Part

  1  I|   akadémiájának nem sikerült.~De már most, ha mi fedeztük fel a rejtélyt,
  2  I|             az asszonyságnak a fiát. Most ez fog megenni engem.~Védtelen
  3  I|              Lásd – mondék neki – én most neked levághatnám a nyakadat,
  4  I|          Árpád apám hozott ide), már most honfitársak lettünk: együtt
  5  I|           József-földön. Ha én téged most megennélek, ellenem jönne
  6  I|       Rareynek volt egy titka, amely most már nem titok. A legvadabb
  7  I|             a világhírű Rarey titka.~Most én azt medvén kísérlettem
  8  I|            lefotográfiázhatta volna! Most már tehát a fehér medve
  9  I|           előmozdítására céloztatik.~Most tehát legelső feladatom
 10  I|       vezette őket.~A barlangban már most tehát benn volnánk. De hogy
 11  I|              melynek tutaja jég.~Már most tudjuk azt, hogy a tengernek
 12  I|       örömükben.~Én egyedül maradtam most a szánon, s kezdtem aggódni
 13  I|            az okára rájöttem később.~Most tehát legelébb jól el kellett
 14  I|              húsát beleaprítottam, s most már a szarvashús szeleteit
 15  I|              emelőgép hídjára.~Hanem most azután hadd fusson az a
 16  I|              a nyakamat töröm.~No de most azután igazán egészen „itthon”
 17  I|          hogy a villámfényű lámpámat most éppen nem hordtam magammal;
 18  I|              a torkolat lejáratánál, most már óvatosabban csúsztam
 19  I|              ha nézetem igaz, (pedig most már utólagosan bizonyos,
 20  I|             huszonötezer embernek ad most kenyeret, s unokáinak milliókat –
 21  I|           barlangba vezette, amilyen most előttem feltárul.~Nekem
 22  I|               És mégis világos volt. Most volt rajtam még a bámulat
 23  I|             a fénymágnesekből. Nekem most ezek becsesebbek voltak
 24  I|         meggyújthattam a lámpásomat.~Most volt aztán még csak igazi
 25  I|        tízmázsás drágakő-talapzaton.~Most már aztán okosabban fogtam
 26  I|             fölötte, mint a fadarab.~Most tehát csak össze kellett
 27  I|              a magnéziumvilágításhoz most semmi kedvem sem volt.~Több
 28  I|              keresztül ragyogtak még most is itt-amott elszórva a
 29  I|          hamarább ideért nálamnál, s most itt áll előttem búzavirágszínűre
 30  I|             sohase megy az le!~S már most én aztán hogy vállaljam
 31  I|    belenézett a tó sima tükrébe.~Már most nem tudom: asszonyi hiúság
 32  I|           vele. Ez újra felélénkíté. Most már gyorsabban ugrált velem
 33  I|             a felső sziklapárkányra.~Most aztán nekem csak utána kellett
 34  I|              hátán fekvő palakőlapok most egymásnak heggyel, éllel
 35  I|    szélcsendben nyugodott idelenn, s most egyszerre viharrá alakult,
 36  I|        közelebbi nagy üreghez vezet. Most már nem folyosókrul, csak
 37  I|   tábornoknál: bezzeg interveniáltak most, nem úgy, mint Párizs ostrománál,
 38  I|            frankot érő barom ez, aki most itt előttünk fekszik. Ha
 39  I|          kígyónyakkal. A teknője még most is teleragadva balánokkal.~
 40  I|             nem mehetek, utam el van most zárva a bazaltüreg által.
 41  I|             másfelé talált kijárást.~Most aztán ismét elővettem a
 42  I|            ölni, növényevő volt. Ami most az emberi testen csak pihe,
 43  I|        ijedten feje fölé kapta: azok most is úgy voltak imára kulcsolva.
 44  I|             az alaknak élni kell még most is!~Mondják ugyan, hogy
 45  I|          Ezekben az ősemberekben még most is rejtett élet van! S mi
 46  I|           kell az utat innen tovább.~Most már egészen bizonyos vagyok
 47  I|              feladattal elkészültem.~Most azután jelt adtam Bábinak,
 48  I|          partra. Innunk már van mit, most vegyük elő az ennivalónkat.
 49  I|         bizonyságom jött erre. Hanem most engedelmet kérek, hadd lássak
