Part

  1  I|                    a hajózászlótartónak nem volt gyertyája, mikor az útra
  2  I|                 adtak, amivel az nagyon meg volt elégedve.~
  3  I|                   tollainak mindegyikére rá volt húzva egy másik tollnak
  4  I|              sajátszerű barna piszkos színe volt.~A bucanier felvitte a ludat
  5  I|                 természetbúvárnak semmi sem volt könnyebb, mint ezen kollódiumlapokat
  6  I|                    olvashatóan kitűnt.~Nagy volt azonban a tudós professzor
  7  I|                     jegesmedvére.~Anyamedve volt, tegnapelőtt lőttem el a
  8  I|                  egy nagy üveggel.~Már tele volt a szivacs a kezemben a veszedelmes
  9  I|                  híres lószelídítő Rareynek volt egy titka, amely most már
 10  I|                     felocsúdott, egészen át volt változva, s azontúl, amint
 11  I|                   magával mindent tenni.~Ez volt a világhírű Rarey titka.~
 12  I|                 kábultábul felocsúdott, nem volt az a fenevad többé, aki
 13  I|             Genovévának a fiát, pedig princ volt, egy szarvas dajkálta ki
 14  I|                   Ugolinót, mikor éhhalálra volt ítélve, alattomban a menyecske
 15  I|              nyolcadfélláb magas medveóriás volt az első, aki a küldött ajándékokbul
 16  I|             üvegeket kapták.~Mikor aztán el volt költve minden csemege s
 17  I|                fehér medvék királynéja maga volt az, akitől én – tejet kölcsönöztem!~ ~
 18  I|                 medvefőnök éppen oly kegyes volt, hogy megölelt; csakúgy
 19  I|              gratulációkra s kitüntetésekre volt én nekem szükségem, hanem
 20  I|                    fejemet.~(Az anyám olasz volt: innen van a véremben a
 21  I|                mammuthús még akkor is friss volt.~Tehát én oda spekuláltam,
 22  I|                     tehát legelső feladatom volt azt a nagy szánkót, mellyel
 23  I|                    A hajórul kitelt minden. Volt ugyan egy kis bajom új szövetségeseim
 24  I|                    mászni. Mikor minden fel volt málházva, következett már
 25  I|                   az első kanyarodónál tele volt a szánkám. Serenissime odaült
 26  I|                      Mikor aztán nagyon meg volt hunyászkodva, akkor nyakába
 27  I|                 Számításom igen természetes volt. A medvék egyenesen haza
 28  I|                megtaláltam. Az a völgy tele volt már a barlangból kihurcolt
 29  I|                  emelkedésnek és szállásnak volt kitéve. Hisz még az újabb
 30  I|                  alá betódult víz már jéggé volt fagyva, s mint tudjuk, a
 31  I|                 abban az időben még erősebb volt, s tény az, hogy a Florida-szigetek
 32  I|                     már akkor meggyőződésem volt, hogy ez a mi szárazföldünk
 33  I|              történt meg.~A siker bámulatos volt. A rögtön támadó fényre
 34  I|                     segélyével könnyű munka volt rám nézve akkora rést vágni
 35  I|             lefűrészeltem róla: a talp maga volt huszonöt font. Azután taglóval
 36  I|                félcombot. Még egészen piros volt a húsa.~Az egész medvenemzetség
 37  I|          nyugtalankodást tapasztaltam, elég volt a lámpásnak egy odairányozása.
 38  I|                   meghunyászkodott.~Legelső volt a medve-nagymogul párnak
 39  I|                    iránt köteleznem. Könnyű volt őket a többiek közül kiismernem
 40  I|                    után. Tervem rögtön kész volt.~Vakmerőségemnek sikerült
 41  I|                   állom ki.~Az én tervem ez volt.~A barlang közepén tátong
 42  I|               mélység fenekére.~Első gondom volt egy jó védett helyet keresni
 43  I|                     jégbarlangban éppen nem volt olyan hideg, mint a Tegetthoff
 44  I|              fűtetlen szobában 28 fok hideg volt, a szabadban 32. A barlangban
 45  I|              üzletem jégre van építve.~S mi volt ez az üzlet?~Legelőször
 46  I|                     is, ami legszükségesebb volt rám nézve: gulyáshúskonzerv-készítés.~
 47  I|            körültekinteni. Valóban húsbánya volt az.~A barlang fenekét sík
 48  I|                     jégtalaj képezte. Olyan volt az, mint egy óriási táncterem,
 49  I|                madarak voltak és négy lábuk volt, vagy szőrt viseltek, de
 50  I|             hájtermő minőségét. Bőre vékony volt, mint a pergamen, s a késnek
 51  I|                    Hátán valóságos szalonna volt; megkóstoltam, kissé hasonlított
 52  I|                     korszakban nagyon kevés volt; de ami volt, az aztán megérdemelte,
 53  I|                   nagyon kevés volt; de ami volt, az aztán megérdemelte,
 54  I|               megpillantottam, az egy tojás volt. De minő tojás!~Akkora,
 55  I|                    márványozott.~Ez nagyobb volt még a párizsi múzeumban
 56  I|                    milliméternyi vastagságú volt, s még hozzá ruganyos.~Tartalma
 57  I|              Tartalma egészen szilárd tömeg volt, mint a sajt. Megízlelém.
