Part

 1  I|      vicsorgatva.~– Ej! – gondolám akkor magamban: – mért szíjam
 2  I|          esni a háti kosaraknak, s akkor megtudom, hogy melyik közülök
 3  I| spirituszba tett rózsaszínű fókát. Akkor aztán csak annak a barátságát
 4  I|     kiszürcsölve minden spiritusz: akkor a medveóriás elkezdett lassú
 5  I|         jöjjek elő a lyukból.~Csak akkor léptem ki a födélzetre.
 6  I|    mindaddig, amíg csak én fújtam. Akkor odajöttek hozzám gratulálni
 7  I|          bele az oldalbordáim (már akkor elpárolgott a kloroform
 8  I|    hónapján át ugyan van szüretje; akkor a cethalászok itt hagyják
 9  I|         ráakadt, s a mammuthús még akkor is friss volt.~Tehát én
10  I|          teleszkópiumot előhoztam, akkor kotródott mellőlem mindenki.
11  I|      nagyon meg volt hunyászkodva, akkor nyakába akasztottam a hámot,
12  I|            barlangostul.~Nekem már akkor meggyőződésem volt, hogy
13  I|         tartotta a polgártársakat. Akkor aztán fogtam a csákányt
14  I|           raktáramba lehordhattam.~Akkor aztán elmondhattam, hogy
15  I|         Mikor ezzel készen voltam, akkor aztán lámpámat mellemre
16  I|           ha a tojása idejöhetett, akkor a madár maga is itt lehet.
17  I|        épület a nyakába szakadjon. Akkor aztán szépen várhatnék újabb
18  I|         özönvíz előtti állatvilág, akkor az embereknek csakugyan
19  I|         lenni: ha ugyan voltak már akkor emberek.~Legutolsó kísérletem
20  I|           kötelei voltak hurkolva, akkor egyszerre végelszántsággal
21  I|            többé Marcipán alakját, akkor visszatért hozzám a tanyára,
22  I|      utólagosan bizonyos, hogy az) akkor fölöttem éjsarki tél, alattam
23  I|           felnyitottam a szememet, akkor láttam, hogy ébren vagyok,
24  I|          felkerestem a batyumat, s akkor aztán ismét meggyújthattam
25  I|         együtt hetvenöt kilogramm: akkor még kimarad a vízből hat
26  I|            halál verítéke izzaszt, akkor felhúzza a szájáról az ínyét,
27  I|           háttal akartam megállni, akkor előre estem, mint aki bortól
28  I|        nyílással akartam felállni, akkor meg hanyatt estem, mint
29  I|          hogy helyet adnak neki. S akkor aztán, ha még egyszer valaki
30  I|            a kőben, mely lágy volt akkor, mikor őt eltemette, ott
31  I|      látszottak a lába nyomai, mik akkor még úszóhártyát viseltek.
32  I|          még úszóhártyát viseltek. Akkor! Mikor? Még a mammut-irtó
33  I|         szél. Mikor feneket értem, akkor egyszerre megszűnt a légáramlat.~
34  I|      vetődött; melynek fenekét már akkor a kristályosodáshoz közel
35  I|            évvel. Milyen képe volt akkor a földnek? Mi volt rajta
36  I|           a földnek? Mi volt rajta akkor az ember?~De titkos borzadály
37  I|           összevissza repedezik, s akkor aztán gyönge kalapács-kopogtatással
38  I|           még visszajövök érted, s akkor megküzdöm miattad a halál
39  I|            a tó ötméternyit apadt.~Akkor ez a tó nem más, mint egy
40 II|          ha bedugom a két fülemet, akkor nem hallom a méhdöngést,
41 II|  Davy-lámpa sodronyhengerében csak akkor vetett lobbot a lég, mikor
42 II|            holdsugár reá vetődött, akkor is fekete volt, s amint
43 II| összeölelkezni egy jegestengerrel. Akkor aztán váljék el, hogy ki
44 II|            mélység felett függött.~Akkor aztán egyszer körülcsavartam
