| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Politikai Divatok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
10555 1 | telt el tőlem, hogy egyik napomat boldogabbnak találtam, mint
10556 14 | halottas meneteket, miket naponta elvittek előtte, mert az
10557 5 | félbeszakad, a hold lemente a nappali órákra esvén. Én ezt a titkot
10558 11 | kicsinyt.~Én azonban napról napra nagyobb tekintélyre kaptam,
10559 11 | egy kicsinyt.~Én azonban napról napra nagyobb tekintélyre
10560 9 | arszlánok daliás alakját, a napszámosok izmos karját, a kereskedők
10561 5 | mikor itt felkel. A legelső naptárból megtudhatod, mikor van telehold.
10562 22 | Kezeit sohasem sütötte meg napvilág; el voltak azok mindig rejtve
10563 22 | gyapottal, s a házakat kétfelől narancsfákkal rakatta ki.~Száz teve, száz
10564 26 | kenyérfák óriási gyümölcsökkel, narancsligetek, miknek aranyszín gyümölcse
10565 28 | talált bevenni mindenféle narcoticumból; ezalatt kisfia, kinek nem
10566 23 | Miért nincsen itt Sanjago Narino, a popayai győztes? Mert
10567 23 | által, s bevárod, míg ez Narinóval együtt az ellenség háta
10568 28 | No hát! Zum blasen den Nasen (orrot fúni)!~Ebből aztán
10569 7 | Egy kép, melyet Ovidius Naso saját kezével festett, oly
10570 29 | valami volt, aminél drágább nászajándékot vőlegény nem adott menyasszonyának:
10571 3 | nőt vett, titokban tartá nászát; a nőrokonok létét eltagadta,
10572 29 | bizonyosan igen szép akar lenni nászéji pongyolájában, ahogy az
10573 23 | énekeltek, daloltak boldog nászéneket, a néptömeg ordítá: Éljen
10574 29 | címere a vőlegényeknek, akit nászestéjén kitör a nehéz nyavalya.
10575 29 | uram. Midőn nőül vett, a nászestén epilepticus roham szállta
10576 23 | koszorúkkal díszítve a nászkerevet; e palota látandja boldogságtokat;
10577 23 | jelképes tűziratokkal. A víg násznép benépesíté a téres palotát,
10578 4 | vazallokat összehívták, a nászt nagy pompával megülték,
10579 22 | Tizenkét napig tartott a nászünnep, mindennap új meg új ünnepély
10580 24 | Horácz megénekelt monstra natantiáit hányja fel a háborodott
10581 32 | gyógyításában; én csak mint naturalista, mint kuruzsló bántam velük,
10582 13 | valamelyik impertinens nebuló a háta mögött azt találta
10583 19 | kérdezett sorba: megvan-e a necessaire? Hol a táska? Hol a ridicule?
10584 19 | egy muffot, később egy úti necessairet akasztott a karomba, azután
10585 26 | kicsordul a méz, melynek illatos nedvéhez hasonlót másutt ízlelni
10586 20 | növényekből készített maró nedvet töltenek a füleikbe, amitől
10587 3 | már ezt nekem! – S azzal negédesen átölelte a hölgy derekát,
10588 23 | mészárló, egy Palomo nevű néger, kit a caracasi börtönből
10589 23 | Rosita, fellázaszták a négereket, szabadságot ígérve nekik,
10590 1 | minden órát. Mikor az első negyedet ütötte éjfél után, felkeltem,
10591 22 | bűvészek szemfényvesztése, negyediken trombitákkal és sípokkal
10592 25 | el a kiküldetéssel, már negyednapra útban voltam hazafelé. Meglepem
10593 9 | Lássa, az a fiatalember most négylovas hintóban jár; sokszor találkozom
10594 32 | volt a kastély. Egyszerű négyszög épület volt az, közepén
10595 23 | mielőtt ideje lett volna négyszögekbe alakulni, szét volt szórva,
10596 4 | emeltetett fölé, a halomra nagy négyszögű követ; így egyezének meg
10597 28 | melyet gazdája elveszített.~A negyvenen túl járt már, és még addig
10598 32 | furcsa emberekkel, akiket a néhai úr idegyűjtött maga körül.~
10599 13 | üldözte egész a sír fenekéig.~Néhanapján Nagy Jánosnak hívták, ez
10600 1 | nála a napot. Jószágaink nehány órányira voltak egymástól,
10601 26 | Robertson ezalatt csendesen néhányat fordított a kormánykeréken,
10602 14 | óvatosan fogott a dologhoz; néhányszor alkalmat talált a törvénytudó
10603 26 | akármilyen rongyos is.~– Annál nehezebbé teszi a választást közöttetek.~–
10604 3 | terhelve van, igazak és nehezek; hogy bűne köztudomású,
10605 26 | mintha e pillanatban igen nehezére válnék a nevetés. Valami
10606 13 | szokták rá vesztegetni.~Nehézfejű fiúcska volt kisdiák korában;
10607 32 | van? Terhére van önnek? Neheztel érte?~Én alig bírtam magamhoz
10608 19 | A legény utóbb, mintha neheztelne, elfordult táncosnéjától,
10609 29 | atyafiságának is van oka neheztelni, amiért egy kitagadott leányt
10610 21 | táncosnéja egészen a karjára nehezül, hogy fejét nagyon hátrahajtja,
10611 20 | tréfák helyett az a gond nehezült vállaira, hogy a török birodalom
10612 3 | mik mellett a jobbágyok nejei bűnhődnek, s ami törvényt
10613 4 | lejárt, Hamlet búcsút vett nejétől, kisgyermekétől, s hajóra
10614 7 | tulipánokat is szoktam festeni, s nekemesett, hogy pingáljam le őt.~–
10615 26 | járt, hideg szél kezdett nekieredni, a tenger magasan járt,
10616 7 | legkisebb frictiótól elsül. Nekiesett az öreg, kérte, könyörgött,
