Part, Paragraph
1 1, II | fogytán volt a golyóbis. Jó a szíj is, meg a fapecek.
2 1, II | repülő ellenségtől. S ugyan jó, hogy nem lát! Mert ahogy
3 1, III | keservesen.~– Anyám! Édes jó anyám!~Ki tudja hová lett
4 1, III | hajtották?~Amint ott egyedül, jó gyermek módjára, keservesen
5 1, III | fölkerekedett; elszaladt jó idején, ki kocsin, ki gyalog,
6 1, III | lábasházban.~Most már akadt egy jó gondolatja Miklósnak.~–
7 1, IV | Férjhez ment tizednapra a jó urunk halála után… Meg sem
8 1, IV | tessék belülkerülni nagy jó uraméknak.~Így aztán megnyílt
9 1, IV | csodálkozva a legény.~– Jó ebéddel vártalak.~– Én már
10 1, IV | vezethessem.~– No, akkor ugyan jó helyre jöttél vásárolni.
11 1, IV | Vendégünk tegnap óta éhezik. Én jó tokányt készítettem, dorongos
12 1, IV | megrakta vendége tányérját jó hagymás tokánnyal.~– A végén
13 1, IV | helyesnek találom ezt a jó szándékot. Inkább ma, mint
14 1, V | sírjál előttem.~Jaj anyám, jó anyám,~Nem az az én nyavalyám.~
15 1, V | leány felvisít~Jaj anyám, jó anyám,~Ez ám az én nyavalyám.~
16 1, V | dalolás, a szövőszék nem jó énekkísérő. Itt már kevesebb
17 1, VI | erőszakolják rá. (Áldott jó nép ám ez, ha valaki rátalál
18 1, VI | apostol is így szól Jézushoz: „jó minekünk itten laknunk:
19 1, VI | gonoszság. Aztán még mire jó ez a mi földbe vájt lakásunk?
20 1, VI | hogy legelső lehessek a jó hírrel kedves komámasszonyomnál. –
21 1, VI | ott szolgál a görögnél, jó ismerősöm, sok jót tettem
22 1, VI | Mindennap vittem én haza a régi jó időkben, amíg az ördög ide
23 1, VI | megfordított rendben; de hát így is jó az. Még talán befejezésül
24 1, VI | ereklyéket.~Hát bizony régi jó szokás volt a jegykendőt
25 1, VI | mostohaapját akarta lekaszabolni; jó szerencse, hogy a diák hátulról
26 1, VI | kálvinistává! Mi az ördögre jó ez? Hisz a kálvinistának,
27 1, VII | hogy visszatért Debrecenbe jó Baranyi Miklós kapitány.
28 1, VII | is tették; hiszen derék jó hazafiak voltak.~– No hát
29 1, VII | ördögöt pedig éppen nem jó a falra festeni.~No de itt
30 1, VII | jobban az édes kenyérnek, a jó szalonnának, az italka bornak.
31 1, VII | irányában, minden helységben jó pihenőt tartva. Néhol meleg
32 1, VII | teneked köszönhetem, édes jó angyalom, meg a te apádnak.~
33 1, VII | pecsenyéje sem megy kárba; nagyon jó az, ha nincs más. Ízleld
34 1, VII | vendégnek az ábrázatja. A jó borsos lében főzött tokány
35 1, VII | mint az ambrózia, hozzá a jó gyürkés debreceni kenyér.
36 1, VII | jött a nagy öblös kulacs, jó érmellékivel. A bográcsnak
37 1, VII | én hóka lovamnak még sok jó napja lesz Debrecenben.~–
38 1, VIII | tízezer szarvasállat közül a jó húsban levőket. Ezeket előreindította
39 1, VIII | kurátora.~Ez a szent szertartás jó sokáig eltart; ezekre megy
40 1, VIII | tovább áhitatoskodik. Akinek jó bundája van, az belehúzza
41 1, VIII | hulló manna. Az lenne nekünk jó! – fohászkodik a civis.
42 1, VIII | fürjek, Az meg nekünk volna jó! – elmélkedik a kuruc. Egyszer
43 1, IX | megfészkelni.~– Gondold meg, jó fiam, hogy még nagykorú
44 1, IX | Igazi mostoha! Soha egy jó szót nem adott. Szidott,
45 1, IX | asztalhoz telepedtek, s aztán a jó mokka mellett, aminőt csak
46 1, X | a községházán? Hát mire jó ez? Arra, hogy e két hét
47 1, X | tönkremennének mind a kalaposok.~Jó szerencse, hogy mikor Mózes
48 1, XI | Ungvári Mihállyal régi jó viszonyt tartott föl; ez
49 1, XI | Azután a meghívásokat is jó előre meg kellett tétetni,
50 1, XI | kenve. Miklós megköszönte a jó tanácsot Gyarmathynak, s
51 1, XI | a Kálvinus János! Milyen jó titulust talált ki a korcsmábanmaradásra!~
52 1, XII | hajtani. Kitalálni, hol van jó átjáró az ereken, vadvizeken,
53 1, XII | gulyásbojtár volt.~Szép jó estét kívánt a kocsin ülőknek,
54 1, XII | egy tulipános láda; az is jó volt ülőhelynek; ajtó sarkára
55 1, XII | harmónia; a cikázó villám jó pajtás, a szélvész szeretett
56 1, XII | Annak minek mondjam? Valami jó az! Azután jön, bográcsban
57 1, XII | savanyú íróval, éjszaka jó az, ha fölébred az ember.
58 1, XII | ember. Azzal nyugodalmas jó éjszakát kívánt az ifjú
59 1, XII | még egyszer nyugodalmas jó éjszakát kívánt, utasítást
60 1, XII | ingatag kunyhót. Milyen jó ilyenkor egymás keblére
61 1, XII | cincogott a sarokban: olyan jó altató valamennyi.~Csak
62 1, XIII | vezérelt a jóságos Úristen. De jó, hogy ott nem maradtatok
63 1, XIII | asztalhoz, ahol párolgott a jó forralt tej a csuporban,
64 1, XIII | frissen sült lángost, amit jó étvággyal kikanalazának.
65 1, XIII | volt parancsolva a drága jó asszonyomtól, hogy az egész
66 1, XIII | levedd a süveged, ’csés jó estét kívánj, megtörüld
67 1, XIII | gazdánk, gazdasszonyunk jó egészségére!” Nem is invitáltam
68 1, XIII | S aztán amint bekapott a jó mézes bakatorból, csak kipotyogtatta
69 1, XIII | azt mutogathatja majd. Jó szerencse, hogy a nagy lármára
70 1, XIV | múlt éjjeli zivatarban?~– Jó helyen voltunk, szép pásztorkunyhóban,
71 1, XIV | ilyennel élnek?~Következett a jó ecetes vetrece, Dabóczy
72 2, I | az operációnak: csendes „jó reggelt” susogva.~Miklós
73 2, I | látott. Azt mondta, nagyon jó. Amivel megnyerte a jóindulatát.
74 2, I | annak elméjét, kipallérozta jó tulajdonságait, fokról fokra
75 2, I | kereskedők. Azok mind a jó szállást, tartást kapnak
76 2, I | tőle, hogy van-e a házuknak jó nagy kapuja?~Erre meg tudott
77 2, I | s pipáját aláeresztve, jó reggelt kívánt a felsült
78 2, III | szabad elfeledkezni egy jó férjnek. Amint a piktor
79 2, III | változzon, ha megfogadod, hogy jó ember fogsz lenni. Ha aztán
80 2, IV | megcsókolta egy idegen ember. Jó oka volt az eltitkolásra.
81 2, VI | a tányérjára; hogy az ő jó asszonyát, aki valóságos
82 2, VI | a kezét, hogy ártatlan.~Jó szerencse, hogy ott volt
83 2, VII | kifér. Hol a feleségem?~– Jó helyen van. A városházában,
84 2, VII | Csendesen csak, édes gyermekem. Jó szerencse, hogy a mi reformata
85 2, VIII | elhurcoltatott. Ott várt reá a derék jó Dabóczy Marcsa, aki tanult
86 2, X | iránt, s nem hiszem, hogy jó képpel fogadja.~– Engemet?
87 2, X | tűrök, vele szenvedek; sem jó, sem rossz sorsában soha
88 2, XI | Okos ember a neve! Amiért jó idején kitalálta, hogy merről
89 2, XIII | nesze!”~A látogatók jövetele jó előre be volt jelentve:
90 2, XIII | lyuk az abroszon minden jó szándékot megfordíthat.
91 2, XIII | kérkedőleg jegyzé meg, hogy ez jó részben a Zsuzsika érdeme,
92 2, XIII | szokás szerint; akár egy jó színdarabnak az ötödik felvonásában.~
93 2, XIV | karolta át édesanyját, a jó asszonyság ezt súgá a fülébe; „
94 2, XIV | uram, a szép Lauránál?” „Jó lepényt tud sütni a kancsal
95 2, XIV | tiszta örömmel a szívében. Jó állapotban találta az anyát
96 2, XIV | bőven helyrehozott mindent. Jó időjárás volt, mintha csak
97 2, XIV | szőlőbe. Széttekintett; jó érett volt már a gohér,
98 2, XIV | vagy tán mind a kettőt?~Jó szerencse, hogy ott volt
99 2, XV | uram. Tudom, hogy mindig jó volt hozzám tanáccsal segített,
100 2, XVI | azt teszem. Hiszen még a jó kutya sem hagyja el a kölykét.~
101 2, XVIII| iskolába járást: nagyon jó tanuló volt. Egzamenkor
102 2, XVIII| Bocsáss meg énnekem, drága jó leányom. Bocsáss meg azért,
103 2, XVIII| elé vezetni. Mivelhogy ősi jó szokás szerint a névnap
104 2, XVIII| beállván az alvás ideje: a jó Kardosné odaült az ágyuk
105 2, XVIII| jólelkűen kérlelé:~– Édes jó apácskám, ne haragudjál
106 2, XVIII| magad eszével, én is megyek jó Isten hírével.4~Azzal a
107 3, I | félkegyelmű kapitányok a várakban.~Jó lett volna most a nemesi
108 3, I | már akkor értesült a rác jó barátok árulásáról, kik
109 3, I | visszaszolgáltatni: no, azzal éppen jó helyen kereskedett! Debrecen
110 3, II | életpálya; mellékfoglalkozásnak jó.~– Vedd elő, fiam, a németországi
111 3, IV | tapsakodtak vele.~De másra is jó volt az Ilona.~A távolban
112 3, IV | egymás után megrepetálva is jó.3~Azután következett – a
113 3, V | csókoljuk, jóltevőnk! Édes jó halál!~A szegény asszony
114 3, V | tudtul adá minden rokonnak és jó ismerősöknek, hogy Istenben
115 3, V | kondoleáló híveket, hogy áldott jó felesége a református egyház
116 3, V | kedveseitől, rokonaitól, jó barátaitól. Nagy figyelemmel
117 3, VI | várja haza a babáját.~Hát ez jó is volt így egy ideig.~Hanem
118 3, VIII | nem kérek kegyelmedtől.~– Jó! Legyen a tied – mondá a
119 3, XI | férfiú segítséget. Drága jó ópiumcseppeket. Ezeket átadja
120 Ifj | előbbeni életemben is azokra a jó emberekre, akik által ezen
121 Ifj | figyelmeztem, és én azokat mint Jó Istenem gondviselésének
122 Ifj | részemről ebben a dologban jó tanúk lehettek volna, nagyobbadan
123 Ifj | Jussaival – együtt alkalmatos jó helyekben tetszése szerént,
|