| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Egész az északi pólusig IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
9534 II | volt!~ ~…Mi történt velünk?~Az történt, hogy a tengeráramlat
9535 I | barlang benyílása előtt egy vén medve állt őrt, közeledtünkre
9536 I | felébredtemkor tíz fokig melegült vendégei kipárolgásától. Viszont
9537 I | tanyára, s meg hagyta magát vendégelni.~Ettül fogva nem hordta
9538 I | harangkondulás, az üvegcsengés venné fel az égcsattanás mérveit,
9539 II | valamely férfiútól sebet vennék is, vagy valamely vastag
9540 II | felütni a sátort: azután venni a vasrudat, csákányt és
9541 II | boldoggá. Richelieu késő vénségeig ámbra-pastille-okat rágott.
9542 II | Férgek, miknek már piros vére van, s amik szomjazzák a
9543 II | olyankor hallat a cachelot, ha verekszik vagy szerelmes.~Hogy szerelmes-e
9544 II(1)| lágyul a menny, Acherónt verem én fel!” Vergilius: Aeneis
9545 I | olasz volt: innen van a véremben a spekuláció!) Így okoskodtam.
9546 II | pedig egy hosszú fonál alakú véres férgecske úszik: egy naida. (
9547 I | melléállni és segíteni a verésben. Megfigyeltem, melyik medve
9548 II | hemzseg a víz, s most még veresebbnek látszik, mintha az egész
9549 II | lánggal, s a henger maga veresen izzóvá lett.~Most azután
9550 II | A folyosó lassankint egy vereses sziklatömegbe vezetett bennünket,
9551 II | fölöttem nem kékleni, hanem veresleni.~Nem volt magamra gondom.
9552 II | lomha köd. S eget és ködöt veresre fest a hegytetőkbül kitörő
9553 II | Nagyítólencsém kideríté a veresség okát. Ázalagok tömege volt
9554 II | egyidejűleg fokozódott; az ég veressége általánosabb lett, s a déli
9555 II(1)| Acherónt verem én fel!” Vergilius: Aeneis VII. 312.~
9556 II | fogta volna meg magát, s vergődésében zizegne oly fájdalmasan.~
9557 II | bukfencezést kezd el, előttem veri magát a földhöz, és amellett
9558 I | mikor már engem a halál verítéke izzaszt, akkor felhúzza
9559 II | Festuca fluitans) – a „vérköles” (Jigitaria sangvinalis),
9560 I | bazaltüreg által. Ez izzó vermen át nem hatolhatok, amíg
9561 II | hogy egy egész tó vize vérré váltnak látszik tőlük.~Tehát
9562 II | érthetőbb is.)~S a 24-ik vers így folytatja: „Ha Kain
9563 II | Mózes I. k. VI. része 23-ik versében ez van följegyezve Lámekhről
9564 II | van, s amik szomjazzák a vért. Nadályok, szipolyok, pokolfúriák,
9565 II | öreg aztán a kristálytönköt verte a korbáccsal. Azt lehet.~
9566 II | visszatükröző vízlap. Ez vérveres az ég visszfényétől, és
9567 II | sziklaoldalokat, majd meg vese alakú kék kavicshalmazokban
9568 II | sem volt szüksége. Hanem a veséit megtartottam, mert azok
9569 II | szernek az én ősembereimnél?~A veséket a negyedik gyomra körül
9570 II | volt. Sajt, füstölt nyelv, vesekonzerv. Naháma pedig még mindig
9571 II | megvigasztaltam. Előhoztam vésőmet, kalapácsomat, odatérdeltem
9572 I | vehettem segélyül; csákánnyal, vésővel kellett hozzáfognom, hogy
9573 I | földalatti tó hullámokat vessen; az mind olyan csendes szokott
9574 I | az egyensúlyt, s a tóba vesszen az iszákom.~Nagy fáradsággal
9575 II | megkísértém rést nyitni vésüvel, kalapáccsal az összepattogzott
9576 II | másból nem iszik. Azért vésűvel kifeszítettem a kristály
9577 II | roham által olyan irányt vesz fel, mely őt kiviszi az
9578 I | támadást.~„Ébredj, Bábi! Veszélyben Izrael!” ordíték a medve
9579 II | a szabad öbölben minden veszélyen kívül van.~Ha már annyi
9580 II | bennlakókra nézve sem lehetett veszélyes. A kristály rossz melegvezető.
9581 I | kellett volna jutni annak a veszélynek, mely egyszerre előttem
9582 II | jégtorlat tetején, melyen utazói veszendőben odahagyták.~És minő zsivaj,
9583 II | Tudtam, hogy innen nem veszhet el; hagytam a víz színén
