| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Politikai Divatok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
1 7 | utókor előtt.~Itt volt:~1. Egykor roppant fringia,
2 7 | zászló gyanánt használt.~11. Emeza hálófőkötője, melyet
3 32 | testvérek között is megér 15 ezer forintot.~Valóban,
4 32 | hold szántóföld és kaszáló, 1500 hold erdő, gazdasági épületekkel,
5 12 | közé; mint vala ez az eset 1656-ban Toledóban.~Bámult azon
6 7 | Vette 80 forinton. Eladatott 17 krajcárért.~3. Egy dárda,
7 7 | egy hajóslegény megvette 18 garason dohányvágónak.~2.
8 10 | Régi hű szerető~1827-ben egy összeesküvést fedeztek
9 10 | kapott soha semmi választ.~1830-ban a júliusi meleg napok
10 5 | szenzitív hölgy naplójából~…1849-ben ismertem meg Emilt Komáromban.
11 7 | 18 garason dohányvágónak.~2. Az az olló, mellyel Arnulf
12 7 | Guericke Ottó, azazhogy ezelőtt 214 esztendővel. – Ily szavakkal
13 7 | talált vevőt, pedig a hátára 25 arany volt írva.~6. Egy
14 7 | ritkabecsű képet vettem 28 császári aranyon, melynél
15 7 | Eladatott 17 krajcárért.~3. Egy dárda, melyet római
16 7 | kertészlegény adott is érte valamit.~4. Szent Lőrinc imádsága,
17 7 | sajtos többet fél máriásnál.~5. Egy kép, melyet Ovidius
18 7 | hátára 25 arany volt írva.~6. Egy feketerigó fejű fehér
19 7 | hozzávarrva a nyakhoz: 10 arany.~7. Egy kő, mely a holdból
20 7 | keresztüllovagolt. Vette 80 forinton. Eladatott 17 krajcárért.~
21 32 | szabadkézből eladandó; terjedelme 900 hold szántóföld és kaszáló,
22 13 | nagyon óhajtják az öreg Á-t és a vele járó hat pálcát
23 32 | volna már, ha egy kicsit abbahagyta volna a nevetést.~– Hogy
24 19 | megláttak bennünket, egyszerre abbahagyták a táncot, s bámulni látszottak
25 32 | a kétszázhuszonötödiknél abbahagytam a számlálást, nem tudom,
26 11 | olyan felnőtt embert, aki az ábécéből a két első betűt semmi törekvés
27 12 | szobájának kertre nyíló ablaka ki lévén világítva, azon
28 20 | Ebben az órában a khaszoda ablakában megjelenő kéz e szókat jelenté
29 23 | Még a vakok is a kórház ablakaiban ökleiket emelgeték az ég
30 32 | belülről a zárban hagyva; ablakaimon keresztvasak vannak; a padlaton
31 32 | ha tél lesz, vigyázzak az ablakaimra, mikor be lesznek fagyva,
32 32 | rejtélyes valaki, mikor ablakait látom, de ajtaját sehol?
33 29 | rózsaszín csillagok omlottak az ablakból alá, s tűzkígyók süvöltöttek
34 20 | alatt ott a khaszoda kerek ablakocskáján egy kéz szokta magát kidugni,
35 9 | néznének a szép konteszek az ablakokból, ha az anyám ilyen szörnyű
36 32 | eloltottam rendre, a nagy gót ablakokon aztán bebámult hozzám a
37 27 | akik a ház előtt elmenve az ablakra föltekintenek; az asszony
38 5 | reszketve távoztam el az ablaktól és bementem szobámba imádkozni.~
39 11 | nekik, ki a legszorosabb ablakvasak között is belülről egyet-mást
40 4 | választotta, mely csupán lélektani ábrákat mutat, holott a későbbi
41 5 | kétségbeejtett, minthogy egy puszta ábrándban nyugalmat tudtam volna találni.~–
42 29 | korában a szív tele van ábránddal, érzelemmel, a lélek még
43 1 | Hihetőleg neki is voltak előttem ábrándjai: vétek-e az? Bűnt ki tehetne
44 29 | szenvelgik előtte azokat a költői ábrándokat, miket más ifjú leány előtt
45 5 | én sajnálni kezdtem szép ábrándomat, midőn az isméti holdtöltén
46 32 | szakítanom. Szép dolog az az ábrándozás nagyon, de nem nekem való.
47 26 | elfoglalta nála a költő mély ábrándozása.~Ilyen kedéllyel tett meg
48 26 | találták a fiatal tengerész ábrándozásait egy fekete szemű creol hölgy
49 26 | volna meg, mint egy boldog ábrándozó, aki egy édes vágyat visz
50 29 | játsszék; leült más jámbor ábrándozókkal sakkozni, kártyázni, s nem
51 26 | a hölgyet, kiről annyit ábrándozott; láthatá, hogy az a tünemény,
52 12 | billogot az alcade képes ábrázatjához, hogy azt majd a nehéz nyavalya
53 32 | amikor az ember mindenféle ábrázatot gyűlöl látni.)~A jámbor
54 30 | nyakába vetett gitárján accompagnírozva a kintornának.~Estefelé
55 22 | hároméves kora óta egyforma acélcipőkbe valának azok befűzve, hanem
56 7 | kengyelvasak, rézgombok, acélgombok, kitömött madarak, ürgék,
57 24 | kihallatszott a csatarobajból csengő acélhangja, amint a viadal közepette
58 4 | köszörülték számára a halálos acélt. Ha meg kellett Hamletnek
59 29 | pokoli nevét.~Ha valaki az acheronionból ivott, nem halt meg tőle,
60 7 | ezzel a karddal viaskodott Achmet basa a kenyérmezei ütközetben.
