Part

  1  I|       fehér lepedőre lemásoltatni, mely eljárás után azoknak betű
  2  I|       Jupiter Serapis templománál, mely egyszer ölnyire alámerült
  3  I|       jégen alul van még a tenger. Mely sejtelmem később fényesen
  4  I|          fehér kárpit csüggne alá, mely egy titáni orgonát takar
  5  I|           bírtam feltörni a héjat, mely négy milliméternyi vastagságú
  6  I|          csemegéje az olyan tojás, mely három esztendeig volt a
  7  I|           fekete sertével bevonva, mely kemény és vastag, mint a
  8  I|           fölött magas húskinövés, mely koponyájáig felhúzódik,
  9  I|        megvilágított felső platón, mely tulajdonképpen az örvénynek
 10  I|        odahúztam egy jéglap mellé, mely haránt dűlve állt ki a magasba.
 11  I|            font magnézium sodrony, mely meggyújtva éppen oly fényt
 12  I| torkolatában vagyok egy alagútnak, mely egy mélyebben fekvő barlangba
 13  I|        folyosó tárult fel előttem, mely mészsziklába volt vájva.
 14  I|          D-alakú üreg tárult elém, mely függő átmetszésében tölcséralakot
 15  I|          roppant malachit sziklát, mely a hírhedett Nizsne Tagilszki
 16  I|           mert sötétveres alapján, mely néhol szivárványt játszik,
 17  I|       gyönyörű szép amiantréteget, mely puha tapintatú volt, mint
 18  I|    kiszabadítsam azt a mész közül, mely igen porhanyó. Könnyű munka
 19  I|          jutni annak a veszélynek, mely egyszerre előttem termett,
 20  I|          jó Bábim. Az ő nyelve az, mely engem életre serkent, s
 21  I|      prüsszögéseinek. A fojtó lég, mely nehézségénél fogva a föld
 22  I|            a tutajom az iszákomat, mely vállalatom sikeréhez szükséges
 23  I|        egy-egy kiálló ércdarabban, mely a rézgálicból jegecült a
 24  I|         szél, sem vízfolyás nincs, mely azt innen továbbvigye. Ha
 25  I|         Azt a földalatti folyosót, mely előttem megnyílt, két egymásra
 26  I|      melyről szóltam, s a dolerit, mely azt később mindjobban hátraszorította.
 27  I|            a folytatólagos üreget, mely nagyon keveset távozott
 28  I|          csupa dolerit tömeg volt, mely a bazaltnak egyik alkatrésze
 29  I|           üregszádát fedeztem fel, mely folytatását engedte sejtetni
 30  I|      állati ösztön sugallata volt, mely az emberi kiszámításnak
 31  I|            másznom a kötélhágcsón, mely az ő derekához volt hurkolva.
 32  I|           sziklaréteg áll előttem, mely messzire elzárja a tárna
 33  I|            született bazaltoszlop, mely a múlt percben még híg folyadék,
 34  I|         oly erős volt a légnyomás, mely a földhöz sújtott, a fejemet
 35  I|        süvöltött át ama hideg lég, mely eddig szélcsendben nyugodott
 36  I|     csontvázak voltak, de a kőben, mely lágy volt akkor, mikor őt
 37  I|          Fölébredtem. Hálószobánk, mely leszálltunkkor csak két
 38  I|         volt az minden templomnál, mely valaha a föld felett épült.
 39  I|          támaszthatott ez üregben, mely az emberi vér hőmérsékét
 40  I|       feltámasztás nagy munkájába, mely a napok végének s az Úr
 41  I|            Hol van a mi virányunk, mely fölött az ég éjjel is világos
 42  I|     egyszerre. Jóízű, kövér tejet, mely zsírtartalomban túltesz
 43  I|           Elképzelhetni: egy test, mely tizenkét vámmázsát nyom,
 44  I| legártatlanabb teremtés a világon, mely óriási termetét csak a tengervíz
 45  I|         állat. A legkisebb sértés, mely húsát éri, okvetlen halálát
 46  I|        kezdett ki az a drága olaj, mely a cachelot értékét képezi,
 47 II|       kaucsuk szívósságú tömeghez, mely azt a bömbölő hangot tudja
 48 II|           csak egy előleges bendő, mely tele van azokkal a mirigyekkel,
 49 II|      körös-körül rojtokkal benőve, mely eleven, mozgékony sallangok
 50 II|      terméke a cachelot gyomrának, mely sem az egyik, sem a másik
 51 II|           támogatja a nehéz illat, mely nyers korában jellemzi az
 52 II|       eltört csontüregek olajával, mely üregek kiapadhatlanoknak
 53 II|          ideg fut végig a farkáig, mely oldalágaival minden egyéb
 54 II|            halzsírt a felszínéről, mely egészen elterült rajta,
 55 II|             Oldalnyílás volt elég, mely e barlang folytatását képezte;
 56 II|      fölfelé vezetett s egy másik, mely lefelé indult.~Az utóbbit
 57 II|      keresztül. Minő víz lehet az, mely két jégréteg között rég
 58 II|          éreztem már a nehéz bűzt, mely körülvett, csak a közeledő,
 59 II| sziklaörvény szakítá félbe utamat, mely még egyszer oly magasan,
 60 II|       komoly, apatikus fénytányér, mely mindig egyforma képet fordít
 61 II|            s ennek a gáztömege az, mely ama hasadékon át kitódulva,
 62 II|          előttem egy nafta-volkán, mely még nincs meggyulladva.
 63 II|            roppant petróleumtömeg, mely ezt az üreget betölti, egyszerre
 64 II|        magát attul a jégzátonytul, mely most lekötve tartja. S ez
 65 II|           a tömérdek petróleumnak, mely megszámlálhatlan időktül