9584 II | ébredtemkor a pompás, ragyogó vészhozók mind kinn voltak a parton:
9585 II | cukornádak minden berkei veszik körül, beljebb a nymphaeák,
9586 II | tette, hogy ezt semmi el nem veszíti. Ezt, ha nagy halak megeszik,
9587 I | mászással nem kellett magamnak vesződnöm. Amint a magnézium sodronyt
9588 I | kvarctömegekben végződik.~Órahosszat vesződtem egy akkora lyuk kifúrásán,
9589 I | gyertyára, fára!)~Amíg ott vesződünk a megoldhatatlan rejtéllyel,
9590 II | hogy sokáig itt kell majd vesztegelnünk, az asszonyi ösztön azt
9591 II | a menyasszonyaik felett vesztek össze, s Ábelt vőlegény
9592 I | hogy itt vagyok, hogy nem vesztem el. Talán ki is menekülhetek
9593 II | világosabb lett, s nehéz tószagát veszteni kezdé.~Most már a nelumbium
9594 II | tengeren és győzedelmesen. A vesztes ellen hadiköltséget fizetett.
9595 II(1)| perniciosa libertas = vészthozó szabadság~
9596 II | vagyunk. Együtt élünk vagy veszünk.~Csaknem elvesztém már az
9597 II | hat fontos ágyúgolyóval vetekednek, s a tunica sclerotica oly
9598 I | egy arannyal, selyemmel vetekedő fényes szövettel volna feszesen
9599 I | ami körmeinek gyakorlatba vételét lehetetlenné tette.~Kísérletem
9600 II | meg vetélytársa.~Az első vetélytárs. Az első gyilkos. Az első
9601 II | vőlegény korában ölte meg vetélytársa.~Az első vetélytárs. Az
9602 II | róla, hogy „Jewamach!” (vetélytársnő).~Vissza kellett, hogy térjek
9603 II | még számtalan mag, gumó, vetemény volt ott, melyre nem ismerék;
9604 II | növénynek tartottak, s mocsárba vetettek el; a vad indiánok liszttermő
9605 II | s csak csontjait, bőrét veti ki magából.~A polipnak nincsen
9606 I | szánalmas szemeket tudott rám vetni, hogy kénytelen voltam rajta
9607 I | is meg kellett ugyancsak vetnie a négy lábát, hogy szél
9608 I | elverje, ide csak ritkán vetődik. Az esztendőnek három hónapján
9609 I | amidőn egyszerre egy magasra vetődő hegyhullám hirdeté előre
9610 I | asszonyságnak hálószobájába vetődtem. Ez a cethal anya!~Amit
9611 II | mi, újkori emberek, nem vettük eddig figyelembe: pedig
9612 II | látok, a karavánt arra ne vezessem. Az ott kénsavas kálival
9613 I | egymásra hányt lépcsők, vezetnek fel tíz-húsz mázsányi malachit
9614 I | körös-körül kellett part mentében vezetnem a járművemet, a sziklába
9615 I | fedezve.~Ide el fognak engem vezetni az én medvéim.~Sőt talán
9616 II | tovább.~Most már egy más vezetőm is volt. Egy sajátszerű
9617 II | karomra, mikor a födélzetre vezettem, mely most is tele volt
9618 II | én általam.~Mózes I. k. VI. része 23-ik versében ez
9619 I | Bábi. Ő nem elegyedhetett a viadalba, mert a kesztyűi miatt nem
9620 II | A földrengés folytonos vibrációja által az egész kristálybarlang
9621 II | delejvillanyos falaktul.~S a vibrációnak hangja, mint a távol mennyország
9622 I | erre egy villámsebességű vickándozással porrátört vízfellegbe burkolta
9623 I | nyöszörögni, és a fogait vicsorgatta rám, mikor feléje közeledtem.~
9624 I | borzasztó fogait felém vicsorgatva.~– Ej! – gondolám akkor
9625 II | lát el még most is egész vidékeket az ég, ahogy ezt a tudós
9626 II | országgyűlésnek, olyan szép viganó lesz, amilyet csak valaha
9627 I | ehetik. Tehát delicatesse. Vigasztaljuk magunkat ezzel a népismei
9628 II | szememet kápráztatá. Hanem az vigasztalt, hogy bármilyen mélyen hatolunk
9629 I | amint azt megbolygatják, a vigyázatlan munkást, ki közel ment hozzá,
9630 II | mintha az övék volna, s ők vigyáznának azokra.~Lámekh azt hitte,
9631 I | talapzata van odafenn. Itt ugyan vigyázni kell, hogy egy oszlopot
9632 II | az öreg pliocéni ravasz vigyorgással szőrös ábrázatján morzsolá
9633 I | házasulandó embernek.~Tehát vigyük odább a butyrot, Bábi.~Adieu,
9634 II | megvilágítja. Olyan fény van, mint viharjósló napalkonyaton.~S e tűzfénynél
