| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Politikai Divatok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
12557 4 | Bölcs Hamlet~A jó Saxo Grammaticus okosabb ember
12558 26 | Csak egy éjszaka van még a Saypan-szigetig hátra, ennek az éjszakának
12559 26 | alatt, ha a szél kedvez, a Saypan-szigetnél fognak lenni, átveszik a
12560 26 | hozzájárulhatatlanná teszik azt. Saypannak nevezik ezt a szigetet,
12561 26 | Így kerültek vissza ismét Saypanra. Az volt most a főkérdés,
12562 26 | voltak a hajón, midőn a Saypantól elvitorláztak; a martalócok
12563 28 | ütve –, „himmelstein hat scaffeh!” (mennykő teremtette). (
12564 13 | humorába.~– Botrány biz ez. Scandalum. Hisz éppen azért jöttem
12565 25 | szerettem volna, ha ezt a scenát senki se látta volna, de
12566 9 | Gál Sándor…~– Nem, hanem Schirting Sándor.~– Ah, tudom már,
12567 28 | kell neki?~– Bin heute sehr schlimm; hab ser gut gewohnt mit
12568 24 | sátoraik közé, a mérges scorpiót, mely ezerölnyire elröpíté
12569 11 | nálunk a szülék nem ily scrupulosusok.~A kisúrfinak semmije sem
12570 26 | Robertson bare hegyét, ami a sebben törött.~Az araucói parton,
12571 24 | bíborpalástjában, tört koronájával, sebektől ellepve hanyatlik lováról
12572 23 | csapatok, azután egyszerre sebesebb pörgéssel, midőn minden
12573 24 | A császár megfordul és sebesülten fut; kísérő hívei testükkel
12574 32 | el voltak űzve. Egy nehéz sebesültet magukkal vittek, kit az
12575 23 | duzzadt ajkakkal elvadítani, a sebhelyek keresztül-kasul még jobban
12576 32 | szörny erre, mint valami sebzett vadkan fordult felém egyszerre,
12577 32 | hangzik: „Isten engem úgy segéljen.” Ha azt megtanulta, akkor –
12578 10 | majd ő rajta lesz, hogy más segélye nélkül ellehessen.~Azzal
12579 1 | veszélyes a késedelem, rögtöni segélyre van szüksége.~Az orvos hirtelen
12580 25 | éhen, és nem nyújtott neki segélyt!~Hiszen lám, szívesen kínálná
12581 29 | az életre ő imádkozta, ő segítette vissza; nélküle a nő a legnyomorultabbul,
12582 24 | szerencsétlen uralkodóért, hogy segítse azt trónjába vissza, buzdítsa
12583 29 | borzalomtól, nem kiáltott segítségért, nem; hódítóan hajolt a
12584 13 | volt róla, hogy a vármegye segítségét kell igénybe venni, s nagy
12585 24 | majd Epirus régi istenei is segítségükre jöttek a megtámadtaknak;
12586 23 | Nézzétek, maga az ég jön segítségünkre, hüvelybe a kardot, engedjétek
12587 14 | hogy emberfölötti hatalmak segítsenek rajtad, mert emberfölötti
12588 30 | csőcselék van. Magam báró Seholsemlakyékhoz fogok menni.~Ott elválnak,
12589 28 | mi kell neki?~– Bin heute sehr schlimm; hab ser gut gewohnt
12590 27 | sokszor, hogy mikor nem sejt közellevő embert, akkor
12591 24 | ihlett álomjárók, s nem sejté, hogy e pillanatban úgy
12592 13 | szíve táján; valami homályos sejtelem azt súgta neki, hogy e hat
12593 28 | grófnak először is semminemű sejtelme nem volt arról, hogy mire
12594 29 | férjének nagy baja van.~– Sejtem – mondá Oliva. – Ő följelentette
12595 32 | gallérjáról a vadászt kellett sejtenem.~– Jó estét, atyafi; ön
12596 5 | nekem atyámmal, előre nem is sejthetni: hová?~A dolog változhatatlan
12597 29 | férj nem tudta. Ámbár azt sejthette, hogy a szív, amit ő nem
12598 26 | angol rendőrség meg nem sejti a jó szándékot, aminek az
12599 28 | mondani egy udvarhölgynek: „Selber hat schönes Leder” (magának
12600 26 | a bájos creol nők tarka selyembasquinjébe öltözve, melynek elöl rövid
12601 20 | bizebánok.~Hanem azért bíborba, selyembe öltöztetik őket, öveiken
12602 28 | válogathatott a Duna–Tisza közt selyemben járó kisasszonyok közt feleséget,
12603 23 | igen szép fog lenni, kék selyemdolmányt öltött magára, fehér pötyögökkel,
12604 24 | simogatá végig Violanta selyemfürtös fejecskéjét; elénekelteté
12605 26 | szattyáncipőkbe szorítva, a rózsaszín selyemharisnyák kezdete – a könnyű mantilla
12606 30 | szeretője viganója tönkreázott, selyemkendője elveszett az úton, cipője
12607 1 | szenvedés látszott, jobb keze selyemkendővel volt felkötve a nyakába.
12608 29 | azután megint lecsukódtak a selyempillák, elnémult az ajak, a lélek
12609 23 | Nagyravágyó, büszke férfi; selyemruhában jött a harcból, nem visel
12610 22 | előkelő hölgy vágyódik; voltak selyemruhái, arannyal és gyöngyökkel
12611 26 | adományaitól, földig érő selyemszövetek tarka virágokkal, gyöngyfüzérek,
12612 24 | pengetve gyöngéd ujjaival, selyemszőke hajfürtjei ártatlan arcát
12613 8 | márványszobrok, amerikai virágok, selyemszőnyegek, porcelán és ezüst lárifári
12614 22 | háza elé, mikről földig érő selyemzászlók függtek alá, azokra volt
12615 22 | teve, száz ló vitte a sok selymet és ezüstöt, amit menyasszonyi
12616 9 | semmire sem vagyok képes és semmim sincs. És már most azután
12617 1 | mindenhez szokva, s nem szokott semmin megütközni. Azonban mégis
12618 13 | éjszakáján nekivágtatott a semminek; fejében és zsebében semmivel.~
12619 19 | mert gyalázatosan nyer.” A semmirevaló még példálózni mert velem.
