bold = Main text
    Part                                          grey = Comment text

  1  1   |            okát, hanem szabadítson meg e kíntól; vegye műszereit
  2  1   |               közlé több pályatársával e csodás kóresetet, kik mind
  3  1   |         küzdeni. Most úgy vagyok képes e sorok írására, hogy enyhítő
  4  1   |             súgta lelkembe, hogy hátha e levelek már akkoriak, midőn
  5  1   |                óra volt nekem.~Mi volt e levelekben? A legundokabb
  6  1   |                testemen tetőtől talpig e szavakra. Látszólagos hidegséggel
  7  1   |          levelekben? – A nő megrezzent e kérdésemre, s azt felelé
  8  2   |           kellene afelől jönnünk, hogy e két leány közül melyik az
  9  2   |                 s nem beszéltek többet e tárgyról. Segíteni – fájdalom –
 10  3   |               látnám levágva, minthogy e sorokat írjam le vele. Király,
 11  3   |                 hogy szívedet tépem ki e szóval, de hallgatásom bűnrészesévé
 12  3   |         hallgatásom bűnrészesévé tenne e gyalázatnak. Büntess meg,
 13  3   |          szívükre köté, hogy ítéljenek e tárgyban szigorún; semmi
 14  3   |                legfőbb tanácsa kitörli e vádat és mindazokat, amik
 15  3   |         halálra ítéli Visconti Jánost, e botrány indítóját, mint
 16  3   |                mint gynecaeuma.~S hogy e sok fogolynép ne heverjen
 17  3   |            elégületlenek kényszerültek e kényvár alapjait megásni,
 18  3   |               utána, hogy hova tűnt el e hölgy, kinek hollétét kémei
 19  3   |           volna férfi, nem viselném én e láncokat itt! E szó talált.~
 20  3   |            viselném én e láncokat itt! E szó talált.~Másnap Péter
 21  4   |               Világhírű Hamlet alakját e tudós férfi gyűjteményében
 22  4   |                el, bajfele teszi ővele e tisztességet.~Pedig jobb
 23  4   |                 mert a jütlandi király e hőstettéért jutalmul leányát
 24  4   |             vele.~Ez ifjú szemei előtt e pillanattól fogva nagybátyja
 25  4   |             tanácsos nem hitt még mind e tébolygásnak. Az ő ajánlatára
 26  4   |               kemény horgokat kötözte. E horgok arra valók, hogy
 27  4   |              herceg kísérői kinevették e beszédet, de a király utánjárására
 28  4   |              felhasználatlanul hagyták e kínálkozó alkalmat, ily
 29  5   |         rózsaszínű fátyol volna húzva.~E pillanatban úgy tetszék –
 30  5   |             mely rögtön eltűnt. Az egy E betű volt.~Reszketni kezdtem.
 31  5   |                éppen elég volt tudnom.~E világért nem közöltem volna
 32  5   |          hozott az új világ határáról; e hat betű ez volt: „SZERET”.~„
 33  5   |               holdat, mert tiszta volt e szerelem, miként maga a
 34  5   |               Negyedik holdforduláskor e szót vettem tőle:~„ARAN”.~
 35  5   |               is elveszté, amije volt. E holdforgással többet nem
 36  5   |              egyszer rászántam magamat e bűvös vizsgára, pedig szemeim
 37  6   |             sírtak, a férfiak nevettek e szóra: mentek sátor alá,
 38  6   |                a férfiak jármát széles e világon; ezentúl a férfi
 39  6(1)|          szokták levágni; innen támadt e szó: „poltron” a gyávák
 40  7   |              ki kezdtek rajta kapni, s e minőségben még jobban összehúzta
 41  7   |                tíz esztendeig csodálta e természettünemény eredetét,
 42  7   |      lajstromban, hát oda ez van írva: E ritkabecsű képet vettem
 43  7   |                 aki előttem ült, mikor e hadijesztő alakot festettem.~
 44  7   |    egyáltalában nem akarták megtanulni e keresztyéni erényt. Bizony
 45  7   |             vagy csütörtök, március 10-e vagy 20-a – ő rendesen tudta,
 46  7   |             élcet méltóztatott mondani e napon.~– Öcsém, ezen a napon
 47  7   |            császár idejéből való lehet e pénz. Régibb nem lehet,
 48  7   |            ismerik, tudni fogják, hogy e név szerinti tárgyak mint
 49  8   |      ujjacskáit; én szívemhez szorítám e szép fehér kezet, ő aztán
 50 10   |               botrányt tudnak susogni, e tévedésből csinos kis vaudeville
 51 10   |               grófnő meg volt rettenve e fölfedezésen. Mit tegyen?
