Part

  1  I|                  A kitalálhatatlan irat~Mint nagyon tisztelt barátom,
  2  I|             közé szorítva, nem egyebek, mint vékony kollódiumlapok, amik
  3  I|                semmi sem volt könnyebb, mint ezen kollódiumlapokat egy
  4  I|       kitétettek.~A Hon szerkesztősége, mint tudva van, az univerzális
  5  I|           Elkezdett gyöngéden nyihogni, mint az ajtón bekérezkedő kutya,
  6  I|               tenyerével paccsot adott, mint a kiskutya, s az orrát odadörzsölte
  7  I|               mellett, arra hanyatlott, mint egy trónusra, s fejét aztán
  8  I|     József-földön örök időkre (nem úgy, mint azon a másikon a Duna-Tisza
  9  I|           magukat fogatni egy szánkóba, mint a kutyák, s repülünk a kamatbiztosítástalan
 10  I|                 már az előfogat-kérdés.~Mint tudva van, a Tegetthoff
 11  I|                sem oly háládatos munka, mint olyankor, amikor a fejedelem
 12  I|              bennünket a jégsíkon tova, mint a szélvész. Serenissime
 13  I|             magasságnyi, s nem nagyobb, mint hogy éppen a szánka beférhessen
 14  I|                már jéggé volt fagyva, s mint tudjuk, a jég pondus specificuma
 15  I|                odafagyva látszik függni mint egy rettentő dombormű, egy
 16  I|         ezüsttel, úgy függ ott a falon, mint egy alászálló Leviathán.~
 17  I|             rossz; hanem rágni kellett, mint a kaucsukot. Úgy láttam,
 18  I|                 ki belőle; éppen olyan, mint egy óriási kaszabörtön.~
 19  I|             éppen nem volt olyan hideg, mint a Tegetthoff szobáiban.
 20  I|                 képezte. Olyan volt az, mint egy óriási táncterem, egyetlen
 21  I|             lesz akkora szopós korában, mint mai világban egy kinőtt
 22  I|               gémnyak, teste szőrtelen, mint a yorkshire-i disznóé, négy
 23  I|            minőségét. Bőre vékony volt, mint a pergamen, s a késnek is
 24  I|               magamat. Úgy voltam vele, mint a tengervízzel a hajótöröttek:
 25  I|                  Nem eheti azt meg más, mint a jegesmedve.~Keressünk
 26  I|                  De minő tojás!~Akkora, mint egy nagy dísztök. Hatszorta
 27  I|             egészen szilárd tömeg volt, mint a sajt. Megízlelém. Ez az
 28  I|               látszott egyenesen állva, mint egy királyi kísértet, a „
 29  I|                  mely kemény és vastag, mint a sodrony, míg nyakát és
 30  I|                 koponyájáig felhúzódik, mint egy sisaktaréj.~Ami pedig
 31  I|               hús nem volt oly szálkás, mint az ősemlősöké; de barna
 32  I|                eddigi fölfedezéseimből, mint a dinornis-tojás és a pterodactylus-szalonna.
 33  I|                s a mélység falai simák, mint a tükör, és éles jégcsipkékkel
 34  I|                 csoporttal szembeszállt mint egy második Bayard lovag.
 35  I|           torkát s azzal harmadmagával, mint egy második Dugovics Titusz,
 36  I|                 pedig úgy ragaszkodott, mint egy kutya. Ha aludni mentem,
 37  I|                 valamivel vastagabb is, mint a többieké. Aztán hová innen?~
 38  I|           fokkal kisebb legyen a hideg, mint a felső karzaton, aminek
 39  I|           haránt, s én inkább csúsztam, mint estem; még pedig valami
 40  I|          meggyújtva éppen oly fényt ád, mint a villanylámpa, s nem jár
 41  I|           jobban kitűnjenek, körülöttük mint sötét bársony alap képződött
 42  I|               sáv azbeszt hasítja végig mint ezüst csillámú szalag e
 43  I|                vagy dendrit alakzatban, mint fák, szétágazó bokrok. S
 44  I|              szilárd réztömeg: nagyobb, mint a Lake Superiornál a Cliffemineban
 45  I|               réz. S e királyi trónhoz, mint egymásra hányt lépcsők,