9635 I | idelenn, s most egyszerre viharrá alakult, amint a bazaltbarlang
9636 II | hatolnom: ahol kőszén van, ott viheder is van (böses Wetter). A
9637 I | barlangokban nem volt okom a vihedertül félni az újra meggyujtáskor.
9638 I | is az enyim: csakhogy nem vihetem magammal. S az a nagyobb
9639 II | ide. Ha idehozta, el is viheti innen.~A cethalak feljárása
9640 II | kémszemlészetének.~Ide nem vihettem magammal Nahámát. (A jég
9641 II | csak Bábi hátára ültetve vihettük magunkkal, akitől eleinte
9642 II | leugrott a malachitszikláról, s vihogva ugrált körülöttem, és körmeivel
9643 II(1)| fel!” Vergilius: Aeneis VII. 312.~
9644 II | amilyen messzire annak a világa elhatolt, megkísértém előrebotorkázni.
9645 II | kőszénalkotás rétegeiben, amelynek világában még nem volt repülő bogara
9646 I | kristályprizmába beleszorult. Egy új világalakulás óta!~Eszerint ennek az alaknak
9647 I | Teremtő előtt azért, hogy az ő világának állatországát egy új fajjal
9648 II | a másik prizma is. A tűz világánál ezernyi ezer kék, zöld,
9649 II | lámpámtul, hogy nem láthattam a világát. Sötétben tapogatóztam tovább.~
9650 I | kezdtem hinni, hogy a nagy világbontó kataklizma alatt madárfélét
9651 I | mindent tenni.~Ez volt a világhírű Rarey titka.~Most én azt
9652 II | sodronyommal kellett ehelyütt világítanom. A meleg nyolcvanöt fok (
9653 II | nélkül, csupán a fénymágnesek világításánál kibotorkáztam Bábi segélyével
9654 I | hatszegű kristályokkal, mik a világításban izzani látszottak; mintha
9655 II | való élelmiszert, vizet és világításhoz való zsiradékot s az ámbracetnek
9656 I | volt az!~Csak most, teljes világításnál volt alkalmam először cetemet
9657 I | sötétben. Az én magnézium világításom hatása volt e kősugárzás
9658 I | forrásvizem és tejem volt. Csupán világítószerem volt már fogytán, azzal
9659 II | lobog már jobban, mint egy világítótorony.~A tűzveres felhőkárpit
9660 I | hogy azután a sötétben világítson. S nemcsak a nagy sugaraknak,
9661 I | tovább, s ekként belülről világítva meg e csodálatos kristály-oszlopcsarnokot,
9662 II | az állatok csontjai, új világok számára bujdosó csodának.~
9663 II | erőt vett rajtam.~Folyvást világosabban idomulni láttam a dágványból
9664 II | vízboltozat fölöttem elkezde világosodni, s két perc múlva megláttam
9665 II | boltozatja; midőn a rögtön támadó világosságnál egy új, bámulatos látvány
9666 II | vetettem, hogy eltakarja a világosságot előle. Azután odahúztam
9667 I | gondoltam, hogy én, egy puszta világrészben egyedül itt veszett ember,
9668 II | tengerészetet is!~Egy egész kis világrészt szakítottam magamnak külön,
9669 II | Ez, ha a földet valami világromlás szétzúzná, még akkor is
9670 I | kulcsolva. Ez alak egy új világteremtés óta imádkozik a feltámadásért.
9671 II | arcot. Egy alvó leányt, ki a világtörténet kezdete előtt húnyta le
9672 I | bennünket, add ide nekünk a mi világunkat! Hol van a mi virányunk,
9673 II | kígyók, orsók, kerekek, villák, golyók, kösöntyük, fésűk,
9674 I | hangrobaj támadt, mintha ezer villám csapna le egy pillanatban;
9675 I | felszínét érte, egyszerre vakító villámfény tölté be a barlang üregét,
9676 I | bevágtattunk, ez teljes villámfényragyogás mellett történt meg.~A siker
9677 I | szerencsém az volt, hogy a villámfényű lámpámat most éppen nem
9678 II | hitte, én vagyok az, aki villámlani tud.~Odaadtam neki vas-
9679 II | titkot: amire hirtelen felém villámlott szemeivel diadalmasan, és
9680 I | Az óriás szörny erre egy villámsebességű vickándozással porrátört
9681 II | nagyságú hegykristálytömbök villannyal túltelve, gyémántvillámokat
9682 II | Stinkstein) szaga az.~Reményem villant! itt kőszén, kőolaj van