 52 10   |                grófnő maga is óhajtott e nemes eszmék sorában állani.~
 53 10   |             megesküdjenek.~Talán éppen e terv kivitelének apró készületei
 54 10   |            észrevétlenül menekülhetsz.~E pillanatban már ajtaja előtt
 55 10   |        megindult politikai mozgalomban e név kezdette szerepét játszani.~
 56 10   |       felhasználták a nép rokonszenvét e név iránt, s ha egyhelyütt
 57 10   |             édes emlékeket, mik lelkét e név viselőjéhez csatolták.
 58 11   |              sem találva helyét benne.~E kutya világismeretet oltott
 59 11   |      nekiindult az északi Eldorádónak. E tervét nem vihette ki, a
 60 11   |        országba hoztak bennünket, ahol e három állaton kívül semmi
 61 11   |                mindenféle paszomántot.~E derék vademberek, amint
 62 11   |            hivatalos emberbálványt.) – E hivatalra rendesen a legkisebb
 63 12   |        gyorsasággal folytak le a perek e két férfiú idejében; milyen
 64 12   |             hogy ő tisztelt barátjának e jövedelmező foglalkozását
 65 12   |               nagyon örömest dolgozott e szakban senor Juan; azt
 66 12   |               ön magát?~A nép kacagott e kérdésre, ami senor Juan
 67 12   |               azalatt odahaza?~A hóhér e bolond kérdésre mérgesen
 68 13   |        következetlen meglepetéseikkel. E gúnyregényeknek az a főalapja,
 69 13   |            semmi okosabbat nem mondhat e kérdésre, mint azt, hogy „
 70 13   |          sejtelem azt súgta neki, hogy e hat leány közül valamelyik
 71 13   |          vissza?~A nagy trabalis ember e megszólításra meghunyászkodott
 72 13   |               arcát annyira soha, mint e percben, midőn meg tudta
 73 13   |               nótárius-leány?~Az ember e szóra oly ádáz dühbe jött,
 74 13   |         kisfiúkat szokott megfeddni:~– E pillanattól fogva megtiltom
 75 13   |           ember elhallgatott, elsápadt e szóra; azután sírva fakadt
 76 13   |                peregrinus elkomorodott e szóra.~– Lássa ön: ez az
 77 13   |               de nem csúfol, mint más.~E néhány szóban volt elmondva
 78 14   |             magával, megfosztá Muhzint e kincsétől; homályt vont
 79 14   |               jámbor Muhzin sokat sírt e vesztesége miatt; sem étele,
 80 14   |          visszajövet ismét megtalálod.~E szavak után eltűnt a fényes
 81 14   |            helyet a halott körül, hogy e csodát elkövethesse.~Muhzin
 82 14   |             csak agyrém, mint a többi?~E kétségbeesésében futott
 83 14   |             szultán maga is részt vett e játékban, sokszor a legjobb
 84 14   |         megfogá palástját.~– Óh, uram, e gyűrű és olvasó, mit kezedben
 85 15   |  emberijesztésre használjam, s ha csak e fiatal szerkesztő mágneses
 86 15   |               Azonban szavamon fogtak, e fiatal úr addig fenyegetett,
 87 16   |    biztosíthatom szerkesztő urat, hogy e felolvasásában sokszor keresek
 88 16   |                illusztrálni törekszik: e declamatorius cigánykerék-hányásnál
 89 16   |                úr! Nézze csak, olvassa e levelet! – sipánkodék a
