Part

 1  I|             is friss volt.~Tehát én oda spekuláltam, hogy ha én
 2  I|         rétegei alatt megfagyott az oda betódult víz.~Mikor aztán
 3  I|            inkább a csontvázat adta oda. Hallod ezt, Bábi? Egy millió
 4  I|             nyom. Azért sem visszük oda; hanem hazavisszük Budapestre,
 5  I|          kovany párázatából tapadva oda; alább hajolva, a boltozat
 6  I|          pöröllyel a jegec hegyére, oda, ahol a hatszögletű gúla
 7  I|             De hát hogy mentek ezek oda fel? Én csak nem vittem
 8  I|             Én csak nem vittem őket oda! Hiszen lábujjhegyre állva,
 9  I| sziklapárkányt. Ki vitte azokat fel oda?~Nem vitte azokat oda senki „
10  I|           fel oda?~Nem vitte azokat oda senki „fel”. Én magam raktam
11  I|              Én magam raktam azokat oda „le”. Hanem engem hozott „
12  I|       megöli a cachelot a cetünket, oda a tejgazdaság! Magam is
13  I|       kikerülve a cet farkcsapását, oda oldalogjon ennek a fejéhez.
14 II|      Ezalatt át kellett szállítanom oda a velem hozott eszközöket
15 II|         kezemnek, fülemet tartottam oda. Ismét egy szívdobbanás.
16 II|        megérttettem vele, hogy neki oda kell feküdni a leány fejéhez.~
17 II|            a kristálytönkre.~– Nézz oda! – mondám Nahámának kezét
18 II|       pálcájával. Szerencsénkre úgy oda volt nőve a trónjához, hogy
19 II|            s visszaszaladt hozzánk, oda se nézve annak a kis örvénynek.~
20 II|            amit tíz férfi gördített oda.~Pedig az ördöngös XIX.
21 II|    ösztönszerű vonzalmával csúszott oda hozzá térdein, s aztán áhítattal
22 II|           át kellene hangzani tőlem oda.~Néhány perc múlva újra
23 II| kiszabadítja és úszik. Az én lábaim oda voltak kötve a hajóhoz,
24 II|          ormát obszervatóriumnak, s oda fölszállítottam a hajón
25 II|             hártyával, ami feszesen oda volt tapadva hozzá. Az nem