10617 30 | kölykek erre megriadnak, s nekifutnak a meredeknek, aki pedig
10618 23 | csapat, a hős leány vakmerően nekilovagolt a spanyolok legjobb vitézének,
10619 30 | törve ketté a fákat, amiknek nekimegy, némelyik félreiramlik,
10620 13 | oly ádáz dühbe jött, hogy nekirohant ököllel a megszólítónak,
10621 30 | tökéletes legyen, utoljára nekiültek sörözni.~A boldog család
10622 13 | egyben, s éjnek éjszakáján nekivágtatott a semminek; fejében és zsebében
10623 23 | az ostromhágcsókat már nekiveték a falaknak; kezdődött a
10624 20 | arra, hogy szolgáljon, s a nekivetett tárgyakat hordja ura után.~
10625 23 | ez azzal, amit ez órában nektek mondani fogok; s a vezéri
10626 29 | asszony, mennyit fáradt, tűrt, nélkülözött – és mégis milyen boldog
10627 14 | a csillagfényű szemekre, némaságot a beszédes ajakra. Mit a
10628 6 | vezére, Velezke, s felhívta a némbereket, hogy rázzák le a férfiak
10629 29 | tegnap koldus volt, s a halál nemeiben válogatott, hogy a legcsúfabbat,
10630 1 | találtam, mint a másikat. Ha némelykor el kellett távoznom jószágomról
10631 12 | gyöngédség legérzékenyebb nemének tekintendő, hogy ő tisztelt
10632 32 | volt, aki még a megenni és nemenni valók között sem tudott
10633 3 | lett hajdani önmagának. A nemesből, a lovagkirályból, ki annyi
10634 23 | királyi tróntermében, s annál nemesebb lett, hogy önként kifolyt
10635 6 | hirtelen fel nem ülteti a nemesi hadakat, s egyszerre négy
10636 10 | azonban a költő éppoly nemeslelkű volt, mint tiszta szívű
10637 28 | nemességet; nem kérték elő a nemeslevelét, aki insurgálni akart, azt
10638 3 | ítéletet hozták, a cyprusi nemesség homlokáról le volt törülve
10639 28 | támadt, fegyverbe szólíták a nemességet; nem kérték elő a nemeslevelét,
10640 23 | mondd ezt. Esküdet el tudná némítani más gondolat? Ne felelj
10641 32 | elveszed e pénzt, talán nemlétező dolgot adsz el, megcsalsz
10642 10 | szokás elmesélni, hasonló neműek hallatára – azonban a költő
10643 30 | ott vár rájuk még csak a nemulass, a bosszantott sétálók kézről
10644 26 | többé, s évek múlva egész új nemzedék virulna fel a kis telepítvényen.~
10645 20 | hanem hírhedett költő is, s nemzetének legnagyobb tudósa, kit a
10646 23 | Fogva tarták az egész nemzetet, kik a kihirdetett amnesztiára
10647 21 | divatvilágban nincsenek nemzetiségek, ott kozmopoliták vagyunk.~
10648 23 | elfogni egy képviselőjét a nemzetnek!” – „Bolivár távozzék!”~
10649 29 | eltemetteté anyját – nem a büszke nemzetségi sírboltba, oh, a kevély
10650 23 | és kövesd a börtönbe!~A nemzettanács minden tagja felzúdult e
10651 13 | valamivel, majd belebújt a nénjei nagykendőjébe; egyszóval
10652 26 | lopózott, s bámulá a tarka népcsoportozatot, mely fantasztikus szabad
10653 31 | földi? Nem országa, nem népei, nem koronája; sem eljegyzett
10654 23 | szegény félmeztelen, nyomorult népek oltalmazásában, akik fegyvert
10655 29 | volt mit beszélni a város népének egy ideig a szép márvány
10656 23 | azzal menti magát, hogy népét meg akarta menteni. Ez jó
10657 23 | ellen küzd; az úrrá lett népkegy hetenként fogja változtatni
10658 30 | vannak sopánkodó, esőverte néppel, egyszer-egyszer jő még
10659 30 | jó eleve figyelmezteti a népséget, hogy meneküljön, ki hova
10660 29 | anyától, akiről regényt és népszínművet írtak, anélkül, hogy bűneivel
10661 30 | megzendül, már kezdődik a népvándorlás, jön aki jöhet, mintha elöl
10662 23 | hogy szólani fog: mire a népzaj elcsöndesült; a venezuelai
10663 23 | küszöbén leste a közelgő zaj neszét; ott elfojtott keservvel
10664 32 | siketnéma, mert a legcsöndesebb neszt is meghallja, s lám, dalolni
10665 23 | ott sötét volt minden és nesztelen.~A hölgy felnyitá az ajtót,
10666 28 | várakozási határidejét, ki netán egy pár bevert fejnek miatta
10667 19 | Igen biz az; elvesztettem nettó ezer pengőt. Csak akkor
10668 29 | Én kegyednek elrablott nevéért ennevemet adom, a nyomorért,
10669 23 | Boves, Aymerich…~– Átok neveikre! – ordított közbe a nép.~– …
10670 11 | fekete kenyérrel, s minthogy neveink nem tetszettek neki, a gazdámat
10671 2 | dispensatiót is kivette a neveinkre.~– Az nem nagy baj; majd
10672 2 | engedélyeket kérni megcserélt nevekkel. Hanem annyi belátása volt
10673 6 | gyöngéknek és tudatlanoknak nevelik; a férfigyermeket oktatják
10674 28 | fogadtak mellé egy professzort nevelőül, nagyobb fizetéssel, mint
10675 11 | hívtak, voltaképpen engemet nevelt-e, vagy a kisúrfit. Elég az
10676 32 | szándéka, hogy itt fogja neveltetni, s törvényes gyermekévé
10677 26 | mert protestánsnak volt nevelve, s az egész spanyol part
10678 32 | megyei ügyvédet, hogy a nevemben hajtassa végre a szokásos
10679 29 | világ gúnyának és megfosztva nevemtől, ha ezen elmondott tények
10680 29 | amint e levelet elolvasá, a Nevers melletti száraz kallóban,
10681 29 | Amália.”~Oliva rögtön sietett Neversbe, vitt magával egy orvost