 90 16   |               reményleném, hogy valaki e „sohasem” szóban célzást
 91 16   |         Lajidat” – ismét másik: „Midőn e sorokat olvasod, már én
 92 16   |              járok; egy fiatal barátom e helyen párbajt akar vívni,
 93 16   |            hogy milyen képet csináljon e szavaimra: párbajt! – És
 94 16   |             hogy nem skizzírozta magát e szóra; de megfogtam a kezét.~–
 95 17   |  emberijesztésre használjam, s ha csak e fiatal szerkesztő mágneses
 96 17   |               Azonban szavamon fogtak, e fiatal úr addig fenyegetett,
 97 18   |    biztosíthatom szerkesztő urat, hogy e felolvasásában sokszor keresek
 98 18   |                illusztrálni törekszik: e declamatorius cigánykerék-hányásnál
 99 18   |                úr! Nézze csak, olvassa e levelet! – sipánkodék a
100 18   |               reményleném, hogy valaki e „sohasem” szóban célzást
101 18   |         Lajidat” – ismét másik: „Midőn e sorokat olvasod, már én
102 18   |              járok; egy fiatal barátom e helyen párbajt akar vívni,
103 18   |            hogy milyen képet csináljon e szavaimra: párbajt! – És
104 18   |             hogy nem skizzírozta magát e szóra; de megfogtam a kezét.~–
105 19   |              ide, ha szállást adnának.~E szóra egy karcsú, nyalka
106 20   |            szobáikban.~Nem is tanítják e lélekfosztott alakokat semmire,
107 20   |       leírhatni, miket csak az ért, ki e titkos jegyeket ismeri.~
108 20   |           rövid időn tulajdonává tette e néma beszédet, s Salihának
109 20   |                 azt állítva, hogy mind e titkokat e bűbájos kabbalisticus
110 20   |          állítva, hogy mind e titkokat e bűbájos kabbalisticus táblákból
111 20   |         ajtajában térdepelve vigyázott e titkos jegyekre Saliha,
112 20   |                ablakában megjelenő kéz e szókat jelenté a figyelmező
113 20   |             bámulat és ijedtség miatt. E titkot, mi egyedül lelkében
114 23   |                díszítve a nászkerevet; e palota látandja boldogságtokat;
115 23   |       lelkesülten tekinte fel az égre. E pillanatban nem képzelt
116 23   |               Don Gideon elmosolyodott e halálos pillanatban.~– Szép
117 23   |               volt merülve ámulatában. E tünemény elfeledteté vele
118 23   |               arca, alakja átváltozott e hangra, öröm, végtelen kéj
119 23   |                hagyta volna rá örökül; e név volt: el Libertador.~
120 23   |              megszólítá őt:~– Állj meg e helyen, hősök vezére! E
121 23   |                e helyen, hősök vezére! E hely az, hol a kétségbeesés
122 23   |             Fogadd a legédesebb hangot e helyen: a megnyitott börtön
123 23   |               gyönge nőnek.~– Ne siess e helyről, Libertador; nézd,
124 23   |               Még eddig az én érdemeim e munkában nagyon csekélyek.
125 23   |              nekik fáj. A szörnyeteget e hősi erő gyermekek szívében
126 23   |    mérföldnyire dúlták fel az országot e felbőszült fenevadak, míg
127 23   |             miről még nem is álmodtak. E vezért megadta a sors…~Itt
128 23   |               változást nem mutatva.~– E hős neve Jose Antonio Paez.