 58  I|                   Megízlelém. Ez az egy nem volt rossz. Érett sajt íze volt,
 59  I|                  volt rossz. Érett sajt íze volt, egy kis egérszaggal vegyítve.
 60  I|                tojás, mely három esztendeig volt a földbe elásva, s azalatt
 61  I|                  betakarták.~Gyönyörű állat volt. Három ujjú lábának szárai
 62  I|               szabni. Csakhogy nagyon nehéz volt hozzájutni.~Ezt a jégorgona
 63  I|               dinornis szügyéhez. A hús nem volt oly szálkás, mint az ősemlősöké;
 64  I|                   Pompás étvágyingerlő szag volt az. Semmi pézsmaszag, semmi
 65  I|                   lett volna belőlem. Olyan volt az a lenyelt falat, mintha
 66  I|                   vállalkoznék.~No ha ilyen volt az özönvíz előtti állatvilág,
 67  I|              embereknek csakugyan nagy okuk volt vegetáriánusoknak lenni:
 68  I|               emberek.~Legutolsó kísérletem volt az ursus peleussal. A plantigradák
 69  I|                 főtt benne. De legalább nem volt sem émelyítő, sem undorító.
 70  I|       beforrasztottam ónnal.~De hát mi okom volt nekem erre a nagy előgondoskodásra?
 71  I|            csetlett-botlott. Olyan zűrzavar volt ott, hogy abba nem volt
 72  I|                     volt ott, hogy abba nem volt kedvem elegyedni. A szelíd
 73  I|             szelídek többé. A lámpafény sem volt már rájuk semmi hatással.
 74  I|             hemperegtek; valóságos rebellió volt.~Hanem egy medve mégis rám
 75  I|                   mert a kesztyűi miatt nem volt harcképes, csak meghúzta
 76  I|                    A jéghíd gerince keskeny volt; nem férhettek hozzá, csak
 77  I|                   már csak három méternyire volt attól a vasrúdtól, melyhez
 78  I|                      Az apám szalámikészítő volt.)~E naptól fogva pompásan
 79  I|                   alant. És amellett gondom volt rá, hogy a megholt fejedelem
 80  I|                      s miután az lehetetlen volt, sírt, nyöszörgött keservesen,
 81  I|                    s az nekem igen kellemes volt, mert meleget tartott ez
 82  I|                 Aztán hová innen?~Elég időm volt az elmélkedésre.~Egész nap
 83  I|                  jártam.~Reménységem alapja volt az a nagyszerű jégcsap-tömeg.
 84  I|                     többrendbeli szerencsém volt. Az egyik az, hogy a derekamra
 85  I|                  egyik az, hogy a derekamra volt hurkolva egy kötél, melynek
 86  I|                     az örvény torkolata nem volt függőleges, hanem haránt,
 87  I|                    legnagyobb szerencsém az volt, hogy a villámfényű lámpámat
 88  I|                    juthatok bele. Azonkívül volt a táskámban két font magnézium
 89  I|     visszakapaszkodtam a jégbarlangba.~Elég volt egyelőre annyit tudnom,
 90  I|                  előttem, mely mészsziklába volt vájva. Egy kis tejfehér
 91  I|                 felső jégbarlang olvadmánya volt az, mészliszttel vegyülve.
 92  I|                fölfelé, és talaja többé nem volt sikamlós. Oldalfalaiban
 93  I|                között egy sötét üreg szádja volt kivehető; valószínűleg folytatása
 94  I|                   Semmi egyéb nevezetes nem volt rajta.~Hanem aztán a félkör
 95  I|                   az valami tündéri látvány volt! Egy mozaik épület, aminőt
 96  I|               feltárul.~Nekem pedig hát nem volt semmi örömem e száz milliókat
 97  I|                kivezet.~A folyosórul könnyű volt leszállni az üregnek azon
 98  I|                    mutatott, másutt keverve volt acháttal.~A félkör egész
 99  I|                   könnyűséggel összejárható volt; felmászhattam a malachit
100  I|                  semmi összeköttetésben nem volt a rézbánya félkörével.~Nekem
101  I|                     a tó tökéletes sötétkék volt. E szélcsendes légben, a
102  I|                    Nem tudom, miért, de nem volt kedvem a bőrömet kékre festetni.
103  I|          amiantréteget, mely puha tapintatú volt, mint a selyem. (Milyen
104  I|                   arra is ráérek.) Mellette volt egy tajték malachittal és
105  I|                 igen porhanyó. Könnyű munka volt, hanem a mészréteg alatt
106  I|                     Az ám. És mégis világos volt. Most volt rajtam még a
107  I|                    mégis világos volt. Most volt rajtam még a bámulat sora.
108  I|                 világítottak.~Homályos fény volt az: mint a reves fa vagy
109  I|                magnézium világításom hatása volt e kősugárzás a fénymágnesekből.
110  I|                  letettem valahová, s abban volt minden tűzszerszámom. Így
111  I|           meggyújthattam a lámpásomat.~Most volt aztán még csak igazi öröme
112  I|                    jó kedvében. Hanem aztán volt annyi esze, hogy elment
113  I|            sikeréhez szükséges eszközeimmel volt tele.~Egy csusztatót kerestem
114  I| magnéziumvilágításhoz most semmi kedvem sem volt.~Több órai küzdelem után