12620 32 | tiszttartó azt válaszolta, hogy ő semmiről sem tud semmit, mert ez
12621 29 | akadálya volt, mely azt semmissé teszi. Kegyed sohasem szűnt
12622 19 | rossz tündér nem is fél semmitől. Amint közelebb értünk a
12623 32 | amilyenekről Alexander Dumas senior írt egy időben? Olvastam;
12624 13 | batyujával.~Nem is búcsúzott el senkitől; volt egy kék köpenyege,
12625 23 | a polgárkatonák, ezek a sennorokból lett harcosok mindig bírálgatják,
12626 29 | fog plaidirozni. Ez nagy sensatiót gerjesztett; a mairet, a
12627 13 | kővel megüt, azt semmi diák sententia meg nem gyógyítja többé.
12628 29 | alávalóság olyan jól el volt már sepergetve az útból, hogy senkit sem
12629 10 | leült, egészen a földet seperte. Sehogy sem tudott vele
12630 7 | elosztották, pávatollal seperték össze szépen a papiroson,
12631 7 | papiroson, s mikor össze volt seperve, Bandi öcsém közibe tüsszentett,
12632 12 | Senor Juan de Cavalor minden seprűzésért kapott a várostól két ezüst
12633 12 | nagyérdemű közönségnek a seprűztetés, bélyegsütés, nyelvkivágás,
12634 28 | heute sehr schlimm; hab ser gut gewohnt mit dem geladenen
12635 24 | menekülhetésre.~És akkor felállítá seregeit a görög császár hadaival
12636 6 | megveré az eléje küldött seregeket, elfoglalá az egész megyét,
12637 30 | gyertek csak le, ti újmódi seregélyek, s azzal lehúzza lábaiknál
12638 4 | már harsogtak a király seregének trombitái, s újra jött az
12639 24 | serege Guiscard ellen, kinek seregénél a jobb szárnyat a lombardokkal
12640 4 | nyugalomvágyó köd szétválasztá a két sereget. A király és lovagjai visszatértek
12641 4 | Hamlet is előjött a maga seregével az erdőből, s amint a britek
12642 23 | hadseregéből a független sereghez pártol, annak ötödízigleni
12643 26 | szigetlakók csoportosan sereglettek a hajósok körül, amint azok
12644 6 | trombitákat, s jelt adott a seregnek, hogy kezdjenek el nyilakkal
12645 10 | municipaux-k őrszemein, még a sergeant meg is csípte az orcáját.~
12646 26 | felé nyomja le az aranyos serpenyőt a szerelem Brennus kardja.
12647 30 | s Ferihegyről hordatja a sert.~– Jól fogunk ma mulatni –
12648 23 | hajadon szemérmes büszkeségét sértené. Csak úgy szokott Laurenzia
12649 29 | Gyanítottam.~– Nem fogja kegyedet sérteni, ha azt mondom, hogy itt
12650 29 | sajnálkozást mutatott, aminek sértenie kellett Olivát.~– Bizony,
12651 13 | Majd kikapsz most.~Ez a sértés fájt. Nem hagyhattam felelet
12652 4 | tanácsost: „Kérdezzétek meg a sertésektől, talán azok tudni fognak
12653 29 | kevély Delmaure bárókat hogy sértette volna meg azzal, hanem egy
12654 23 | hogy bámulják bátorságát s sérthetetlennek higgyék, kinek küldetése
12655 6 | haragosan a mérges erős sertől.~És azon az éjszakán háromezer
12656 8 | ember. Tudom, Très humble serviteur, madame. Ott leszek. Előadás
12657 30 | nemulass, a bosszantott sétálók kézről kézre adva döngetik,
12658 20 | támadt a ciprusok berkében sétálva, hogy nem lehetne-e egy
12659 23 | szépek. Mikor a bogotai sétányon végigment, minden ifjú beteg
12660 4 | nem volt és nem is lesz: Shakespeare.~A drámát mindenki ismeri,
12661 26 | megismerkedtek, s elvitették magukat Sidney-ig. Néhány száz mérfölddel
12662 28 | udvarhölgy azt mondta neki rá: „Sie Saumagen!”~
12663 28 | van.~– Welcher Sonne dem Sieben?! – kiálta rá haragosan
12664 29 | rögtön Olivának, hogy azonnal siessen az általa meghatározott
12665 26 | a folyónál levők rögtön siessenek a dereglyéhez, akár vannak,
12666 23 | szólt Laurenzia –, miért sietnének olyan nagyon? Lovasság nem
12667 24 | jutott a görögök segélyére siető velencei hajóhad torkába,
12668 26 | legénység agyon volt fáradva a sietős, hevenyészett dologban,
12669 1 | kapott magára, s bebocsátá a sietőt.~Előtte egészen idegen férfi
12670 1 | fel sem volt öltözve, egy sietséges látogatást lőn kénytelen
12671 32 | itt járt, innen futott el, siettében egyik cipőjét is elveszté,
12672 27 | téged a sírba, hogy énelőlem siettél ide; pedig ugye mennyire
12673 19 | lábamon.~Magam a játékszobába siettem. Most ölelkezik veled a
12674 29 | a szánalom, mint a harag siettetett önhöz. Ön tudja, hogy én
12675 29 | lenni. Önnek a kedvéért siettetni fogom az ügyvédeket., hogy
12676 12 | egy Squirro nevű vásott siheder, ki, amint meglátta a hóhért,
12677 29 | Biztosíthatom önt, hogy lesz sikere; a reclame útján sok derék
12678 32 | szólni tanítsak. Munkám sikeréhez közelg.~Most egy rövid kis
12679 23 | védelmező állna föl mellette. Sikertelen merényletek csak valódi
12680 21 | hogy a párbaj kimenetelét sikertlenné tegyék, amit csak a szabályok
12681 23 | elsötétült arccal:~– De ha nem sikerülne az, amit szívemben reménylek,
12682 20 | A bizebán~A szultán siketnémáit nevezik így.~Egyszerű a
12683 20 | Egyszerű a mesterség, ahogy a siketnémákat szerzik. Golgondában egy
12684 20 | bizebánnak! Mire volna egy siketnémának a név? Úgysem hallja, ha
12685 20 | Azzal bezárta a könyvet és a siketnémát, s ment az esteli imára.