 50  I|          hogy nem ittam friss vizet! Most esik először jól az ebéd.
 51  I|            megfogjuk. Jó lesz, Bábi? Most pedig menjünk aludni.~Végzetem
 52  I| meggyujtáskor. Tehát sötétben voltam most is.~És mégis láttam.~A víz
 53  I|            letisztogatja őket onnan.~Most következett az, amire én
 54  I|               Harc az óriások között~Most már ebben a barlangban ütöttem
 55  I|           szerint) sugárzik ki.~Bábi most már nagyon sokat aludt.
 56  I|             barlangjain keresztül. S most ebben a szűk amfiteátrumban
 57  I|              párviadal volt az!~Csak most, teljes világításnál volt
 58  I|           tapasztalt cetvadász volt.~Most aztán a cacheloton volt
 59 II|               Meg volt ölve.~– No ez most már a mienk – mondék Bábinak,
 60 II|             felejtette a téli álmát.~Most került aztán a cachelot
 61 II|            jó állat.~Én is el voltam most már látva világító szerrel
 62 II|              a Ferenc József-földet.~Most ennek én vagyok a teljhatalmú
 63 II|            kőszén, kőolaj van közel.~Most már óvatosan kellett előre
 64 II|               Közelebb mentem hozzá. Most már úgy hangzott, mintha
 65 II|            maga veresen izzóvá lett.~Most azután megtudtam, hogy mi
 66 II|             Itt nem jó helyen járok!~Most már érezni is kezdtem a
 67 II|        Sötétben tapogatóztam tovább.~Most már egy más vezetőm is volt.
 68 II|           attul a jégzátonytul, mely most lekötve tartja. S ez még
 69 II|               mind ott kell rejtőzni most is a végtelen jégtömegek
 70 II|           engedi azt elpárologni. Ha most az a sok lappangó kőolaj
 71 II|       vakmerő műtétet indítottam meg most. Merényletet az alvó ellen.~
 72 II|             volna, sem akartam volna most az időt alvással vesztegetni.
 73 II|         eddig tiszta, átlátszó jegec most egészen átlátszatlan lett.
 74 II|           hanem a benne rejlő alakot most már egészen eltakarta előlem.~
 75 II|          legalább szemeimmel bírtam, most már egészen elvesztettem.
 76 II|      nehezült az a gondolat, hogy én most vakmerő kézzel felzavarok
 77 II|              felett és a föld alatt.~Most van az, hogy felrobbant
 78 II|       eltemetett őslények csontjait.~Most a kapott taszítástól végigrendül
 79 II|           elválik a jégkontinenstől.~Most a petróleum-forrás felgyújtja
 80 II|              válogat.~– Támadj fel!~…Most odatartottam fülemet szívgödrére,
 81 II|            az én fejemet takarta be.~Most már megdicsőülve éreztem
 82 II|              Két imára kulcsolt keze most a keblén nyugodott. Szája
 83 II|            lettek, de nem mozdultak. Most az utolsó kísérletet vettem
 84 II|         egész teste lúdbőrössé vált. Most már fázott!~Én aztán egy
 85 II|             ellenségeskedésben, mint most. Bábi elértette, hogy mit
 86 II|              palarétegeken keresztül most a nagy rázkódás után még
 87 II|         tapasztalatra jutottam, hogy most már éppen nehéz lesz rajta
 88 II|          egész sort aládöntött, s az most mint egy óriási dobogó hidalja
 89 II|     aranyhidat. A bazaltoszlopok még most is oly forrók, hogy azokon
 90 II|          elkezdte azokat csókolni, s most már kiabált hozzá valamit,
 91 II|            zsidóul van. Egy pár szót most is értek belőle. Ezt az
 92 II|       kiáltotta, hogy ő egy „Cohen!”~Most már bántam nagyon, hogy
 93 II|            is rubintom! – mondék már most a magam nyelvén a leánynak,
 94 II|       elszórt szemetet, türelmesen. (Most már feleségem volt.)~Én
 95 II|              hozzányúlt.~Ez a manna!~Most már ráismertem.~Ez a Lecanora
 96 II|            mannája! Ezzel lát el még most is egész vidékeket az ég,
 97 II|   csillagrendszert végigjárta már, s most visszatért útja a földre,
 98 II|              vagy; mert hisz a lábad most is benne van az özönvíz