115  I|              tutajomat ott hagyhattam, ahol volt. Itt sem szél, sem vízfolyás
116  I|                    sötétség gyászfátyolával volt már behúzva; de a sötétségen
117  I|                    magam elé. Fegyverem nem volt. Csáklyámat ez a hatalmas
118  I|              kisebb-nagyobb barlangok által volt megszaggatva, amik néhol
119  I|                    Itt nagy könnyebbségemre volt Bábi barátsága. A mászással
120  I|                   hagytam, s nagy szükségem volt rá, hogy alvás közben Bábi
121  I|               sziklafal csupa dolerit tömeg volt, mely a bazaltnak egyik
122  I|                     állati ösztön sugallata volt, mely az emberi kiszámításnak
123  I|              szivárványt játszott.~Bábi nem volt nekibíztatható az úszásnak;
124  I|                     Pedig keserves fáradság volt az. A sziklák távol voltak
125  I|                     ötven méternyi távolban volt a tárna ajtaja tőlünk.~Az
126  I|                     falon.~Gyönyörű tornász volt az én Bábim: akárki tanította
127  I|           kötélhágcsón, mely az ő derekához volt hurkolva. A medve lehetett
128  I|                  bejutottam, első gondom az volt, leülni étkezni. Annyira
129  I|                    Annyira Bábi is rávehető volt, hogy a kiürített konzerves
130  I|                    a pterodactiluszsírt. Ez volt az ő estebédje.~Azután még
131  I|                   múlva véget ért; zsákutca volt az, térjmeg-utca, ahonnan
132  I|                   tó egy óriási bazalttömeg volt még híg állapotban, de már
133  I|                  mennydörgésnek zengő ereje volt, mintha a harangkondulás,
134  I|                   talán csak rezgő kocsonya volt, úgy járt keresztül a kemény
135  I|                    falhoz ragadok, oly erős volt a légnyomás, mely a földhöz
136  I|                 hogy egy percig, amíg sötét volt, „látni” véltem a hangot,
137  I|                    vakulva és kimerülve.~Az volt hátra, hogy egészen meg
138  I|                     barlangfolyosóba. Ideje volt.~Pedig a folyosóban sem
139  I|                      Pedig a folyosóban sem volt kellemetes megállapodás.
140  I|                  valaki a kettős légáramlat volt. A bazaltbarlangból nyolcvan
141  I|                    végét értem, s nekem nem volt más útmutatóm a tömkelegben,
142  I|            folyosókrul, csak kürtőlyukakrul volt szó, mikben nekem is négykézláb
143  I|                medve ment elől. Barlanglakó volt. Hozzászokott, hogy ő a
144  I|               megvilágított. Csak csontváza volt az egy gyönyörű szörnyetegnek,
145  I|      Híres-nevezetes födél alatt lakó csoda volt ez. Második a világon. Az
146  I|                    százharminc forgócsontja volt, s farkának alkotása bámulatos;
147  I|                   alkotása bámulatos; olyan volt az, mint egy széles kormánylapát,
148  I|               voltak, de a kőben, mely lágy volt akkor, mikor őt eltemette,
149  I|                  Ebben is megbecsülhetetlen volt rám nézve négylábú utitársam.
150  I|                   krokodilnak, csakhogy nem volt elég neki a két borzasztó
151  I|                   még két egyenes szarva is volt a homlokán.~Egész múzeum
152  I|                    a homlokán.~Egész múzeum volt, amit összejártam. A felbomlott
153  I|                    pedig már csak a fenekén volt valami. Nem számítottam
154  I|                  mentében támadt, tehát nem volt miben megkapaszkodnom. Kénytelen
155  I|           kötélhágcsómmal.~Legnagyobb bajom volt a poggyászommal, amit a
156  I|                melyben éppen csak annyi tér volt, hogy ketten útitársammal
157  I|                   csináltam. Hármas éjszaka volt. Szememen az álom éje, fejem
158  I|                    Viszont annyival fojtóbb volt benne a lég. Öt óra alatt
159  I|                  börtön tágításával.~Az nem volt olyan könnyű munka, amilyennek
160  I|                   nem török, annyi bizonyos volt. Hatályosabb és merészebb
161  I|                  lyukba. A töltény óraművel volt ellátva, s kiszámított időre
162  I|                boltozata vakító fényű fehér volt. Azt apró fehér jegecek
163  I|                végül a barlang feneke rakva volt négy-öt méternyi hosszúságú,
164  I|                      S valóban nagyobbszerű volt az minden templomnál, mely
165  I|               libellákat, szitakötőket, úgy volt befoglalva az óriási kristálytömegbe
166  I|                  homlokkal. Egész testén ez volt az egyedüli szőrtelen rész.
167  I|                      Az ősembernek szüksége volt rá, hogy a természet ruhát
168  I|                   szőni, se ölni, növényevő volt. Ami most az emberi testen
169  I|                     voltak bozonttal. Állat volt, de ember alkotású; magas,
170  I|                     állkapocs. Szája csukva volt; öklei összeszorítva, és
171  I|                   termetén végig ezüstfehér volt.~Hogy került ez az ember
172  I|             kristálypince egy perc alkotása volt; a kovasav-tengerszem millió