12686 23 | lenne belőled, ha meg is siketülnél.~A jámbor Bermudez ott is
12687 25 | szemközt! „Jérum! A tensúr!” – sikolt fel a fehércseléd ijedten.~–
12688 29 | A férfi kétségbeesetten sikolta fel, meg akart fordulni,
12689 29 | volt a födele.~– Isten! – sikoltá Malmont, önkéntelenül ragadva
12690 30 | galant férfi arcát, míg a sikoltásra figyelmessé lett ellenséges
12691 29 | nem haloványult el, nem sikoltott fel a borzalomtól, nem kiáltott
12692 4 | leterelte egymást a vár alatti síkra, s ott harcolt egész a nap
12693 23 | megszabadíta minket, ott a végtelen síkságon, hol az óriási fűben lovastól
12694 11 | volt a táborban, ezt az egy silbakot is árendába kérték.~Megismerkedés
12695 19 | Ahá! – kacagott a fickó. – Similia similibus. – (Még deákul
12696 19 | kacagott a fickó. – Similia similibus. – (Még deákul is tud a
12697 29 | különös ügyvéd forró homlokát simogatta.~– Uram – szólt hozzá a
12698 29 | ébredt fel, mintha egy kéz simulna végig arcán; föltekintett.
12699 32 | alaknak képzelem őt, hajló, simuló termettel; szőke hajának
12700 23 | lelkébe, s aggodalmasan simult jegyese keblére.~– Te megtetted
12701 9 | ezáltal.~– Az igaz. Báró Sinának egyszerre annyi fia lenne,
12702 24 | bíbort, hanem aki méri azt singgel.~
12703 23 | fáklyavilág mellett a kürt és síp; énekeltek, daloltak boldog
12704 25 | Ne tessék összegyűrni a sipkámat, mert még új.~Én aztán nagyon
12705 26 | találkozott, annál megállt, levett sipkával, könyörögve elmondá a kapitánynak,
12706 22 | negyediken trombitákkal és sípokkal csinált hangverseny, ötödiken
12707 26 | a hab tetejére; egy-egy sirály szállt le az árbóckosarakra;
12708 29 | Camilla kisasszony, kit leánya sirat”.~Az előítélet még a sírkövet
12709 32 | kocsis, aki elkövetett bűneit siratja, s egy szem zabot el nem
12710 26 | akik együtt akarjuk veled siratni azt az öreg tátit, aki ezt
12711 29 | megtudhassam, hogy meg leszek siratva, s örömmel távozom innen. –
12712 29 | viszony közöttük, ahol a sírboltajtó elválasztá őket egymástól?
12713 29 | tanú előtt nyitották fel a sírboltajtót, lementek a lépcsőkön, megtalálták
12714 1 | idejére.~Midőn visszatértem a sírboltból, legkisebb terhet sem érzék
12715 29 | vér?~A vőlegényi hálóterem sírbolttá volt alakítva.~Fehér és
12716 32 | megvan, legfeljebb egy kicsit sírdogál még, ha bűntetteire gondol,
12717 29 | merre látott.~A márvány síremléket pedig szépen körülnőtte
12718 29 | Látod, most itt ülünk együtt sírhalmomon; olvassuk sírversemet és
12719 13 | ilyen fogalmam.~– No, ne sírj no. Odabenn van a professzorod?~–
12720 5 | elásva, hogy ki ne törjön sírja alól; egy tekintés egymás
12721 29 | a szerencse, hogy saját sírján ülhetett és sírversét olvashatta?~–
12722 20 | mely a halhatatlan alapító sírját nyomja.~De mit beszélünk
12723 14 | volt temetve mélyen Muhzin sírkövei alatt, nem tudhat arról
12724 29 | szaka, ami úgy szeret a sírkövek repedéseiben tenyészni,
12725 29 | mégsem ő!~A hölgy odafutott a sírkőhöz, s elolvasta, ami rá volt
12726 29 | ifjú, s elvonta onnan a sírkőtől.~Malmont gondolá, hogy minőt
12727 29 | fennhangon az aranyos írást a sírlapról. Némelyik rosszul olvasta,
12728 27 | kis sírocska előtt, ami sírnak is kisebb volt, mint más
12729 27 | keresztülhűtötte magát jól a sírnál, ideglázt kapott, lefeküdt,
12730 32 | baja? Miért sír?~– Hogyne sírnék, nagyságos uram, mikor ezen
12731 27 | temetőbe, elálldogált ott a kis sírocska előtt, ami sírnak is kisebb
12732 27 | azóta be is roskadtak már a sírocskák, nem hantolta föl senki
12733 29 | süvöltött, bolygó tűz táncolt a sírok lapályain, a sötét akászok
12734 29 | nejének hangja.~De nem az a sírokból jövő hang, mellyel a rémek
12735 29 | akarok előtted megjelenni a síron innen. Amennyi örömet veszték
12736 20 | nyomja.~De mit beszélünk sírról és halhatatlanságról, hiszen
12737 29 | sírni. – És nagyon sokat sírtam az ön nevén, higgye el.
12738 23 | jajkiáltást tenne. Ti nem is sírtok? – kiálta Morillo. – Bakó!
12739 11 | volna ki valami.~A kisfiú sírva-ríva bolyongott azután az utcán,
12740 29 | együtt sírhalmomon; olvassuk sírversemet és kacagunk hazugságain.