129 23   |              fel, volt Venezuela népe. E kettő nélkül Bolivár nem
130 23   |             nem tehetett volna semmit; e kettőnek köszönheti Dél-Amerika,
131 23   |            Venezuela derék lakói, hogy e borostyánkoszorút, melyet
132 23(1)|               föl az egykorú emlékírók e ritka férfiról: Midőn egyszer
133 23   |              csörgetett kardja végével e szavakra, mint aki már előre
134 23   |             szeretni hazáját. – Legyen e zsarnoknak szabad kényére
135 23   |             neked, Libertador, vagy ha e nevet elveted magadtól,
136 23   |               eladhat, ha szíve rossz. E szó, „dictator”, előttem
137 23   |              bűn, amiért diktátor kell e népnek, hanem az önzők,
138 23   |           parancsolót kíván maga fölé.~E szóra haragos zúgás kezdett
139 23   |               parancsa előtt meghajol. E nagy szellemet adá nekünk
140 23   |              legyen korlátlan urunk?”… E férfi Bolivár.~Paez és társai
141 23   |               neked azt, gyermek, hogy e férfi Bolivár? Nő vagy,
142 23   |            megindul, vagy megáll, s ki e hatalmat holnap a tanácsszolga
143 23   |                kinek vére arcába gyűlt e szóra. – Nem illenék ugyan
144 23   |                ugyan hasonló dolgokról e helyen szólanom; leánynak,
145 23   |               lábainál hódolva térdelt e percben a hadsereg legbüszkébb
146 23   |                 hogy két szívem legyen e pillanatban, egyik hazámtól
147 23   |         mindkettővel teneked tartozom.~E jelenet elvevé a honfiak
148 23   |             elvevé a honfiak haragját; e dél-amerikai faj oly könnyen
149 23   |              örülök, másikban rettegek e naptól. Ez a nap egyesít
150 23   |          bevégzett nagy munkád után, s e nagy polgárerény példája
151 23   |                csak addig tartja össze e népet, míg magad élsz; lemondásod
152 23   |           gyönge éljenkiáltás hangzott e tette után a karzatokról;
153 23   |           Bolivár elsápadt és elnémult e rettenetes szóra, de fölordított
154 23   |               Gideon arca elvörösödött e szónál.~– Nem velem történt,
155 23   |            hogy mit keres ez ember itt e helyen – kiálta Bolivár
156 23   |           meglőtt leopárd ordított fel e szóra.~– Megadta magát hadseregestől;
157 23   |              tagja.~– Akárki legyen ő, e pillanatban semmi más, mint
158 23   |    nemzettanács minden tagja felzúdult e szóra Bolivár ellen: „Egy
159 23   |         tanácsterembe, s itt fogják el e szent helyen a szökevényt,
160 23   |          asylumot ad a képviselői pad?~E szavainál átkozódó lárma
161 23   |          pillanat és üres lesz tőletek e ház, és senki sem fog rólatok
162 23   |            ítéltem, és ha mindenik pad e teremben, melyen gonosz
163 23   |       virágszál, aléltan rogyott össze e szóra Bolivár lábai előtt.~
164 23   |     nyugtalanul kezdték magukat érezni e szavakra.~– Holnapra van
165 23   |                mindenki azt érzé, hogy e szavaknál keze reszket.~–
166 23   |                az a férfi, akinek keze e munkában nem fog remegni?~–
167 23   |          szultán rabnője vagyok, midőn e koronát látom fejeden, oh
168 23   |          ismerjek rád.~– Idegenné tesz e korona engem előtted?~–
169 23   |         Bolivár komolyan –, ha ismersz e hazában férfit, aki nálamnál
170 23   |                igazabb, én átadom neki e koronát és meghajlok előtte.~
171 23   |                ez az, mely újjáteremti e szétzilált országot. Minek
172 24   |               arról gondolkozott, hogy e tengeren túl van egy nagy,
173 24   |             örömvillanással szikráztak e szónál, azután nyugodtan
174 24   |                másik: hős neje, Gaita.~E hölgy férjétől tanult harcolni.
175 24   |                kapujának kulcsa.~Hanem e kapu jól be volt zárva előtte.