61 24 | egy részét az átkozott acrocerauniai sziklák közé verve, hol
62 23 | palotát, ott kinn ujjongott az ácsorgó néptömeg.~Éjfél után elhagyta
63 32 | alacsony, ötödfél lábnyi ember ácsorgott, kiben zöld gallérjáról
64 28 | van-e ellene criminális actio, csak azt nézték, van-e
65 28 | bírákat megbántotta, azért actiókat kapott, criminalitásokba
66 7 | nem ért az összes státus activusa 100, mond: száz hosszú forintot.
67 33 | kocsiján ült és tovahajtatott.~Adándyt csak a kocsizörgés verte
68 26 | élelmiszereik elfogytak, adasson valamit nekik az Isten nevében;
69 29 | elismervényével, a veszedelmes adatokkal, miknek ereje mind elmúlt
70 4 | pontossággal elsorolva egyik adatot a másik után, átengedte
71 14 | fogadta az ajándékot, s adatott helyette a Hodzsiának három
72 24 | nem az, mert azt magunk is adhatjuk magunknak.~– Te bizonyosan
73 9 | valami szerény állomást adhatna a gazdasági tisztség körül.~
74 29 | nőnek hívatta magát, azonban adhatok egy jó tanácsot kegyednek:
75 33 | valamit, mindössze annyit adhattak tovább, hogy valaha, tizenöt,
76 29 | kisasszony lenni, és én sohasem adhattam kegyednek a Malmont nevet.
77 1 | tarthatott odahaza; azokat adjam neki vissza. Én éreztem,
78 14 | ezzel rántja fel a tegezt.~– Adjatok más gyűrűt!~Kísérői siettek
79 8 | szalonba bocsátának be, aminek adjusztírozása felülmúl minden képzelhetőt:
80 26 | hozomány, mint vagy egy admirál-kalap, vagy valami tízmillió dollárocska.~
81 1 | világ minden kincsét nekem adná, sem bírna rá általa, hogy
82 9 | azért meg sem mosdom; én nem adnék magamért, ahogy itt állok,
83 1 | ilyen ártatlan vonásokat adnia bűnnek! Elvoltam határozva,
84 32 | hogy itt e földön leróhassa adóját; csodálatos, soha ember
85 3 | hanem bűnbarlang.~– Nem én adom-e az égnek a mártírokat? –
86 32 | fel, mintha a legtréfásabb adomákat mondogatnók egymásnak.~Teringettét!
87 29 | értelmesen, nevetett a mulatságos adomákon, miket olvasni adtak neki;
88 26 | tarkállanak a hívek kegyes adományaitól, földig érő selyemszövetek
89 28 | föllépett kísérleteivel; egy pár adomát historicummá is tett általa;
90 21 | úgy volt az kiverve.~Az Adonist ez az eset arra a farsangra
91 21 | ott kozmopoliták vagyunk.~Adonisunk vigasztalta magát a zöld
92 11 | gazdámat. Nem sokáig maradtam adósa. Azonban az ő gyávasága
93 32 | ha azt mondják, hogy az adósom megszökött, de azzal, hogy
94 29 | akinek nem annyira nagy adósságaira, mint inkább – nem is két
95 28 | tele volt már pörrel és adóssággal, mint falevéllel; az ilyen
96 9 | Cseréljünk látatlanba adósságot.~– Ejnye már! De csak többet
97 7 | ember oly hírben állott az adózó nép előtt, mint kinél igen
98 32 | talán nemlétező dolgot adsz el, megcsalsz egy embert;
99 23 | szeretjük tudni, hogy azt önként adtuk és nem kényszerítve; mi
100 19 | menni, mi is éppen bált adunk; ha nem vetnék meg meghívásunkat.
101 24 | eltemesse őket, míg haragos Aeolos derült nyár derekán olyan
102 23 | ezért nem fordítja arcát afelé, akivel beszél, hogy szemeiből
103 21 | letelepedni”.~Ah, ez csúnya affront! Hol van az a szerkesztő?
104 32 | az ember felmetszi, apró, áfonyaforma szemecskéket talál benne,
105 5 | bűvészek ezen módon tudatták az afrikai mágusokkal Nagy Sándor halálát,
106 14 | nyelénél fogva; a bosztandzsi aga intésére egyszerre leejték
107 8 | mesterséges turnür és betanult agacéria; de ez mind nem segített
108 29 | kiforgatott fenyő alatt, mely ágaival egy egész szép csoport taxusfát
109 6 | vállaikra felemelve, zöld ágakból font trónusban, s énekelték,
110 26 | Robertson ennek a fának hatvan ágára egy-egy rablót köttetett
111 4 | hogy a koszorúkat beléjük aggassák, miket a szép leányok fonnak
112 4 | elfogadta a kihívást. Csak egy aggodalma volt: mi lesz Hermotrudából,
113 23 | meg semmit.~A gyülekezet aggodalmas figyelemmel hallgatott Bolivár
114 30 | elöl tűz, hátul víz.~Az aggodalmasabb rész az esőszakadás közepette
115 29 | nő kezében volt. Mennyi aggodalmat, mennyi gyötrelmet kiállt
116 26 | Robertson segített mind a két aggodalmon – a sziget belsejéből egy
117 13 | igénybe venni, s nagy volt az aggodalom, hogy nem fogja-e Sus azt
118 26 | nem kellett senkinek azon aggódni, hogy hátha elpirul az arca.~
119 19 | gyönyörködés mellett csak azon aggódtam folyvást, hogy ez a vad
120 23 | tudott semmit a történtekről; aggódva sietett Bolivár elé, nem
121 26 | neki Robertson, kinek az agyában hirtelen villant meg mostan
122 32 | arcképe a falon. Éppen az ágyammal szemben volt felakasztva;
123 25 | ha pisztolyt fognék az agyamnak, ön addig a percig mindig
