Part

  1  I|           elaludt.~Szerencsétlenségére még a hajózászlótartónak nem
  2  I|             elriasztott. Eljárnak azok még Amerikába is, túlrepülve
  3  I|             iszom rá, skorbutot kapok.~Még azonfölül a puskákat is
  4  I|         egyenkint. Talán nem mentek el még nagyon messze. Itt e helyen
  5  I|      odadörzsölte a térdemhez.~Én ezen még csak nem is csodálkoztam.
  6  I|                már tehát a fehér medve még fiának is fogadott; annyira
  7  I|          embert meg lehet vesztegetni, még a fehér medvét is.~A természeti
  8  I|             tettek, aztán itt hagytak, még a sokat emlegetett rózsaszínű
  9  I|            szem ráakadt, s a mammuthús még akkor is friss volt.~Tehát
 10  I|             karácsonyjuk lenne tőle, s még nekem is maradna öreg napjaimra.
 11  I|              meg a rezidenciába. Innen még jókora kaptatón kellett
 12  I|            korszakában a föld felszíne még igen erős emelkedésnek és
 13  I|           szállásnak volt kitéve. Hisz még az újabb időkben is tapasztaltunk
 14  I|                áramlat abban az időben még erősebb volt, s tény az,
 15  I|                áll, s a jégen alul van még a tenger. Mely sejtelmem
 16  I|              van olyan medvékkel, akik még nincsenek megszelídítve.
 17  I|            árnyékos helyre vonulni.~De még magamat is egészen elvarázsolt
 18  I|                csodálatos, a nagyszerű még az állatra is szelídítőleg
 19  I|            tűntek elő. Állatok, melyek még osztályozva nincsenek. Némelyiknek
 20  I|                látni.~S ezeknek a húsa még mind megehető. Húszezer
 21  I|                szolgálat. Szerencsémre még éppen nem jutottak hozzá.
 22  I|                Mert az nagy különbség. Még a háziállat is haragszik,
 23  I|             levágtam róla a félcombot. Még egészen piros volt a húsa.~
 24  I|               annyi málhával, amennyit még az megbírt, lebocsátkoztam
 25  I|          párában főző katlant, melyben még a csont is kocsonyává fő
 26  I|             őspecsenye pézsmaszagú. De még milyen émelyítő, undorító
 27  I|         befogva. De ez a lenyelt falat még azután is protestált a gyomromban
 28  I|          márványozott.~Ez nagyobb volt még a párizsi múzeumban levő
 29  I|       milliméternyi vastagságú volt, s még hozzá ruganyos.~Tartalma
 30  I|               egérszaggal vegyítve. Ez még nem nagy hiba. Tudjuk, hogy
 31  I|         fenevadaktól? Mit reménylettem még? Mi ösztön dolgozott bennem?~
 32  I|      jégörvényben sütöttem, főztem, és még milyen illatú süteményeket!
 33  I|             emelőgépet az örvénybe.~De még alig ereszkedtem alá öt
 34  I|          kapaszkodni a kesztyűi miatt, még segítettem rajta, megfogva
 35  I|               fusson az a gép; mert ha még egy medve le talál rá ugrani,
 36  I|     kandallóban vereslő tűz világított még, ő nem láthatta többé Marcipán
 37  I|           inkább csúsztam, mint estem; még pedig valami tükörsima pályán.
 38  I|            Gondoltam, hogy visszajövök még ide: hisz itt van az egész
 39  I|               óriási fűzöld drágakövek még jobban kitűnjenek, körülöttük
 40  I|         lehetne ebből készíteni! Talán még arra is ráérek.) Mellette
 41  I|            elszórva, miknek némelyikén még csillámlott a gyöngyház
 42  I|                engem életre serkent, s még inkább köszönhetem azt az
 43  I|    szétrebbenté rólam a szénenyt, amit még nem nagy adagban szívtam
 44  I|         világos volt. Most volt rajtam még a bámulat sora. Lábaim alatt
 45  I|            lámpásomat.~Most volt aztán még csak igazi öröme Bábinak.~
 46  I|              hetvenöt kilogramm: akkor még kimarad a vízből hat centiméternyi
 47  I|      sziklafolyosó szádához felkúszva, még egyszer visszapillantottam
 48  I|         sötétségen keresztül ragyogtak még most is itt-amott elszórva
 49  I| sziklafolyosóból.~Egy vadállat, aminőt még ember nem látott soha; aminőt
 50  I|                alkatrésze ugyan, de ez még nem bír delejességgel.~Később
 51  I|       összeköttetést képező sziklák, s még mintegy ötven méternyi távolban
 52  I|            volt az ő estebédje.~Azután még egy kicsit szunnyadtam,
