Part

 1  I|        bandérium gyanánt.~Számításom igen természetes volt. A medvék
 2  I|             a Zichy-előfok felé. Ezt igen jó előjelnek vettem. A Ferenc
 3  I|      korszakában a föld felszíne még igen erős emelkedésnek és szállásnak
 4  I|            orrukba karika húzva.~Egy igen természetes gondolat kisegített
 5  I|             jégben eltartva.~Meg sem igen látszik, amit a medvék elpusztítottak
 6  I|   pillantottam meg. Alakja ugyan nem igen megnyerő. Feje madárfej,
 7  I|          lefeküdt mellém, s az nekem igen kellemes volt, mert meleget
 8  I|        üregbe.~Ez a sziklaüreg lehet igen terjedelmes; minő Erdélyben
 9  I|           keresztülmennem. Hiszen az igen könnyű feladat lett volna.~
10  I| kiszabadítsam azt a mész közül, mely igen porhanyó. Könnyű munka volt,
11  I|            sziklaparthoz. Kis lámpám igen kevés tért világított meg
12  I|              ezerötszáz mázsát nyom, igen pici kis lelke van. Gyávább
13  I|           többször is visszakerülne, igen szépen el volnék látva télire
14  I|       lövellt ki orrlyukaiból.~A cet igen jó stratégiai állást foglalt
15  I|           meg a küzdőket, a ceteknek igen rossz látásuk van.)~Az én
16 II|          egyszerű oka az, hogy a cet igen rosszul lát, még nehezebben
17 II|             bársony, vánkosnak pedig igen jók voltak a léggel telefújt
18 II|         elsőt mindjárt. Az ugyan nem igen hízelkedő megszólítás, mert
19 II|              Megízlelém a maradékot. Igen kellemes, jóízű kocsonya
20 II|        Tegetthoff. A hajó. – S annak igen furcsa beszéde van. Egy-egy
21 II|        kivontattam a szánkót, melyet igen természetesen Bábinak kellett
22 II|       szándékában, ami ugyan magában igen dicséretes és istenes foglalkozás: