Part

 1 I  |   aztán a bivouac tüzénél azt mondá tiszttársainak:~– Látjátok,
 2 I  |     Ez az ágyúláz.~– Mi ez? – mondá magában. – Csak nem félek
 3 I  |   Nagyon édes ez a curaçao! – mondá, kiköpve undorral az utolsó
 4 I  |    Talán az enyim jobb lesz – mondá neki János vitéz, odanyújtva
 5 I  |       az ördög lelt tégedet – mondá neki a tüzérkapitány mérgesen –,
 6 I  |        Kettő közül az egyik – mondá János vitéz; hanem aztán
 7 II |     is olyan, mint a huszár – mondá Ottó. – Hogyan támad a huszár?
 8 III|  szemöldökkel is, s végre azt mondá felőlük, hogy nem lehet
 9 III|   lapokat ujjai között, s azt mondá:~– Valami idegen érzik rajta!~
10 VI |  Szemérmesen, szemeit lesütve mondá el a titkot; mert kényes
11 VI |   eléje jött a grófnak, s azt mondá neki, hogy:~– Lelkem, nagyságos
12 VI |      marokkal ette.~Ottó gróf mondá neki, hogy most már a skorpióevésre
13 VII|   gróf az utóbbi tanácsra azt mondá magában, hogy jobban értem
14 VII| ország semmiféle termelésre – mondá Ottó gróf –; valamint hogy
15 VII|    kiszopatni.~– Tudod mit? – mondá neki Erdőváry – légy szíves
16 VII|       a poharakkal, akkor azt mondá:~– Hát a forint hol marad?~–
17 VII|   összefonta a karjait, s azt mondá:~– Hm. De hát mit csináljak?~