12741 29 | saját sírján ülhetett és sírversét olvashatta?~– Bohó gyermek,
12742 24 | nem védett sem pajzs, sem sisak, s azok futva rohantak a
12743 24 | aranynak hazudott koronájával sisakja fölött, még rajta is túltesz;
12744 24 | villogó pallosát, fehér sisaktollának röpkedését, a porfelleg
12745 7 | legújabb kalendáriom II. Sixtus pápa idejéből való volt.~
12746 25 | nyakán! Micsoda rettenetes skandalum lesz, ha egy férfi megöli
12747 23 | tenni. Még don Esteban is skarlát köpenyét kívánta feladatni;
12748 29 | melyben egy lepecsételt skatulya van elrejtve, ezt rögtön
12749 30 | megfésülködött, úgy néz ki, mintha skatulyából vették volna ki.~– Jól fogunk
12750 19 | elhalmozott kegyeivel, először egy skatulyát adott az ölembe, azután
12751 23 | tenyérnyire ki volt hímezve skofiummal. El kelle ismerni mindenkinek,
12752 1 | költött fel aléltomból, mint a skorpiócsípés; sietve mentem fel a szabadba,
12753 4 | visszakiálta hátramaradt skótjainak, kik a brit katonákkal párosával
12754 25 | válaszolt szavaimra:~– Én vagyok Sligorák asztalosmester; a tensasszony
12755 20 | nem feküdni, amíg egy nagy smaragddal rakott táblájú könyvbe be
12756 26 | mintha az is vetett volna reá smaragdos legyezője mögül egy tolvajpillantást;
12757 11 | magammal keresztül. Nevem volt Snipf mester.~Egyszer azonban
12758 9 | nagyon sokan ismerik.~– Hát Sobri Jóskáét nem sokan ismerik?~–
12759 12 | senor Juant annyira kihozta sodrából, hogy földhöz csapá a pallost,
12760 32 | bányalámpák. Mi az ördögnek ez a sodronyszövet a lámpa körül, mintha kőszénbányában
12761 32 | lekapta róla a Davy-féle sodronytakarót, s elhajítá magától.~Ezzel
12762 23 | hosszan, mint az oroszlán sörénye lobog vállai körül; hasonló
12763 30 | legyen, utoljára nekiültek sörözni.~A boldog család azonban
12764 30 | Térjünk be egy pohár sörre. – Betérnek, ott beülnek
12765 32 | hogy villognak a szemei a sörtés szemöldök alól; mit nem
12766 26 | Attól tartok, ha éjjel még sötétebb lesz, megszöknek a dereglyével,
12767 26 | kérdé tőle az egyik, sötéten nézve rá.~Ha Robertson azt
12768 4 | fényesebb fele, a költő csak a sötétet rajzolta le.~Látni fogjuk,
12769 23 | lappangott az oszlopok mögött éj sötétje és sötét arcok.~De igen,
12770 29 | gunnyasztott a fenyők és taxusfák sötétjében, nem aludt, nem is arra
12771 5 | úgy égtek, míg völgyes sötétjei, mintha tele volnának töltve
12772 1 | percre felnyitotta nagy, sötétkék szemeit, s bámulva tekinte
12773 19 | háromlépésnyire nem lehet látni a sötétségben.~– Dehogynem lehet. Hát
12774 22 | melle sáfránszín, a szárnyai sötétzöldek fehér foltokkal, hosszú
12775 29 | notairünket, Leclairt, az nekem sógorom és igen ügyes ember. – Köszönöm.
12776 5 | reszketése, egy meg nem őrzött sóhaj elárulhatott volna bennünket
12777 32 | ágyam egy rettenetes nagyot sóhajt, s erre a sóhajtásra úgy
12778 29 | mintha valaki jajgatna, sóhajtana odabenn, s láthatlan ajkakról
12779 29 | Malmont őrzött a kastélyában, sóhajtani sem mert, valóban halva
12780 32 | nagyot sóhajt, s erre a sóhajtásra úgy összelapul alattam minden
12781 29 | elcsöndesült magától; a sóhajtást meg lehetett hallani: a
12782 29 | de egyszer mégis nagyot sóhajtott, midőn az ifjú azt mondta,
12783 29 | nyögést, azt a kísértetes sóhajtozást órákig hallgassa; közbe
12784 32 | a pallókon; láthatatlan sóhajtozók éjféli óraütéskor, éjszakai
12785 8 | poétázni; verseket mondtam és sóhajtoztam. Ő nem hagyta gyöngéd figyelmemet
12786 19 | ismeritek, te is, ő is, én is; sóhajtoztatok utána eleget: te is, ő is,
12787 5 | valami távoli pontja után sóhajtsunk, mert az egész földgömb
12788 2 | valcert – viszont Tinka mindig sóhajtva emlékezett rá, hogy milyen
12789 29 | Bicétrében halt meg és igen sokára. A leggonoszabb, a legdühödtebb
12790 23 | volna intézve szavaim. Én is sokba számítom a katonai lelkesülést,
12791 28 | terhes foglalkozás közben a sokéves előjogait követelő álom
12792 11 | s a kutyákat eszik meg.~Soknapi fáradság után nagy hegyek
12793 1 | emberrel van dolga, aki sokoldalú műveltséggel és helyes világnézetekkel
12794 13 | amikor ha egyet eggyel sokszoroznak, lesz belőle három, néha
12795 4 | azt, mi művének hatását sokszorozza, s ritka tárgyismerettel
12796 23 | bajnok az öreg Esteban di San Solhoz, ki vak létére palotája
12797 8 | ezt átszorítá, valóságos solitair rubin volt, másnap mindjárt
12798 23 | Bolivár Laurenzia di San Sollal.~Ez alkalommal már viselte
12799 23 | karom még erős. Pedig a San Solok kardjának nem szabad pihenni
12800 23 | hogy látta Laurenzia di San Solt vesztett csata után felszállni
12801 7 | előtti állatfogért, oly sommákat kidobott, minőket saját
12802 19 | mutatni fogja az utat.~Minden sopánkodás, ellenkezés haszontalan
12803 30 | a közhelyek tele vannak sopánkodó, esőverte néppel, egyszer-egyszer
12804 29 | mélységből felhangzó ének sora: „dolores inferni circumdederunt
12805 10 | óhajtott e nemes eszmék sorában állani.~Lassanként bizalmas
12806 3 | levelet kap Cyprusból, melynek soraiban az öreg Visconti reszkető
12807 26 | négy előőrs is kidűlt a sorból; nem volt szükség Robertsont
12808 26 | felé egy óriási cápa, nagy sorfogai fehérlenek, amint féloldalt
12809 26 | hullámon lengett, egy utolsó sorlövés tizenegy fegyverből szétsepré
12810 24 | minden pajzson, páncélon; a sornyilazót, mely egyszerre ötven nyilat
12811 3 | meg volt lepetve, midőn a sorokon keresztülfutott. A főtanács
12812 24 | támadó ellenségre, hogy az soronként esett el; kőfaltörő kosaik
12813 20 | megmutatná neki valaki a betűk sorozatát, s azután mutatna neki egy
12814 21 | esztendős, azt majd néhány sorral alább megmondom. Oh, énnekem
12815 9 | mennyi ember változtatna a sorsán ezáltal.~– Az igaz. Báró
12816 26 | sziklához nem csapódott; rossz sorsának mondom, mert akkor legalább
12817 29 | voltam, úrrá teszem kegyedet sorsom fölött, hatalmában áll azokért
12818 2 | kell áldozni magát; húzzunk sorsot. Amelyikünkre jön a szerencse,
12819 23 | Nekem küldetésem van a sorstól. Nagyobb veszélyben is megtartott
12820 29 | könyörülő irántam, csak egy sort, melyből megtudhassam, hogy
12821 30 | megvan, a hús a bográcson, de sót elfeledtek hozni.~Azért
12822 19 | nem félnek, mi mindenféle sotiset követhettek volna el rajta.
