bold = Main text
Part, Paragraph grey = Comment text
1 1, II | tudják a hazatérők, hogy mi vár reájuk otthon.~Az egész
2 1, II | benőve a fenyér. – Hát most mi lelte őket? – Amint a csordakút
3 1, II | Szállj le, Kakas, nézd meg, mi van a csordakútnál? – parancsol
4 1, II | nagyot kiált: „Jaj!”~– No, mi van ott Kakas? – kérdi a
5 1, II | vezér most már tudja, hogy mi vár rá otthon. Felhő áll
6 1, III | Álljunk közéjük, s legyünk mi is martalócok – dohogja
7 1, III | szatyorban a sok halat. Ezt mi úgy híjuk, hogy „potyka”,
8 1, IV | fizették. Ők tudták, hogy mi hasznuk van rajta. Behozták
9 1, IV | faj kiveszett e földön. Mi oka lehetett, hogy nem tudtak
10 1, IV | Aszondom én, hogy menjünk mi elébb a göröghöz. Az adott
11 1, IV | kálvinisták vagyunk? Nem áll a mi bajuszunk csurgóra, mint
12 1, IV | Tudod, hogy miről beszéltünk mi már több ízben – esténkint –
13 1, IV | tudod-e, hogy miről beszéltünk mi az utolsó időkben a leányommal?
14 1, IV | Hanem hát kifundáltunk mi a leányommal valamit, ami
15 1, IV | tokánnyal.~– A végén kezdem. Mi elhatároztuk apával, hogy
16 1, V | valamennyi rokkán az orsóba! „a mi Miklósunk érkezett meg!”
17 1, VI | Mentül több földet szerzünk a mi városunknak, annál nagyobb
18 1, VI | városunknak, annál nagyobb a mi tehetségünk. Azokat a cifra
19 1, VI | Aztán még mire jó ez a mi földbe vájt lakásunk? Nekünk
20 1, VI | mellett ne felejtkezzünk meg a mi mennyországbeli jussunknak
21 1, VI | megteszem; meg kell tudnom, hogy mi történik odabenn az egyetlen
22 1, VI | úgyis Miklós a neved, a mi öreg szentünké, akinek itt
23 1, VI | honnan tudja kelmed, hogy mi volt abban az írásban, amit
24 1, VI | diák, de a görög is tud, mi pediglen éppenséggel tudunk,
25 1, VI | templomostól; de kálvinistává! Mi az ördögre jó ez? Hisz a
26 1, VI | Jobban ismerik azok a mi katekizmusunkat, mint te „
27 1, VII | Még egyéb is vagyok.~– A mi keresztapánk vagy.~– Annál
28 1, VII | szerint ez nem is lehet. De mi közük ezekhez a kálvinistáknak?~
29 1, VII | Mikor a nap feljött (ez a mi ős Istenünk!), ott a templom
30 1, VII | csak elbámult rajtunk; a mi csapatunk volt az egész
31 1, VII | No, fiacskám, te vagy a mi emberünk; holnap mindjárt
32 1, VII | félek, sőt remélem, hogy mi még esztendő ilyenkorra
33 1, VII | ő tartja a böjtöt.2~– S mi ebből a következtetés?~–
34 1, VIII | bekoronázó „úr imájához”: Mi atyánk, ki vagy a mennyekben.~
35 1, IX | leányasszonyhoz semmi közöm.~– No hát mi szava van anyámasszonynak
36 1, IX | rettenetes elhatározásod.~– Mi benne a rettenetes?~– Hiszen
37 1, IX | a szívünkben még jobbak; mi csak mindig adtunk a hazának,
38 1, X | se jobban elmondani, hogy mi a kálvinista pap, mint ahogy
39 1, XI | Katalinom? Azt, hagy ne tartsunk mi fényes lakodalmat, felcsődített
40 1, XI | városból eltünéstek, ne mi menjünk Ungvári uram házához
41 1, XI | leány, a boszorkány, hogy mi van ellene készülőben.~Ez
42 1, XI | cselekedetekkel is megerősíteni a mi áhítatosságunk igaz voltát.
43 1, XI | hogy gyakorlatba vétessék a mi hitbéli vezérünknek, Kálvinus
44 1, XII | munkásnőim, kedves leányzóim. Mi pedig itt tartjuk meg a
45 1, XII | harmatkása. Aki nem tudja, hogy mi a harmatkása? Annak minek
46 1, XIII | kergetett be a zivatar a mi karámunkba, áldassék érte
47 1, XIII | hiába mondanám el, hogy mi az a lángos; nem ismeri
48 1, XIII | szelíd, se vadember; csak mi zord magyarok lelkesülünk
49 1, XIII | fölfordított szakajtóra.~– Mi történt, Sára néni?~– Jaj,
50 1, XIII | az Ilona leánynak, hogy mi van készülőben. Éjszaka,
51 1, XIII | órát a Rákóczi-harang?” – „Mi bajunk nekünk a te Rákóczi-harangoddal?” – „
52 1, XIII | eredj rájuk sorba; de ha a mi urunk házába belépsz, levedd
53 1, XIII | Dejsz ide jöhetnek: a mi uraink a kontignációban
54 1, XIII | jön ám a Sisera hadja a mi házunk felé; nyilván ott
55 1, XIII | szégyenlettük magunkat, mi szegény parasztasszonyok! –
56 1, XIII | No, mondék, most már hát mi kiáltsuk el, hogy „ad arma”.
