Part

 1  I|          négy centiméter kolbász mindig fönnmarad. E négy centiméter
 2  I|          Egy szóval, itt vagyunk mindig sokan. És akik vagyunk,
 3  I|       mikor medvékkel van dolga, mindig azon legyen a főfigyelme,
 4  I|     letisztítá őket a szánkárul.~Mindig azt tanultam, hogy semmi
 5  I|  útmutatóm a tömkelegben, mint a mindig szemközt fújó szél. Erről
 6  I|       Ennek a hajnak tehát azóta mindig kellett nőni, amióta ez
 7  I| kigőzölgése.~Indiai fakírok közt mindig akad olyan csodatevő, aki
 8  I|     tavasz van és ősz, s a kettő mindig tart és mindig együtt?”
 9  I|         s a kettő mindig tart és mindig együtt?” S én aztán felvezetem
10  I|    vacsora”. Hisz itt nincs dél. Mindig éjszaka van. Itt ha eszünk,
11  I|          merül el a vízben soha, mindig a felszínén úszik.~Csemegével
12  I|         kicsit kértem a sorstul, mindig azt kaptam meg, ami legnagyobb.~
13  I|    úsztam a partra, mikor még az mindig szopott.~Ez aztán gyönyörű
14 II|      széles; a „tojásdad nyílás” mindig nyitva van rajta. A szájpadlásból
15 II|          egyszer oly magasan, de mindig egyenesen nyomult fölfelé.
16 II|        apatikus fénytányér, mely mindig egyforma képet fordít felénk,
17 II|    vesekonzerv. Naháma pedig még mindig szopott.~Elhagyni a kristálybarlangot
18 II|          a kristálybarlangot még mindig nem volt tanácsos. A barlang
19 II| belépnénk az üregbe, melyben még mindig szerfelett nagy a hőség,
20 II|         ablak közelébe akasztva, mindig alantabb fokot mutat, mint
21 II|      másfél század óta ég, s még mindig laknak rajta, sőt az áthevített
22 II|  árnyképe megjelent előttem.~Még mindig azt hittem, hogy a fata
23 II|          Lámekhet és Nahámát még mindig a Káin sírboltjában találtam.~
24 II|          elém.~A növény közt még mindig a lopvanőszők (cryptogamia)