9683 I | véltem a hangot, mint a villanyindukció-gépből kisugárzó fényt: a hanghullám
9684 I | éppen oly fényt ád, mint a villanylámpa, s nem jár annyi előkészülettel.~
9685 I | lehellet, a test melege, villanyossága, az élet minden föltétele
9686 II | elkezdtem dörzsölni, hogy villanyosságba hozzam.~Ez sikerült. A prizma
9687 II | tette eddigi működésemet. A villanyozott prizmának hideg vízzel leöntése
9688 II | Világítani kezdett, csúcshegyéből villanyszikrák pattogtak elő. Hanem aztán
9689 II | érzettem mást, mint azt a villanyütést, mely minden idegemet átjárta,
9690 I | márványozott fehér bőrön gyönyörűen villóztak végig. Úgy hiszem, hogy
9691 II | nagyobb mennyiségben magammal vinnem, hogy legyen elég készletem
9692 II | zöld, piros, rózsaszín és viola sugár ragyogott át belőle;
9693 II | szőnyeg fedi: az urticulariák virága; tisztás hely csak a legközepén
9694 II | fügét, a másik mandulát; virággal illatozott a „kimosh” és
9695 I | mint a latámi madár, s a virágos hinárral benőtt tavak, amikben
9696 II | lepkét, bogarat utánzó virágserege. Az óriási rafflesia, félig
9697 II | mint nálunk otthon a „Tisza virágzásakor”. Az első repülő rovar megjelent
9698 II | rendes tizenöt hónapot a virágzástól a gyümölcskifejlésig, s
9699 I | világunkat! Hol van a mi virányunk, mely fölött az ég éjjel
9700 I | megkicsinyített iratok másolatát viselik.~A tudós természetbúvárnak
9701 II | együtt, a sziklák harcot viselnek egymással, a tűz a jéggel, –
9702 II | csodának.~Kain megszűnt viselni az Úr átkát, azt a megismertető
9703 I | tollazata, de négylábú állat nem viselt ilyet soha. Ez egy csoda!
9704 I | derék, bátor férfi módjára viselte magát.~Mikor meglátta, hogy
9705 II | arcunkon ilyen fekete lencsét viselünk: ez elsőszülött utódai vagyunk,
9706 II | ha a sirályok elkapják, visszadobják a vízbe. Ez még maga magát
9707 II | csecsemő-lélek, másik a visszaemlékező, a hajadon szívdobbanásaival
9708 I | mondám magamban, s siettem visszaereszteni az emelőgépet az örvénybe.~
9709 II | Hallgatóztam, lélegzetem is visszafojtva. Talán nem sült el a töltény?
9710 I | is menekülhetek innen, s visszajuthatok a hajóra. Talán hírt adhatok
9711 II | göngyölegben levő kénzsinórt. Visszajutottam egész odáig, ahol a lámpásomat
9712 I | továbbcsúszásban, e kötélen visszakapaszkodtam a jégbarlangba.~Elég volt
9713 II | feltalálását, s onnan megint az ide visszakerülést.~Azt hittem, az én ősembereimet
9714 I | az áldás még többször is visszakerülne, igen szépen el volnék látva
9715 II | még az emberlakta világba visszakerülök, s ott téged bemutathatlak,
9716 II | mindenféle vízimadár.~Mikor újra visszakerültem a Tegetthoff födélzetére,
9717 I | lett volna! Még egyszer visszamegyek, hogy megnézzem. – Milyen
9718 I | otthagyott eszközeimért visszamehetnék, ebbül a tejfölöslegből
9719 II | Ide kell tehát nagy sietve visszamenekülnöm.~Bábi már keresett. Utánam
9720 II | akartam arra gondolni, hogy visszamenjek a hajóhoz.~Meg akarom látni
9721 II | bazaltfal visszhangzott bele.~Én visszanéztem rá, s kiálték neki, hogy
9722 II | járul hozzá, teremtő erejét visszanyeri. A folytonos nedvbőség és
9723 II | arisztokratikus hajlamát visszanyerte, elhalmozott rekedt hangja
9724 I | szádához felkúszva, még egyszer visszapillantottam a barlang túlsó oldalára.
9725 I | vele minden ütés után úgy visszarúg a tenyerembe, mintha tűzkőbe
9726 I | ha ő ütött a farkával, én visszarúgtam a lábammal, míg csakugyan
9727 II | magáról a hátán ülő ősapát, s visszaszaladt hozzánk, oda se nézve annak
9728 II | hirtelen a leány, kezemet visszaszorítva mind a két kezével.~– Almanath! –
9729 I | Ariadne-fonál, hogy a tekervényútból visszataláljon: – a szag után elment. Nem
9730 II | hajlékom, élelmem és Nahámám, visszatalálok-e ide ismét?~Töprengve ültem