124 32 | fel.~Hirtelen felugrottam, ágyamnál függő revolveremet kapva
125 32 | Egy gondolat villant át agyamon; felugrottam fekhelyemről:
126 29 | fektessék.~Ott lefektette ágyára a szép halottat, és vallott
127 29 | Szüleinek azt mondták, hogy agyonbúsulta magát, meghalt szívszakadásban,
128 6 | agyoncsapja, s hogy az agyoncsapásból előre kóstolót is adjon
129 6 | elfogadjon, ha nem teszi, agyoncsapja, s hogy az agyoncsapásból
130 7 | nem főzetett, macskáját agyonkoplaltatta, szolgálóját szélnek ereszté,
131 28 | személyválogatás nélkül agyonlő, aki álmából fölveri. Akkor
132 23 | apjukat, s ott mind a hármat agyonlövette.~Ah! Még a vakok is a kórház
133 19 | puskákhoz, felkapok egyet, s agyonlövöm a gazfickót. Becsületemre
134 26 | rárohantak üldözői. Kettőt agyonlőtt közülük, a másik kettővel
135 1 | leggazdagabb urainknak, agyonlőtte magát. Némelyek azt mondták:
136 13 | olyan jó szívvel tudta volna agyonütni, mint egy dongó legyet,
137 7 | veszek s lesem, hogy majd agyonütöm, mikor hirtelen valamit
138 30 | talán az árokba esett s agyonütötte magát, vagy a cigányok lopták
139 19 | pénzzel, amiért már valakit agyonütöttek, s amiért engem is agyon
140 11 | dugárusok közé keveredett, azok agyonütötték, s engem gazdástól együtt
141 19 | No, most lesz mindjárt agyonverés.~A haramia kiment, felköltötte
142 19 | lerészegednek, akkor azután agyonvernek bennünket. Megittak öten
143 14 | kincseiről való álma is csak agyrém, mint a többi?~E kétségbeesésében
144 29 | halott keze volt az, mely az ágyról lenyúlt és arcához ért.
145 23 | homlokegyenest neki a tartalék ágyúinak; nem tartva fel a gyilkoló
146 23 | erőd előtt, beszegezteté ágyúit, felgyújtatá a házakat,
147 23 | együtt.~A rés mögé állított ágyúk bömbölve szólaltak meg egyszerre,
148 23 | a kuszált csatatérre, s ágyútelepeiket a lovas dandárnak szegezve
149 19 | homoeopathiával élek.~– Ahá! – kacagott a fickó. – Similia
150 20 | előtt álló imám kiáltá: „Ahamdu lillahi Rabbil alemün!” (
151 25 | szekrényekkel és pamlagokkal.~– Ahán! Itt van valaki!~De mi szekrény
152 14 | annyiszor tud meghalni, ahányszor kívánja, s azután egy másik
153 32 | járnak abban a kastélyban? Ahhah! Valamely elátkozott várféle
154 23 | gazdasszony, templomban áhítatos imádkozó; minden gondolatjában
155 26 | egyesíteni, s mely jött, ment, áhítatoskodott, villogtatá szemeit a csábos
156 23 | templomi csengettyűszó, mely áhítozni enged maga után.~De nem
157 13 | ismerte hegyek között fekszik, ahová sem legatus, sem suplikáns
158 7 | lőni való, 12 forint.~10. Aisach köténye, melyet Muhamed
159 7 | felesége papucsára ismert. Aisah kötényében és Emeza hálófőkötőjében
160 29 | selyempillák, elnémult az ajak, a lélek folytatta álmait
161 29 | ordíta fel Malmont tajtékzó ajakkal –, hanem a guillotinra.
162 14 | szemekre, némaságot a beszédes ajakra. Mit a világ minden javáért
163 23 | feléje fordul, s minden ajakról a bámulat felkiáltása röppen
164 24 | mondását a görögök veszélyes ajándékairól, vagy csak ösztöne súgta
165 26 | szép szóval és értéktelen ajándékkal, míg Georges és a többi
166 14 | a kitüntetésnek, mint az ajándéknak; a dzsirid téren megjelenhetni
167 32 | eljátszani, hogy én meg ajándékokat nem szoktam elfogadni; ez
168 24 | mondva.~Anna Guiscardnak ajándékozá a drága kincset, melynél
169 26 | ugyan nagy karácsonyfát ajándékozott valaki, cukorbábokkal megrakva.~
170 13 | gúnyát kösse ön össze, s ajándékozza oda valami rongyszedőnek;
171 14 | észrevehetni, ígérte neki, hogy ajánlani fogja a szultán előtt.~A
172 4 | mind e tébolygásnak. Az ő ajánlatára azt főzték ki, hogy Hamletet
173 24 | fejedelemnek hozott alkudozási ajánlatokat, olyanokat, minőket görögök
174 28 | szobájába, s ez meg azt az ajánlatot tette neki, hogy kap tőle
175 29 | ellen kezdeni, azt teheti. Ajánlom kegyednek ebben az esetben
176 10 | riversi várba, ott szolgálatba ajánlotta magát. Ott pedig az volt
177 1 | nyugtatva fejemet. A halott ajka halovány volt, de egy piros
178 22 | amit füled hallani óhajt, ajkad ízlelni szeret, azt kívánd,
179 2 | egyformán nevető és duzzogó ajkaik, egyforma kék szemeik voltak,
180 32 | Ekkor egy másik szemet ajkaim közé szorítottam, úgy, hogy
181 32 | egyszerre forrón tapadtak ajkai ajkaimhoz, ahogy nem szellemek, nem
182 23 | beszélni tudnak; ha igaz, hogy ajkaimnak térítő hangja van; ha ér
183 32 | mindig közelebb hajolt, hogy ajkaival elvegye számból a számára
184 26 | az énekre nyílt szelíd ajkakban őrangyala képét vélte látni.