12823 11 | megeszik. De minthogy igen sovány volt, elébb bedugták egy
12824 23 | bajotok lesz vele, mint volt a spanyollal.~– Ej – szólt az öreg Bermudez. –
12825 23 | Margaritát kitisztítánk a spanyoloktól, elleneink, nem győzhetve
12826 11 | másutt nem verekedtek, csak Spanyolországban, el kellett neki menni oda.
12827 23(1)| hanem büszkén felszólítá a spanyolt, hogy cseréljenek hát lovat,
12828 32 | ostyával pecsételni?~– Nem! Spanyolviasz kell.~– Az ostya erősebben
12829 32 | Kérek egy gyertyát meg spanyolviaszt.~A tiszttartó a fogát szívta.~–
12830 32 | hát lehet ennél becsesebb specialitást felfedezni, hogy hozza be
12831 11 | utánam városról városra, specifice számomra írva szomorú- és
12832 32 | vetéssel, esővel, harmattal spekulálni, nem ostoba papirosokkal;
12833 32 | jószágvételbe, hanem úgy spekuláltam, hogy ha az ember napjára
12834 7 | csontok, kővé vált zápfogak, spirituszba tett kétfarkú gyíkok, csigahéjak,
12835 21 | körökben, casinókban, a sportemberek gyűlhelyein: hallhatta,
12836 21 | olvasni ezt a tréfát: „derék sportmaneink egyike, ** Asztolf, egy
12837 7 | porcelántálakat, tollatlan kulcsokat, srófokat, szegeket, csatot, rokkakapcsot,
12838 26 | bűvös énekhang; a kórusban a Stabat Mater dolorosát énekelték
12839 14 | neki, s azzal visszaindult Stambul felé, elrongyosult ruhával,
12840 13 | azóta.~Nincs Fényes Elek Statistica Geographiájában az a falu,
12841 12 | elítélni, hogy amíg a férj a status szolgálatában távol van,
12842 7 | szerint nem ért az összes státus activusa 100, mond: száz
12843 10 | megmenekült. A grófnőt bezárták a status-börtönbe, s ott ült azután évekig,
12844 10 | párizsiak elűzték X. Károlyt, a status-börtönökből kibocsáták a foglyokat.
12845 23 | A széthullt dél-amerikai státuszok azóta is civódnak egymás
12846 32 | tehát néhány nap múlva a statutio után megindultam jószágom
12847 19 | felakasztatott.~Elvittem Repey Stefinéhez az érdekes hírlapot, s mutattam
12848 19 | barátocskám, ismeritek gróf Repey Stefinét? Az ifjabbikat, nem az öreg
12849 11 | hímeznék ki, tulajdon testükre stikkelnek mindenféle paszomántot.~
12850 25 | nekem, megvallom, ha ilyen stratagemához kellene nyúlnom, volna annyi
12851 13 | hogy Nagy János uram semmi stratagemával rá nem bírta venni, hogy
12852 23 | hadtudományt, miket semmi stratégia kiszámítani nem tudott volna.
12853 28 | szemtelen szerencsével és oly stratégiaellenes bátorsággal rontott be a
12854 21 | mint két tündér, kiket Strauss hegedűje megbűvölt.~A táncterem
12855 7 | Washingtonok, Franklinok és Stuart Máriák leveleit, s minthogy
12856 20 | fejedelmének” (Szultani Suari Rum) neveznek, kinek roppant
12857 7 | valaminek titokbani kimondatása: sub rosa dictum. – Mármost csak
12858 7 | megtalálni, s melyeken a késő successorok törhetik fejüket, hogy mely
12859 23 | Jól van-e töltve? Nem sül-e föl?~– Ne féltsd, akinek
12860 32 | percben, mint a színpadi süllyedő, alácsúszott velünk a csodás
12861 26 | miatta. Mentől mélyebbre süllyedt ez vak szenvedélyébe, annál
12862 32 | vannak; a padlaton nem lehet süllyesztő, mert az szőnyeggel van
12863 10 | bizonyosan mások még inkább sürgetni fognak, ott egymással megesküdjenek.~
12864 29 | szereti, ha a nap melegen süt akkor.~Ott jártak-keltek
12865 30 | vele, s hozzákészülnek a sütéshez, főzéshez. A tűz megvan,
12866 32 | fényes levelek miatt nem süthetett reánk, tükréből, a tengerből
12867 30 | raknak új tüzet, s ismét sütnek, főznek, jól mulatnak. Ismét
12868 14 | az ideget, a tegzet, a sütő napot a rosszul sikerült
12869 22 | császár ebédel.~Kezeit sohasem sütötte meg napvilág; el voltak
12870 22 | lerajzolva a ruhák, a cipők és süvegek alakjai, aminőkben a látogatóknak
12871 9 | kocsisnak, inasnak, engem süvegelnének a vendégfogadókban; énutánam
12872 13 | aki jó napot kíván, aki süveget emel előtte, tudja jól,
12873 29 | ablakból alá, s tűzkígyók süvöltöttek a kiütött háztetőn keresztül.