173  I|                     feloszthatlan perc műve volt az egész.~A hegykristály
174  I|             Másoknak mind a hat lapja fedve volt ily kovanykéreggel, s azokon
175  I|                     melynek öt oldala fedve volt átlátszatlan jegeckéreggel,
176  I|                    a hatodik egészen tiszta volt. Tökéletes üvegkoporsó.
177  I|                 mint a férfit; de azért nem volt az fedetlen, s ez volt rajta
178  I|                  nem volt az fedetlen, s ez volt rajta a legcsodálatosabb.
179  I|              Aranyba játszó sötétveres haja volt, ahol tömöttebb, ott sötét
180  I|                     benne az élet?~Mert nem volt neki hova repülni. Nem volt
181  I|                 volt neki hova repülni. Nem volt semmi kigőzölgése.~Indiai
182  I|                 húszezer évvel. Milyen képe volt akkor a földnek? Mi volt
183  I|                    volt akkor a földnek? Mi volt rajta akkor az ember?~De
184  I|               fölött az ég éjjel is világos volt, s nappal nem lehetett eltűrni
185  I|             csorgott, belseikben édes liszt volt, gyökereikből tej folyott
186  I|              Töprengésemnek még egyéb gátja volt, mint a metafizikai és pszichiátriai
187  I|                  útján támadt; de azzá, ami volt, soha sem lesz többé: még
188  I|              oldalról nem jöhettek.~Ha üreg volt a hátuk mögött, azt a szerteszét
189  I|                 felfordult dinornistojáshéj volt az a valószínűleg edényül
190  I|               szakadatlan jegeccsoportokkal volt beterítve, amik tiszta fehérek
191  I|                   Tehát bizonyosan kedvence volt az. Talán az utolsó az egész
192  I|                   többi elveszett. Talán az volt a legkedvesebb.~Mentül tovább
193  I|               képzeltem-e, vagy valóban úgy volt? Nekem úgy tetszett, mintha
194  I|                 kristály között elég széles volt, hogy útitársammal és iszákommal
195  I|               keresztül.~A legörvendetesebb volt rám nézve, amit első lépésem
196  I|                    tartalmazott az!~Közepén volt egy tó, melyet egy sziklapárkányon
197  I|                    tóba.~E hulló víz zenéje volt a legédesebb szimfónia az
198  I|                     szénenyterhes forrásvíz volt az, ami felülről leomlott,
199  I|                   szűk nyílásával mesterség volt a vízsugárt elfognom, mialatt
200  I|                   neki jobb sejtő tehetsége volt. Ő nem gondolt bányarémekre,
201  I|                 szabad tengernek: tengervíz volt az, amit mi először ittunk,
202  I|                    ennek a tónak a vize, az volt olyan sós-keserű.~Tehát
203  I|                    hozzám. Úgy látszik, jól volt lakva. Odafeküdt a lábamhoz,
204  I|                sziklapartokat.~Ez valami új volt rám nézve: hogy egy földalatti
205  I|                    menjünk aludni.~Végzetem volt már, hogy ha valamiből egy
206  I|                     De ez nem medvehorkolás volt. Annál százszorta hatalmasabb
207  I|                  meg ezt a horkolást. Olyan volt az, mint a megszaggatott
208  I|                     Mikor fújt, fiatal szél volt, mikor húzott, öreg zivatar.
209  I|                hiába. Nagy barlangokban nem volt okom a vihedertül félni
210  I|              cethalat kaptam.~Negyven méter volt a hosszúsága a fejétől a
211  I|                  gőzhajó.~A feje félig künn volt a vízből, s a hullám ki-
212  I|                   félig be voltak hunyva. Ő volt az, aki horkolt.~Ez a barlang
213  I|                  Bábi nem értett hozzá. Nem volt nagy financier. De én tudtam,
214  I|                     egy harmadik indokom is volt a jámbor cet élete elleni
215  I|                    megint kilökte onnan. Ez volt a reggeli mosdatás. Valószínüleg
216  I|        végignézhetni. És nemcsak a nézhetés volt megengedve.~Megvallom, hogy
217  I|            Megvallom, hogy vakmerő gondolat volt tőlem, de tökéletes siker
218  I|                     aztán gyönyörű osztalék volt. Nyolc liter tejet kaptam
219  I|                   ahol forrásvizem és tejem volt. Csupán világítószerem volt
220  I|                 volt. Csupán világítószerem volt már fogytán, azzal nagyon
221  I|                 tenger hőmérséke is közölve volt a barlanggal. Állandóan
222  I|               barlanggal. Állandóan egy fok volt 0 fölött.~Ez már hidegnek
223  I|           szokottnál hevesebb, turbulensebb volt e roham, aminek a következő
224  I|                 cachelot előtt is ismeretes volt az már, utána rohant, sziklák
225  I|                  Gyönyörű tengeri párviadal volt az!~Csak most, teljes világításnál
226  I|                   most, teljes világításnál volt alkalmam először cetemet
227  I|                  hátán barna, a hasán fehér volt, a szája is szélesen fehér,
228  I|                    a ráncok feneke vérpiros volt, mikor egyet fordult, ezek
229  I|                   Bábi tapasztalt cetvadász volt.~Most aztán a cacheloton