 53  I|                óriási bazalttömeg volt még híg állapotban, de már a
 54  I|      bazaltoszlop, mely a múlt percben még híg folyadék, vagy talán
 55  I|         lekötve tartott. Látni akartam még többet e nem emberi szemek
 56  I|              is van már út, s hogy ott még nagy térnek kell lenni azontúl,
 57  I|         odaajándékozzuk a múzeumnak, s még mi köszönjük meg, hogy helyet
 58  I|                neki. S akkor aztán, ha még egyszer valaki bombáztatni
 59  I|               a lába nyomai, mik akkor még úszóhártyát viseltek. Akkor!
 60  I|                viseltek. Akkor! Mikor? Még a mammut-irtó özönvizet
 61  I|                kígyónyakkal. A teknője még most is teleragadva balánokkal.~
 62  I|                a két borzasztó fogsor, még két egyenes szarva is volt
 63  I|               neki, mint más állatnak, még ő nem tanult se szőni, se
 64  I|                nemcsak hamuvá éget, de még hamvamból is okvetlenül
 65  I|                 Tovább kutattam. Hátha még többen is lesznek itt kortársai
 66  I|            magába zárt idegen testhez; még a szitakötő finom szárnyacskája
 67  I|       közévegyült epidot selyemszálait még csak meg sem görbíti.~A
 68  I|             ennek az alaknak élni kell még most is!~Mondják ugyan,
 69  I|           Mondják ugyan, hogy a haj nő még a halál után is. A felnyitott
 70  I|        lehetett előrehatolni, ha a bőr még ruganyos, puha, mint az
 71  I|                Ezekben az ősemberekben még most is rejtett élet van!
 72  I|             elrejtőzött.~Ezt az életet még újra föl lehetne költeni.~
 73  I|             egyedül itt veszett ember, még hozhatnék ki a sziklából
 74  I|              maradnának; hogy hallanék még egyszer asszonyi hangot
 75  I|             menyasszony~Töprengésemnek még egyéb gátja volt, mint a
 76  I|             volt, soha sem lesz többé: még egyszer vízben felolvadt
 77  I|          lágyára ütnék a pöröllyel: ha még él, ettől az ütéstől okvetlenül
 78  I|            akasztott meg legjobban.~Ha még olyan könnyű volna is embereimet
 79  I|         született emberekkel. – Azokat még szoptatni kell.~Tehát csak
 80  I|             kell.~Tehát csak aludjatok még tovább.~Nektek mindegy,
 81  I|                 Ez óriása a madaraknak még a múlt században élt, s
 82  I|                a talajhoz. Visszajövök még érte.~Hanem azután tovább
 83  I|              Ha magam is élve maradok, még visszajövök érted, s akkor
 84  I|             királyleány ne lett volna! Még egyszer visszamegyek, hogy
 85  I|           tenyérnyit felszürcsölém; de még Bábi sem várta ám, hogy
 86  I|          bizonyos. Szárazföldünk alatt még egy jégréteg van, s az alatt
 87  I|               jégréteg van, s az alatt még a tenger. A jégréteg tartja
 88  I|                földet a tenger fölött.~Még több bizonyságom jött erre.
 89  I|         egyidőre látva Bábival együtt. Még az sem lehetetlen, hogy
 90  I|               bolond az én szerencsém! Még itt is kijutott számomra
 91  I|            vízből félig kiemelt farkán még ott aludt a kis princ. Egy
 92  I|     spekuláción és a lojalitáson kívül még egy harmadik indokom is
 93  I|              is úsztam a partra, mikor még az mindig szopott.~Ez aztán
 94  I|               likvidál.~Különben jöhet még számára is valami nagy szerencse.
 95  I|              víz alatt.~Ha ez az áldás még többször is visszakerülne,
 96  I|                 ebbül a tejfölöslegből még sajtot is csinálhatnék.
 97 II|        Húszméternyi hosszú állat volt; még holtan is félelmetes.~Alsó
 98 II|                jó lesz nekünk sátornak még csizmatalpnak. Ez alatt
 99 II|               az elnyelt zsákmányt, ha még nagyon eleven volt a gyomrában,
100 II|               elköltött cápáknak, amik még nem porhanyultak meg annyira,
101 II|         világítottam bele.~Ez a gyomor még élt, még folytatta működését.
102 II|             bele.~Ez a gyomor még élt, még folytatta működését. A tömérdek
103 II|       működését. A tömérdek idegszalag még mozgott, és valamennyi pacalrojt
104 II|                és valamennyi pacalrojt még mozgatott egy közéjük került
105 II|               meg tud ölni. A cachelot még ezt a sérthetlen szörnyeteget
