Part

 1  1| nyugtatva fejemet. A halott ajka halovány volt, de egy piros vércsöpp
 2  5|      múlva egészen kiemelkedék a halovány égi csillag, izzó tüzes
 3 23|        Laurenzia elfordítva tőle halovány orcáját.~– Amit én remélek,
 4 23|        sötét arcok.~De igen, egy halovány arc a legnagyobb fény közepette
 5 23|           menyasszony, azért oly halovány”.~A templomból örömriadal
 6 24|     fejéből, véres nyomot hagyva halovány homlokán. A császár megfordul
 7 29|        ércfeszület csüggött alá, halovány arcát hosszú hajfürtök árnyazták
 8 29|       kilincseket!~– Itt vagyok, halovány kísértő lélek! – suttogott
 9 29|          lett az pirosabb: olyan halovány volt, mint a márvány. Tekintete
10 32| szétziláltan rásüt a nap; fehér, halovány arca lehet, melynek átlátszó
11 32|       ahol azelőtt volt, ott egy halovány, fehér alak állt előttem,