donna Terezára: már most az enyém vagy! Hát
212 26   |            pokolra nem gondolt-e: most már a tiéd vagyok.~A pokolig
213 26   |                másik.~Mindenki horkolt már, az idő éjfél után járt,
214 26   |               a tízmillió dollár!~Most már jó helyen volt az egész
215 26   |              volt az egész kincs, most már nem félhetett az egyik cinkos
216 26   |          lepedőit, kinyitá az ajtókat, már ekkor csak egyetlenegy élt
217 26   |                gyilkos.~Robertson most már másodmagával maradt.~Most
218 26   |              másodmagával maradt.~Most már csak ketten voltak a testvéri
219 26   |             legutolsó, a felestárs van már hátra?~Annyi bizonyos, hogy
220 26   |                dollár is sok pénz volt már; be sok tengeri kutyáról
221 26   |             értek, ott azt mondá, hogy már most ő fogja magára vállalni
222 26   |             harmadszor nem hallatszott már odáig, a hab sebesen járt,
223 26   |               továbbereszté őket. Most már egyenesen a Saypan-sziget
224 26   |            bűntársai mind halva voltak már.~Alig szállt azonban ki
225 27   |             anyja tanította otthon.~Ez már elég ok volt arra, hogy
226 27   |              és csókolózzunk… nem, azt már mégis ne tegyük – mással.~
227 27   |                a világból.~– Asszony! (Már nem is feleségecske.) Tudod-e,
228 27   |          nyeldesett el.~*~Egyedül volt már a kis férj, nem volt kinek
229 27   |                 Kis feleségecske, most már én is hozzád megyek, eltemetnek,
230 27   |               megyek, eltemetnek, most már majd nem beszél rólunk többet
231 27   |               hogy a szemeit behunyja, már mindenki arról beszélt,
232 27   |               És azóta be is roskadtak már a sírocskák, nem hantolta
233 28   |             szilvafa, jobban tele volt már pörrel és adóssággal, mint
234 28   |      elveszített.~A negyvenen túl járt már, és még addig mindenbe beleveszített,
235 28   | megvasvillázott, aki exequálni akarta; már arról volt szó, hogy becsukják,
236 28   |               azzal útra bocsátá őket. Már aztán vagy jól viselik magukat
237 28   |     megismerkedhettek volna egymással, már akkor Zsilipy nevét széltiben
238 28   |       haditudományukból, hogy utoljára már elnevezték Ördög Péternek,
239 28   |            gróf Zsilipy Péternek.~Most már bezzeg nem ijesztgették
240 28   |   megyegyűlésen, hol az armálisa. Most már, ha akart, akár főispán
241 28   |              választották hajdan. Most már válogathatott a Duna–Tisza
242 28   |             közt feleséget, pedig most már ősz volt a bajusza.~De az
243 28   |              az ember, vagy a fogával?~Már hogyan, hogyan nem értették
244 28   |                nagyon szerették. Mikor már nőni kezdett, akkor fogadtak
245 28   |            szunnyadozott. Titkot pedig már csak azért is jól tudott
246 28   |      mindegynek találta. Később, mikor már sok szót tudott, szeretett
247 28   |             napja a hétnek?).~Erre meg már éppen nem volt készen a
248 29   |        nősülésig belebolondult, s most már nagyon bánja, hogy azt tevé.~
249 29   |             sincsen.~Delmaure Olivának már a neve kimondása által tett
250 29   |              hanem anyjáé. Abban pedig már elég kétértelműség van,
251 29   |     legbizonyosabbat mondanak róla, az már olyan hitványság és képtelenség,
252 29   |          különben ezzel elég rossz van már róla mondva); az öreg Delmaure
253 29   |        kitagadott leányt vett nőül, az már csak természetes.~Az elhagyott
254 29   |           alávalóság olyan jól el volt már sepergetve az útból, hogy
255 29   |                ami annál nehezebb lett már, mert a dolog egészen a
256 29   |                fejlődött, sokat hozott már a világra Oliva.~Később,
257 29   |          nevének beszennyezőjét.~Oliva már tízéves korában ősz hajszálakat
258 29   |                múlva aztán nem kellett már azokat keresni, mert a szép
259 29   |          tömjénezők váltak. Camillának már nemigen lehetett hízelegni,
260 29   |           mentől több áldozatot láttak már onnan kificamodott ésszel,
261 29   |       különösen egy férfiú, akit Oliva már régebben ismert.~Onnan ismerte,
262 29   |                megtudta, hogy ki e nő, már akkor az késő volt rá nézve.~
263 29   |              van bezárva, valaki lakik már ottan.~A nő és a fiatalkori
264 29   |              el tudtál engem feledni. (Már ekkor bizonyosan eldugott
265 29   |              alkalmasint ez sem kapott már egynéhány hozzá küldött
266 29   |             ketten nagyon jól ismerjük már egymást és igen régóta.