 99 II|              Hogy a medvék nincsenek most a barlangban: annyi bizonyos.
100 II|              égen.~Jó szerencse volt most rájuk nézve az a két medvebunda,
101 II|             túlságosan is meleg lesz most.~Az öreg „Sabbath”-ot is
102 II|             az esztendő a csütörtök; most éppen három fertály októberre: „
103 II|              volt kellemetes.~Az még most is a félig kihűlt vas forróságával
104 II|         nézve annak a kis örvénynek.~Most azután elkezdődött közöttünk
105 II|             aztán elkezdett kacagni. Most hallottam először kacagni.
106 II|              rálépéstől felrobban. A most alakult mindennemű kristályok,
107 II|            ár által. A jégbarlangból most már nem csorog a víz, hanem
108 II|        csúfra vissza kellett térnem!~Most aztán igazán meg vagyok
109 II| malachitsziklán, s nyalta a talpait. Most még szebb papirosnyomtató
110 II|              rám, hogy mit csinálok.~Most a gyutacs utolsó perce is
111 II|              a kondor szőrpehely még most is fekete.~Az ősapa reszketve
112 II|              őt megöli”.~Az a bélyeg most is ott van még a homlokán.~
113 II|          visszavette azt róla az Úr!~Most már csakugyan a mi örökségünk
114 II|          száműzött Kain! Kinek nevét most is szidalomnak használjuk.
115 II|           azonban így magyarázzák: „…Most öltem meg én egy erős férfiút
116 II|              Ezt mondja az írás.~Már most sokszorozzunk egy patriarchai
117 II|            abban, hogy Lámekh ős még most is él.~
118 II|           kőszénréteg maga, s az már most olthatlanul ég tovább. Az
119 II|           jég eltűnt, s a völgyekben most tavak feküdtek.~Mikor utoljára
120 II|          fehérek voltak a hegyormok, most feketék. Az északi táj úgy
121 II|             el lettünk szakítva, azt most már bizonyosnak kellett
122 II|           esetben a Tegetthoffal? Ez most rám nézve a legfontosabb
123 II|         burkolva. E ködvilágnak kell most nekimennem, hogy a Tegetthoffot
124 II|               utána nem tudok menni.~Most azután ha ezt a katasztrófát
125 II|        hajónak nyugati irányt adjak.~Most egy kábító zökkenés rendíté
126 II|            benne elég részem, s csak most vettem észre, hogy az öltöny
127 II|             föld~Legelső dolgom lett most a meleg öltönyöket elszállítani
128 II|       katakombáig elvontatni; melyet most annyival közelebb találtunk,
129 II|            födélzetre vezettem, mely most is tele volt az éjsark minden
130 II|         másodalakban szemközt jönni?~Most már csakugyan azt hitte
131 II|    gabonafélét őrölni. Élelmiszerrel most már el voltunk látva egy
132 II|            öreg – mondék neki –, már most próbáljuk meg az én mákomat.~
133 II|              Vagy új fajokat, amik a most meglevőktől elütnek, mint
134 II|           felveszi.~Ezt a helyet még most nem lehetett megközelítenem.
135 II|         kékre festett medvém helyett most egyszerre egy veres medvét
136 II|             ezektül hemzseg a víz, s most még veresebbnek látszik,
137 II|             tószagát veszteni kezdé.~Most már a nelumbium és nunufár
138 II|            hogy megmutassa hatalmát, most már az én mezítelen lábamra
139 II|      lehetett aratás. Kelet-Indiában most is vannak fák, amik négyszer
140 II|       szüretet egy évben, ott a rizs most is kétszer érik meg, s egyedül
141 II|             a vízi növények levelei.~Most azután ismét a quál maradt
142 II|              belőle kiömlő petróleum most már nem folyja körül a szigetet,
143 II|          újra születni láttam, látom most meghalni újra.~Hóvilágnál,
144 II|            szigetünk hegyei, partjai most is eleven karmazsin fényben
145 II|           csodaszép változataival, s most itt úszik a sötétzöld óceán
146 II|            bezárva egyik szobánkban. Most leírom az eseményeket, amik