 46  I|                mellett úgy látszott az, mint egy fekete tükör, csak amidőn
 47  I|                 agyagpala is úszni fog, mint vizen a deszka.~
 48  I|               mely puha tapintatú volt, mint a selyem. (Milyen szép éghetlen
 49  I|              hanyatt estem élettelenül, mint akit a guta megütött.~Bizonyára
 50  I|            egyszerre leüti a fojtó lég, mint ezt a budapesti kőbányai
 51  I|               ártott meg oly mértékben, mint énnekem; nála legfeljebb
 52  I|                  Homályos fény volt az: mint a reves fa vagy a szentjánosbogár
 53  I|             színére, és úszott fölötte, mint a fadarab.~Most tehát csak
 54  I|                 nem aggasztott annyira, mint az, hogy mint bírja meg
 55  I|       aggasztott annyira, mint az, hogy mint bírja meg a tutajom az iszákomat,
 56  I|               lévén más hajószerszámom, mint egy csáklya, annak a segélyével
 57  I|       fénymágnesek úgy világítottak át, mint a lidércfény, mint a bolygótűz,
 58  I|     világítottak át, mint a lidércfény, mint a bolygótűz, mint a sírbolti
 59  I|           lidércfény, mint a bolygótűz, mint a sírbolti lámpák.~A földalatti
 60  I|          magassága képezte terjedelmét, mint inkább széle és hossza.~
 61  I|              keresztülusztatni a tavon, mint azon a másikon tevé. Ezúttal
 62  I|              nem annyira a fáradságtól, mint a folytonos rettegéstől.~
 63  I|                 úgy feküsznek egymáson, mint egy játékkártya.~A csillámpala
 64  I|              alatt, s nincs mit tennem, mint visszatérni a jégbarlangba
 65  I|           sorakozó összefogott tömegek, mint Isten kezébe markolt liktori
 66  I|               keresztül a kemény kövön, mint a vas a nedves agyagon!
 67  I|         homlokán az új alkotás képlete, mint egy óriási fésű, mint egy
 68  I|          képlete, mint egy óriási fésű, mint egy taraj vagy egy várrom.~
 69  I|                annyira valami csudának, mint pusztán egy geológiai eredménynek
 70  I|                 látni” véltem a hangot, mint a villanyindukció-gépből
 71  I|              csillámlott szemeim előtt, mint a pávafark.~A következő
 72  I|            megállni, akkor előre estem, mint aki bortól részeg; ha szemközt
 73  I|                akkor meg hanyatt estem, mint aki sertül részeg. Valaki
 74  I|                amint így két palaréteg, mint két egymásnak támasztott
 75  I|                 nem úgy ütött ki benne, mint más tömör sziklában, hogy
 76  I|                útmutatóm a tömkelegben, mint a mindig szemközt fújó szél.
 77  I|             négykézláb kellett másznom, mint Bábinak.~A medve ment elől.
 78  I|            Második a világon. Az elsőt, mint egyetlent a párizsi Jardin
 79  I|                 Mosaesaurusért, hogy az mint özönvíz előtti csoda, az
 80  I|           interveniáltak most, nem úgy, mint Párizs ostrománál, hogy
 81  I|               bámulatos; olyan volt az, mint egy széles kormánylapát,
 82  I|             végigfutott az egész hátán, mint egy iszonytató fogas fésű,
 83  I|              egy iszonytató fogas fésű, mint egy fűrész. Lábai már csak
 84  I|            félelemmel léptem az üregbe, mint egy ismeretlen földalatti
 85  I|                 menni ez oszlopok közé, mint egy szentek szentébe.~Magnézium
 86  I|          természet ruhát is adjon neki, mint más állatnak, még ő nem
 87  I|          idézett elő hasonló tüneményt, mint a bazalté: nem származott
 88  I|        iridizált; szivárványt játszott, mint a nemes opál. Abban feküdt, –
 89  I|                is oly épen marad benne, mint élve, s a közévegyült epidot