9731 II | amint a túlpartra érve, visszatekintett, meglátott bennünket ottrekedten.
9732 II | keresztülsugárolt rajta, s a visszatérésnek biztos irányt adott.~ ~
9733 I | körmeivel kötve kereket. Visszatérett (ha erre kell visszatérnem)
9734 I | zárva az utam a felvilágra visszatérhetni, arrafelé, ahonnan idejöttem.
9735 I | megneszelik a segélylövéseimet, s visszatérnek értem.~Ezzel a szándékkal
9736 I | Visszatérett (ha erre kell visszatérnem) ismét ő fog a sima kürtőn
9737 I | Az éhség szorgalmazott.~Visszatérőben pedig mégis meg kellett
9738 II | szűzek átmentek a halálba, s visszatértek a túlvilágról, s nyilvánításokat
9739 II | magam a szánnal és Bábival visszatértem a katakombához, örökségünket
9740 II | jégbarlang tömege lefolyik.~Visszatérve a barlangba: Nahámát felköltém
9741 II | smaragd tükre, nem a kék eget visszatükröző vízlap. Ez vérveres az ég
9742 I | mindezek a fénymágnesek visszatükröződtek a nagy sötétkék tó acélsima
9743 II | odafutni, eloltani a kanócot, visszavenni a mélység fölött függő röppentyűt.
9744 I | és magasság; minden fény visszavert fényt támaszt, árnyék nincs
9745 II | egy nő ártatlan csókjáért visszavette azt róla az Úr!~Most már
9746 I | carillon-játékot amint a jégsziklák visszazengték, úgy éreztem magamat, mintha
9747 II | mind felhasználhattam. A visszereiből köteleket csináltam.~Mikor
9748 II | tehát nem az északi hajnal visszfénye; ez pirosra festett hó.~
9749 II | vízlap. Ez vérveres az ég visszfényétől, és nem csak attól.~Mikor
9750 I | pukkanást mélyen és soká visszhangzó tompa dörömbölés követte,
9751 II | miután az előrehaladás okozta vissznyomás megszűnt ellenében. Ugyanakkor
9752 I | amennyit nyom. Azért sem visszük oda; hanem hazavisszük Budapestre,
9753 I | Beksics tud spanyolul, Visy görögül, Erődy mester a
9754 II | jönnek érte a hangyák, s viszik el télire.~És egyszer a
9755 I | medvéim.~Sőt talán el is visznek!~Hátha be hagyják magukat
9756 I | láthatlan szőrszál, azt a viszontagság, az időjárás befolyása nála
9757 II | sajátszerű égalji és földtani viszonyai vannak. A napvilágot pótolja
9758 II | annak, ami rendes éghajlati viszonyok között évszakokra van bízva.~
9759 I | megcsókoltam a füle tövét, amire ő viszonzásul akkorát nyalt a nyakamon,
9760 II | elkezdődött közöttünk a vita, hogy melyikünket vigyen
9761 II | torkán kilövellő lángoszlop vitássá teszi az északfénynek a
9762 II | födélzetét, sorba ültek a vitorla rúdjain, kergetőztek a párkányzatán,
9763 II | szaporíták készletünket. Vitorlagöngyeink egész tojásraktárt képeztek,
9764 II | úszó földünket. Hajóink vitorlái néptelenek már. Egy vadlúd
9765 II | építményt, s fészkeltek a vitorláink között; a ponyvákban már
9766 II | szolgálatot tesznek neki, mint a vitorlák.~Ez volt tehát az átváltozott
9767 II | madaraival. Ott ültek a vitorlákon, az ágyúkon, mintha az övék
9768 II | két kürtőt, az árbocokat vitorlarúdjaikkal, kivehetem a kötélzetet,
9769 II | csak fel kellett másznom a vitorlarúdra, s kiválasztanom a legkövérebb
9770 II | emelkedik ki a vízből, s vitorlául szolgál neki.~S amihez ez
9771 I | kénsavany: de azért csak mégis vitriol az, s nem hisz neki.~Valami
9772 I | libegve maradt az a kék vitriol-tó felszínén.~Iszákomat odatettem
9773 I | vegytani működésben levő vitrioltó idézi elő, s amint attól
9774 I | látom előre, hogy fog e vívmányom tért foglalni az egész világon.
9775 I | szokott harcolni, s csatákat vívott az emberekkel, mikor már
9776 II | rettentő ég-, föld-, hegy-, víz-, jégösszeszakadást nyugodt
9777 II | az eszméletemet, midőn a vízboltozat fölöttem elkezde világosodni,
9778 I | azok megtörtek, a hulló vízcseppek úgy tűntek fel, mintha hulló
9779 II | a forró érclapra öntött vízé.~A malachitterem hőmérséke