10682 32 | az executio alatt el ne nevesse magát, s lelkére kötöttem,
10683 32 | nevetni, mert van minek. Nevessünk ketten, majd én kontrázok,
10684 32 | ha az ember nem ügyel a nevetésére, igen jó fiú. Ez bizony
10685 13 | tudott szedni. A mamutok nevetéséről van ilyen fogalmam.~– No,
10686 29 | erőszakot sem teszi magán, hogy nevetését visszatartsa.~Oliva nem
10687 32 | nagyon sokat elvesztett nevetési kedvéből, s odalenn erősen
10688 32 | csupa ránc volt az erős nevetéstől, ami azt egészen igénybe
10689 29 | amit hallani fog, s előre nevethet azok haszontalanságán.~A
10690 29 | kárpótlásom, hogy annyit nevethetek rajta.~A marquis-t nem hozta
10691 25 | ön addig a percig mindig nevetne, amíg szét nem zúznám a
10692 13 | Nem tehetek róla. Mindig nevetnem kell, mikor magát látom.~(
10693 32 | Először is ez a bohó fiú, ez a nevetőgép: hát lehet ennél becsesebb
10694 29 | elismerni bűnét, mely őt nevétől megfosztá, de jóvá teszi
10695 26 | vissza rá.~És valóban oly nevetségesnek látszott előtte egész ottani
10696 23 | kacagni. – Elég ok is a nevetségre, hogy a spanyol hadvezér
10697 6 | és tanakodtak, a férfiak nevették őket. Asszonyharag – libaméreg.~
10698 29 | mérgek, azoknak készítője nevével s a részletes gyilkosság
10699 29 | azt mondá neki:~– Miért nevezesz te engem ilyenkor is Charlotte-nak,
10700 2 | azok voltak, a kisasszony nevezet nem tartozott a megtiszteltetések
10701 7 | lehete olvasni mindazon nevezetességeket, mikről egyik vagy másik
10702 23 | és ezt csodának bizton nevezheted; de ha maradtál volna szépen
10703 29 | emberiségre: nem méltán nevezheti-e őt magáénak?~A jó közönség
10704 23 | árban, a nemzet színének nevezitek magatokat! Gyalázat rátok,
10705 6 | megfordítva a dolog, hogy a férfi nevezné így az asszonyt?”~Csehországban
10706 21 | Valóban furcsának kell neveznem, ez az illő mellékneve,
10707 28 | nincs is miért öreg grófnak neveznünk, mert mindössze három esztendeje,
10708 26 | Congreso fregatt kapitányává nevezték ki.~A tengerész azt hitte,
10709 32 | én úgy hívták-e, én annak neveztem el), hogy emeljen ő is egy
10710 28 | éktelenül gazdag ember, s nevezteték Várhelyi gróf Zsilipy Péternek.~
10711 26 | hadnagynak, hol kapitánynak nevezteti magát, egész istenes úton
10712 14 | esetet, más személyeket nevezve meg, miként tagadta el egy
10713 21 | válasszon a kettő közül: vagy nevezze meg azon cikk íróját, vagy
10714 13 | ne hívjon így per „ön”; nevezzen te-nek, mint hajdan a kollégiumban,
10715 6 | mondák egymás között: „miért nevezzük mi a férfit uramnak? Miért
10716 8 | magamhoz tértem, egy kis névjegyet tarték markomban, ami egy
10717 29 | hajadon, kinek éppen csak egy névre volna szüksége, bátorkodik
10718 11 | küldettünk előcsapatul.~A mi nevünk volt „los maracoderos”.~
10719 5 | úgy akarjuk, úgy lesz. A New York-i parton nézve, körülbelül
10720 7 | elővette a veszedelmes üveget, nézegette, gyönyörködött benne; egyszer
10721 19 | volt tőle, csak a szemeik nézése mutatta, hogy összetartozó
10722 29 | napig úgy jártak a halott nézésére, mint valami híres énekes
10723 12 | halálkíntól vonagló arcába nézhetett – ilyenkor vonásai nem voltak
10724 24 | abban, hogy e virágot így nézheti és nem vágyik azt leszakítani;
10725 22 | ezüsttükrei, amikben egész nap nézhette magát, voltak drága virágai,
10726 4 | bolondossága mintegy tükörből néznek egymásra, hogy alig ismerni
10727 9 | vendégfogadókban; énutánam néznének a szép konteszek az ablakokból,
10728 5 | beszélni, mikor a holdba néztünk, mennyi édes dolgot elmondtunk
10729 5 | azt mondtuk egymásnak:~„Te nézz a holdvilágba, én is odanézek,
10730 3 | nem is titok többé; egész Nicosia, egész Cyprus beszéli szerte;
10731 3 | bosszulatlan, Carion de Giblet, nicosiai gróf, kinek egyetlen leánya,
10732 32 | a fegyveremet, s kiálték Nimródnak (nem tudom én úgy hívták-e,
10733 23 | egymás ellenében vitattok? Nincs-e nekünk azon boldog helyzetünk
10734 29 | cselédeit, megnézni, hogy nincsen-e valami idegen nő az utcán,
10735 24 | megtámadtaknak; azok a nyilak, mik Niobe büszke fiait egy nap alatt
10736 29 | hír való volt. A sértett nőben fölébredt a méltatlankodás
10737 29 | megújult, elegáns házat tart és nőcselédséget fogadott régi palotájába,
10738 24 | ki a byzanczi udvarnál növekedett, mindenkitől bámulva és
10739 32 | helyzetemhez, mint ha benne növekedtem volna.~Ha meg nem gyógyítottam
10740 23 | szuronyzörgés, kardcsattogás növeli azt. A rés körül, mely előtt
10741 20 | mire eladható állapotra növeltetik, nagyon is drága.~A nyomorult
10742 24 | kapun, feleségem, fiam és növendék leánykám a másikon; csak
10743 20 | beszélni.~Azután valami növényekből készített maró nedvet töltenek
10744 11 | azonban tagjaim veszedelmesen növésnek indulni. Gazdám parancsolni
10745 29 | szépen beszélnek minden nőhöz, midőn feleségül kérik.