230  I|                     Most aztán a cacheloton volt a sor a megrémülésre. Érzé,
231  I|             kinyitottam a szememet, már nem volt sehol, eltűnt a víz alatt.
232  I|                   vízbe lenézett.~A harc be volt fejezve.~Az én cetem nyugodtan
233  I|               könnyei is vannak. Halálra ki volt fáradva, elaludt.~(Vége
234 II|              színére; de mozdulatlanul. Meg volt ölve.~– No ez most már a
235 II|                   Húszméternyi hosszú állat volt; még holtan is félelmetes.~
236 II|                  hagytam. Sietősebb feladat volt a derekát felbontani; mert
237 II|         csizmatalpnak. Ez alatt a bőr alatt volt egy vékony hártya, olyan
238 II|                kihúzgálni. A szalonna alatt volt azután az a szívós csontszövet,
239 II|             csontszalagokból állt.~Ez alatt volt azután a szép veres húsa. (
240 II|                magát. Valódi hús-California volt ez ránézve. Efölötti örömében
241 II|             zsákmányt, ha még nagyon eleven volt a gyomrában, hogy jobban
242 II|                 nyolcvanöt fok (Fahrenheit) volt ezen a helyen. A bendő egészen
243 II|                helyen. A bendő egészen üres volt. A cachelot, úgy látszik,
244 II|               vissza.~A levegő különben sem volt itt kellemetes, de ebből
245 II|                  vízbe, amikre senkinek sem volt szüksége. Hanem a veséit
246 II|               darabot. Vékony hártyaburokba volt foglalva s odanőve a gyomor
247 II|                     azonban sok óra munkája volt. (Napról nem beszélek, mert
248 II|                   fejéből még a két szemére volt szükségem. Azok nagyobbak,
249 II|                      Bábinak is karácsonyja volt addig, amíg e műtét tartott;
250 II|                    amint a szalonnáitól meg volt fosztva, s a fejolaja mindjobban
251 II|              bámulatára. Ez a jóllakás elég volt neki egy hónapra, hízott
252 II|                    tűzbe, lángba borult.~Az volt aztán az illumináció!~Szerencsém,
253 II|              felszínére. Annyi emberi eszem volt, hogy forrójában nem kanalaztam
254 II|               hagytam a víz színén kihülni. Volt már tutajom, hatrétbe hajtott
255 II|               teljes tizenhat fok (Reaumur) volt a hévmérsék ebben a rengeteg
256 II|               máglyát, amíg az kiégett, nem volt egyéb dolgom, mint elővenni
257 II|               akinek e szakbeli munkásokkal volt valaha dolga, tanúbizonyságot
258 II|                    indultam ki.~Az egyik az volt, hogy ezt a mi egész szárazföldünket
259 II|              Nincsenek kisebb eszméim, mint volt III. Napóleonnak, mikor
260 II|            elfoglalni Franciaországot; mint volt Benyovszky Móricnak, mikor
261 II|                 alapítottam, az a körülmény volt, hogy amaz ősemberek ide
262 II|                  azt már régen. Oldalnyílás volt elég, mely e barlang folytatását
263 II|                folytatását képezte; csak az volt a kérdés, hogy melyiken
264 II|                  hogy melyiken induljak el. Volt egy, amely fölfelé vezetett
265 II|          választottam.~A sziklafolyosó szűk volt, néhol mászva, feszengve
266 II|                  amelynek világában még nem volt repülő bogara a levegőnek.~
267 II|                   azután megtudtam, hogy mi volt az a méh. – No ha ez megcsípett
268 II|                 Most már egy más vezetőm is volt. Egy sajátszerű moraj.~Valami
269 II|                    át. S nekem mégis hajnal volt ez a sugár!~Nem mentem,
270 II|                     a szédítő magasban, ott volt az a zegzugos nyílás, melyen
271 II|                  alá az örvénybe.~De ez nem volt az a hold, amelyet megszoktam
272 II|                      bolond, groteszk fickó volt: – táncolt! Ugrált odafenn
273 II|                   vetődött, akkor is fekete volt, s amint a mélységbe alázuhant,
274 II|                     elterülni. Az is fekete volt.~Ez a patak petróleummal
275 II|               teljes elhatározott szándékom volt ezt a kataklizmát előidézni.
276 II|              következményeitől?~Az első nem volt nehéz. Hoztam magammal egy
277 II|                   Mert a második feladat az volt, hogy a magam hajszálainak
278 II|                   úgy nekem ötven órai időm volt a cetbarlangból a kristálybarlangba
279 II|               menyegzői nyoszolya is készen volt már. Nem hiszem, hogy a
280 II|                  időm maradt.~Ez az idő sem volt átaludni való. A feszült
281 II|         búvóhelyeket keresett, s eggyel sem volt megelégedve. Nyugtalan,
282 II|              munkánkhoz!~Első kísérletem az volt, hogy a nagy üvegprizma
283 II|                      melyben a leányalak be volt zárva, egy másik szabadon
284 II|             leöntése legkisebb hatással sem volt a kristályra. Egy repedés
285 II|                    átlátszatlan lett. Olyan volt, mint a kősó a sókristályhoz
286 II|                  képest: apróra összevissza volt pattogva, s ez új törés