9780 II | belehalok is.~A tó már elveszté vizeit az alulról jövő folytonos
9781 I | gyűjteményben? A szárazföld, az édes vizek s a tengerfenék lakóit?
9782 II | polip volt az egyedüli úr a vizekben.~Azt kezdtem hinni, hogy
9783 I | csutorámat, s ecettel vegyített vizemet megosztottam vele. Ez újra
9784 I | sár.~Ebben a sziklában már vízerek vannak.~Bábi egy-egy helyen
9785 I | honnan is remélek én itten vízérre találni? Hát van a fölöttem
9786 II | moraj.~Valami föld alatti vízesés moraja.~Minden léptemre
9787 I | vickándozással porrátört vízfellegbe burkolta az egész barlangot,
9788 II | műhelyébe letekinteni.~A vajúdó vízfenék már emberi szemnek hozzájárulhatatlan.
9789 I | volt. Itt sem szél, sem vízfolyás nincs, mely azt innen továbbvigye.
9790 II | két óriási átlátszó zöld vízhegyet láttam felemelkedni tajtékzó
9791 II | anyaggá”), melyet felszívtak a vízi növények levelei.~Most azután
9792 II | mely az első növényt, a vízilencsét követi.~A naida felemészti
9793 II | is hemzsegett mindenféle vízimadár.~Mikor újra visszakerültem
9794 I | nagyon keveset távozott el a vízirányos vonaltól.~E sziklafolyosó
9795 I | sem fekete morion. Tiszta vízként átlátszó kristály az egész.
9796 II | a kék eget visszatükröző vízlap. Ez vérveres az ég visszfényétől,
9797 I | három öl magas madár.~A vízözön elől egy magasabb bérctalapra
9798 I | kő. Kőtutajjal szálljak a vízre? De hiszen ez nem víz, hanem
9799 I | magnéziumfénynek több órai vizsgálódásba került, míg a vasfekete
9800 I | féloldalt a fejét a lecsorgó vízsugárnak, úgy itta azt fel röptében,
9801 I | nyílásával mesterség volt a vízsugárt elfognom, mialatt Bábi lubickolt
9802 I | ezt a budapesti kőbányai víztartók ásásakor gyakran tapasztalták.~
9803 I | másik emlőbül a tejet. A víztartóm félignél tovább telt meg
9804 I | életnek.~Ezt mondva, kiürített víztartómmal odaúsztam én is az anyacethez,
9805 I | csillámpalaréteg nem tartalmaz vizet. Víztartómnak pedig már csak a fenekén
9806 II | látszik, mintha az egész víztömeg át akarna alakulni egy nyüzsgő
9807 I | csendesen, mozdulatlanul nyugvó víztükröt, melynek fekete felszíne
9808 I | kristály hidrokémiai alkotás; vízvegyészet útján támadt; de azzá, ami
9809 II | méter mélységű jégtömeg vízzé válik: hány hektoliter lesz
9810 II | még emlékezett az egyes völgyekre, s addig erőltette emlékezetét,
9811 II | a víz már sokkal kevésbé vörös, az ázalagok megfogytak,
9812 II | jelent, akinek már több vőlegénye egymásután a menyegző előtt
9813 I | mint becsületes szolid vőlegényhez illik, lássunk az után,
9814 II | havunk festanyaga más. Ez a volkánban felforrott kőszénkátrány
9815 II | A volkángyújtás~Tehát elmondom, hogy micsoda
9816 I | visszakerülne, igen szépen el volnék látva télire élelmiszerekkel.~
9817 I | nem tudom: asszonyi hiúság volt-e az nála, hogy amint meglátta
9818 II | afelől, hogy mi történt voltaképpen ezzel a darab földdel.~Kiszemeltem
9819 II | fonálcsápjaival, az kínosan vonaglik és megdermed. Ha ember nyúl
9820 I | s közöttük az elválasztó vonalak csillogtak a szivárvány
9821 I | képezett. A D betű egyenes vonalát egy meredek aláfutó diorit
9822 I | távozott el a vízirányos vonaltól.~E sziklafolyosó többrendbeli
9823 I | hagyatván.~Ekként maradt le a vonatról a jámbor Pietro Galiba,
9824 I | húsát éri, okvetlen halálát vonja maga után. Egy lándzsadöfés
9825 II | exegeták.~Kétségbe fogják vonni, hogy az én dédapósom csakugyan
9826 I | felkapaszkodni; minden más vonómarba nyakát törte volna rajta.~
9827 I | át is magam után kellett vonszolnom.~Húszméternyi mélyen vitt
9828 I | megragadta a galléromat, s úgy vonszolt magával befelé a barlangfolyosóba.
9829 II | Nahámához. Egy szikla mellé vontam őket, mely által a robbanás