10746 6 | főhivatalnokok mind jelvényeiket nőknek adják, mert ezentúl azok
10747 6 | fekszik le a többiek közé.~A nőlázadás ebben érte végét, s többé
10748 19 | nem tanultam el tőle.~– Nomármost, öreg uracskám, önön a sor,
10749 9 | Hutiray Lukács Sándort…~– Nono; ne ismerne ön olyan derék
10750 29 | van.~– S mi az?~– A fiatal nőrabló, tekintve az enyhítő körülményeket,
10751 3 | legféltettebb kincsére, a nőre; országát azalatt testvérei
10752 30 | nagy dühösen elfutnak a Normafáig, ott azt a mulatságot gondolják
10753 24 | ért már a kardhoz senki a normanon kívül: egy-egy csapat norman
10754 3 | titokban tartá nászát; a nőrokonok létét eltagadta, aki tagadhatta.~
10755 4 | keveredett Kollerrel, a norvég királlyal. Hogy véget vessen
10756 29 | tárgya, kibe a marquis a nősülésig belebolondult, s most már
10757 30 | elijedve.~– Hisz veled volt.~Nosza, még egyszer vissza a publicum
10758 13 | kalapot az egész faluban. Nota bene, hogy ott sohasem volt
10759 29 | születésnapjára; a rokonok, a környék notabilitásai mind hivatalosak voltak
10760 29 | egy szép reggelen a város notabilitásaihoz rendre küldözé azokat az
10761 6 | négy oldalról nem támad a nőtáborra.~Akkor mégis megsajnálta:
10762 29 | kegyednek ebben az esetben derék notairünket, Leclairt, az nekem sógorom
10763 19 | egyre a grófnét, ez az ő nótája.~A vad gazember aztán fújt
10764 19 | More, azt a szép asszony nótáját! Láb alatt legyen a szemed!~
10765 19 | mondjam meg, melyik az én nótám. Azzal vágtam ki magamat,
10766 19 | körülfogtak, hogy elhúzzák az én nótámat, mondjam meg, melyik az
10767 13 | pajtás, férjhez ment-e már a nótárius-leány?~Az ember e szóra oly ádáz
10768 13 | A jegyző csak unalomból nótáruskodott itt, inkább nagy méhes kertje
10769 32 | ura; a lelkedhez vagyok nőve, engem ki nem taszíthatsz
10770 32 | jártam ezen a világon.~Egy novemberi este csúnya havas, esős
10771 2 | visszajött Magyarországra, a két nővér sietett egymással találkozni.~–
10772 11 | volna?~Miután voltam öleb, nyájőrző és nyúlfogó; voltam guerilla,
10773 13 | amit legelőször láttam a nyakában, csakhogy az akkori szakadás
10774 11 | Hát a zsineg minek a nyakadon?~– Éppen azért, mert mizantróp
10775 32 | az ő lelkét.~Szép, csak a nyakamat ki ne törd.~Majd elővette
10776 32 | az omlana legelőször is a nyakamba.~De hát egyáltalában honnan
10777 32 | Bedlámot veszek én itt a nyakamra, és hogy most nagyon goromba
10778 1 | odatettem jobb kezemet fehér nyakára, s azzal hirtelen összeszorítottam
10779 13 | könnyűszerrel lerázhatta volna a nyakáról; csak azon kellett volna
10780 12 | bélyegsütés, nyelvkivágás, nyakazás és megégetés látványát nyújthatni
10781 4 | leányát, kísérőit pedig nyakaztassa le. A küldöttek nem tudtak
10782 7 | fej úgy van hozzávarrva a nyakhoz: 10 arany.~7. Egy kő, mely
10783 12 | összekötve négyet, egy egyszerű nyaklevételért két arany moidorest, valamely
10784 29 | bútorait, hintaját, lovait nyakra-főre elárverezték, s cselédjeit
10785 13 | csizmájáról levakarta a sarat, a nyakravalóját megfordította, hogy a tisztább
10786 29 | magasabb kőfalra, s onnan, e nyaktörő magasból, pillanatnyi habozás
10787 13 | hogy megesz. Rövid, vastag nyakú férfi volt, széles vállai
10788 26 | Akik még bírjuk magunkat, nyalábra fogjuk őket, s lecipeljük
10789 19 | adnának.~E szóra egy karcsú, nyalka fickó kivált a többi közül,
10790 19 | a földhöz. A legény nagy nyalkán oda-odahajlott hozzá, mintha
10791 24 | míg haragos Aeolos derült nyár derekán olyan hóförmeteges
10792 30 | ta, ta, Pamina! – S azzal nyargal vissza a néptömeg között,
10793 23 | ostromolhat várat; nézd, hogy nyargalnak. Fogadjunk, hogy ez jó barát.~
10794 32 | magára, a kapuőr pálcalovon nyargalt előttem, a vadász úgy bánt
10795 29 | tűzkerekek szikrát okádva nyargaltak a vendégek közé, zöld és
10796 19 | kapott, s hintónk mellett nyargalva elvezetett bennünk az országútig,
10797 30 | eljutottak már Stiglicz úr nyári lakáig, s messziről hangosan
10798 7 | tarajtalan rézsarkantyú s nyélbe törött kés-villa, meg füstös
10799 27 | meghaljon, s gombostűket nyeldesett el.~*~Egyedül volt már a
10800 14 | törőkallót, melynek négy nyele volt. Azt a szeráj udvarán
10801 14 | törősulykot, s fölemelé négy nyelénél fogva; a bosztandzsi aga
10802 23 | nép mennydörgő üdvkiáltása nyelte el a rebegő szavakat, miket
10803 28 | Leonora pedig minden európai nyelv közül éppen csak erről az
10804 23 | által mind rokonok vagyunk, nyelveink miatt legyünk-e ellenségek?