 90  I|          természet önalkotta takaróval, mint a férfit; de azért nem volt
 91  I|      körös-körül nőtte az egész alakot. Mint mikor egy növény gyökerei
 92  I|                 bőr még ruganyos, puha, mint az élőé, s ha engedni tud
 93  I|                melyben fészket raktunk, mint a latámi madár, s a virágos
 94  I|    Töprengésemnek még egyéb gátja volt, mint a metafizikai és pszichiátriai
 95  I|                úgy kellene velük bánni, mint a ma született emberekkel. –
 96  I|            vezetett föl.~E lejtő lapja, mint minden e barlangban, szakadatlan
 97  I|             amik tiszta fehérek voltak, mint a gyémánt. Hanem helyenkint
 98  I| kristályképződésen vagy azon keresztül, mint a kvarctul elütő szín.~Hogy
 99  I|                a mátkámat. Hanem elébb, mint becsületes szolid vőlegényhez
100  I|                  Akkor ez a tó nem más, mint egy része a szabad tengernek:
101  I|            olyan csendes szokott lenni, mint egy tükörlap. Ez már zúgott.
102  I|               horkolást. Olyan volt az, mint a megszaggatott s megint
103  I|                 s végezte horkantással, mint egy álmodó óriás.~Polyphemus
104  I|              fejétől a farkáig: akkora, mint egy dunai gőzhajó.~A feje
105  I|           csontváza éppen olyan ötujjú, mint az emberé, átölelte az anyacet
106  I|            lövelltek elő; oly robajjal, mint mikor a gőzhajó katlanából
107  I|               táncolta körül az anyját, mint egy kis kutya. Az anyacet
108  I|               fordulni láttam, s aztán, mint egy megfordított propellert
109  I|             elkészültem a feladatommal, mint a princ, s már vissza is
110  I|                 Fehér lesz tőle a haja, mint a jegesmedve. Nem hiszem
111  I|           tudtam már mással felkölteni, mint ha a fülébe trombitáltam.
112  I|             rohamával támasztott. Fiát, mint rendesen, a szájában hozta
113  I|                kisebbek. Alakjuk olyan, mint az uborka; a legkisebb fog
114  I|       összemorzsolni. Nagysága felényi, mint a ceté, akkora mellette,
115  I|                a ceté, akkora mellette, mint egy kisebb propeller a nagyobb
116  I|                feje csaknem olyan nagy, mint azé. Az irtóztató fej testének
117  I|                hasán; koponyája kemény, mint a kő, azzal, ha dühbe jön,
118  I|            csapása, az olyant csattant, mint egy mennykőütés.~És eközben
119  I|            miknek hosszú pillái vannak, mint az embernek, hálateljesen
120 II|           centiméter átmérőjűek, simák, mint az elefántcsont.~A feje
121 II|             vékony hártya, olyan finom, mint a patyolat; ebbül a hártyából
122 II|      csontüregeket felnyitogatnám, amik mint a méhsejt feküsznek egymás
123 II|             alsó állkapcája oly hosszú, mint egy deszkaszál, s éppen
124 II|         Elhiszem azt. Akkora szíve van, mint a két vállam, lapos, széles;
125 II|          delicatessek: fürtöt képeznek, mint a szőlő, a máját pedig azért
126 II|          tintahal csörrök, mik olyanok, mint a papagály csörrei. Ez ámbradarabot
127 II|           iszonyú nagy fejben nem több, mint egy ökörnek szokott lenni.~
128 II|              szükségem. Azok nagyobbak, mint a cethalé, hat fontos ágyúgolyóval
129 II|           sclerotica oly vastag rajtuk, mint a talpbőr, a pupilla feketéje
130 II|             pupilla feketéje hosszúkás, mint a macskánál, s a choroidaea
131 II|             több edény rendelkezésemre, mint a négy bendő.~A kiolvasztáshoz
132 II|                 fogott odafenn s égett, mint egy lángoló felhő.~Az olvadt
133 II|             hullámzott a víz, sík lett, mint egy olajoskád felszíne.~
134 II|                  nem volt egyéb dolgom, mint elővenni azt a vékony, csaknem