9830 I | akasztottam a hámot, amit a vontató kutyáknál szoktunk használni,
9831 I | meglapulva árnyékos helyre vonulni.~De még magamat is egészen
9832 II | mint egy elszálló szellem vonult tova a barlang sötét boltozata
9833 II | felkapaszkodnunk, mik hosszan vonultak el keresztben, bástyamódra,
9834 II | gyermeki kegyelet ösztönszerű vonzalmával csúszott oda hozzá térdein,
9835 II | hófehér szellem szállong, vonzva és eltaszítva a delejvillanyos
9836 I | hegyáttörés dörzsereje egész vulkáni izzást idézett elő.~Hogy
9837 I | mérveit, s követné azt a vulkánkitörésnek földrengető robogása.~E
9838 II | alkatrészeivel.~Igazi „tohu wabohu”.~Megkísérlém két szál deszkával
9839 I | következett. Kékesszürke weldi agyag, ez is teletömve csigahéjakkal.~
9840 I | adtak, mintha a moszkvai Weliki Iván harangot ütögetné valaki,
9841 II | ott viheder is van (böses Wetter). A sziklafolyosó egy kanyarulatánál
9842 I | rokon!~Míg a cet, a bothead whale (balaena mysticetus) a legártatlanabb
9843 II | Távcsövem előtt feltűnnek a Wiltsek-orom dolomitszirtjei, nagy messzeségben
9844 I | megszaggatva erekben végigcikázó wismuth fénylével, barackvirágszín
9845 II | gördített oda.~Pedig az ördöngös XIX. századbeli ember elemeli
9846 II | öreg elé, s szemébe néztem XIX-ik századbeli bátorsággal.~
9847 II | midőn elkezdtem énekelni. A XLVI. zsoltár zsolozsmája jött
9848 I | közepett. – „Hony soit, qui mal y pense!”~
9849 I | teste szőrtelen, mint a yorkshire-i disznóé, négy lába madárkarmokkal
9850 II | tudni, hogy mi, talán egy yucca, talán egy káposztapálma
9851 II | szétfeszíti végtelenül nyúlékony zacskóját, a polip átlátszó testén
9852 I | olyannak, mintha olvadt zafir szökellne fel, s aztán a
9853 I | visszatérő dagály hullámai zajosan csapdosták a sziklapartokat.~
9854 II | velem az egész ítéletnapi zajt, mely körülem zengett és
9855 II | kétféle kedvenc hagyma, a „b’zalim” és „chaszir”, a felfutó „
9856 II | fénylenek azok? Néha futó zápor vonul át nagy hirtelen;
9857 II | trónját féltve tőle, élve záratá el koporsóba, de mágusai
9858 II | asszony nem kívánhat; a brit zászlóból lesz gyönyörű kacamajka
9859 II | feleségemnek. A Monarchia közös zászlójából, ahogy azt hajdan Gorove
9860 II | Tengerészek minden nemzet zászlóját magukkal hordják, hogy a
9861 II | elégedve Nahámám a gyönyörű zászlókkal. Milyen művészek ebben az
9862 II | oly csendesen feküdt fel a zátonyra, mintha kapitány, gépész,
9863 I | megnézhetni. (A világosság nem zavarta meg a küzdőket, a ceteknek
9864 II | postakürtök, harangok, zegzugok, kötélcsomók, 8-asok, kacskaringós
9865 II | világon ez a legszebb dal, zene, melódia. Egy asszony kacagása,
9866 I | vízsugár a tóba.~E hulló víz zenéje volt a legédesebb szimfónia
9867 II | kristályoszlopnál. Sajátságos zenéjük van ezeknek az ősvilági
9868 II | tőle erednek a költők, zenészek, énekesek és kántorok.~Cilla
9869 II | hasonló azon ritkán hallott zengéshez, mit az északfény hallat,
9870 II | ítéletnapi zajt, mely körülem zengett és ropogott: nem érzettem
9871 II | ez a nafta évezredek óta zengheti már itt magányos méhdalát.
9872 II | üdvösséghez hasonló örömtől. Zengjétek dalaitokat, kristályok,
9873 II | kristályok tömege tovább zengte az alvó csecsemő felett
9874 I | hirtelen leöntik, pengve, zengve, mintha citerán játszanék
9875 II | egyik végén a kimagasló Zichy-előfokkal; s attól mintegy három mérföldnyi
9876 II | már bántam nagyon, hogy a Zichy-földön tettem ezt a felfedezési
9877 II | legalábbis a magam kvótájával, a Zichy-heggyel mind a kettőn keresztül.~
9878 II | fogást.~Ilyen parperoth a Zichy-hegyen is bizonyosan található
9879 II | onnan idáig. S ha elhagyom a Zichy-hegyet, melynek üregében van hajlékom,