45 II|         világromlás szétzúzná, még akkor is megmaradna, s folytatná
46 II|             az alakok lábain alul.~Akkor halzsírral körülöntöttem
47 II|         halzsír egészen ellángolt, akkor hirtelen odaöntöttem a vizet
48 II|            csak.~Mikor annak vége, akkor a robbanó töltény aláhull
49 II|      fenyeget minden percben, s én akkor indulok neki, hogy az ő
50 II|           feküdni a leány fejéhez.~Akkor aztán a szép szemérmetes
51 II|        csak az azbesztben tartott.~Akkor azután négy halszálkából
52 II|           ha a leányának adja azt, akkor annak a neve „parnasza”.
53 II|          chlamysának szögletébe, s akkor megint felém fordult ezzel
54 II|     rétegével volt bevonva. Az még akkor is tele volt valami apró,
55 II|           lett a dinornistojáshéj, akkor, hogy semmi se maradjon
56 II|       színe van.~Mikor ez meglett, akkor két tenyerére tette a természetes
57 II|            jégfüggönyével együtt s akkor annak romjai valamely irányban
58 II|     meggyőzött afelől, hogy ők még akkor jutottak a kristály közepébe,
59 II|            át, aminek az okát csak akkor tudtam meg, mikor eljutottunk
60 II|           Megvártam, míg elalszik, akkor lámpa nélkül, csupán a fénymágnesek
61 II|          ilyen jó kedvre hangolta, akkor elkezdte körülcirógatni,
62 II|         fejében, míg azt elaltatá, akkor aztán odafutott hozzám,
63 II|          meghalunk itt éhen, s még akkor sem fedezi fel a kijárást,
64 II|            utolsó perce is lejárt. Akkor én hirtelen magamhoz öleltem
65 II|          jutás legelső fájdalmait, akkor kézen fogta Nahámát és odavezeté
66 II|            ennyi évet betöltöttek, akkor meghaltak.~Az én dédapósomrul
67 II|           mikor csomóra ér a láng, akkor nagyot durran, mint a puska,
68 II|         földalatti bolyongás után, akkor rajtam volt a sor az elbámulásra.
69 II|         petróleumkutat megnyitnak, akkor elébb a környékben minden
70 II|         levő jégtorlasz beomlik, s akkor a mélybe leeső hajót a föléje
71 II|         orra elől eltávolíthatnám, akkor a hajó fekvésénél fogva,
72 II|   megfeneklik a torlasz aljában, s akkor a jégsziklák, amik képtelen
73 II|  kettétörik; de ha épkézláb lejut, akkor aztán a szabad öbölben minden
74 II|            csakugyan lengővé lett, akkor a hajót is magával viszi,
75 II|       jéglapot kiolvasztaná alóla: akkor felmenekülünk a Tegetthoffra.~
76 II|         bundát rátettem a vállára, akkor hasonlított Van Dyck (vagy
77 II|         egymást meg tudtuk érteni, akkor én elmondám őnekik, hogy
78 II|      fordítani, mint a kesztyűt, s akkor a külső bőre lesz a belseje:
79 II|            az osztályos rokont is, akkor az elnyelt keresztülfúrja
80 II|            s összenő vele, és lesz akkor egy állat két szájjal. Csinálnak
81 II|     számítanák az emberi életkort, akkor a harminckilenc esztendős
82 II|      hirtelen felfújja hólyagát, s akkor az egyszerre, mint egy rózsaszínű
83 II|      markolt volna. A halászok még akkor is kikerülik, ha döglötten
84 II|           csodaszörny megszületik, akkor az, akinek még lelke nincsen:
85 II|          magának az én lelkemet, s akkor ebben élek tovább. És akkor
86 II|        akkor ebben élek tovább. És akkor ez a szörnytest kényszeríteni
87 II|            fényében a telehold.~És akkor bámulva láttam, hogy úszó