10805 28 | férfikorban egy asszony kedveért nyelveket tanulni annak, aki megvénült
10806 28 | Hanem azért vitte annyira nyelvészeti tökélyeit, hogy az udvarnál
10807 28 | egyről nem tudta, hogy a nyelvével beszéli-e ezt az ember,
10808 12 | seprűztetés, bélyegsütés, nyelvkivágás, nyakazás és megégetés látványát
10809 28 | Péter még aludt, szótár, nyelvtan, párbeszédes könyvek s egyéb
10810 13 | az éppen az elején van a nyelvtannak, s hogy ennek a második
10811 30 | Ennek aztán kijut minden nyelvtől:~– Nincs már hely a Svábhegyen,
10812 4 | helyett, s visszásan ült fel a nyeregbe.~Amint egy erdőbe értek,
10813 7 | megzöldül rajta, mert a városban nyeregjártó firnájszon kívül semmi más
10814 32 | itt láthat az ember olyan nyereséget, ami nem veszteség másnak;
10815 23 | tiszteletteljesen szállt le nyergéből, midőn a hölgyekkel szemközt
10816 10 | hintójában és a lovasok nyergeikben.~Josephine könnyebbült szívvel
10817 26 | Engem csak merészsége által nyerhet el. Ha ilyen alázatosan
10818 25 | Hogy nyerik meg a nőket~– Asszonyom,
10819 13 | Hohó, fráter! – dörgött rám nyers rekedt hangon a valaki,
10820 12 | szolgáltatá az üzlethez a nyersanyagot, senor Juan de Cavalor pedig
10821 32 | hevenyében megírtam nagy nyersen az ügyvédnek, hogy azt meg
10822 23 | szavaimhoz. – Négy nagy csatát nyertünk meg azóta, hogy Venezuela
10823 30 | a jobbvérű faj kacag és nyihog, az epésebb káromkodik,
10824 26 | támadt a tengerészekre, nyíl- és kőzáport szórva ellenük,
10825 19 | tehettem? Szívemben a rettegés nyilaival, torkomban a halálos félelem
10826 24 | a megtámadtaknak; azok a nyilak, mik Niobe büszke fiait
10827 6 | seregnek, hogy kezdjenek el nyilakkal lőni a körülfogott táborra;
10828 1 | semmi sem használt; majd nyilallni, lüktetni kezdett kegyetlen
10829 32 | s ugyanakkor alatta egy nyílás támadt, mely fél emelettel
10830 26 | hengeríttetett a barlang nyílására, azután szétszóratta a patak
10831 26 | talált egy barlangot, melynek nyílását máskor a vízomlás elfedezve
10832 26 | fenekébe, minden ajtót és nyílást beszegezve. Ami élelmiszer
10833 23 | piasztert.~A düh sajátságos nyilatkozmánya volt, hogy az emberek erre
10834 26 | Georges gyanúját, s az késznek nyilatkozott a szigetre kimenni, ha Robertson
10835 6 | a kézíjat megvonni, s a nyíllal célozni ne tudjanak, ha
10836 14 | török urak kopjavetéssel, nyíllövéssel s egyéb férfias játékkal
10837 24 | ellen intézett rohamban egy nyíllövést kapott, hogy ezüstpáncélján
10838 26 | látta, hogy a víz alatt nyílsebesen lövell a küzdők felé egy
10839 23 | térdeiket meghajtva előtte nyilváníták hódolatukat a korlátlan
10840 29 | mert a dolog egészen a nyilvánosság előtt forgott: az újságírók
10841 29 | néptömeg.~Minden a legnagyobb nyilvánosságban ment végbe. Száz meg száz
10842 24 | mely ezerölnyire elröpíté a nyílvégű kopját, s keresztülfúrta
10843 9 | ismertem meg.~– Pedig tegnap nyírattam le.~(Úristen, milyen lehetett,
10844 9 | lehetett, míg le nem volt nyírva.)~– Ismerem, ismerem; ugyebár,
10845 32 | dörömbözni az ajtómon, hogy nyissam már ki: tíz óra lesz. A
10846 23 | útjukból a torlaszokat; nyissátok fel a kapukat; meneküljetek
10847 29 | Nem mozdult az meg, nem nyitá fel szemeit többé. Két nap
10848 10 | találni; azt húzd meg, mert az nyitja fel a szellentyűt, melyen
10849 29 | rezgő harmatcseppek, hogy nyitják ki a vadvirágok éjjel alvó
10850 32 | kellene látszani a mindennapos nyitogatástól. – Nem restelltem minden
10851 32 | mérő morzsolt kukorica, ha nyitogatnák plafondomat, az omlana legelőször
10852 8 | azok is szörnyű nyájasan nyitottak előttem mindenféle ajtókat,
10853 29 | Száz meg száz tanú előtt nyitották fel a sírboltajtót, lementek
10854 32 | hozzá, úgy sóhajtoz, úgy nyögdécsel, mikor felőle kérdezősködöm;
10855 14 | harmadszor már csak rémletes nyögés; és azután semmi egyéb,
10856 29 | volna ki ember, hogy azt a nyögést, azt a kísértetes sóhajtozást
10857 32 | nézett reám, olyan hangokat nyögve, amilyenekkel a szárnyaszegett
10858 23 | unokatestvérének fia, egyik nyolc-, másik tizenkét éves. –
10859 6 | Velezke~Krisztus urunk után a nyolcadik században történt az a hallatlan
10860 22 | halottat az üvegkoporsóban: nyolcadnapon kivitték az udvarra Xelenhoa
10861 19 | elveszítsem ezt a pénzt. Hiába, nyolcadszor megint én nyertem meg. De
10862 32 | szájával, botjával megtette a nyolcféle tempót, azzal leugrott a
10863 26 | És a szív? Az semmit sem nyom-e nálad?~Donna Tereza kacagott;
10864 12 | senor Juan előugorva, s úgy nyomá a tüzes billogot az alcade
10865 28 | meglátszottak a betegség nyomai; mikor aztán ismét találkozott
10866 5 | szemeimen az éjszakai sírás nyomait, gyakran láttam őt csüggedtebb,
10867 1 | Irtózatosan.~– Érzi a nyomást, ha ujjamat ráteszem?~A
10868 29 | nem fedezhetik fel semmi nyomát a méregnek. – Ez az acheronion.~
10869 22 | Az első napon könyveket nyomatott sárga bambuszpapirosra zöld
10870 14 | meg! – s a jámbor Muhzint nyomban megégették volna, ha szerencséjére
10871 32 | megölelem, megcsókolom, kezébe nyomom a kulcsokat: itt van a vacsora,
10872 4 | jöttüket, kémeivel mindenütt nyomon kísérteté őket, s most,
10873 29 | nevéért ennevemet adom, a nyomorért, mit szenvedett, átadom