185 23 | egyszer nyújt az ég halandó ajkaknak. Ne szólj nekem ma közügyekről,
186 32 | most is dobog az öleléstől, ajkam most is ég a csóktól.~Amint
187 10 | néhány szabadságdala a nép ajkán élt már, s kit igen szép
188 1 | vércsepp ismét ottmaradt ajkáról; azzal ismét lehunyta szemeit,
189 14 | volna ezt a szemet, ezt az ajkat a világ minden kincséért
190 6 | átszúrni, ennyi édes, piros ajkkal a föld porát csókoltatni,
191 32 | pacsirtazengemény emberi ajkon; majd közelebb, majd távolabb
192 10 | menekülhetsz.~E pillanatban már ajtaja előtt csörömpöltek a katonák.~
193 14 | közelében levő temetőkert ajtajába, és várakozzál ottan. Mindaddig
194 20 | míg a szultán a mecset ajtajához nem ér, midőn az imám újra
195 4 | király kémeket küldött Hamlet ajtajára hallgatózni, míg társai
196 19 | értünk Aradra, amíg a fogadó ajtajától szobájáig fölmentünk, három
197 19 | keservesen. A közepéig nagy ájtatossággal viselte magát a grófné;
198 26 | isten alkotott.~Robertson az ajtóban utolérve társát, mosolyogva
199 29 | sikoltva szökött vissza az ajtóból, s azzal a lépcsőkön lerohant
200 12 | őröket sem állítának az ajtókba. A hóhér bejöhetett, anélkül,
201 32 | függő revolveremet kapva s ajtómat felszakítva, kiléptem az
202 32 | nem kezdett dörömbözni az ajtómon, hogy nyissam már ki: tíz
203 32 | anélkül, hogy valaki az ajtóra kerülne. Többet én sem tudok.
204 21 | Asztolf, s szembeállt az ajtóval, melyen annak ki kelle jönni:
205 1 | egyszerre az álom vagy talán az ájulás elnyomott. Csak azt tudom,
206 29 | atyai átokkal s obligát ájuldozással, hanem – nem adnak neki
207 29 | ajtót, s ott a küszöbön ájulva esett keresztül.~Oliva előcsengeté
208 29 | házasságnak olyan lényeges akadálya volt, mely azt semmissé
209 26 | hogy visszajövet maguk sem akadnak rá; Robertson segített mind
210 4 | széttört hajó kormányára akadtak: „Nézd, Hamlet, milyen nagy
211 13 | tőle a rector professzor –, akar-e elmenni rectornak?~Régi
212 11 | dugárukat. A csempészek el akarák tagadni, hogy hozzájuk tartozom,
213 31 | buzgalmában túlment a király akaratán; Imréből nem királyfit nevelt,
214 29 | rajta. A többiben csak az ő akaratát hajtá végre Oliva. De Ardentet
215 5 | órákig elmerengtünk így, akárhány ember volt körülöttünk,
216 6 | barmot, akitől nem kérdik: akarja-e ezt vagy azt gazdájának
217 1 | nem voltam őrült, hogy fel akarjam őt ébreszteni, de annyira
218 21 | titok, szabad volt tudni akárkinek.~Egyebekre nézve pedig a
219 21 | baronesse elég gazdag is volt. Akárkire nézve jó parti; a kis huszártól
220 32 | Persze, hogy nem tetszenek. Akármekkora gróf valaki, azért, ha megveszem
221 9 | állok, egy hajító fát, s akármit csinálok, tele vagyok ezzel
222 23 | sem tudta mit beszél?~– Akarnád-e inkább, Gideon, hogy Laurenzia
223 32 | mintha valakinek az eszét akarnám ingyen használni, vagy az
224 23 | Így fog a végóra találni. Akarsz-e együtt halni velem, Gideon?~–
225 24 | kíváncsian kérdezé:~– Miért akartad magadat elölni?~– Mert nem
226 26 | ott elfogja, s őt magát akassza arra a fára, ahonnan társai
227 7 | hiszekegynek kellett írva lenni. Akasszák föl, aki egy betűt is látott
228 29 | sírok lapályain, a sötét akászok csikorogtak; a halottrablók
229 11 | vámszolgák egyszerűen fel akartak akasztani; a gazdám azonban megsajnált,
230 26 | araucani kenyérfa tetejébe akasztassa fel.~Robertsont tehát láncra
231 24 | palástját a jövevény nyakába akasztva fölvezeti őt trónjába leülteti
232 2 | összecsókolózás után, bánatos akcentussal.~– Oh, te Tinka – felelt
233 9 | nincsen ezen a nagy Pesten, akibe valami úton beleköthetnék,
234 27 | most egy furcsa emberpár, akiből a férfi asszonyosan, az
235 33 | Mylady, van önnek valakije, akihez visszakívánkozik?” Ő azt
236 32 | őrültem volt még a háznál, akiken gyógyrendszerem nem fogott:
237 26 | tengerészek tanyájára, s akikkel még beszélni lehetett, maga
238 32 | Kérdezősködtem bolondjaimtól, akiktől azután még kevésbé lettem
239 6 | koldusnak is legyen egy rabja, akin uralkodjék: felesége; s
240 32 | fojtogatni kezdte az embert, akire megneheztelt.~Egy este meghallottam,
241 11 | Hannibál elefántjaitól, akként ijedtek agyon a hidalgók
242 32 | minek sóhajtozik egyre; akkorákat fohászkodott néha, mint
243 1 | hogy hátha e levelek már akkoriak, midőn jogom volt minden
244 26 | több kivert pénz nem volt aközött. Most tehát első dolguk
245 24 | norman lovasságot Michael, az ál-császár.~Tehát Michael és Gaita!~
246 10 | Még két vagy három ilyen ál-Saint Creux-t fedezett fel azután,
