bold = Main text
Part, Paragraph grey = Comment text
1 1, I | azonban elmaradt.~Ezek Baranyi Miklós és a felesége, Katalin,
2 1, II | fekete halál. Akkor aztán a Miklós fiára maradt a csapat vezetése:
3 1, II | faluját fölkeresni. Baranyi Miklós is kereste a csapatjával
4 1, III | tették vitássá. Baranyi Miklós is rátalált a maga kastélyára.
5 1, III | annak boltozatja volt. Miklós ráismert: az volt az édesanyja
6 1, III | olyan nagyon az édesanyádat, Miklós úrfi, nincs annak semmi
7 1, IV | Katalin. Ezt régen ismerte Miklós. Egyszerű volt az ismeretség
8 1, IV | volt az ismeretség alapja. Miklós atyja Debrecenben járatta
9 1, IV | szerint. Ilyen az asszonynép!”~Miklós előrerúgtatott a lovával;
10 1, IV | Éppen arról gondolkozott Miklós.~A szolga csak dohogott.~„
11 1, IV | megnyílt a város kapuja Miklós kapitány előtt abban a városban,
12 1, IV | csak hallgatott. Most, hogy Miklós elnémult, ő szólalt meg.
13 1, IV | bedugják a szultán háremébe.~Miklós a kés nyelével ütögette
14 1, IV | konvertálunk a református hitre.~Miklós nagyot hőkölt; majd torkán
15 1, IV | helyben megmaradása többé.~Miklós nagy büszkén ütött a mellére.~–
16 1, IV | a magyar, ha belehal is. Miklós megtöltötte pénzzel a tarsolyát. –
17 1, V | szeretnek a drágalátos Miklós úrfi kapitányi ruhában.~
18 1, V | hajdani falujabelit talált Miklós: ezek régibb munkásnők,
19 1, V | suszter címzete volt „sójás”.~Miklós meglátván a látandókat,
20 1, VI | odamegyek, kitudom, mit fundál a Miklós úrfi a görögéknél; mert
21 1, VI | az uradnál? Aszongya: a Miklós úrfi. Bejöhet a nagyasszony
22 1, VI | borsózik bele még mostan is. A Miklós úrfi pénzt követelt a görögtől.
23 1, VI | görög vallásra; hiszen úgyis Miklós a neved, a mi öreg szentünké,
24 1, VI | ez a patrónusod, a szent Miklós, ha ennek megfogadod, hogy
25 1, VI | múlva csak előjött ám a Miklós úrfi a görög házából.~–
26 1, VI | abban az írásban, amit a Miklós úrfival, saját vérével aláírattak,
27 1, VI | az ajtó, s betoppan rajta Miklós úrfi, a kapitány.~Mindjárt
28 1, VI | Mit kellett megérned?”~Miklós csak tűrte, de nem viszonozta
29 1, VI | görögnél.~Amire hátravágott Miklós.~– Hallgass, te Géházi!~(
30 1, VI | fürmender uramhoz – mondá Miklós, előbbre kerülve egész az
31 1, VI | fürmender kezét nyújtá, Miklós elfogadta; de meg nem csókolta (
32 1, VI | faragni. Azalatt maradt idő Miklós úrfit egyről-másról kérdőre
33 1, VI | adhat zálogkölcsönt Baranyi Miklós uram, a magyar nemes, ősi
34 1, VI | asztalánál: hogyan rontott be a Miklós fiú kivont karddal az ebédlőbe;
35 1, VI | amit ki akart mondani.~Miklós megszánta, s eléje vágott:~–
36 1, VI | Félvállról felelt neki Miklós:~– Jobban ismerik azok a
37 1, VI | fülébe:~– Derék legény vagy, Miklós. Veled tartok.~Csak azután,
38 1, VI | Tetszik tudni, mit mívelt a Miklós úrfi, mikor a tanács engedelemlevelét
39 1, VII | visszatért Debrecenbe jó Baranyi Miklós kapitány. Ezúttal nem a
40 1, VII | beneventálására.~Baranyi Miklós nagy trombitaszóval vonult
41 1, VII | Mikor a lábasház elé ért, Miklós a kardjával szalutált fel
42 1, VII | respektussal fogadtatott Baranyi Miklós az elöljáróság által. Átadta
43 1, VII | jelt adva az abrakolásra.~Miklós a lovászával Ungváriéknál
44 1, VII | homo, Krisztosz voszkressz, Miklós patrónus mind eltűnt a szobából.