12874 29 | akinek arcáról a boldogság sugárzik.~A boldogság meg is van
12875 23 | mindenki új erőt talált annak sugárzó szemeiben; betegek meggyógyultak,
12876 23 | hol a viaszgyertyák fénye sugárzott; csak távolabb, hova a fény
12877 1 | volt az, ami egyszer azt sugdosta fülembe, hogy – hátha ez
12878 13 | mögött azt találta neki súgni: sus; s vége volt az egész
12879 8 | ostoba mulatság az, ahol a súgó után betanult darabot beszélnek
12880 26 | titok, amit donna Tereza súgott neki: „Azt választom, aki
12881 23 | következetes dolog, nem súgta-e valami varázsló ösztön a
12882 1 | megfogá kezemet, s félig súgva mondá, hogy egy titkot kénytelen
12883 26 | aranyban, egy rakáson; csak a súlya majd százötven mázsa, hogyne
12884 14 | És azután addig zúztak a sulyokkal a mozsárba, míg ki nem fáradtak
12885 29 | szenvedései, a gyönge kor súlyos tapasztalása eltörölhetetlen
12886 23 | kimondom a másikat, mert az súlyosabb. Te azon alvezéreidet, kiket
12887 14 | vélemények, s mindig nagy súlyt fektetett Ali szavaira.~
12888 13 | előtte ezt a latin igét: „ego sum” (én vagyok).~Iskolát járt
12889 32 | marad: 70 000 forint kerek summában; az ingó-bingó csak ráadás,
12890 13 | azok is tudják már, hogy sumra nem következik sus; bújva
12891 32 | eladom én ezt a jószágot per sundám-bundám, ahogy vettem, rászedek
12892 13 | ahová sem legatus, sem suplikáns nem jár; ahonnan sem meszet,
12893 23 | kézbeli gránátok hullottak sűrűen a sánc belsejébe, itt-amott
12894 29 | mutatni, s könnyű vérrel susogá:~– Minő együgyű mese!~–
12895 29 | világba, a megnyíló ajk halkan susogta: „Ardent”, a lecsüggedt
12896 13 | előtt a csodadolgot, miket Susról beszélt a hír; s mikor néha-néha
12897 26 | tízmilliót elhozza”. Ez a suttogás azóta mindig hangzott fülében.~
12898 29 | szemeiket lehunyni attól a suttogástól, amit a nő beszélt férjéhez,
12899 6 | asszonyok hat hét alatt suttogtak és tanakodtak, a férfiak
12900 30 | alatt valami széleskalapú sváb, s nagy mérgesen rájuk kiált:
12901 30 | nyelvtől:~– Nincs már hely a Svábhegyen, vissza kell menni.~– Ez
12902 30 | megvennék most rajta az egész Svábhegyet.~– Jól fogunk ma mulatni –
12903 19 | elkezdte az ő gyönyörű szép syréni hangján dalolni a „Télen,
12904 29 | marquis fiatalabb korában Syriában utazva egy görög chymistával
12905 28 | mindig szaporítá merész szabadcsapatát; midőn pedig egyszer egy
12906 28 | a közeledő háborúra egy szabadcsapatot fog alakítani, mellyel a
12907 10 | volt szépsége és politikai szabadelvűsége miatt. Ez utóbbinak köszönheté,
12908 23 | ellenkezőre fordult; akkor a szabadföldieknek nem volt hadseregük, most
12909 23 | hogy azt megérdemeljem. A szabadítás nagy műve még csak kezdve
12910 32 | szegletfalhoz érve, rejtélyes szabadítóm ismét közelebb vont magához,
12911 23 | kérkedő rendérmet, mert én nem szabadítottam meg semmit.~A gyülekezet
12912 26 | szépen könyörögni neki, hogy szabadítsa meg a hajót az elmerüléstől.~
12913 23 | veszélytől fogja megmenteni: szabadítsák fel rabszolgáikat. Ha diktátor
12914 1 | fürkéssze az okát, hanem szabadítson meg e kíntól; vegye műszereit
12915 23 | lovagok által.~Bogota fel volt szabadítva.~Nem lelkesülés, nem örömláz –
12916 32 | vármegyében egy allodiális birtok szabadkézből eladandó; terjedelme 900
12917 23 | hogy erősek lehetünk és szabadok? Nem mutatott-e ujjával
12918 23 | választva van, hogy bennünket a szabadság aranyküszöbéig elvezessen,
12919 10 | Saint Creux, kinek néhány szabadságdala a nép ajkán élt már, s kit
12920 26 | tetszik.~*~A spanyol–amerikai szabadságháborúk alatt történt ez a kaland;
12921 23 | csapat, mely újrakezdte a szabadságharcát; a második, mely sohasem
12922 26 | ismét szolgálatba állt a szabadságharcosok közé. Azok a Congreso fregatt
12923 23 | arany forgácsain: hamis szabadsághősök, kik csak azért veszik tele
12924 26 | kormány vezérei úgy bántak a szabadsághősökkel, kik egy nagy eszméért küzdtek,
12925 23 | Gideon, azt mondod, hogy szabadságod becsesebb, mint hogy azt
12926 26 | Amint Peruban kitűzték a szabadságzászlót, egy fiatal skót tengerész,
12927 23 | ijedten lerakták, sohasem szabadul meg a járom alól Dél-Amerika.