57 1, XIV | Kedves ember, ugye, ez a mi óbesterünk? – mondá Miklós.~–
58 1, XIV | hogy az Isten éltesse a mi fejedelmünket, Rákóczi Ferencet,
59 1, XIV | gyűlölni; nem ismerte, hogy mi a harmadik: a közönyösség.~
60 1, XIV | a szíve érzését. – Hát a mi Istenanyánkkal, a Boldogságos
61 1, XIV | megszabaduljanak!~– És most mi lesz velünk? – rebegé Katalin. –
62 1, XIV | Katalin. – Hogy térhetünk mi akkor vissza, hogy maradhatunk
63 2, I | a Dabóczy Marcsa, akihez mi látogatóba készülünk?~Az
64 2, I | egyúttal inzsellér is.~– S mi dolgunk van ezekkel az urakkal?~–
65 2, II | meg. Az a dicső ebben a mi Debrecenünkben, ebben a
66 2, II | Debrecenünkben, ebben a mi kálvinista vallásunkban,
67 2, II | kálvinista vallásunkban, hogy mi hozzuk a legszigorúbb törvényeket;
68 2, II | együtt megszólhassuk ezeket a mi embereinket, ráfér ám ezekre
69 2, II | mit szól kegyelmed ehhez a mi fiatal piktorunkhoz? – kérdé
70 2, III | tőle: „No hát Kőművesné, mi hír a városban?” Hébe-hóba
71 2, VI | jövő hónapban.~– Hát addig mi lesz az én szegény asszonyommal?~–
72 2, VII | A duellum tiltva van a mi városunkban.~– Mennybéli
73 2, VII | vétekben találták!~– Azt mi semmiképpen nem tehetjük.~–
74 2, VII | gyermekem. Jó szerencse, hogy a mi reformata egyházunknak vannak
75 2, IX | közeledtek őrült gyorsasággal.~Mi történt a földön? Kiesett
76 2, X | eléje megkérdezni, hogy mi járatban van. Keresztül
77 2, X | s csupa óbégatás volt.~– Mi történt Debrecenben? – kérdé
78 2, X | Az édes felesége.~– Hát mi történt?~– Az történt, hogy
79 2, X | amit én nem értettem, hogy mi lesz a pörével.~– Condescendáltatik?~–
80 2, XI | volt a helyes út.~Hiszen mi, mai kor emberei, csak az
81 2, XIII | láthatja minden ember, hogy mi járatban van a látogató?
82 2, XIII | kitalálhatja, hogy ilyen kísérőre mi okbúl van szükség? – Ez
83 2, XIII | Hisz nem tud még ahhoz, mi egy asszony dolga.~– Kegyelmed
84 2, XIII | Nem! – rebegé a leány. – Mi nem válunk el egymástól!
85 2, XIII | velünk fogsz jönni, vagy mi jövünk hozzád. Te drágám,
86 2, XIII | leendő közös keresmény? Mi legyen az özvegyi juss?
87 2, XIV | készült, megkérdék, hová megy? mi dolga? meddig kell kinn
88 2, XIV | Dénesné, ugye? Jobbat, mint mi tudunk?” – „Nem jött még
89 2, XIV | kellett megállapodni, hogy mi nevet válasszanak az újszülött
90 2, XIV | született, kis zsarnok. Óh, mi édes rabság egy ilyen zsarnoknak
91 2, XIV | rivallt rá Katalinra:~– Mi kereseted van itten?~– Nekem? –
92 2, XVI | lármájokra, mit keresnek, s mi bajuk volna? A házamban
93 2, XVI | iskolába a becsületes nevén. Mi kell még több?~– De ez nem
94 2, XVIII| aztán azt kérdezé tőle: „mi a neved kisfiú? Kinek hívnak?”~
95 3, I | most is folyik.~De hát az a mi történetünkre nincs befolyással.~
96 3, I | ezek a hadak nemde nem a mi tulajdon szövetségeseink-e?
97 3 (1) | etikai lehetetlenség volna. Mi hisszük és reméljük, hogy
98 3, IV | már ez a mesével határos!~Mi lehet még hátra?~A szép
99 3, V | emberi, mily isteni biztatás, mi erre következik: „és ott
100 3, V | látom Jézus példájából, Mi lehet a holtak porából?”
101 3, VI | csiklandósak:~Nyolcan vannak a mi ludaink!~Három fehér, három
102 3, VI | Hanem aztán idő jártával mi lesz a szépasszonyból, a
103 3, VI | szépasszonyból, a tündérasszonyból?~(Mi lesz a pillangós cipőből? –
104 3, VII | vagyoni állapotot is rendezni: mi illeti meg a nőt, mi a férfit
105 3, VII | rendezni: mi illeti meg a nőt, mi a férfit az elöltalált holmikból.~
106 3, VII | Jöjjön ide.~Kazay bejött. Mi történt?~– Ide nézzen. Itt
107 3, VIII | asszony mindennap imádkoztat a mi templomunkban a kegyelmed
108 Ifj | magam keze petsétje (L. S.) mi előttünk Bednári János a
|