9880 II | Jobi), a „mocsár-rizs” (Zizania palustris), az „áldott kása” (
9881 II | hallható, mint a mozgó falevél zizegése, de együtt egyetemesen:
9882 II | meg magát, s vergődésében zizegne oly fájdalmasan.~Keresni
9883 II | irányt adjak.~Most egy kábító zökkenés rendíté meg az egész hajót,
9884 II | folytonosan növekvő erőszakos zökkentések, melyek érzékeimet káprázatba
9885 I | Egész teste bársony-fekete, zöldbe, kékbe játszó, csak a hosszú
9886 I | rőtbarna, s tompa lapja fele zölddel márványozott.~Ez nagyobb
9887 I | okosan nézett rám azokkal a zöldfényű szemeivel, mintha kérdezte
9888 II | liliom; s a kedvenc parperoth zöldségét szolgáltatták a „challamut”
9889 II | nap múlva egész ősbozót zöldült a tó környékén, s a volkán
9890 II | vaspántok között, súrló zörej a hajófenék vasoldalán,
9891 II | kiabált hozzá valamit, de a zokogás érthetetlenné tette szavait.
9892 II | a nyakam körül fűzve és zokogott.~Ezt már értettem.~
9893 I | csillámlott a gyöngyház zománc, s a csigamész között rétegenkint
9894 I | az bizonyosan jaspissá zománcosult kőtörmelék, hogy hajlanak
9895 II | kiszabadítván veszedelmes zsákjából szegény medvém fejét. A
9896 II | el volt fojtva. A polip zsákjának a szája össze volt szorulva
9897 II | medvének hirtelen ráhúzta a zsákját a fejére. S ez a nyomorú
9898 I | kangsbergi ezüsthordó csillámpala zsákmányzatán, egész megcsavart szalagok
9899 II | számára, a gabonafélét azonban zsákokba töltöttem.~A hajón volt
9900 I | néhány perc múlva véget ért; zsákutca volt az, térjmeg-utca, ahonnan
9901 I | szél? Hisz ez a folyosó egy zsákutcában végződik.~Nemsokára megkaptam
9902 I | szanszkrit nyelvnek, másik ladino zsargonnak nyilvánítá a megfejthetetlent.
9903 I | hirtelen előránték bundám zsebéből egy tilinkót, s jól tudva,
9904 II | kenyeret sütöttek, s mit a zsidók „Arais el Nil”-nek neveztek;
9905 II | tápláltak a héber nyelvvel. Ez zsidóul van. Egy pár szót most is
9906 II | tűz a sziklafokig terjed a zsinegen, melyhez az kötve van, ott
9907 II | segélyével, egy gombostűvel, egy zsinórral festői redőzetet teremteni
9908 II | lángoló felhő.~Az olvadt zsír pedig omlott patakban a
9909 II | vizet és világításhoz való zsiradékot s az ámbracetnek haszonravaló
9910 I | az egyedüli faj, melynek zsírja van. Anélkül pedig nincs
9911 II | quartelre ment. A szalonna zsírjából azonban megtölthettem volna
9912 I | Jóízű, kövér tejet, mely zsírtartalomban túltesz a bivalytejen.~Ennek
9913 II | veszendőben odahagyták.~És minő zsivaj, minő élet volt rajta. Legboldogabb
9914 II | énekelni. A XLVI. zsoltár zsolozsmája jött ajkaimra:~Azért az
9915 II | elkezdtem énekelni. A XLVI. zsoltár zsolozsmája jött ajkaimra:~
9916 II | nedve a gyomor szálagaira zsongítólag hat, s amik összezúzva a
9917 I | származott belőle kitörés s a zsurlódás előidézte hőség, ami engemet,
9918 II | tökéletesen befúrta magát az új zsurmalékba (detritus). Én meg fölösleges
9919 II | egy egész erdő falevele zúg.~Nem soká tartott az; nehány
9920 II | végig valami kísértetes zúgás, csikorgás hangzani, vegyülve
9921 I | gyomorterhelés ellen való orvosságot!~Zúgolódni kezdtem a sors ellen.~–
9922 I | mint egy tükörlap. Ez már zúgott. Odakünn bizonyosan zivatar
9923 II | mélybe leeső hajót a föléje zuhanó jégsziklák összezúzzák.~
9924 II | örök jeget, hogy a leomló zuhatagok egy új özönvíz rétegével
9925 II | nagyobbult, erősebb lett a zuhogás. Előttem egy nagy barlang
9926 II | fekete falnak egy nyílásából zuhogott elő az a patak, melynek
9927 I | csetlett-botlott. Olyan zűrzavar volt ott, hogy abba nem
9928 II | ha a csontjaim össze nem zúzom, ha a vízbe nem fulladok,
9929 II | Egy darabot próbául le is zúztam a kristály széléből.~Erre
9930 II | fölöttem a világ, a te koporsód zúzzon engem agyon!”~…Ettől fogva