12928 29 | Malmont csak egy útját látta a szabadulásnak: csendesen viselni magát
12929 29 | ledöntötte, nem maradt más mód a szabadulásra, mint a folyosóról az udvarra
12930 26 | szétzúzni; majd látva, hogy nem szabadulhat, alkudozni kezdett velük,
12931 29 | a bűntudat, hogy inkább szabadulni kíván az élettől, s enyhülést
12932 26 | martalócok nagy gondtól szabadultak meg; többé nem kellett sem
12933 28 | ahogy ő azt kigondolta; szabály volt, hogy egy szót sem
12934 21 | sikertlenné tegyék, amit csak a szabályok és a lovagi becsület megengednek.~
12935 32 | van az uradalomnak egy szabályozott patakja, melyet rétöntözésre
12936 2 | elégszer megtépték a szegény szabó üstökét, aki összezavarta
12937 13 | fejtörés nélkül, minden szabódás mellőzésével lefeküdt szépen
12938 21 | megengednek.~Harminc lépésre szabták a barrierèt; két nagy közönséges
12939 20 | államférfit „vezérek főnökének” (Szadrul vezír), mint írót „Rumélia
12940 4 | ízlett, a húsnak halott szaga volt. Maga a királyné pedig
12941 32 | sajtkészítést berendezni, a sajt szagától pedig minden kísértet elszalad;
12942 23 | megszólaltak a dobok; elébb halk, szaggatott ütésekkel, most a víárkokban
12943 29 | hulló jég kergeté, arra száguldott; ahol elesett, ott megpihent,
12944 14 | mosolyogjon őrá, hogy az a kedves száj többet ne szólítsa őt meg.~
12945 24 | szórta a pénzt, és tele szájal a fényes ígéretet, hogy
12946 32 | kortyot, azután levette a szájáról, s rám nézett kétkedve:
12947 32 | elkezdett dobolni, trombitálni a szájával, botjával megtette a nyolcféle
12948 23 | ember ellen, kézben a kard, szájban az átok: a vezér nem vezényel
12949 11 | megtapogattak, vigyorgó, széthúzott szájjal csamcsogtak körül, s azután
12950 29 | futott el házától? Először a Szajna partjára; de ahhoz nem volt
12951 23 | kik csak azért veszik tele szájukat fellengző mondatokkal, mert
12952 29 | megtelepedett az a sárga virágú szaka, ami úgy szeret a sírkövek
12953 13 | nyakában, csakhogy az akkori szakadás most már az egész hátán
12954 23 | fegyverek ropogása indult meg, szakadatlanul pattogva az egész bástyasorozaton.
12955 26 | dollárjára a Saypan-sziget szakadékai közt.~Pedig a roppant kincs
12956 26 | edzett arcokkal, viseltes, szakadozott öltözetben.~A creol nő szerecsen
12957 29 | födelét rászegezték? Nem szakadt-e ott ketté minden viszony
12958 13 | megfoldoztassam. Lássa: ki van ez is szakadva; valami átkozott szegbe
12959 10 | oly fiatal volt, hogy még szakáll nem jelentkezett arcán,
12960 14 | phosphorkenettel mázolt szakállt kötve, a gyászoló Muhzin
12961 24 | velencei hajóhad torkába, hol a szakálltalan ifjú, Bohemund, két napig
12962 13 | részét ellepte valami tüskés szakálltarló, melyet sátoros ünnepeken
12963 14 | habár holdvilágból lesz is a szakálluk.~– Ez bölcs beszéd, Muhzin –
12964 10 | egy este véletlenül egy szakasz lovas municipal-garde jelent
12965 12 | nagyon örömest dolgozott e szakban senor Juan; azt meg kell
12966 23 | külön országgá fogja magát szakítani, mely a többi ellen küzd;
12967 29 | többször félbe kellett azt szakítania a titkos borzadály miatt.~
12968 32 | körül.~Nem! Ennek véget kell szakítanom. Szép dolog az az ábrándozás
12969 23 | kezembe adtatok, kétfelé szakítsam, s felét átadjam a derék
12970 12 | nemes tanács, amit akar. Ó szalad öszvérhalálában Toledóba
12971 29 | cselédek unják már a sok szaladgálást, s inkább hazudnak neki,
12972 13 | egész tudománynak, ezerfelé szaladt minden betű a fejéből; egy
12973 29 | öltözetben, melyen fekete szalagcsokrok voltak, derekáról hosszú
12974 1 | szalaggal volt átkötve.~Midőn a szalaghoz nyúltam, eszembe jutott,
12975 32 | csipkeszegélyével, piros szalagjaival; egy éjviola meg egy lepke
12976 1 | összekötve, ahogy én csináltam a szalagon a csokrot: derék neje sohasem
12977 30 | nyakába akasztott zöld szalagos guitarral, három cigarófábrikáns
12978 1 | enyém volt. Felbontottam a szalagot. Nem látott senki; még tükör
12979 30 | egy kiflit, egy jó darab szalámit, s elkezd belőlük jóízűen
12980 28 | Pedig de sok jó alkalmat szalasztott el rá!~A grófnak először
12981 28 | tekintetes vármegye ingyen szállásait élvezé, s e vállalkozó csapatnak
12982 26 | utcán, mikor a kávéházból a szállására tért, késsel keresztüldöfték.