176 24   |               respublica úszó várainak e rossz szolgálatot, hanem
177 24   |                mondott nekik, hogy itt e helyen harcolt Caesar és
178 24   |       mindenkitől bámulva és csodálva.~E leányka neve volt Violanta.~
179 24   |          megszelídült, felmagasztosult e bánatos danáktól, s amint
180 24   |           álomjárók, s nem sejté, hogy e pillanatban úgy ül két megásott
181 24   |            gyönyört érzett abban, hogy e virágot így nézheti és nem
182 24   |              sátorába.~Guiscard Robert e szóval két kard élét fordította
183 24   |         császárnak egész hadserege! De e könny nem hullott ki, és
184 24   |         kihulló vérével bizonyítani be e napon, hogy leghűbb híve
185 24   |              volt a fejedelemnek.~Csak e szóért: „Gyermek vagy mégy,
186 24   |           találja meg a harcban.~Amint e zajban széttekinte, bámulva
187 24   |          kiomló vérébe mártott ujjával e nevet írta fel fehér palástjára: „
188 25   |             engem kebleikre öleljenek. E kettős gondolat hányt-vetett
189 25   |           mereven megesküdött rá, hogy e perctől fogva egy falat
190 25   |                özvegy, nagyot nevetett e bizarr eredetiségen, s kacagva
191 26   |              el…~Ha azt mondanák: vidd e kincset, de add el érte
192 26   |             semmit sem várt kevesebbet e hős tette jutalmául, minthogy
193 26   |               is megtudta később, hogy e félelmes ellene a Mocha-szigetén
194 26   |                hosszú utat kell tenni. E hosszú út alatt megharagudott
195 26   |    keresztülrezgett az egész lelkén, s e pillanatban oly üdvözültnek
196 26   |        szívében keserű salakot hagytak e szavak – admiráli vállrózsát
197 26   |        személyes ellensége volt, pedig e kitüntetés egyedül őtőle
198 26   |         Robertson maga rendezett el, s e veszély félrevonta a kikötő
199 26   | osztályrészéért társai túladnak rajta.~E lovagias merészségnek látszó
200 26   |         Csendes, jámbor emberek voltak e vad urak és asszonyságok,
201 26   |             főosztályos is ottveszett.~E pillanatban egy úszó ember
202 26   |                vizei miatt. Ámde belül e sziget valódi ősképe a paradicsomnak:
203 26   |                Van egy nagy patakja is e szigetnek, mely pompás vizet
204 26   |         tengerészek elámulva hallgaták e tüneményes regéket, s kérték
205 26   |             pisztolya sárkányát.~– Hát e részeg haddal itt mi történjék? –
206 26   |               fejétől annyi esze, hogy e veszély lehetőségét átlássa,
207 26   |           számtalan zuhatagot képezve. E patakot hirtelen rakott
208 26   |              vízomlás elfedezve tartá. E barlangba hengerítteté be
209 26   |              ennek úgy tetszék, mintha e pillanatban igen nehezére
210 26   |           vállalkoznék derék hajójával e munkára, jutalmul ő és társa
211 26   |              nekem, hogy jutottak önök e szép birtokhoz, csak azt
212 28   |            ingyen szállásait élvezé, s e vállalkozó csapatnak Zsilipy
213 28   |        izzadság. Történt azonban, hogy e terhes foglalkozás közben
214 28   |            szép bőre van). – Nemsokára e megtisztelt udvarhölgy meghimlőzött,
215 29   |             látja.~Ügyesebb találgatók e véleményt oda módosíták,
216 29   |              körüle égnek, s hogy mind e gyászpompa közé milyen szépen
217 29   |             aki ily makacsul rejtegeté e szépséget, annak okának
218 29   |           azonban annyira távol voltak e tekintetben minden gyanútól,
219 29   |           emberek annál jobban siettek e gyönyörteljes kínpadra,
220 29   |          pillanatban megtudta, hogy ki e nő, már akkor az késő volt
221 29   |               szerepre készen volt. Ha e nő valóban az a démon, akinek
222 29   |                az utat Olivánál, mikor e leveleket kapta. Volt neki
223 29   |          fájdalmat nyertem emlékedben. E fájdalmak közt legsúlyosabb
224 29   |           rajta.~A marquis-t nem hozta e célzás zavarba. Régen készen
225 29   |           lettek a gondolatok Olivának e szavai alatt, ki mentől
226 29   |             Kegyed tehát azért irigylé e nőt, mert az, ha neki tetszett,
227 29   |           vállát.~– Ön azt mondá, hogy e férfinak, ki azért, akit
228 29   |             érni, akármi baj: fogja ön e kulcsot, írószekrényemet
229 29   |               állt, rajta egy halálfő. E halálfő előtt ült és imádkozott
230 29   |                földnek fordulva, ajkát e feszületre nyomva, halottan. –
231 29   |                Nem akarta őt otthagyni e rideg házban, el akarta
232 29   |                s folytatták napjaikat. E kéz még oly puha, oly ruganyos,
233 29   |   megfoghatatlan meséket regéltek neki e csodálatos viszony felől,
234 29   |           csodálatos viszony felől, mi e férj és neje között van.~
235 29   |              szorítva két kezébe.~Mind e rejtély fölött magasan látszott
236 29   |              Bocsánat, asszonyom, hogy e helyre fárasztottam önt.