287 II|                kezdtem.) Hasztalan kísérlet volt az. A prizma azért egy darab
288 II|                     röppentyűt. De már késő volt.~Ekkor aztán a halálos rettegés
289 II|                  melybe az a csábító nőalak volt bezárva, azt átöleltem két
290 II|                kitörés hangja.~Oly rázkódás volt ez, aminőt leírni lehetetlen.
291 II|                   És annak a rázkódásnak is volt hangja. Csendes, kísértetes,
292 II|                 alak karjaimba hullott.~Nem volt halott. Tagjai még hajlottak.~
293 II|                halott, nem hulla, nem múmia volt az karjaim között: egy „
294 II|               ősmagyarok előtt is ismeretes volt. Vallásukban volt az. Fiatal
295 II|                 ismeretes volt. Vallásukban volt az. Fiatal szűzek átmentek
296 II|              ámbrából izzasztható ki.~Nekem volt benne módom. Nyolcszáz uncia
297 II|                   gyomrában, s ez még nyers volt. Izzasztás nélkül, puszta
298 II|                     megnyíltak ajkai; olyan volt az, mint egy rózsa titokteljes
299 II|                    kezekkel folyvást fejére volt szorítva, csendesen aláhanyatlott
300 II|                      Ez oly ünnepélyes perc volt, hogy még a sziklatömegek
301 II|                    borszeszt, melyben ámbra volt felolvasztva, tölteni szájába,
302 II|                      Fölébredt. Ez már élet volt. Ez már látás volt. Ez már
303 II|                     élet volt. Ez már látás volt. Ez már eszmélet volt.~S
304 II|                 látás volt. Ez már eszmélet volt.~S a legelső, amit látott,
305 II|                      amit látott, egy férfi volt, s a legelső eszmélet, amit
306 II|                     amit érzett, a szemérem volt, a legelső mozdulat, amit
307 II|                      amit kezeivel tett, az volt, hogy amint gyönyörű hajpalástja
308 II|                  hogy az lett rá nézve, ami volt Romulus és Remusnak az anyafarkas.
309 II|                 valóban csodálatos teremtés volt. Valami középlény a ma született
310 II|                utánam.~Pedig azért kíváncsi volt rám.~Mikor lefeküdtem aludni
311 II|         kristálypincében. Élelmiszerem elég volt. Sajt, füstölt nyelv, vesekonzerv.
312 II|            kristálybarlangot még mindig nem volt tanácsos. A barlang folyvást
313 II|              folyvást gyönge rázkódás alatt volt, s azt koronkint egyes heves
314 II|                    fogni. Erre nagy szükség volt, hogy a körmeit levághassam,
315 II|                     nyereménynek valami ára volt.~Iszákombul elővettem a
316 II|                  egy tömegben, ahogy gömbbé volt kandírozva, hintálni kezdett,
317 II|                  Azon prizma, melybe Lámekh volt elzárva, az újabb földlökés
318 II|          összeomlott, s az ősapa alakja ott volt a prizma helyén, de nem
319 II|                    tökéletesen; egy repedés volt rajta keresztben, odáig
320 II|                    ezalatt, bár szava olyan volt, mintha a föld alól jönne;
321 II|                   érctelen, rekedt suttogás volt az inkább, csukló rikácsolással
322 II|                  vegyítve.~Az első szava ez volt hozzám~– Amhááretz!~Megörültem
323 II|                     Hisz ez érthető nyelven volt mondva. Valaha, míg a teológiából
324 II|                  vagy későbbi házasságkötés volt, a „Meachssow” azt jelenti: „
325 II|                  szabad.~Szegény öreg! Azon volt hát megijedve, hogy ha a
326 II|                    Ennek ezüst is kell!~Mit volt mit tennem. Volt egy ezüst
327 II|                  kell!~Mit volt mit tennem. Volt egy ezüst óraláncom, azt
328 II|                   apró kristályok rétegével volt bevonva. Az még akkor is
329 II|               bevonva. Az még akkor is tele volt valami apró, gombostűfej
330 II|             türelmesen. (Most már feleségem volt.)~Én aztán teletöltöttem
331 II|           Szerencsére a dinornistojáshéjnak volt annyi esze, hogy nem törött
332 II|                   nem törött szét; ruganyos volt. S ez nem a tojáshéj szerencséje
333 II|                  nem a tojáshéj szerencséje volt, hanem ipam uramé; mert
334 II|              cethalsajt, csak egy kívánsága volt:~– Parperoth!~Ez a hagyományos
335 II|                   Az öreg pedig türelmetlen volt. Bizonyosan király lehetett
336 II|           pálcájával. Szerencsénkre úgy oda volt nőve a trónjához, hogy nem
337 II|                    kellemes, jóízű kocsonya volt az, kevés kesernyésséggel.
338 II|              feltámad és újra él!~Minő csók volt az!~Egy ezer emberöltő ivadékon
339 II|               csókot, ami húszezer év előtt volt neki ígérve itt…~…Rám nézve
340 II|                  itt…~…Rám nézve Naháma nem volt „Katlánneth”.~
341 II|           kristálycsizmákból, amikbe térdig volt beszorulva.~„Látod pedig,
342 II|                 abban még világosan látható volt a benne foglalt két emberi
343 II|                    Hanem az öreg oly gyönge volt, hogy őt csak Bábi hátára