12983 19 | sötétben, betértünk ide, ha szállást adnának.~E szóra egy karcsú,
12984 26 | fűszereket szokott nagyban szállítani; a legközelebbi útjában
12985 26 | kikötőben, mely fegyenceket szállított Újhollandiába, annak a kapitányával
12986 32 | létrehozni, s ebben a zsákban szállítottam odáig a légszeszt.~– Jól
12987 19 | másik vendégfogadó, abba szállnánk, de minthogy csak ez az
12988 29 | nászestén epilepticus roham szállta meg. Ő drasztikus szerekhez
12989 26 | alatt, s azzal tengerre szálltak együtt.~A silány jármű nehezen
12990 22 | feküdt a koporsó mellett szalmagyékényen, parafavánkoson, három évig
12991 30 | hegyen fölfelé, fején ideális szalmakalap, ideális zöld orleans kvekkere
12992 8 | pompás amphitheatrum alakú szalonba bocsátának be, aminek adjusztírozása
12993 29 | tulajdon családja után gazdag; szalonjai tárva vannak ugyan az elegáns
12994 21 | hogy vele táncolhassanak, szalonjaikba megnyerhessék –, liaisonokat
12995 11 | tanyájára, jól tartott bennünket szalonnával és fekete kenyérrel, s minthogy
12996 8 | alássan, én láttam elég pompás szalonokat és corridorokat, s ha én
12997 21 | vetélytárs volt eddig a szalonokban a férfiakra nézve, éppen
12998 8 | corridorokon, előtermeken, szalonokon keresztül, ahol az embernek
12999 19 | napirend; belefulladunk; Szalontánál átkozott nagy erdőn kell
13000 7 | Mindenikhez odaírva a mutató szám, mely alatt a lajstromban
13001 32 | hajolt, hogy ajkaival elvegye számból a számára nyújtott gránátszemet;
13002 29 | leánya volt, s a leány nem számít a családban semmit.~Ezekben
13003 12 | egy derék, kitanult hóhért számíthat ismerősei közé; mint vala
13004 26 | méltán legjobb katonái közé számíthatá őt.~Szavatartó, amit kimond,
13005 23 | intézve szavaim. Én is sokba számítom a katonai lelkesülést, egyes
13006 32 | jószágba bejött, nagyon számítottam rá, hogy két hónap alatt
13007 23 | lövetlek. Hanem ezt most ne számítsuk a bűnök közé, midőn sokkal
13008 32 | kétszázhuszonötödiknél abbahagytam a számlálást, nem tudom, hánnyal végezte
13009 8 | ezeket az üvegcsillagokat számlálgatni, mert íme nyílt az ajtó,
13010 32 | bűnhődést; engem kért, hogy csak számláljam, nehogy egy elmaradjon a
13011 24 | egyforma apállyal, dagállyal számlálni a napokat, s nem jut eszébe
13012 8 | Ismét holnap tizenkét óráig számlálnom minden percet. Vajon nem
13013 23 | tanácsot, s fejeitek meg vannak számlálva nála.~Többen nyugtalanul
13014 24 | akkor midőn elfoglaltam számodra a keleti trónt, visszatérsz
13015 6 | meggyilkolhatja, s csak Istennek számol érte!… Isten rendelte-e
13016 11 | városról városra, specifice számomra írva szomorú- és vígjátékot,
13017 12 | szenvedély sietteté őt a számos megrendelések pontos és
13018 26 | s ti ketten képeztek egy számot.~– Tízmillió dollár – dörmögé
13019 23 | mit a válságos pillanat számunkra készített: „kit tegyünk
13020 10 | köszönheté, hogy az udvartól száműzetett, s tiltva volt neki quatre
13021 4 | ezüstpajzsával betakarva, szánalmat érzett iránta, s mire végignézte
13022 29 | Szegény ember – szólt Oliva szánalommal –, ez rögeszméje; előttem
13023 32 | Egyébiránt igen szelíd, szánalomraméltó tébolygó, akivel különben
13024 24 | hajóhada ellen, mely azokat szanaszét zavarta, egy részét az átkozott
13025 32 | őt magához, s az volt a szándéka, hogy itt fogja neveltetni,
13026 32 | hallotta módon gátolá meg őt e szándékában – a leány felnőtt szépen,
13027 23 | elvesszen; hanem ő észrevette szándékodat, s midőn a spanyolok körülszoríták,
13028 26 | rendőrség meg nem sejti a jó szándékot, aminek az lett következése,
13029 21 | úgy beszélik, hogy ott szándékozik letelepedni”.~Ah, ez csúnya
13030 32 | pongyolában leereszkedni; aztán én szándékozom nagyszerű sajtkészítést
13031 5 | lelket adott az ég, hogy szánhatja az magát arra, hogy éhes,
13032 11 | univerzálzsenik sorsát. Engem itt szánkó elé fogtak; lovat csináltak
13033 29 | mindenkitől, hogy nem érezhetek. Szánom azokat a szegény gyarló
13034 29 | kitör a nehéz nyavalya. Úgy szánták a szegény menyasszonyt.~
13035 9 | fiánál hozzá.~– Hogyan? Az szántja az egész földet?~– No, ne
13036 32 | eladandó; terjedelme 900 hold szántóföld és kaszáló, 1500 hold erdő,
13037 32 | szebbik fele. Nappal ugar alá szántok, répát ültetek, béresekkel
13038 28 | siker apródonként mindig szaporítá merész szabadcsapatát; midőn
13039 23 | vérteket.~– Ellenségeink számát szaporítani jönnek – szólt kedvetlenül
13040 20 | jövedelme hatmillió piaszterrel szaporodott, ami az ő érdeme volt.~És
13041 13 | egy veszett név, egy rajta száradt szó volt egész életére való
13042 23 | gyermekek csinálnak füvek száraiból. Az első éjszaka megfogta
13043 26 | hajójával, legelső dolga a szárazföldre lépve fölkeresni a templomot;
13044 26 | azonban egy sem szabadult a szárazra; ő egy csónakon kereskedelmi
13045 32 | nincs sem fagynak, sem szárazságnak kitéve, amit bizonyít az,
13046 7 | között a menykő sok pogány szarkalábírás között – a kuckóban, amiből
13047 14 | tanúbizonyság volt tündéri származása felől, amint hogy Muhzin
13048 21 | aki nem volt ugyan magas származású és amellett szegény legény
13049 29 | különösen előkelő családból származott; de azért mégsem tartozik
13050 4 | valami csinos vaudevillet származtatni Hamlet és Hermotruda történetéből.
13051 30 | sietett a menyecske, mintha szárnya volna.~Végre utolérte őket,
13052 4 | összeverte tenyereit, mint szárnyait szokta a kakas.~Egyszerre
13053 22 | fájdalmasan, kiterjesztett szárnyaival rebbenve, ami keresztülhangzott
13054 30 | jön vagy hatvan mindenféle szarvasmarha a boldog család tanyája
13055 32 | rambouilleti kosokról, szarvatlan tehenekről, amik húsz icce
13056 12 | magasabbá tesznek téged egy pár szarvval.~A következő percben lerepült