45 1, VII | szólt ragyogó orcával Miklós.~– Tudom. Fejedelmi komisszárius
46 1, VII | nekicihelődtünk – folytatá Miklós. – Minden legény kapott
47 1, VII | szállásról.~– Itt van ni! – mondá Miklós, amint a levelet elolvasta. –
48 1, VII | nekünk.~S e szónál a keze a Miklós kezét kereste titkos kézszorításra.~–
49 1, VII | Hát terajtad, édes fiam, Miklós, nem történhetnék meg az,
50 1, VIII | átváltozott éjszakává.~Baranyi Miklós nemsokára búcsút vőn Ungvári
51 1, VIII | elfogadtatik egész örömmel.~Miklós lefizette a taksát arannyal,
52 1, VIII | nyájasan fogadtatott általa.~Miklós ismerte jól a kálvinista
53 1, VIII | lévén rendbehozva, Baranyi Miklós hivatalos rendben fölkérte
54 1, VIII | azt is, hogy nemes Baranyi Miklós fejedelmi komisszárius úr,
55 1, VIII | ehhez szülői beleegyezés, Miklós barátom? Jól tudod, hogy
56 1, VIII | vissza a szállására Baranyi Miklós, s egész idejét Katalinnal
57 1, VIII | az első padokat Baranyi Miklós kuruc huszárjai, akik már
58 1, VIII | nagy dobogó fahídon Baranyi Miklós négylovas csézája, csojtáros
59 1, VIII | legutolsó helyen hangzik Baranyi Miklós eljegyzése Ungvári Katalinnal.~
60 1, IX | beszéltek, hogy a Baranyi Miklós kihirdette magát az Ungvári
61 1, IX | felbúbozva, a lábasházhoz, ahol Miklós szállva volt.~Ott találták
62 1, IX | minthogy ezt megértem.” – Miklós meg volt némulva.~– Jobb
63 1, IX | anyámasszonynak hozzám? – szólalt meg Miklós.~– Ez a te rettenetes elhatározásod.~–
64 1, IX | az atyám beleegyezése. – Miklós csak úgy, a kezében tartva,
65 1, IX | hangulatot keltett, hogy előbb Miklós kezdett el nevetni, róla
66 1, X | a kertészkedést.~Baranyi Miklós lelkére mind nem hatottak
67 1, XI | költekezni. Gyarmathy volt Miklós násznagya.~Ez a két férfiú
68 1, XI | előkelőségeknek, mint Baranyi Miklós és Ungvári Katalin bizony
69 1, XI | Debrecen városa …~Baranyi Miklós pedig ugyanekkor látogatóra
70 1, XI | töltenénk a nászéjszakánkat.~Miklós nem győzte a hálálkodást. „
71 1, XI | vőfélyek és a nyoszolyók is.~Miklós szíve elfacsarodott.~– Még
72 1, XI | a patikárus dolga lesz.~Miklós elgondolkozott.~– Vajon
73 1, XI | minden hájjal meg van kenve. Miklós megköszönte a jó tanácsot
74 1, XI | egész örömre derült, amíg Miklós beszélt. „Valde bene, valde
75 1, XI | éjszakára.~– Miért? – kérdé Miklós megdöbbenve.~Kazay uram
76 1, XI | elárulnia. Ellene dolgozni igen.~Miklós és Katalin ekképpen eligazították
77 1, XII | turkál szerteszéjjel rajta. Miklós jól ismeri valamennyit.