10874 1 | lob, s véget vet az egész nyomorú életnek, de az nem történik
10875 23 | hantok dörömbölése, miket a nyomorúak eltemetett hazájuk holttestére
10876 23 | nem töröm, hogy kislelkű nyomorultak civódjanak arany forgácsain:
10877 32 | mindezt? Azt mondá: ha e nyomorultaknak holtom után itt lakhatást
10878 14 | múlva ért haza betegen, nyomorultan Stambulba; egy-egy karaván
10879 21 | odább adja! Fricskát a nyomorultnak!~A dandy rögtön sietett
10880 13 | ember, ebbe a sárba, ebbe a nyomorúságba, nincs itt se nézni, se
10881 28 | insurgálni akart, azt sem igen nyomozták, hogy van-e ellene criminális
10882 24 | Robert parancsait, ki nyomról nyomra közlé vele tervét, az első
10883 24 | ülő Robert parancsait, ki nyomról nyomra közlé vele tervét,
10884 26 | magában Robertson. A többi nyomta az evezőt. A dereglye sebesen
10885 3 | kik királyuk homlokára nyomták a gyalázat bélyegét, most
10886 21 | hírtárcájában szóról szóra nyomtatva lehete olvasni ezt a tréfát: „
10887 30 | cigarófábrikáns kisasszonyt mulattatva nyomulni a hegyen fölfelé, fején
10888 26 | megszöknek a dereglyével, s nyomunkba vezetik a spanyol gályát.~
10889 29 | fordulva, ajkát e feszületre nyomva, halottan. – Ez az öltözet
10890 29 | szegekkel van kiverve, ezen nyoszolya biztosítá őt arról, hogy
10891 32 | hogy nagy meglepetésemre nyoszolyám szélpárnái ismét fel voltak
10892 29 | dolgot adtak nekik, hogy oly nyugalmasabb betegekre, mint ő, nem is
10893 26 | embernek vette el életét, földi nyugalmát, túlvilági üdvét, anélkül,
10894 23 | Bolivár egy éjjel sem fekszik nyugalomra, mielőtt házi kápolnájában
10895 4 | nap leszálltáig, amikor a nyugalomvágyó köd szétválasztá a két sereget.
10896 11 | IV.~Az anglus nyughatatlan ember volt. Nem élhetett
10897 26 | osztályosát el tudta veszteni – nyughatik-e akkor, midőn csak a legutolsó,
10898 25 | De már délfelé csak nem nyughatott. Ez mégis tréfának egy kicsit
10899 25 | magára.~Én azonban csak nem nyughattam a messzeségben, hevenyében
10900 29 | egymással. Majd éjfélkor, addig nyugodjál…~Malmont tudta, hogy e sírbolt
10901 23 | koporsóban, egy sírboltban nyugodni fogtok együtt. – Kezet reá.~
10902 32 | lelte. Hogy azután kissé nyugodtabb lett, mutatta arcával, szemeivel,
10903 12 | Annyira meg voltak pedig abban nyugodva, hogy senor Juan most és
10904 29 | tennék, néhány percig üterein nyugosznak meg. Különös ügyvéd lehet
10905 1 | nőmnek azalatt nem volt nyugta otthon, néha egy mérföldig
10906 32 | okos ember lett, aki nem nyugtalanított többé azzal az eszmével,
10907 1 | kezében egy ér sem látszott nyugtalannak, a beteg ütere nyugodtan
10908 25 | Harmadnap már nem bírt nyugtalanságával. Egy csésze levest vitt
10909 23 | te szerelmeden örülni. Az nyugtat meg hogy mindkettővel teneked
10910 3 | azt teríté vánkosára, arra nyugtatá fejét, hogy legalább vele
10911 1 | koporsó szélére téve, s arra nyugtatva fejemet. A halott ajka halovány
10912 13 | rágta a betűt helyette, s nyűhette a hátukon a pálcát, ami
10913 23 | legédesebb pohárba, mit egyszer nyújt az ég halandó ajkaknak.
10914 14 | siettek saját gyűrűiket nyújtani a nagyúrnak. A szultán sorba
10915 12 | nyakazás és megégetés látványát nyújthatni valának szerencsések.~Senor
10916 32 | egy szem magot tündéremnek nyújtottam. Ő megízlelte azt, s azt
10917 28 | ülni naphosszat, mikor a nyulakat kergette az ugarban, s aztán
10918 2 | barnapiros ábrázattal, emez nyúlánk szőke ifjú, alig látott
10919 11 | is igaz, hogy elfogtam a nyulat, de az is igaz, hogy mire
10920 11 | voltam öleb, nyájőrző és nyúlfogó; voltam guerilla, művész
10921 26 | mondanák: itt van húszmillió, nyúlj hozzá, tiéd lesz, add érte
10922 25 | ilyen stratagemához kellene nyúlnom, volna annyi eszem, hogy
10923 10 | eltávoznak; ha fejed fölé nyúlsz, egy szőrzsinórt fogsz találni;
10924 1 | átkötve.~Midőn a szalaghoz nyúltam, eszembe jutott, hogy illik-e
10925 14 | szótagolatlan üvöltéssé nyúlva; a bosztandzsik másodszor
10926 12 | mesterségét, s ha egy kancsó ó-xeresi mellett tűzbe jöhetett,
10927 20 | kelet költői a pusztában, az oázoknál, szétszórva hagytak; ő emelte
10928 29 | meghívó jegyeket, amikben obligat epthietonokkal ellátott
10929 29 | mennydörgő atyai átokkal s obligát ájuldozással, hanem – nem
10930 11 | Dzsemmyt mint invalidusokat obsitra eleresztett.~
10931 7 | régi pénz.~Nézi, forgatja, oculáriumot tesz neki, persze: semmi
10932 23 | egész Dél-Amerikában. Én Ocumanában felhívást intéztem a hazafiakhoz,
10933 19 | földhöz. A legény nagy nyalkán oda-odahajlott hozzá, mintha mindjárt át
10934 29 | pillanatban minden vagyonát odaajánlá igézőjének… Akkor azután
10935 19 | elfordult táncosnéjától, odaállt a cigány elé, s annak járta
10936 4 | tanácsos, kinek azt hallani és odábbadni kellett volna, hallgató
10937 32 | büszkén, hátratette a kezét, s odábbment.~Uhm; be fucsa emberek ezek
10938 24 | odaért, a férfi haldoklott.~Odaemelteté magát Guiscardhoz, s töredezett
10939 30 | ez azonban, amint a lovag odaér, sikoltva felugrik, s végigkarmolja
10940 11 | embernek kell következni.~Odaérkeztünkkel egész világ orrára borult
10941 30 | megaszalja az embert odáig. Végre odaérnek, kérdik Stiglicz urat az
10942 11 | igaz, hogy mire a vadászok odaértek, azt meg is ettem. Megvertek.