106 II|             annak a drága illatnak, de még inkább a közévegyült tintahal
107 II|                a cet igen rosszul lát, még nehezebben hall, s szagműszere
108 II|             koponyaüregekbe.~A fejéből még a két szemére volt szükségem.
109 II|              uraság asztalán hentereg. Még az állkapcáit emeltem ki
110 II|  halzsírabrakot.”~A szalonnakifőzésből még egy közvetett előny is származott
111 II|         rétegeiben, amelynek világában még nem volt repülő bogara a
112 II|             szakítá félbe utamat, mely még egyszer oly magasan, de
113 II|            idevezetett.~De az a patak, még ahogy a holdsugár reá vetődött,
114 II|         előttem egy nafta-volkán, mely még nincs meggyulladva. S ez
115 II|              most lekötve tartja. S ez még nem minden. De annak a tömérdek
116 II|               törni e jégtömegeket; de még azzal sem fog beelégedni,
117 II|             hasadékáig. A kénzsinegben még tartott, még továbbmentem
118 II|              kénzsinegben még tartott, még továbbmentem vele valami
119 II|             valami száz lépésnyire. De még itt sem tartottam tanácsosnak
120 II|          valami világromlás szétzúzná, még akkor is megmaradna, s folytatná
121 II|      lak-rupiát fizettetett ki valaha.~Még húsz órai időm maradt.~Ez
122 II|              álmot elűzött szemeimről. Még a vadállatot is ébren tartá
123 II|         hatalmakkal is?~Mennyi idő van még hátra az ötven órából? Csak
124 II|               is meglapult lábamnál, s még nyöszörögni sem mert.~Hallgatóztam,
125 II|                temetik be a völgyeket, még egyszer összekeverve egymással
126 II|                Nem volt halott. Tagjai még hajlottak.~Mit éreztem?
127 II|                a csüggeteg hadseregnek még egyszer élve mutassa meg
128 II|               ami csak elrejtőzött, de még feloszlásba nem ment.~Hanem
129 II|               physeter gyomrában, s ez még nyers volt. Izzasztás nélkül,
130 II|                között tartott alaknak.~Még a vadállat is érzi e jelenet
131 II|             azt a neszt, aminek a neve még nem szívdobogás, csak szívhang.~
132 II|             ünnepélyes perc volt, hogy még a sziklatömegek is megszűntek
133 II|               kitágult pupillákkal, de még merően néztek maguk elé.
134 II|               merően néztek maguk elé. Még nem láttak, csak meredtek.~
135 II|     betakarózott a hajával és elaludt.~Még szavát nem hallottam, nem
136 II|              anyának a csecsemőét, aki még nem tud beszélni, aki csak
137 II|              vesekonzerv. Naháma pedig még mindig szopott.~Elhagyni
138 II|           Elhagyni a kristálybarlangot még mindig nem volt tanácsos.
139 II|              most a nagy rázkódás után még jobban nyitva állt. Sokkal
140 II|           aranyhidat. A bazaltoszlopok még most is oly forrók, hogy
141 II|                te bolond!”~Következett még több is.~Az öreg, alighogy
142 II|           felfedezési merényletet, itt még nem hivatkozhatom a polgári
143 II|               Makkót mardót! – süvölté még egyszer az öreg, mire a
144 II|               Oh mi a tüzes patkószeg? Még Sekukim? Ennek ezüst is
145 II|           szerencsére az özönvíz előtt még nem levén feltalálva az
146 II|             rétegével volt bevonva. Az még akkor is tele volt valami
147 II|           pedig, amiket kínáltam neki, még jobban.~Nem kellett annak
148 II|          puszták mannája! Ezzel lát el még most is egész vidékeket
149 II|             kedvedért. Mert ha egyszer még az emberlakta világba visszakerülök,
150 II|             egész épen maradt, s abban még világosan látható volt a
151 II|             hangja nem volt hozzá; azt még tán az özönvíz előtt elvesztette.~
152 II|             meggyőzött afelől, hogy ők még akkor jutottak a kristály
153 II|           belépnénk az üregbe, melyben még mindig szerfelett nagy a
154 II|                én is tudok, Naháma tud még jobban, mint én; de a hátamon
155 II|                nem volt kellemetes.~Az még most is a félig kihűlt vas
156 II|           emelkedett. S e „kőszületés” még nem volt befejezve. A kristályok
157 II|                bezárt aranylapocskának még a széleit sem görbíti meg,
