Part

 1  I|            naturáliák kabinetjébe, s annak az ajtaját bereteszeltem.~
 2  I|      szánakoznék rajtam.~Ó, tudom én annak a módját. Minden embert
 3  I|              fókát. Akkor aztán csak annak a barátságát kell megnyernem.~
 4  I|         múzeum nagy mammutcsontváza. Annak a gazdáját ép hússal megtartva
 5  I|            hullámzásával együtt járt annak több helyütt megrepedezése
 6  I|            veszem hozzá a fűtőszert?~Annak vagyok csak leginkább bővében!
 7  I| jégcsaporgonához közeledjem, s amint annak átlátszó pillérei közé világítottam
 8  I|              pterodactylus-szalonna. Annak is megkísértém a húsát megfőzni:
 9  I|            emberiség javára működöm (annak egyedüli képviselője lévén),
10  I|            amellé lefeküdt, elkezdte annak a fejét nyalni, keservesen
11  I|              valószínűleg folytatása annak a sikátornak, melyen idáig
12  I|             és fösszel bevont réteg, annak a kérgét amint kibontottam,
13  I|             nem lettem volna fogulva annak az örömétől, hogy a hegybőrréteget
14  I|          eszembe kellett volna jutni annak a veszélynek, mely egyszerre
15  I|             nagy követ kezembe véve, annak a derengése mellett felkerestem
16  I|    hajószerszámom, mint egy csáklya, annak a segélyével körös-körül
17  I|           fenevad morgása s szememet annak a látása lepte meg egyszerre.~
18  I|            beleugrani.~Az igaz, hogy annak a tónak a látása bennem
19  I|           derekamról kötélhágcsómat, annak a kötélhurkát az ő derekára
20  I|             hol én rejtőztem, jeléül annak, hogy másfelé talált kijárást.~
21  I|             a haj tovább akart nőni, annak a kristály és a test között
22  I|           kristálykoporsón keresztül annak az anyagváltozásnak, melyet
23  I|            csak egy ember lábnyomai? Annak az lehet a magyarázata,
24  I|            kell árulnom.)~S minthogy annak, aki szopni akar, nem lehet
25  I|              az ámbra származik, hol annak a beleiben félmázsás darabokig
26  I|            iszonyu körmeit belevágva annak a bőrébe, átharapta annak
27  I|            annak a bőrébe, átharapta annak a nyakát éppen azon a legkényesebb
28 II|            csak kiszáradva ad helyet annak a drága illatnak, de még
29 II|         ellenségén itt véghezviszek, annak egyszerű oka az, hogy a
30 II|              nagy varrás kellett).~S annak az embernek, aki egész nap
31 II|      megóvjon, hanem csak arra, hogy annak közellétét tudassa. Megálltam,
32 II|            volna fogva.~Mi oka lehet annak, hogy a Davy-lámpa sodronyhengerében
33 II|            És aztán amilyen messzire annak a világa elhatolt, megkísértém
34 II|              S ez még nem minden. De annak a tömérdek petróleumnak,
35 II|              védem meg saját magamat annak következményeitől?~Az első
36 II|            ágyat nem vetettem benne. Annak minden foltja hegyes prizmákkal
37 II|              négyméternyi van hátra. Annak már csak a fele számít.
38 II|       arasznyi járja már csak.~Mikor annak vége, akkor a robbanó töltény
39 II|     érzékeimet káprázatba hozták.~És annak a rázkódásnak is volt hangja.
40 II|     teremtést, míg egészen megnyerte annak a bizalmát, s elvégre annyira
41 II|         újszülött gyermekem mellé. S annak valóban anyatej kellett;
42 II|              mint anyjával; szavakat annak sem mondott, csupán annak
43 II|            annak sem mondott, csupán annak a hangjait utánozta. De
44 II|            ülő alakhoz, s megragadva annak ökölre szorított kezeit,
45 II|            leányának adja azt, akkor annak a neve „parnasza”. Ezzel
46 II|              még jobban.~Nem kellett annak se medvegulyáshús, se cachelotnyelv,
47 II|        jégfüggönyével együtt s akkor annak romjai valamely irányban
48 II|  visszaszaladt hozzánk, oda se nézve annak a kis örvénynek.~Most azután
49 II|             azt láttam, hogy nekifut annak a hétméternyi hasadéknak,
50 II|          félig felhúzott öklökkel, s annak a szélére érve, hirtelen
51 II|             időnket útközben. Azt is annak tulajdonítottam, hogy olyan
52 II|           jégbarlangot felolvasszon. Annak felülről kellett ovadásba
53 II|             egy őserdőt leégettek, s annak a helyén egyszerre felnőtt
54 II|              Tegetthoff. A hajó. – S annak igen furcsa beszéde van.
55 II|               a serpenyőbe vetettem. Annak aztán ugyan ment fel a füstje
56 II|        kőszénréteg felett fekszik, s annak egész melegét felveszi.~
57 II|    növényeket, amikkel az ő idejében annak hegyei-völgyei fedve voltak.~
58 II|             alatt kellett végbemenni annak, ami rendes éghajlati viszonyok
59 II|              bízva.~Ez lesz a kulcsa annak a rejtélynek is, hogyan