10943 23 | Egyszer egy gránát éppen odaesett eléje, tüzes fejét süvöltő
10944 13 | kegyetlen hózivatar lepte meg, s odafagyott.~Tehát mégsem láthatá meg
10945 23 | legdühösebb lett a lárma, odafordítá legfőbb erejét az ellen.
10946 8 | leszek. Előadás végeztével odafurakodtam az előcsarnokba, melyen
10947 29 | közepén nyitott remetelakot, odagyűjté maga körül a világ bolondjait
10948 23 | alatt, kénytelen voltam odahagyni egész Margaritát, s veszve
10949 28 | való ellátással.~Egy napon odahívatja magához a tanárt Zsilipy
10950 33 | volt. Mikor haldoklott, odahívatott engem, s azt mondta nekem: „
10951 7 | sorba szedve. Mindenikhez odaírva a mutató szám, mely alatt
10952 29 | megint eltűnt asszonyt odaítélnek előbbi férjének, anélkül,
10953 25 | bútorokat, míg a tensúr odajár. Ne tessék összegyűrni a
10954 32 | mindannyiszor úgy tetszett, mintha odajönne hozzám, megmozdítaná erős,
10955 32 | voltam!)~– Akkor hát majd odakint méltóztassék a másik szobában
10956 26 | otthagyták feküdni, a dereglyét odakötve a hajó farához. Majd ráérnek
10957 23 | ostromzárolja?~– Igen. Te odaküldted őt, hogy elvesszen; hanem
10958 20 | szeráj mecsetjéből lehete odalátni.~Minden este, midőn a szultán
10959 32 | kettős kép: a való alakja odalép hozzám és néz rám szótlanul,
10960 25 | fogad el azalatt, míg én odaleszek, hogy zárva tartja az ajtót,
10961 32 | hogy amíg ön aludt, ismét odalopózott, és az Isten bocsássa meg
10962 19 | fenyegetett, hogy egyedül is odamegy, ha mi félünk.~Már az igaz,
10963 30 | mozog valami a levélen.~– Odamegyek és leborítom kalappal.~–
10964 30 | mosolygó arcok elkomorulnak.~Odamennek, az ajtókat zárva találják.~
10965 32 | gyertyát idehozni, mint nekem odamenni?~– Bocsánatot kérek – szólt
10966 5 | nézz a holdvilágba, én is odanézek, mondd el magadban, amit
10967 29 | páholyban, őrizkedett volna odanézni, de így elébb megtörtént
10968 5 | Szemeimet dörzsölém – újra odanéztam – többé nem láttam semmit;
10969 23 | neked – szólt a hölgy, s odanyújtá kezét Gideonnak, ki arra
10970 1 | ráakadnom. »Ez-e az?« – szóltam odanyújtva azt a grófnőnek. »Igen,
10971 32 | hozzám, megragadta kezemet, odarántott magához a kandalló helyére,
10972 26 | önkénytelenül nyomott el az álom, odarogyott a kormányszekrény mellé,
10973 25 | pillantok meg, egy férfisipkát.~Odarohanok, felragadom: „Kié ez a sipka?
10974 23 | egy csoport karabélyossal odasiessek és elfogjam őket.~– Azt
10975 10 | megyében demagógoskodott, odasietett, hogy őt meglepje.~Elszomorodva
10976 29 | nem vagyok őrült.~Oliva odasúgá az elnöknek:~– Látja, uram,
10977 30 | legottan elájul.~A dandy menten odaszökik, hogy míg a két vetélytárs
10978 8 | azt: hol van, egyenesen odatalált. De be nem volt neki szabad
10979 8 | könnyeit és mosolygott. Én odaültem lábaihoz egy zsámolyra,
10980 23 | fölordított helyette Paez, odaugorva a terem közepére, s kardot
10981 19 | érintéssel is megbántja, odaugrom a lerakott puskákhoz, felkapok
10982 19 | másik kamasz meg szinte odaugrott mamzell Cesarinéhez, azt
10983 1 | éget, mint azelőtt. Egészen odavagyok bele. Karom meg van merevedve
10984 28 | tréfával mondá neki: „Lássa, odavan a schönes Leder.”~Erre Zsilipy
10985 26 | tőlük, elvitte a hajót, odaveszett a pénzük.~Gonosz világ!