267 29   |              hiszem, hogy az édesanyám már az ön nevén tanított sírni. –
268 29   |                hogy oly igen el vagyok már fásulva minden iránt, hogy
269 29   |          marquis.~Kétszer is zörgetett már menyasszonya ajtaján, mindannyiszor
270 29   |              féltette tőle senki, most már mondhatta neki: én üdvöm,
271 29   |             volt elhinni neki, hogy ez már most meg van halva.~Jutottak
272 29   |           leghíresebb delnőjét, de azt már tudja a világ, hogy nem
273 29   |                házba. A cselédek unják már a sok szaladgálást, s inkább
274 29   |                ott egy szögletben, aki már nem él, azt fektessék vissza
275 29   |           ismerőse volt Malmontnak, ki már régóta tudója volt sok apró
276 29   |             ügyvéd úrnak mindent, amit már a rendőrfőnök előtt is fölfedezett.
277 29   |               ezért hívattam önt, s ön már előre tudja, amit mondani
278 29   |               rejtegettem azt; azonban már cselédek és ismeretlen emberek
279 29   |               A gyümölcs félérett volt már, s ő elég éhes, hogy azt
280 29   |             kívánta magában, hogy csak már elmúlna ez az utálatos napfény.~
281 29   |                benne, és az nem árthat már. Azután a halottak jó emberek,
282 29   |              hazugságain. Kinek jutott már az a szerencse, hogy saját
283 29   |      tudniillik hajadonná lett, miután már nőnek hívatta magát, azonban
284 29   |           útján sok derék hajadon tett már szert férjre. Adieu! Marquis
285 29   |       visszatartsa.~Oliva nem hallotta már a nevetést. Szégyentől égő
286 29   |            személyesen jelen lehessek; már nem tudom, hogy mint felperes-e
287 29   |      gerjesztett; a mairet, a prefétet már napokkal előre ostromolták
288 29   |       felfokozta a kíváncsiságot, most már még az utcát is elállta
289 29   |         gyógyító figyelemről, amivel e már egyszer letört virágot újra
290 29   |               miknek ereje mind elmúlt már, mint elmúlik bizonyos méregé,
291 29   |                Mire ön ideér, én akkor már halva vagyok. – Az égre
292 29   |             kalló épületét feltalálta, már akkor Amália nem élt. –
293 30   |               első klarinét megzendül, már kezdődik a népvándorlás,
294 30   |               minden nyelvtől:~– Nincs már hely a Svábhegyen, vissza
295 30   |                vissza kell menni.~– Ez már kimulatta magát.~– Csak
296 30   |         emberséges családapa is fölért már a hegyre, alig bírva felesége
297 30   |                a lelkét is majd kiadta már.~– Hát a kiskutya hol van? –
298 30   |                a bokrot, de a felesége már nincs ott; erre megint új
299 30   |             vándorpapjai is eljutottak már Stiglicz úr nyári lakáig,
300 30   |          kérdésükre: Herr von Stiglicz már nincs itt, öt perce hogy
301 30   |      commoditásba tette magát, s midőn már elhelyezték volna magukat,
302 30   |              szabad letelepedni!~– Hát már miért nem?~– Mert oda van
303 30   |             hogy a bemenet tiltatik.~– Már az más, akkor megyünk odább.~
304 30   |           rozsolisfabrikanslegény most már ötvenszer énekli végig ezt
305 30   |        hangjára az ideális galan, most már comicumra térve által, szólótáncol
306 30   |              mire a segély megérkezik, már az ötödik ház is leégett.~
307 30   |              éppen akkor ér oda, mikor már a házat eloltották. „Hanem
308 31   |               ifjú azon időkorban volt már, amelyben a férfiszív egy
309 32   |               is találtam a fogadóban, már készen várt reám.~A kocsisom
310 32   |       elkezdett fennhangon zokogni. De már komolyan megijedtem rajta: –
311 32   |             hozzám való nagy bizalmat!~Már most mit csináljak én ezzel
312 32   |               a kocsisomtól.~– Ott áll már az őr – mondá ő egy alakra