247 30 | nagyot kanyarodva gurul alá-felé felfutva a túlsó hegyoldalra.~
248 24 | lanton, Guiscard megcsókolá alabástromhomlokát, s azt mondá neki:~– Menj
249 12 | bolond, hogy amíg te itt mást alacsonyabbá tész egy fővel, azalatt
250 32 | mint a színpadi süllyedő, alácsúszott velünk a csodás talapzat.~
251 26 | jutalmául, minthogy legalábbis aladmirállá fogja kinevezni a köztársaság.~
252 32 | haussera, s a contreminet alagcsövezésekkel kezdeni meg; ez az én igazi
253 1 | lakhelyéről.~Felbontá; látta az aláírásról, mely a sűrűn teleírt lap
254 28 | gyűjté, a vármegye adott alájuk lovat, rájuk mundért, tarsolyt,
255 23 | spanyol divat szerint, de kör alakban fogja be arcát, mely oly
256 28 | háborúra egy szabadcsapatot fog alakítani, mellyel a fenyegető ellenség
257 11 | spanyol guerilláknak, hogy alakítsanak egy komondorbataillont,
258 29 | hálóterem sírbolttá volt alakítva.~Fehér és fekete függönyök
259 13 | magát előbbi bestiális dacos alakjába, s felcsapva fejére sipkáját,
260 22 | ruhák, a cipők és süvegek alakjai, aminőkben a látogatóknak
261 23 | szemeit a bűbájos hajadon alakjáról. Alig várta már a percet,
262 32 | őrült vagyok.~Magas, karcsú alaknak képzelem őt, hajló, simuló
263 20 | tanítják e lélekfosztott alakokat semmire, mihez emberi lélek
264 29 | lételét, és beszél láthatatlan alakokhoz, küzd velük, fut előlük,
265 29 | Az egész házasság csak alakoskodás volt; a lelkész, ki őket
266 23 | Hazafiak – szólt a hős –, nem alakoskodásból vettem magamra ezt az öltönyt,
267 29 | nehogy vagy őrültségnek vagy alakoskodásnak legyek áldozata.~Az elnök
268 10 | költő, hanem valami brutális alakoskodó, ki az ismeretes hazafi
269 14 | ott maradt, az csak egy alaktalan tömeg volt, vér és csont
270 4 | kínálkoznak regényes és csodálatos alakulásaikkal a hevült fantáziának.~A
271 23 | lett volna négyszögekbe alakulni, szét volt szórva, eltaposva
272 32 | arcvonásai egészen át voltak alakulva; tulajdonképpen tán az én
273 14 | tovább a kegyes vándorok alamizsnáiból.~Mindennap ott lehete őt
274 12 | kellett neki kivégezni, akik alamizsnát kéregettek az utasoktól –
275 26 | egy új vadember-generációt alapít meg tenger-közepetti kis
276 20 | turbech, mely a halhatatlan alapító sírját nyomja.~De mit beszélünk
277 3 | kényszerültek e kényvár alapjait megásni, nehéz köveket hordani
278 24 | vagy később maga rakta le alapját, de arról örömest elfelejtkezik.~–
279 21 | előadja, az egy igen derék alapos készültségű ifjú, ki nemrég
280 32 | azért a gazdálkodást egészen alaposan érti. Oh, bizonyára az én
281 23 | engem előtted?~– Mintha álarc volna minden vonásodon.
282 32 | éppen akkor lépett be két álarcos alak. Egy pillanat alatt
283 24 | felől a hegyek útjain látta alászállani Komnén Alexius császárt
284 32 | rámákból csak most egyszerre alászállnának, körülülnék az asztalomat,
285 32 | lettem.~Mégis elmegyek. Alászolgája, uram. Ne kísérjen ki, kérem,
286 3 | férje, apja, testvére rossz alattvaló. Azokat gondja volt elfogatni,
287 29 | tanúk szintén; és az egész alávalóság olyan jól el volt már sepergetve
288 26 | által nyerhet el. Ha ilyen alázatosan szól hozzám, azt meg sem
289 3 | bélyegét, most meg vannak alázva és járnak előtte mezítláb
290 24 | jól be volt zárva előtte. Albánok és makedonok védték a bástyákat,
291 29 | volna ki belőle valaki.~Az alcoven homályában egy fehér asztalka
292 32 | van könnyebbülve, nem győz áldani és a kezeimet csókolni,
293 32 | elmondhatja: „Uram Isten, adj rá áldást.”~Hanem annyi kereskedővér
294 4 | azonban, mikor az első áldomást Fengo egészségére akarta
295 10 | önmagát. És ő a menekvőt – nem áldozá fel.~Akkor azt mondá Saint
296 23 | meg, de egész életem arra áldozandom, hogy azt megérdemeljem.
297 28 | egy mellett, nem csekély áldozat. Átlopózott hozzá; Péter
298 29 | vagy alakoskodásnak legyek áldozata.~Az elnök elismeré, hogy
299 3 | hízelgő szavakkal fogadta áldozatát. Mentségül mondá a felindult
300 23 | arcomon, s vegyétek azt is áldozatnak. Az első óra óta, melyben
301 23 | lelkesüljenek fel egy nagy áldozatra, mely hazájukat nagy veszélytől
302 29 | ismétli, melynek anyja is áldozatul esett, hogy tudniillik hajadonná
303 5 | hihetek.~Mögöttünk tiszta égen áldozott le a nap, széles küllőket
304 10 | választása volt, hogy kit áldozzon fel: a menekvőt-e, vagy
305 1 | éles fájdalom költött fel aléltomból, mint a skorpiócsípés; sietve
306 20 | Ahamdu lillahi Rabbil alemün!” (Istentől jő a kegy, ő
307 32 | éjszakai vámpírok, amilyenekről Alexander Dumas senior írt egy időben?