237 29   |             mindig.~– S mi ok lehetett e képzelgés alapja?~– Igen
238 29   |         pillanatot töltött volna: most e borzasztó helyen van, és
239 29   |                   legyen ön bizalommal e derék férfiúhoz, ő szívén
240 29   |             magasabb kőfalra, s onnan, e nyaktörő magasból, pillanatnyi
241 29   |            voltak. Ott lakomát tartott e fák alatt. A gyümölcs félérett
242 29   |             kísértő lélek! – suttogott e rácson keresztül. – Eddig
243 29   |         nyugodjál…~Malmont tudta, hogy e sírbolt előtt áll egy régi
244 29   |         díszítménynek állíttatott oda, e tág kőkoporsó egyik végén
245 29   |              történhetett volna az? De e merő átváltozás a marquis
246 29   |             maga legjobban tudja, hogy e téveszme az volt, hogy ő
247 29   |             midőn az övé lett. És most e boldogságtól meg akarják
248 29   |                 A halál, az Isten adta e nőt őneki, ő hivatkozik
249 29   |              az ifjú, mi történt volna e nővel, ha ő el nem rabolja
250 29   |           gyógyító figyelemről, amivel e már egyszer letört virágot
251 29   |          mulatságos replicára, mellyel e nőt összetörni, megalázni
252 29   |                ez ellenvetést tenni, s e kérdésre választ követelhet.~
253 29   |              át mindenki szívét, midőn e szomorú tárgyakat letevék
254 29   |                 Keressen ön fel, amint e levelet elolvasá, a Nevers
255 30   |            múlva jutottak ki másodszor e helyre.~– Jól fogunk ma
256 30   |          Pesten jártam iskolába, kukk. E dal hangzik egyszerre füleinkbe,
257 31   |                ébren, ahhoz imádkozék. E nőalak volt pedig – a szent
258 31   |     országnagyjai elszomorodtak nagyon e szókra. A királyfi, a korona
259 32   |                igazán nem tudtam, hogy e vallomás után mit csináljak
260 32   |               feltétele levén az, hogy e pártoltjai a grófnak halálukig
261 32   |                vallanom őszintén, hogy e nemes munka folytatásához
262 32   |                azt mondta; ha elveszed e pénzt, talán nemlétező dolgot
263 32   |               mikor és hogyan jutott ő e kínzó rögeszméhez. Egyszer
264 32   |             bölcs Mindenható, hogy itt e földön leróhassa adóját;
265 32   |           hallotta módon gátolá meg őt e szándékában – a leány felnőtt
266 32   |               rá? Mi részem volt nekem e szerencsétlen történetben,
267 32   |              másvilági bűnhődésből még e földön leszolgáljon, a gróf
268 32   |               ő mindezt? Azt mondá: ha e nyomorultaknak holtom után
269 32   |         Megvallom, uram, hogy mikor ön e jószágba bejött, nagyon
270 32   |                oly jól nem tudna bánni e szegény boldogtalanokkal –
271 32   |              kezdék döngetni mögöttem.~E veszélyes percben az jutott
272 32   |        eltalálhat, de alig villant meg e gondolatom, midőn szobám
273 32   |             lesüté szemeit, s csak úgy e lezárt hosszú pillák alól
274 32   |         munkában fáradok, hogy egy nem e földről való tündért a mi
275 33   |           Adándy úr felugrott székéről e szóra, mintha vipera csípte