344 II|                     ahonnan gyönge reményem volt a felvilágra ismét feljuthatni.~
345 II|                   neki, minthogy hangja nem volt hozzá; azt még tán az özönvíz
346 II|          megjelenését az égen.~Jó szerencse volt most rájuk nézve az a két
347 II|                     hátrahagytam.~Odáig nem volt azokra szükség. A közbeeső
348 II|            bazaltbarlangig sokkal járhatóbb volt, mint jövet, az összeszorított
349 II|                  magamat. Talán nem is álom volt.~„Reggelre” kelve aztán
350 II|                    Ez jó nagy darab feladat volt.~A töveikbül kidült szélső
351 II|                  Hanem az igazán ördöghídja volt. Helyenkint félöles hézagok
352 II|                     iszáknak embernyi terve volt; az nem tanácsolta az együtt
353 II|                     S a bazalton időzés nem volt kellemetes.~Az még most
354 II|                      Bábi pedig türelmetlen volt, az ő talpai nem tűrhették
355 II|                 szegény gyermek azonban meg volt rémülve, hogy elmarad tőlem,
356 II|                     rémülve: ő pedig boldog volt a diadalától.~Ettül fogva
357 II|                      hogy valamiben győztes volt. Meggyőzött arról, hogy
358 II|                      Veleszületett tudomány volt ez a nőnél, úgy látszik,
359 II|                   Emitt a hőség tűrhetetlen volt.~Ősapánk egészen belenyugodott
360 II|         tulajdonítottam, hogy olyan melegem volt. S nem jutott eszembe a
361 II|                 Pedig hát valóban folytonos volt a melegség az egész sziklafolyosón
362 II|                  torkolatához.~A kék tó nem volt sehol.~Az a roppant tömeg
363 II|                 alakú kék kavicshalmazokban volt feltorlódva. A tó fenekén
364 II|                   csillámlottak elé. Gondom volt rá, hogy ahol a nagy retorta
365 II|                    S e „kőszületés” még nem volt befejezve. A kristályok
366 II|                réteget képeztek, legnagyobb volt a meleg. Innen a felső párkányzatra
367 II|           meglepetés várt reám.~Első gondom volt a családom számára felütni
368 II|                halideg pálca segélyével (az volt a pliocéni szövőszék) két
369 II|                    gúnymosolygása nagyszerű volt; valahányszor csüggedten
370 II|                    fakadt, amihez ugyan nem volt hangja, csak fújtatott,
371 II|                   még szebb papirosnyomtató volt, egy kék medve zöld talapzaton.~
372 II|                     kétségbeesésének hangja volt az. Egyetlen hang, mint
373 II|                   hőmérséke sokkal alantibb volt, mint a malachitbarlangé.
374 II|                   ezen átvezetett, olyszerű volt, mint a lávában támadt repedések,
375 II|               vezetett.~Az egész üreg veres volt, falai fénytelenek, komoran
376 II|              egymástól kétméternyi távolban volt elhelyezve tizennégy óriási
377 II|                tizennégy „Neptun-serleg” le volt takarva ugyanannyi sima
378 II|                   fiú családja. Ábelnek nem volt utódja, mert éppen a menyasszonyaik
379 II|                   csakugyan a mi örökségünk volt a tizennégy serleg.~Az ősapa
380 II|                      A Neptun-serleg töltve volt búzával.~Nem olyan búza
381 II|                Elymus). Egy serleg halmozva volt azokkal az apró gumókkal,
382 II|               számtalan mag, gumó, vetemény volt ott, melyre nem ismerék;
383 II|                  miknek ős termelésmódja az volt, hogy egy őserdőt leégettek,
384 II|             bodzabél, úgy terem a liszt; ez volt Egyiptomban a kenyér, mielőtt
385 II|                  nem férhetett hozzá. Olyan volt minden szem, mintha az idén
386 II|                  hogy Noé hatszáz esztendős volt az özönvíz évében, s ez
387 II|                 Lámekh két feleségének neve volt Adah és Cilla.~Adah gyermekei
388 II|                katonák ősapja. Ennek a huga volt Naháma, aki fel hagyta magát
389 II|                   Lámekh ős három napig nem volt rábírható, hogy elhagyja
390 II|          folyosójának külső szádáig.~Az nem volt egy darab ráhengerített
391 II|                    közül vasrudammal könnyű volt néhányat kimozdítanom, míg
392 II|                  mert Bábira nagy szükségem volt tervem kiviteléhez.~Nahámát
393 II|                bolyongás után, akkor rajtam volt a sor az elbámulásra. Én
394 II|                   neki, mint a vitorlák.~Ez volt tehát az átváltozott ég.
395 II|                     első robbanás hatása az volt, hogy a hegytetőkről minden
396 II|                     sziklákról. Az csak víz volt, melyet az ismételve kitörő
397 II|                   színén hömpölygött, s nem volt előttem a hajó többé.~De,
398 II|                     a fata morgana csalképe volt az, ami szememet kápráztatá.
399 II|             jégfennsíkra felkaptattunk.~Ott volt a szemem előtt; két puskalövésnyi
400 II|                   És minő zsivaj, minő élet volt rajta. Legboldogabb időkben
401 II|                     a szárazföldre?~Nem úgy volt. A szárazföld ment a Tegetthoff