308 13 | Ötnek volt. Annyit tudott az algebráról, hogy ötöt a hatból marad
309 11 | pofoncsapta egy haldokló alguazil, akit már más megölt, s
310 26 | spanyol háromfedeles hajó Alhambra parancsnokához, feljelenteni
311 2 | tenni egyéb, mint elmenni az alispánhoz, magára vállalni a tévedést,
312 2 | dispensatiók, másikat kell kérni az alispántól.~Az öregúr szörnyen lamentált,
313 10 | majd dicsvágyból, majd aljasabb érdekekből felhasználták
314 25 | semmit.~– De az úristen áljda meg, édes barátom, ez rettenetes
315 28 | ment az oktatás: ő igen alkalmas tanítvány volt; oly szépen
316 32 | háborítja kegyedet, egyébbel nem alkalmatlankodik.~– Boldog Isten! Tehát én
317 19 | nem találja megjelenését alkalmatlannak, sőt inkább nagyon szerencsésnek
318 32 | azt a jószágot ezzel az alkalmatlansággal együtt adni át az új birtokosnak.~–
319 28 | annak mindenféle károkat és alkalmatlanságot szerzend, egyszer azért,
320 24 | palotája erkélyére, s az alkonyfényben aranyat játszó tenger tükrére
321 14 | Hodzsiára, ki törvénytudós és az Alkorán magyarázója, annál visszajövet
322 14 | gyűrű, úgy imádkozott az Alkoránból.~A kereskedőt egyszerre
323 26 | kedvező volt hasonló regények alkotására; a hős és a rabló, a dicsvágy
324 22 | különbféle tekervényeket alkotva azokból; füleiből gyémántos
325 26 | és kiszállt a partra, ott alkudott emberevő indián csordáktól
326 23 | megbízásunkat, midőn Morillóval alkudozál.~– Az alku javunkra ütött
327 24 | táborba, a fejedelemnek hozott alkudozási ajánlatokat, olyanokat,
328 24 | reggel meghozza válaszát az alkudozásra?~A másik két követ közül
329 26 | látva, hogy nem szabadulhat, alkudozni kezdett velük, százezreket
330 26 | vetette magát.~– Oh, így nem alkudtunk! – kiálta Pacheco utánaugorva,
331 29 | Malmont-sírboltba, a sírbolt álkulcsát megtalálja íróasztalomon. –
332 14 | kérdé a nagyvezér.~– Egyedül Allah, senki más. Hiszen olyan
333 20 | midőn az imám újra kiálta: „Allahú ekbér!” (nagy az Isten),
334 20 | kit a későbbkori írók mint államférfit „vezérek főnökének” (Szadrul
335 26 | alkotni egy kis szabad államot, patriarchális kormányzattal.
336 23 | szerint Caracas alatt kellene állania, hogy a spanyolok végvárát
337 28 | házassággal helyrehozza állapotjait; mindenütt kosarat kapott.
338 20 | megmaradt rész, mire eladható állapotra növeltetik, nagyon is drága.~
339 26 | két kalandor őket ittas állapotukban el akarja hagyni, egyszerre
340 23 | is az ellenség, mert az ő állása haditerünk csomója; ehelyett
341 11 | üléssel, engem a két lábon állással kínzottak. Gazdámat Emilnek,
342 26 | mosolyogva cirógatá meg Robertson állát.~– Szívesen, pajtás, elmegyek
343 7 | pipaszurkálóért, egy özönvíz előtti állatfogért, oly sommákat kidobott,
344 30 | megpillantja a kutyát, mely oktalan állatképpen, gazdáját elvesztve minden
345 26 | talált azokkal a csinos állatokkal, miket a tengerészek tengeri
346 11 | bennünket, ahol e három állaton kívül semmi élő lelket nem
347 29 | megőszült.~Mennyi próbát állatott ki velük az ég! Hányszor
348 32 | példányait, azokkal javítani az állattenyésztést, zöld vetéssel, esővel,
349 9 | embernek nézze, akit ki nem állhat.)~Kezdtem átlátni, hogy
350 2 | ellenség Minka volt. Nem állhatott ellent: capitulált.~Kertészy
351 13 | ház elé ért, ott mégis nem állhatta meg, hogy szívének egész
352 1 | kegyetlen kínokkal. Végre nem állhattam ki, kocsira ültem, feljöttem
353 6 | ekkor Velezke két sorba állítá a csataszekereket, azokon
354 23 | önként olyan helyzetekre állítád, ahol el kellett veszniük,
355 12 | hogy még csak őröket sem állítának az ajtókba. A hóhér bejöhetett,
356 29 | bizonyosabbat tudnak, azok azt állítják, hogy ő meg egy fiatal hercegbe
357 23 | árulót haditörvényszék elé állítjátok, a törvény ítéletét végrehajtjátok
358 32 | másnak. Hiszen én nem is állítom, hogy nem vagyok az. Minthogy
359 14 | varrva; te rohanj akkor oda, állítsd meg a temetői menetet, takard
360 32 | hogy magam is kompániába álljak ezekkel a furcsa emberekkel,
361 8 | udvaron egy pár.~Csak hadd álljanak ott! Antichambrirozhatnak
362 23 | menjen; ha ez azt mondja: álljatok meg! Ne nézzen senki se
363 7 | öcsém közibe tüsszentett, s alló!, szétröpült az egész dicsőség.
364 32 | egyik felső vármegyében egy allodiális birtok szabadkézből eladandó;
365 14 | taszítá félre az előtte állókat, utat törve a kíséreten
366 26 | fordultak. Itt volt az utolsó állomás.~A kis köpcös kapitány mosolyogva
367 13 | viszontagság iskoláikból, állomásaikból elüldözött; itt kitették,
368 32 | írtam, hogy a legutolsó állomásra, *Bányára, küldjön elém
369 9 | fiatalembernek valami szerény állomást adhatna a gazdasági tisztség
370 6 | közelről, karddal.~A nők sokáig állták a harcot, az ő tegzeik is
371 23 | Tudom, hogy ennyiért nem álltál fel helyedről.~– Jól gondolod.