158 II|            mily kiszámító, mily ravasz még az ősasszony is a maga tanulatlan
159 II|           együtt meghalunk itt éhen, s még akkor sem fedezi fel a kijárást,
160 II|               s nyalta a talpait. Most még szebb papirosnyomtató volt,
161 II|               azon a kondor szőrpehely még most is fekete.~Az ősapa
162 II|               a bélyeg most is ott van még a homlokán.~És mi mindnyájan,
163 II|              Egy kiveszett faj, melyet még néhány század előtt a velencei
164 II|                Cyperus Esculentus). És még számtalan mag, gumó, vetemény
165 II|             egymást élve, s Ádám apánk még élt, mikor a hetedszeres
166 II|          találni abban, hogy Lámekh ős még most is él.~
167 II|            Magát a hideget sem ismerik még; azt fogják kérdezni, mi
168 II|             elbámulásra. Én nem láttam még ezt az eget és ezt a földet.~
169 II|                a tüzet fel az égre.~De még ez mind nem elég ok arra,
170 II|                másfél század óta ég, s még mindig laknak rajta, sőt
171 II|                A kőszénégésnek azonban még egy más következménye is
172 II|      Ráismertem az én bazaltjaimra is. Még húszméternyi magasan meredtek
173 II|            keressem. Vajon rátalálok-e még? Hiszen húsz órai útat tettem
174 II|            árnyképe megjelent előttem.~Még mindig azt hittem, hogy
175 II|               népem számára.~Nahámának még egyéb öltözetrül is gondoskodtam.~
176 II|                 hogy senkinek sem volt még! Hogy megörül majd mind
177 II|             erős építményt; mint mikor még a vízen nyugszik. A Tegetthoffra
178 II|                 hogy e lecsúszás által még jobban megfeneklik a torlasz
179 II|            lemegy az öböl fenekéig. Ez még sebaj. Az ágyú-lőrések,
180 II|             volna.~Lámekhet és Nahámát még mindig a Káin sírboltjában
181 II|               le nem tette a nyakából.~Még jobban meg volt elégedve
182 II|              kifogtam közülök, a többi még csak odább sem röpült.~Az
183 II|             hasonlítanak a mákhoz, meg még valamihez máshoz, ami megint
184 II|             nagy tömeg petróleum, mely még sokáig fog égni a tenger
185 II|              országrészből in natura s még hozzá az egész tengerészetet
186 II|         melyben nincs évszakkülönbség; még szél sincs, mert a vizen
187 II|           fajok az európaiaktól?~Talán még embert is! Minőt? Régi,
188 II|         melegét felveszi.~Ezt a helyet még most nem lehetett megközelítenem.
189 II|            őnekik, hogy minő világ van még rajtunk kívül, mi él, halad,
190 II|           segedelmével mi is el fogunk még jutni e világba. Az öreg
191 II|    hegyoldalakat fedte.~Az öreg Lámekh még emlékezett az egyes völgyekre,
192 II|           addig erőltette emlékezetét, még megismertetett velem egy
193 II|            völgybe leérve, melegített! Még aludt, még üres volt az
194 II|                 melegített! Még aludt, még üres volt az egész völgy.
195 II|          ezektül hemzseg a víz, s most még veresebbnek látszik, mintha
196 II|                a gyümölcskifejlésig, s még azután három hónapot követel
197 II|          harminckilenc esztendős hölgy még csak huszonhat éves volna.
198 II|            hegyoldalakon. A növényeket még jobban sietteté az, hogy
199 II|      szervezetű élő állatok nem jöttek még elő. A polip volt az egyedüli
200 II|               visszadobják a vízbe. Ez még maga magát sem pusztíthatja
201 II|              markolt volna. A halászok még akkor is kikerülik, ha döglötten
202 II|              tárul elém.~A növény közt még mindig a lopvanőszők (cryptogamia)
203 II| növényfejedelem fog kitörni nemsokára: még nem tudni, hogy mi, talán
204 II|            letett tojását nem fedezték még fel. A legártatlanabb szörny,
205 II|          megszületik, akkor az, akinek még lelke nincsen: elfogja magának
206 II|               a fáradtság volt az, ami még ágyba feküdnöm kényszerített.~
207 II|      Hóvilágnál, északfénynél bejártam még egyszer Nahámával és Lámekhkel,
208 II|         szérüjének körében látszik meg még a hótul eltakartan is egy
209 II|               mielőtt megszülte volna.~Még egy meglepetés várt reám.