Part

 1  I|     ittfelejtettek.~Összejártam a hajó egész üregét kétségbeesetten.
 2  I|            De hát a többi? Künn a hajó körül már hangzik rettentő
 3  I|   vetekedik a Szent Gellérttel. A hajó orrával felfelé emelve,
 4  I|     szánkámat. Ami úgy is lett. A hajó aljához leérve, már az első
 5 II|    melyből egy maréknyi egy egész hajó népségének elég.~Megízlelém
 6 II|     jégkontinenstől, velejött-e a hajó is, vagy elmaradt a jég
 7 II|          meltkönnyíti rám nézve a hajó feltalálását, s onnan megint
 8 II| hömpölygött, s nem volt előttem a hajó többé.~De, ha én csalódhattam,
 9 II|           azon irányban, amerre a hajó árnyképe megjelent előttem.~
10 II|         itt?~Maga a Tegetthoff. A hajó. – S annak igen furcsa beszéde
11 II|          Egy-egy roppanás végig a hajó szálgerendáin. Pattogó hangok
12 II|           Ezeken beszélt hozzám a hajó. S mit értettem én meg e
13 II|         azt a jégtorlaszt onnan a hajó orra elől eltávolíthatnám,
14 II|          eltávolíthatnám, akkor a hajó fekvésénél fogva, önsúlya
15 II|     vegyülve a jég ropogásával. A hajó megindult a jéghegyről aláfelé.
16 II|  kormánypadhoz hozzákötözni.~Ha a hajó egy darabban leugrik a jégfalról
17 II|  szivattyú, majd kihúzzuk vele. A hajó megint felszínen lesz egy
18 II|         vagyok, mert ha itthagy a hajó, utána nem tudok menni.~
19 II|         kell lennem, hogy amint a hajó elkezdi a futását a szabad
20 II|      harsogva jött fel a hullám a hajó párkányain. Én kétfelül
21 II|          eloldani és menekülni. A hajó olyan sokáig elmarad a víz
22 II|       keleti partjához eljutott a hajó, oly csendesen feküdt fel
23 II|   Szerencsésen megfeneklettünk. A hajó nem dűlt féloldalt, tökéletesen
24 II|         számára a katakombához.~A hajó párkánya egyenlő magasságban
25 II|            minthogy a kiszabadult hajó mintegy kétezer méternyire
26 II|           kiszállt, szétterjedt a hajó fölött, s az kétségbe ejté
27 II|         világban, s hogy egykor e hajó oltalmában s Isten segedelmével