135 II|               Nincsenek kisebb eszméim, mint volt III. Napóleonnak, mikor
136 II|             elfoglalni Franciaországot; mint volt Benyovszky Móricnak,
137 II|                holdvilágot úgy rengeti, mint mikor a délibáb hullámai
138 II|            belőle. Mert ez azután több, mint az újszülött bazaltnál keresztatyának
139 II|         tűzaknarobbantó gyutacson, mely mint az óramű, határozott időre
140 II|               útját magára a Nap körül, mint egy önálló planéta.~Ide
141 II|                derekaljnak; olyan puha, mint a bársony, vánkosnak pedig
142 II|              részére.~És arra hangzott, mint a citerapengés, a kristály
143 II|          átlátszatlan lett. Olyan volt, mint a kősó a sókristályhoz képest:
144 II|                 s ez új törés ragyogott mint a fekete opál, mint a köszörült
145 II|           ragyogott mint a fekete opál, mint a köszörült halyotis csigahéj,
146 II|               rázkódás hamarább ideért, mint a kitörés hangja.~Oly rázkódás
147 II|              földindulást megelőző szél mint fütyülés kísér, vagy nagy
148 II|              külön tán nem is hallható, mint a mozgó falevél zizegése,
149 II|           egyetemesen: felzendülő hang, mint mikor egy egész erdő falevele
150 II|                hangot ád a rázkódásban, mint a hegedűvonóval megvont
151 II|            ropogott: nem érzettem mást, mint azt a villanyütést, mely
152 II|                 s ez a hajadon nem más, mint a szép Cilla leánya: Naháma.~
153 II|                 kaldeaiak ismerték ezt, mint élethosszító szert, s a
154 II|                felém s ez alvó lényhez, mint egy pávafark fényrétegei,
155 II|                 körülvesznek bennünket, mint egy holdudvar, mint egy
156 II|          bennünket, mint egy holdudvar, mint egy glória. A roppant nagyságú
157 II|              nem találva a boltüregből, mint egy hófehér szellem szállong,
158 II|                 S a vibrációnak hangja, mint a távol mennyország karzenéje
159 II|        megnyíltak ajkai; olyan volt az, mint egy rózsa titokteljes kinyílása
160 II|                loccsantottam arcára.~Ez mint egy galvanikus ütés hatott
161 II|          odafektettem a medve ölébe, ki mint egy roppant szultáni kerevet
162 II|              nyihogva hízelkedett neki, mint ahogy az anyamedve szokta
163 II|                nagy ellenségeskedésben, mint most. Bábi elértette, hogy
164 II|       tanulmányozni kell a szeszélyeit, mint egy anyának a csecsemőét,
165 II|                hogy Bábival úgy bánjék, mint anyjával; szavakat annak
166 II|              sort aládöntött, s az most mint egy óriási dobogó hidalja
167 II|                helyén, de nem felállva, mint eddig, se nem lefekve, hanem
168 II|                 tömör darabnak, s abban mint egy kalodában maradt fogva
169 II|                 le róla.~Naháma azalatt mint csendes, engedelmes, parancsfogadó
170 II|  bazaltbarlangig sokkal járhatóbb volt, mint jövet, az összeszorított
171 II|                  Naháma tud még jobban, mint én; de a hátamon levő iszáknak
172 II|                 felpattan a levegőbe, s mint a gazella átrepül azon a
173 II|               találtam, hogy „több nap, mint kolbász!”, sajt, füstölt
174 II|            manna fog hamarább elfogyni, mint a víz.~Naháma bámulva nézte,
175 II|            mindig alantabb fokot mutat, mint az átelleni falon.~Ennélfogva
176 II|                 hangja, csak fújtatott, mint az elkopott sípláda.~Ezalatt
177 II|                 volt az. Egyetlen hang, mint ahogy némely vadállat csak
178 II|                támadt fehér füstfelleg, mint egy elszálló szellem vonult