10986 26 | vitorlát, s hagyják a kapitányt odaveszni.~Robertson egyedül érkezett
10987 14 | ékszereit meglátá Szolimánnál. Odaveté magát a szultán lábaihoz,
10988 30 | imádottját, egy lakatoslegény is odavetődik, az is hintálni akarja,
10989 23 | tele volt vakokkal. Azok is odavitették magukat az ablakokba. Hát
10990 26 | nagylelkűt játszani Robertsonnak; odavitte a hajót a polynéziai veszélyes
10991 32 | egy nagy kaucsuk zsákot, odavittem hozzá. Éppen este volt,
10992 29 | figyelni kezdett.~A hölgy odavonta férjét a sírt körülvevő
10993 14 | Hogy pedig azon ideig, amíg odazarándokolsz, ittlevő kincseidet el ne
10994 7 | pacalmetélőt, mozsártörőt, ódivatú, gömbölyű üvegvasalót, kolmizó
10995 32 | hallgathassam őt.~A nagy ódon kastély egészen arra a célra
10996 29 | nap szépen feljött, szűk odúja nyílásán keresztül látta,
10997 26 | lakik a szigeten; a fák odvaiból kicsordul a méz, melynek
10998 26 | lesz a hely.~Ott volt egy öböl, melyet korábbi utazásaiban
10999 26 | emberevő cápafajnál.~Mikor ez öbölbe értek, Robertson hallá azt
11000 26 | kezdődik, ki nem mehet az öbölből.~Egy puskalövés volt az
11001 7 | neki kedvesebb embere Bandi öcsémnél, együtt járt ki vele a régi
11002 10 | az embereknek, kikről az Oeil de Boeuf krónikái annyi
11003 13 | felakasztják érte.~Pedig rettenetes öklei voltak; egyszer pajkoskodásból
11004 23 | vakok is a kórház ablakaiban ökleiket emelgeték az ég felé.~–
11005 23 | partisan elfoglalta egy ökölcsapással Barcelonát.~Ekkor a had
11006 32 | Clayton-cséplőgépekről négy ökörerőre, drainírozott vadvizes helyekről,
11007 32 | földdel bíbelődni, szép ökröket, lovakat nevelni, meghozatni
11008 20 | találtak helyében, akit meg nem öl többé senki.~Asztalán előtte
11009 24 | hogy magadat elöld; de ne öld el magadat. Tedd és mondd
11010 24 | Guiscard legelöl járt az öldöklők között; tűzsarkantyú volt
11011 11 | hitte volna?~Miután voltam öleb, nyájőrző és nyúlfogó; voltam
11012 26 | pokolig és donna Tereza öléig azonban még hosszú utat
11013 23 | hódított meg.~Bolivár keblére ölelé a hős Llanerót bal kezével;
11014 32 | mondhatatlan gyönyörtől ölelém őt át hirtelen két karommal,
11015 32 | ez valódi csók, valódi ölelés, valódi sikoltás volt.~És
11016 1 | arcának, tiszta szemeinek, ölelésének, csókjainak. Hátha ez mind
11017 23 | forró ölelését.~Bolivár egy öleléssel egy törhetetlen jó barátot
11018 32 | szívem most is dobog az öleléstől, ajkam most is ég a csóktól.~
11019 29 | Marquis Malmont, jer, ölelj meg!~A férfi kétségbeesetten
11020 25 | karok, hogy engem kebleikre öleljenek. E kettős gondolat hányt-vetett
11021 19 | játékszobába siettem. Most ölelkezik veled a szerencse; most
11022 5 | pedig gondolataink úgy ölelkeztek egymással!~És mégis olyan
11023 1 | ki a tornácon vártam; úgy ölelt, csókolt és boldog volt,
11024 19 | először egy skatulyát adott az ölembe, azután egy muffot, később
11025 4 | perceit élvezé Hermotruda ölén, addig amott köszörülték
11026 4 | küldött neki, az volt, hogy ölesse meg Hamletet titokban. Hamlet
11027 26 | remetelakában; ott mindjárt le is ölhették volna, de Martelin nem akart
11028 29 | rendel, akkor az orvosi kéz öli meg az elaltatottat; ha
11029 29 | szava túldörgött a zajon.~– Öljenek meg mind a kettőnket.~Ekkor
11030 29 | ember felmászik a három ölnél magasabb kőfalra, s onnan,
11031 14 | Menjetek az utamból, mert én ölök és gyilkolok és átkot szórok
11032 32 | gazdájuk; aztán ha építkezésbe ölöm a pénzemet, akkor nem gazdálkodhatom.~
11033 10 | molyoknak szoktak nevezni, azok ölték meg Saint Creux-t, összerágva
11034 26 | sincsen, pedig jól elrejtve öltönyeikben vittek magukkal húszezer
11035 23 | láttátok véremet harcban tépett öltönyeimen, most lássátok véremet elpirult
11036 23 | alakoskodásból vettem magamra ezt az öltönyt, mely benneteket megdöbbenteni
11037 32 | szolgálatkészséggel segített úti öltözékemet rendbe hozni, csupa előzékenység
11038 10 | körüle, egyszerű bretonleány öltözetében, milyen jól illett az neki.
11039 23 | caballerok fantasztikus öltözetei mellett, kik lengő tollakkal
11040 23 | megérzi a színkülönbséget az öltözeten, s haragszik, ha megcsalják;
11041 21 | olyan körülményesen egész öltözetét, mert arca is olyan szép
11042 23 | excentricus leleményeivel az öltözetkülöncségnek iparkodnak magukat feltűnővé
11043 11 | bőrüket cserzik ki eleven öltözetül s ahelyett, hogy ruhájukat
11044 10 | ismeretlenné tehette volna; inkább öltözhetett át fiatal leánynak.~Valóban
11045 23 | Imádkozásra mindig így öltözik, mert ő igen kegyes ember.
11046 2 | toiletterészletig hasonlóan szoktak öltözködni. Minkánál egy hajfürtnek
11047 29 | szobaleányát hívatá, hogy öltöztesse át.~Sokáig tartott az átöltözés;
11048 20 | azért bíborba, selyembe öltöztetik őket, öveiken gyöngyfüzéreket
11049 6 | tudsz, mert különben mi ölünk meg téged”.~Ekkor azután
11050 26 | ellenük, s halcsontos dárdával ölve le a véletlenül megtámadottakat.~
11051 23 | bízva életünk, vagyonunk, önakaratunk. Ha ez azt mondja: előre
11052 9 | az én helyembe, én meg az önébe, mitévő lenne akkor ön?~–
11053 29 | azt mondta neki, hogy ez önfeladás nyomán őt azonnal foglyává
11054 5 | kellett a nőt, ki férjét nemes önfeláldozással követte minden veszélybe,
11055 23 | honszabadító hős keblén, önfeledt elragadtatással adva vissza