372 32 | a padlatkocka, amelyen álltunk, hirtelen felemelkedett
373 24 | uralmáért, Caesar helyén most mi állunk, Pompeius helyén áll Komnén!~
374 12 | csapá a pallost, leszállt az állványról, s összeszedvén szerszámait,
375 32 | kezével eltakart – az én álmaim megtestesült képe.~Egy villámperc
376 32 | ülni, mikor ön alszik, hogy álmainál virraszt; ön ezt talán nem
377 29 | ajak, a lélek folytatta álmait ott a túlvilág küszöbén.~
378 7 | összeszedte öreganyja legöregebb almáriomának megpenészedett tartalmát,
379 7 | aztán ezt az üveget. Dupla almáriomba tette. Valaki csak hozzá
380 7 | megillatosodott üveges almáriomok fiókjában összevissza hányva
381 23 | mint te leendsz. Nem lesz álmod, nem gondolatod, melyet
382 26 | el tudott aludni, gyakran álmodá, hogy ott jár-kel már az
383 23 | éjszakán, midőn te első álmodat karjaim közt alszod, elszakad
384 14 | dörzsölve két kezével, ha nem álmodék-e, mécset gyújtott, s bámulata
385 3 | fejét, hogy legalább vele álmodjék attól.~Mikor legjavában
386 28 | mondhatom el őneki. Néha úgy álmodom, hogy beszélünk egymással,
387 26 | boldog szigetről szoktak álmodozni a hajósok, mikor körös-körül
388 32 | s azután képzelődöm és álmodozom egy képről, amit sohasem
389 26 | még mikor ébren volt is álmodozott, s a tengerész könnyelmű
390 14 | tenni Muhzinnak, hogy tán álmodta azt vagy elevenen képzelé,
391 28 | tiszta magyarsággal. – Nem álmodtad-e, hogy míg te fáradva küzdesz,
392 23 | szembe, miről még nem is álmodtak. E vezért megadta a sors…~
393 28 | magyar szónak hívják.~– Mit álmodtál, férjem? – kérdezé az asszony
394 5 | hogy egymásról egyszerre álmodunk, mert itt nap van akkor,
395 32 | éles sikoltás ébreszte fel álmomból.~Nem, ez nem lehetett mind
396 19 | grófném is fölébred, s nagy álmosan kérdezi, hogy mi baj.~Az
397 4 | hirtelen rajtuk rontott, hogy álmukban meggyilkolja a vakmerő leánykérőket.~
398 6 | haját levágják, s még az álnok csábító is sárt vethet rá;
399 32 | csapjukat, s egyszerre kirepült alólam a töltelék.~Felugrottam
400 29 | szunnyad.~A halálból az álomba!~A pokoli méreg most kezdé
401 32 | egy kínos, lidércnyomta álomból ébredt fel, s alig hiszi
402 32 | hogy felébredett, s másféle álomhoz kezd. Én most ezt a kis
403 32 | fokozni ezt az erőtvevő álomjárást, hogy egy álmomban eszembe
404 24 | zsolozsmái közül lestek el ihlett álomjárók, s nem sejté, hogy e pillanatban
405 26 | meglepően hasonlított az ő álomképéhez, s attól mégis oly különböző
406 32 | ahogy nem szellemek, nem álomképek, hanem igazi emberek csókolnak;
407 28 | folytatását egy kedves régi álomképnek, melyből szabad volt neki
408 29 | V.~Ez álomkórság csak hetek múlva tünedezett
409 29 | hódítás, ha egy férfi egy nő álomlátásait is el tudja foglalni.~A
410 20 | a magától író tollat, az álomlátásokat – csak ami hozzá legközelebb
411 29 | foglalni.~A gyermek hitt az álomnak és a szép szavaknak, s egy
412 29 | csodálatosabb volt minden álomnál.~Ami felébreszté, az egy
413 26 | képtelenségekkel teljes álomra szokott visszagondolni,
414 28 | megkereszteltek János, Hugó, Theobald, Aloys és nem tudom én még minek.~
415 29 | hogy mint felperes-e vagy alperes, mint vádló vagy vádlott
416 25 | védelmezem, azalatt odahaza az alperesemet nem convincálja-e valami
417 5 | Azon pillanatban, midőn alsó széle a láthatártól elvált,
418 23 | hallgató berekből, kik ott alszanak paripáik mellett, kik nem
419 23 | első álmodat karjaim közt alszod, elszakad tőlünk Quito,
420 32 | bruderschaftot – vízben, s kezd általánosan kijózanodni. Csak egyszer
421 14 | Tudod mit? Eredj most innen, aludd ki magadat, majd ha eszed
422 32 | gondoltam is én arra, hogy aludjam. Arról gondolkodtam, hogy
423 23 | rá, hogy a harcban ki ne aludjék. Ha látni fogod, hogy az
424 11 | hímzett kosárkában kellett aludnom, ameddig tudniillik belefértem;
425 12 | észrevették volna; azok bizonyosan aludtak, vagy részegek voltak már.~
426 30 | azután bementek valahová aludttejezni, az útban valami olasz cirmos
427 23 | spanyolok; a szabad ég alatt aludtunk függő hamakjainkban, én
428 8 | nem nagy dolog. Mindenféle álutcákon és keresztházakon át egy
429 24 | A fejedelem legjobb két alvezére is vele ment, az egyik volt
430 23 | mert az súlyosabb. Te azon alvezéreidet, kiket elleneidnek tartottál,
431 23 | hamakjainkban, én és négy alvezérem. A gyilkosok ötlépésnyiről
432 32 | Néha megkísértettem, hogy alvónak tettetem magam. Hasztalan:
433 23 | karszékbe.~– Jó, úgy menj alvótermedbe. Fél óra múlva fölkereshetsz.
434 23 | magát a hős Juan de Dios Amador a túlnyomó ellenség ellen,
435 29 | amilyen nagyon beleszeretett Amáliába, olyan hamar meg is unta.