179 II|         hőmérséke sokkal alantibb volt, mint a malachitbarlangé. A folyosó
180 II|              átvezetett, olyszerű volt, mint a lávában támadt repedések,
181 II|          emberalak. Egy fővel magasabb, mint a mostani emberek. Egészen
182 II|              Hamuvá lett minden atomja, mint ahogy porrá omlanak a legelső
183 II|                váljék, ne maradjon meg, mint az állatok csontjai, új
184 II|            edule”-ját, melynek ágaiban, mint a bodzabél, úgy terem a
185 II|               pompásabban feldíszíteni, mint azoknak a füveknek a termékeivel,
186 II|             fűmag örökkévaló. Olyan az, mint a gránit. Ezredéveken át
187 II|        született.~Az én öregem azonban, mint már előadám, nem a harmadszülött
188 II|          kvarcanyag, azért rothadatlan, mint a kvarc, belseje pedig gyantás,
189 II|              láng, akkor nagyot durran, mint a puska, s újra meg kell
190 II|               úgy tűnik az fel előttem, mint egy égő öv, mely egy szigetet
191 II|                  Ezt nem okozhatja más, mint az, hogy a petróleumégés
192 II|               szolgálatot tesznek neki, mint a vitorlák.~Ez volt tehát
193 II|               képez oly erős építményt; mint mikor még a vízen nyugszik.
194 II|           termetéhez; olyan volt benne, mint Rebeka a kútnál. Mikor meg
195 II|             közöttünk a dissidentia. Ő, mint orthodox Káinista, azon
196 II|                 végrehajtani; én pedig, mint neológ, abban találtam lelki
197 II|                 magjait választá. Ezek, mint már megjegyzém, nagyon hasonlítanak
198 II|                 szimbolisztikus sikere, mint ezt Mózes I. könyvéből tudjuk,
199 II|               van, így áldoznának vele, mint hogy arra használják, amire.~
200 II|                hegyesen és menetelesen, mint egy sarkantyú fúródik az
201 II|           megvilágítja. Olyan fény van, mint viharjósló napalkonyaton.~
202 II|                hazájában irthatlan gaz, mint másutt a bogáncs. A hegyoldalakat
203 II|               most meglevőktől elütnek, mint az ausztráliai fajok az
204 II|               az állat született elébb, mint a növény.~Itt egy szikla
205 II|               forognak, megfoghatlanok, mint a rezge, megszámlálhatlanok,
206 II|              rezge, megszámlálhatlanok, mint a porszem, lepik el a tó
207 II|             gyomor. Ki lehet fordítani, mint a kesztyűt, s akkor a külső
208 II|     szörnyetegek működését a tópartrul, mint emészték fel a naisok miriádjait,
209 II|                 hozzá. Az nem volt más, mint egy óriási nagy polyp, mely
210 II|                 lábamra húzta fel magát mint harisnya, kiállhatatlan
211 II|            bűzös penészfajok, egyenesek mint a pálca, üvegszárral s rezgő
212 II|                 kikelésük első órájában mint fellegző port hintették
213 II|          Közepén egy hosszú csoportban, mint egy csodálatos flotta, úszott
214 II|                 hólyag: oly finom test, mint a szappanbuborék, s éppen
215 II|                 a vízben, oly vékonyan, mint a fonál, mint vékony lánc,
216 II|                 vékonyan, mint a fonál, mint vékony lánc, mint árpaszemek
217 II|                fonál, mint vékony lánc, mint árpaszemek füzére.~S ezek
218 II|         hólyagát, s akkor az egyszerre, mint egy rózsaszínű búbos főkötő
219 II|               levetett bábhüvelyeiktől, mint nálunk otthon a „Tisza virágzásakor”.
220 II|                 a fejem nehezebb volna, mint az egész testem.~Mégsem
221 II|              ami megint úgy hatott rám, mint a Priessnitz gyógymód: mire
222 II|            volkán nem lobog már jobban, mint egy világítótorony.~A tűzveres
223 II|                 északi hajnal, melyből, mint a szivárványból, eddig csak