Part

 1  I|           szánka nem akart magától tovább menni. Serenissime azt hitte,
 2  I|            hordtam magammal, addig tovább körül sem tekintettem a
 3  I|           madár maga is itt lehet. Tovább fürkésztem.~Egyszer eszembe
 4  I|           nézte, hogy mit csinálok tovább. Szép papirosnyomtató bolondság
 5  I|           nem terjed két lábnyinál tovább. S aztán elvegyül az atmoszférai
 6  I|           fel előttem, hogy mentül tovább haladtam, a hévmérő annál
 7  I|            gyorsabban ugrált velem tovább. Egyszer aztán kimaradtak
 8  I| térjmeg-utca, ahonnan nem lehetett tovább menni. Az augit és dolerit
 9  I|        úgyhogy az magában éghetett tovább, s ekként belülről világítva
10  I| valamelyikébe, ha az állat ösztöne tovább nem lát az én emberi eszemnél.~
11  I|           beszélhetett anno 1-ben?~Tovább kutattam. Hátha még többen
12  I|     hajának nem lehetett volna így tovább nőni.~A kristály mindenütt
13  I|           merev és rideg. Ha a haj tovább akart nőni, annak a kristály
14  I|       ereikben, nem is mozoghatott tovább; az idegek elzsibbadtak,
15  I|         azt mondani nekik: éljetek tovább!~S ha aztán ezek az emberek
16  I|           Tehát csak aludjatok még tovább.~Nektek mindegy, akármennyi
17  I|        keresnem kell az utat innen tovább.~Most már egészen bizonyos
18  I| Visszajövök még érte.~Hanem azután tovább kémlelve, egy más útmutató
19  I|        volt a legkedvesebb.~Mentül tovább néztem ezt a szép alakot,
20  I|        tejet. A víztartóm félignél tovább telt meg vele.~Én hamarább
21 II|       közül ki tudna törni, úsznék tovább. Meddig? Hová?~Keresztül
22 II|     világát. Sötétben tapogatóztam tovább.~Most már egy más vezetőm
23 II|           kőolaja víz színe fölött tovább ég. Egy égő tenger fog összeölelkezni
24 II|            dalaitokat, kristályok, tovább, harsogtassátok trombitáitokat,
25 II|        beszél. A kristályok tömege tovább zengte az alvó csecsemő
26 II|           feltörő hőlég bizonyosan tovább emelte a jég között is ezt
27 II|        száll reánk, s együtt száll tovább unokáinkra: a kenyérkereset
28 II|            már most olthatlanul ég tovább. Az égő kőszénréteg hősége
29 II|         Már százhúszig számláltam. Tovább a leggyakorlottabb búvár
30 II|       lelkemet, s akkor ebben élek tovább. És akkor ez a szörnytest
31 II|                                 Ne tovább!~A láz és fáradtság után