402 II|                 asszonynak való öltözet nem volt található; de hát a szükség
403 II|                  fogadom, hogy senkinek sem volt még! Hogy megörül majd mind
404 II|                    idő szerint oly állásban volt, hogy a hátulja magasra
405 II|                  hogy a hátulja magasra fel volt emelve, s az orra belefúródva
406 II|               jégtorlaszba. A jég olvadóban volt.~Mernem kellett mindent,
407 II|                  azontúl feltartóztathatlan volt a rohanása. Éles fenékgerince
408 II|                     nyúlt végig előtte. Nem volt szüksége többé torpedóra,
409 II|                 siettem, s a legelső gondom volt magamat a térdemnél fogva
410 II|               kékleni, hanem veresleni.~Nem volt magamra gondom. Át voltam
411 II|                    az árbockasban; de nekem volt benne elég részem, s csak
412 II|                    nyakából.~Még jobban meg volt elégedve Nahámám a gyönyörű
413 II|                     Nahámámnak jó ízlése is volt; a cifra kelmék közül az
414 II|                    karcsú termetéhez; olyan volt benne, mint Rebeka a kútnál.
415 II|                     nagyobb csodálat tárgya volt Lámekh előtt, mikor odáig
416 II|                 vezettem, mely most is tele volt az éjsark minden madaraival.
417 II|                 zsákokba töltöttem.~A hajón volt kézimalmunk, melyen könnyen
418 II|                 Káinista, azon a véleményen volt, hogy az égő áldozatot okvetlenül
419 II|                    Ez az öreg előtt schisma volt.~Pedig hát részemen volt
420 II|                    volt.~Pedig hát részemen volt az igazság; mert madárféléért
421 II|                   pengvinnal meg éppen tele volt a matrózkajüt, míg a gabonafélével
422 II|        természetesen szerfölött akadályozva volt Lámekh áldozatának ilynemű
423 II|                      s a Nephitinek ivadéka volt az „Eliud”, a varázsló,
424 II|                  első berendezkedés után az volt a feladatom, hogy tájékozást
425 II|                   lehetett.~A sár maga tele volt az őskorban elhalt s addig
426 II|                    nagyon fáradságos utazás volt. Várnom kellett kedvezőbb
427 II|                    kedvezőbb időre.~Azalatt volt más kedves foglalkozásom.
428 II|                 világba. Az öreg okos ember volt, azt mondta rá: „nem lehetetlen”,
429 II|              Elmondta, hogy ez a darab föld volt itt a „Nod”, s elsorolta
430 II|                   mézet facsarnak (talán ez volt a cukornád); a Noé bárkájáról
431 II|                emlékezetes „gófer”-fa pedig volt az örökviruló ciprus, mely
432 II|                 jelzett úton.~Fáradságos út volt az; de nem legyőzhetetlen.
433 II|              melyben Bábi nagy segítségemre volt, eljutottam a naftavolkán
434 II|             melegített! Még aludt, még üres volt az egész völgy. Se állat,
435 II|                  szokva, kétszeresen terhes volt azt elviselni. Előreszaladt,
436 II|                     onnan. Az a tó is meleg volt.~Én azonban nagy bámulatomra
437 II|            lerázkódta magárul; tehát az nem volt festanyag.~Magam is lementem
438 II|                  belőle. A víz cinóberveres volt. Nagyítólencsém kideríté
439 II|              veresség okát. Ázalagok tömege volt az, minden alakzataiban
440 II|               aludni: neki itt nagyon meleg volt.~Mire felébredtem, azt láttam,
441 II|                    baját. A feje egészen be volt vonva valami fényes hártyával,
442 II|                 hártyával, ami feszesen oda volt tapadva hozzá. Az nem volt
443 II|                  volt tapadva hozzá. Az nem volt más, mint egy óriási nagy
444 II|                 lélegzetvétele egyszerre el volt fojtva. A polip zsákjának
445 II|                     zsákjának a szája össze volt szorulva a nyakán.~Én hirtelen
446 II|                  növekedése szemmel látható volt, s mik kikelésük első órájában
447 II|                tenyészetnek természetes oka volt. A föld maga, az őserejű,
448 II|                 nyár és ősz: mert örök nyár volt; hanem meghatározta az évet
449 II|                     jöttek még elő. A polip volt az egyedüli úr a vizekben.~
450 II|                    a vajúdó dágványból.~Ott volt mellettem Bábi. Gyógyítani
451 II|                 megitatott, bekötözött. Itt volt az ő ősvilágának flórája
452 II|            kiszikkadt völgy mentében sík út volt már a futásra. Addig meg
453 II|                   imái is.~Csak a fáradtság volt az, ami még ágyba feküdnöm
454 II|                 szigeten húsz fok (Reaumur) volt már a meleg. Vajon mit szül
455 II|                     az a metsző, éles hideg volt.~Mikor felnyitám szememet,
456 II|                      Körülöttünk éjsarki éj volt!~      ~…Mi történt velünk?~
457 II|                     Se növény, se állat nem volt benne többé.~A buja délvirágok,
458 II|                ropogó hó maga is rózsaszínű volt.~Ez tehát nem az északi