313 32   |              hozta Isten; ugyan vártuk már; hahaha! Meleg szoba, tiszta
314 32   |             egy nevető emberre találok már a háznál. (Ez ugyan nem
315 32   |               örül jöttömnek, jó fiú!) Már azt hittem, hogy nem jó
316 32   |              király! Hahaha.~Ejnye, ez már aztán jól össze van válogatva:
317 32   |                Hahaha.~Szerettem volna már, ha egy kicsit abbahagyta
318 32   |            egymásnak.~Teringettét! Itt már csak vígan fogunk élni.~
319 32   |              Mindezek foganatba vannak már véve jószágomon, díszlenek,
320 32   |             kegyed előtt elhallgatták. Már most persze késő. Azok az
321 32   |               annyira vitte, hogy most már csendesen megvan, legfeljebb
322 32   |                  Kegyednek is elmondta már? Annyi testvért sem ölt
323 32   |               a lámpát, mert sötét van már a szobában.~Leültem írni;
324 32   |                ha tudsz! Hihihi! Hanem már most elég volt, mennykő
325 32   |                jutott, hogy pörlekedni már magában elég nagy bolondság.
326 32   |              megjön az esze rögtön; az már nincs a kontraktusban, hogy
327 32   |                az.~Hanem én meg voltam már babonázva.~Nem törődtem
328 32   |                a láthatatlan dal; most már úgy hangzott, mintha alattam
329 32   |           ismét hallottam a dalt: most már úgy hangzott, mintha fölöttem
330 32   |              hogy igen bizony, kikapta már a magáét; a gazdája olyan
331 32   |              lesbe.~Az én dzsipszimnek már akkor forogtak a szemei
332 32   |              utánam engedelmesen.~– Az már más! – mondá szilárd meggyőződés
333 32   |             mások irányában, mert most már tudta, hogy neki csak a
334 32   |         szokásos Davy-féle lámpa égett már. Jó estét kívántunk egymásnak;
335 32   |                elvágja a gégémet.~Most már csak két őrültem volt még
336 32   |             étel, mint más embernek. Ő már sokszor találkozott vele
337 32   |                 jó hát rám nézve, hogy már nagy gyerek vagyok. Egyszóval
338 32   |           felőle. Annyira vittem, hogy már egészen magam előtt tudom
339 32   |              hogy tehát Magyarországon már tenger is van és gránátfa-erdő.~
340 32   |               az ajtómon, hogy nyissam már ki: tíz óra lesz. A szegény
341 32   |              felakasztottam magamat, s már rám akarta törni az ajtót.~
342 32   |                kapni egész évre; hanem már most menjenek és ne bámuljanak
343 32   |                neki, hogy ez nem igaz. Már én tapasztalom az ellenkezőt.~
344 32   |               azt titkolni, most pedig már ítél felettük az, aki mindnyájunknak
345 32   |              született, a másik órában már árva volt. A gróf idevette
346 32   |          tanultuk ezt a beszédet, s én már tudom, hogy mit beszél.
347 32   |           mondá egyszer, mikor a leány már tízéves volt: „Ha én meg
348 32   |             ezt a kastélyt, tudja most már egész titkát; mi itt úgy
349 32   |               szorítok. – Hozzá vagyok már szokva minden rendkívüliséghez.~
350 32   |                 minthogy úgysem hiszek már abból semmit, hogy az úr
351 32   |                 hogy valaki élhet, aki már meghalt; nappal pedig látja,
352 32   |              ment keresztül, helyettem már megzálogoltak az úton, s
353 32   |                kilőttem rajta; de erre már az első ajtót is kezdék
354 33   |           Pesten utaztam keresztül, az már nagyon régen volt. Még akkor
355 33   |                a víz fenekére sem ért, már megkaptam, s öt perc alatt
356 33   |             boldogul éltem vele; annak már tizennyolc esztendeje. Kérem,
357 33   |               magához térhetett volna, már ismét kocsiján ült és tovahajtatott.~
358 34   |              Hatalmasan mulattunk. Aki már nem bírta bevenni a bort,