 66 II|         tűzaknarobbantó gyutacson, mely mint az óramű, határozott
 67 II|            azt a kristályoszlopot, mely a leányt zárta körül; másikkal
 68 II|         ügyeltem rá, hogy a hőség, mely az égő halzsírtól támad,
 69 II|         füstöt az egyik prizmáról, mely azt körül befeketítette,
 70 II|         azzal azt az egész üreget, mely naftagázzal van megtöltve,
 71 II|         gyulladás kitör a jég alá, mely mérföldnyire alá van aknázva
 72 II|          azzal az örjöngő vággyal, mely vakmerő tettemre lázított;
 73 II|            üregeiben rejlő naftát, mely nem fagy meg együtt a vízzel.
 74 II|          az egész ítéletnapi zajt, mely körülem zengett és ropogott:
 75 II|           mint azt a villanyütést, mely minden idegemet átjárta,
 76 II|           sajtolni az ámbraolajat, mely az igazi ámbrából egy gombostűszúrásra
 77 II|        amit az ámbraolaj terjeszt, mely az idegeket kéjesen csiklandozza,
 78 II|            elégett halolaj füstje, mely kijárást nem találva a boltüregből,
 79 II|       harmóniája a zengő köveknek, mely az emberi ideget együttérezni
 80 II|          Az a felmagasztaló bűbáj, mely belőlem, emberből églakót
 81 II|           erre a két felemelt kar, mely imára kulcsolt kezekkel
 82 II|         halhártya-peplumot magára, mely bájait eltakarja. Mintha
 83 II|        gyönyörű csillogó kőselyem, mely motringokat képez termés
 84 II|            ezt a két fatális szót, mely a rögtöni vagy későbbi házasságkötés
 85 II|     engedett.~A chupa a mennyezet, mely a házasságot szentesíti.
 86 II|      említett dinornistojás héját, mely maga is apró kristályok
 87 II|            hagyományos növényétel, mely nélkül meg nem történhetik
 88 II|    borzalommal nyúltam az étekhez, mely századok százain át épségben
 89 II|      csermely többé, hanem hegyár, mely sebes rohanásában méternyi
 90 II|        Mikor feladta rá a köntöst, mely egyszerre patriarchai méltóságot
 91 II|      lyukat tudtam kivágni belőle, mely a robbanó töltényt befogadja.~
 92 II|          szikla mellé vontam őket, mely által a robbanás elől meg
 93 II|          puzzolan-tufa.~A folyosó, mely ezen átvezetett, olyszerű
 94 II|      készítik. Egy óriási szivacs, mely kvarccá válik, tökéletes
 95 II|         hófehér gyapjú fedi végig, mely a bőr színét nem engedi
 96 II|            földmíves.~A reszketés, mely az ősapát megkapta, rám
 97 II|        rést törhettem a torlaszon, mely egy embert keresztülbocsát,
 98 II|          egy gomolygó fellegtábor, mely eltakarja a holdat, csak
 99 II|          előttem, mint egy égő öv, mely egy szigetet patkó alakúan
100 II|     alantabb fekvő naftavolkánnal, mely lobogványos rohamban fújja
101 II|         sőt az áthevített földben, mely alatt tűz van, a leggyönyörűbb
102 II|         tengernek is van áramlata, mely viszi az úszó földet; de
103 II|         tüzet egy kovácsműhelyben, mely kétszáz méternyi távolban
104 II|   magyarázza meg azt a hegyárt is, mely a jégbarlangból alászakadt.
105 II|          alaktalan ködbe bámultam, mely a déli láthatárt elfedte
106 II|    összeborult körüle a ködgomoly, mely a föld színén hömpölygött,
107 II|          vár. Az óriási jégtorlat, mely hátára emelte, alul ki van
108 II|         egész addig a jégbástyáig, mely az említett szabad öböl
109 II|        keresztben álló jégsáncnak, mely egy kis városi utcasor tömörségében
110 II|       által olyan irányt vesz fel, mely őt kiviszi az öbölbül, s
111 II|        rendíté meg az egész hajót, mely után egész jégtornyok hullottak
112 II|       mikor a födélzetre vezettem, mely most is tele volt az éjsark
113 II|            oldalon mutatkozó fény, mely a sziget zegzugos körvonalait
114 II|            a nagy tömeg petróleum, mely még sokáig fog égni a tenger
115 II|   árokpartokat felveri az ananász, mely a maga hazájában irthatlan
116 II|           részére fog szorítkozni, mely a naftavolkán közvetlen
117 II|         közvetlen közelébe esik, s mely az égő kőszénréteg felett
118 II|         volt az örökviruló ciprus, mely a hegyoldalakat fedte.~Az
119 II|     észlelhetém a növekvő meleget, mely a völgyben uralkodott. E
120 II|         vízben egy népet mutatnak, mely egymással harcol, egymást
121 II|      puszta szemmel látható állat, mely az első növényt, a vízilencsét
122 II|        mint egy óriási nagy polyp, mely a vízben lubickoló medvének
123 II|            óriási állatot megölni, mely nem tudta, hogy mi baja,
124 II|     támaszt. Ez az egyedüli virág, mely elárulja, hogy a növények
125 II|     egyedül a szent „kenyérfa” az, mely túlmegy a naptári esztendőn,
126 II|        négyből? E rejtélyes állat, mely csak egyesével jön elő,
127 II|             egy pöffedező degetár, mely fel-felfúvódott, s megint
128 II|     melynek központjában úszunk, s mely köröskörül sárga, rózsaszín
129 II|  felforrott kőszénkátrány terméke, mely a belé omló tengervíz savaival