Part

 1  I|      kivehettem.~– Lásd – mondék neki – én most neked levághatnám
 2  I|       Bábi! – (Ezt a nevet adtam neki.) – Én beszélni fogok a
 3  I| okoskodtam, hogy a medvék rögtön neki fognak esni a háti kosaraknak,
 4  I|       azt látja, hogy enni adnak neki.~Én legelébb is szánkámat
 5  I|     részvényeseknek; azok rögtön neki is estek, s addig ott nem
 6  I|      ellátom magamat konzervvel.~Neki is türkőztem mindjárt, fogva
 7  I|       meg ne sértsem azzal, hogy neki a friss húsból tálaljak:
 8  I|     mégis vitriol az, s nem hisz neki.~Valami jármű alakítására
 9  I|      hebehurgya mohósággal esten neki kurta nyelű csákányommal
10  I|      vehetem föl. Megmagyaráztam neki, hogy csak várjon szépen
11  I|          kiegyenlítette egymást. Neki is meg kellett ugyancsak
12  I| köszönjük meg, hogy helyet adnak neki. S akkor aztán, ha még egyszer
13  I|  négylábú utitársam. Nem kellett neki Ariadne-fonál, hogy a tekervényútból
14  I|           csakhogy nem volt elég neki a két borzasztó fogsor,
15  I|         természet ruhát is adjon neki, mint más állatnak, még
16  I|     benne az élet?~Mert nem volt neki hova repülni. Nem volt semmi
17  I|   menyasszonyomul, s megfogadtam neki, hogy senkit mást kívüle
18  I|       várta ám, hogy lefordítsam neki latin felkiáltásomat, hanem
19  I|       elő az ennivalónkat. Talán neki is megjött már az étvágya
20  I|        kétségbeesésem indokát, s neki jobb sejtő tehetsége volt.
21  I|           De hát arra megmondtam neki, hogy ne számítson. A cet
22  I|          is sok biztatás kellett neki. Ősi tudomány ez a jegesmedvénél.
23 II|    felgöngyölítettem. Ebbül lesz neki indusium, chlamys, tunica,
24 II|          Ez a jóllakás elég volt neki egy hónapra, hízott ezalatt
25 II|          a cet jól tejeljen, adj neki fejés előtt halzsírabrakot.”~
26 II|      percben, s én akkor indulok neki, hogy az ő halottait föltámasszam.~–
27 II|          megérttettem vele, hogy neki oda kell feküdni a leány
28 II|  Nyüzsögve, nyihogva hízelkedett neki, mint ahogy az anyamedve
29 II|         villámlani tud.~Odaadtam neki vas- és rézeszközeimet,
30 II|  furulyán. A dal nagyon tetszett neki. Azon nevetett.~Heteket
31 II|         guzsalyt, orsót faragtam neki cachelot-inakból. S megmutattam,
32 II|  megfonni. Ez nagyon megtetszett neki. De a fonásban gátul vannak
33 II|         halszálkából készítettem neki kötőtűket, s megtanítottam
34 II|   odasiettem hozzá, s azt mondám neki:~– Akarod, hogy fölélesszem
35 II|            Amhááretz!~Megörültem neki.~Hisz ez érthető nyelven
36 II|     odatérdeltem elé, s mutattam neki, hogy én azzal a két eszközzel
37 II|        fogjad.~Ezzel előkerestem neki azt a gyönyörű labrador
38 II|      iszákomból. Nagyon megörült neki, s a markába szorította.
39 II|         a nyakambul, s átnyújtám neki.~Ez egészen megnyerte a
40 II|         tudom, miből adtam volna neki ezentúl inni, miután ő az
41 II| ételektől pedig, amiket kínáltam neki, még jobban.~Nem kellett
42 II|       ami húszezer év előtt volt neki ígérve itt…~…Rám nézve Naháma
43 II|           ami ugyan nem sikerült neki, minthogy hangja nem volt
44 II|          én aztán megmagyaráztam neki, hogy itt félesztendeig
45 II|          egy kötelet vetettem át neki, s ő annálfogva áthúzta
46 II|    forróságát egy helyben állva, neki nem voltak azbesztharisnyái;
47 II|       visszanéztem rá, s kiálték neki, hogy várjon, a medve rögtön
48 II|     asszonyi ösztön azt sugallta neki, hogy keressen valami dolgot
49 II|        körülcirógatni, hízelgett neki, az ölébe ült, míg végre
50 II|        elhagyja Káin sírboltját. Neki azalatt folyvást ott kellett
51 II|        olyan szolgálatot tesznek neki, mint a vitorlák.~Ez volt
52 II|         a torlasz tetejéről alá, neki a keresztben álló jégsáncnak,
53 II|           Megállj, öreg – mondék neki –, már most próbáljuk meg
54 II|     Megvallotta, hogy nem vagyok neki többé Nephitin, se Eliud
55 II|       tropikus hőséget kölcsönöz neki. E hőség a kőszénréteg alatti
56 II|     felment a hegytetőre aludni: neki itt nagyon meleg volt.~Mire
57 II|      vízből, s vitorlául szolgál neki.~S amihez ez állat hozzáér,
58 II|           a rémület hangot adott neki), „az óriás!”, s megkapva