436 29 | szüleitől, mint a házasság árán.~Amáliának hívták a szerencsétlent.~
437 29 | szökött fel fektéből, s amint Amáliára tekinte, látá, hogy annak
438 29 | tartó gályarabságra, de Amáliát egykori hóhérának kezébe
439 29 | hordta a leveleket pontosan Amáliától Ardenthoz és onnan vissza.
440 29 | Malmont házassága Lizardin Amáliával nincs felbontva, mihelyt
441 30 | szolgálókat, emezek viszont amazokat, az útfélre kuporodott cigányok
442 23 | alázatos szűzi termet délceg amazoni állást vett föl, s midőn
443 2 | másik Civalart-uhlanus; amazt Kertészynek hívták, emezt
444 29 | hívták. Ezt a férj nem tudta. Ámbár azt sejthette, hogy a szív,
445 13 | házánál sertést tartani, ámbátor ebben a faluban senki sem
446 22 | asszonynak?~Szobáiban pézsma- és ambraillat volt, bútorai violafából,
447 21 | félakkora golyókat tettek, mint amekkora volt a cső calibere, s hozzá
448 20 | saját kis szobája volt, amelybe azt a szultán saját kezével
449 3 | várat építtessen velük, amelyből, ha alattvalói fellázadnak
450 26 | női alakot pillanta meg, amelyhez hasonlót még álmaiban sem
451 2 | válogatott az ellenségben, amelyiket legelébb találta, azt rögtön
452 19 | tesz maga, arra teszek én, amelyikünknek hamarább kijön a figurája,
453 2 | áldozni magát; húzzunk sorsot. Amelyikünkre jön a szerencse, az elébb
454 30 | kérdezősködés következik, amelynek azután késő estig nem is
455 29 | előtte egy olyan alakot, amelytől a marquis arcából eltűnt
456 23 | Lélek Istennek nevében, Amen!”~Abban a pillanatban dördült
457 21 | vannak.~Úgy hiszem, hogy amennyien bámulták a divatlyont, éppen
458 26 | is felelt mindegyiknek, amennyivel tartozott, s a köztársaság
459 23 | azután lőj rá, midőn az ament kisóhajtá, s a térdeplőről
460 32 | mindenféle kellemetes tárgyról, amikbe én magam is halálosan beléjük
461 21 | új pisztolyt vettek elő, amikből még senki sem lőtt; azokba
462 8 | mint megannyi páholyablak, amiken keresztül a publikum nézi
463 29 | s hogy a különösségek, amikért az ember ezt a megtiszteltetést
464 23 | Kérlek, el ne felejtsd, amikre utasítalak!~Gideon ígérte,
465 5 | boldogítják, vagy oly szomorúkat, amiktől el kell csüggednünk; a holdsugár
466 32 | olyan hangokat nyögve, amilyenekkel a szárnyaszegett madárka
467 32 | óraütéskor, éjszakai vámpírok, amilyenekről Alexander Dumas senior írt
468 7 | evőkanálnyira oly árban, amilyenért három véka aranyporzót lehetett
469 26 | Saypan-sziget valóban olyan volt, amilyennek ő leírta; kívül zord, elijesztő
470 21 | legszebb viaszsárga halott, amilyent csak valaha egy táncteremben
471 32 | piros frakkot viselhetne, amilyet egyszer a boldogult gróf
472 19 | elfogadásához, s vegye jószívvel, amink van; nem sok az, de jó.~
473 22 | cipők és süvegek alakjai, aminőkben a látogatóknak meg kell
474 29 | kegyednek a Malmont nevet. Aminthogy azt kénytelen is vagyok
475 13 | hatni. Azt felelte, hogy amióta a tanár úr megtiltotta neki
476 10 | a könnyen hívő közönség ámítására, majd dicsvágyból, majd
477 26 | szigetet. Robertson nem ámította őket, s elvezette oda; a
478 32 | láttam, s el hagytam magamat ámíttatni bolondos beszéde által.~–
479 29 | előtt, s abból a jellemből, amivé később fejlődött, sokat
480 23 | nemzetet, kik a kihirdetett amnesztiára visszatért hősöket százával
481 8 | jelent.~Végre egy pompás amphitheatrum alakú szalonba bocsátának
482 14 | kereskedőt egyszerre meglepte az ámulat, midőn elveszett ékszereit
483 23 | Laurenzia el volt merülve ámulatában. E tünemény elfeledteté
484 8 | kézszorítást érzék kezemen, s midőn ámulatomból magamhoz tértem, egy kis
485 14 | Muhzin elől.~A kereskedő ámultan kelt föl, szemeit dörzsölve
486 22 | fecskefészekkel, ízlelhet póklábakat, ananászon hizlalt tyúkot, s ami csak
487 26 | gabonát, a kenyérgyökeret, az ananászt, mint nálunk a töviskórót;
488 13 | ez őrá nézve, mint anser, anas, gallus s más egyéb enni
489 19 | torkomban a halálos félelem anginájával rákezdtem az „Isten hozzád”-
490 26 | annyi esztendő óta hordja Anglia oda a tolvajokat és zsiványokat;
491 22 | szőnyegei bársonyból és angoragyapjúból; termeiben szökőkutak mindenféle
492 23 | szent, egy Szent György angyal alakja! A sárkányölő dárdával
493 26 | olyan könnyen válik a férfi angyalából annak ördögévé, s az emberi
494 34 | az nevetett; mint egy kis angyalbőrbe bújt ördög. De mi az ördögnek
495 1 | között, mint ahogy a kis angyalokat festik a fehér felhők közé.
496 24 | arc olyan volt, mint az angyaloké az égben.~Az a tiszta mennyei
497 29 | az egész föld tele van angyalokkal, csak egy ördög volt benne,
498 26 | miket a tengerészek tengeri angyaloknak hívnak, s amik nem egyebek
499 24 | ajándékot kapott ő Komnéna Annától, s mit nyert azzal, hogy
500 23 | Minden készen az esküvőre, az Annunziata szentegyházban fog az véghezmenni