78 1, XII | jön ránk a zivatar – mondá Miklós a feleségének (most már
79 1, XII | Nem félsz-e? – kérdi Miklós a kedvesétől.~– Hogy félnék,
80 1, XII | kocsi bőrernyőjén, amikor Miklós lesegítette az ülésből Katalint.~
81 1, XII | kívánt az ifjú házaspárnak.~Miklós arra kérte a gazdát, hogy
82 1, XIII | sütőnének, gondolta magában Miklós komisszárius, de rendben
83 1, XIV | szép énekszóval.~Baranyi Miklós kvártélya elég tisztességes
84 1, XIV | vezette be Katalint Baranyi Miklós szállásába. A nagy utcai
85 1, XIV | a mi óbesterünk? – mondá Miklós.~– Nekem nagyon édes.~–
86 1, XIV | saját hajába, a másikat Miklós dolmányzsinórjába tűzte.
87 1, XIV | benyílóba, betéve az ajtót, Miklós pedig fogadta a jelentéseket,
88 1, XIV | kicsit szemerkélt az eső. Miklós befogatott, hogy a felesége
89 1, XIV | került Katalin, más oldalon Miklós, Katalin jobbjára pedig
90 1, XIV | Oken azt írja, hogy méreg. Miklós ráunszolta. Akkor aztán
91 1, XIV | sanyarúság. Hazudni szokott volna Miklós? Így élnek rendesen a blokádtábor
92 1, XIV | hitte, hogy erre a szóra Miklós a háta mögé önti a kezében
93 1, XIV | érthetetlen volt mindez, Miklós annyit beszélt neki a kuruc
94 1, XIV | ahol az én vendégem volt Miklós, az egész trakta olyan vadnak
95 1, XIV | megszabaduljanak Baranyi Miklós komisszáriusi nagy hatalmától,
96 1, XIV | de csak egy pillanatra.~Miklós éppen a betakart kártyáját
97 1, XIV | imádkozott, Deus benedicat.~Miklós is odajött a feleségéhez.
98 1, XIV | kerevetre, hogy megszáradjon. Miklós odament hozzá, s meg akarta
99 1, XIV | betette maga után az ajtót. Miklós künn maradt a nagy szobában,
100 2, I | Következik a borotválkozás. Miklós ezt elengedhetetlennek tartja.~
101 2, I | csendes „jó reggelt” susogva.~Miklós éppen az állát törülgette
102 2, I | óbester lépett be az ajtón.~Miklós nem engedte a feleségét
103 2, I | indulunk: a kocsik előjártak.~Miklós elbámulva kérdezé: Hová?~–
104 2, I | felruházta.~Ezalatt Baranyi Miklós útnak öltözködött, oda sem
105 2, I | Délre megérkeztek Sámsonba. Miklós az egész úton aludt: csak
106 2, I | nemzetes, vitézlő Baranyi Miklós uramnak, Ibi, ubi.~Siettek
107 2, I | mesterembereknek.~(Baranyi Miklós táncolt örömében, mikor
108 2, I | valamennyiünket az öreg! – mondá Miklós. – Ez a stikk nekem sohasem
109 2, II | elülik, hogy azokban Baranyi Miklós s az Ungvári család nem
110 2, II | fognak megöröködni.~Baranyi Miklós most már packázott velük.
111 2, II | öregnek, de a szerelmetes Miklós bizony nem sokat mozdított
112 2, II | a szíves fogadtatástól. Miklós éppen úgy tudta magasztalni
113 2, III | Kőművesné, hogy Baranyi Miklós uram szigorúan meghagyta
114 2, III | férjnek. Amint a piktor a Miklós arcképével elkészült, a
115 2, III | férji kötelességét, Baranyi Miklós sietett vissza a blokádatáborba.~
116 2, III | idő alatt bizony Baranyi Miklós uram többet időzött vidéken,
117 2, III | meg ott hogy rúgta a port Miklós úr a táncban a szép Sándor
118 2, III | mindenütt táncolni Baranyi Miklós uram.2~Katalin azt sem bánta.
119 2, III | Telebeszélte a fülét Katalinnak Miklós úr csélcsapságáról a szép
120 2, III | hogy ki nem prédikáltatott.~Miklós úr a felesége képének a
121 2, IV | ezen összeveszett volna. Miklós is nagy vitéz, de a festő
122 2, IV | méregkotyvalékot főztek.~Baranyi Miklós hosszabb időre elment a
123 2, VI | petrezselyemárulás a dolga.~Baranyi Miklós azonban odaült a leány mellé,
124 2, VI | nagy szelesen, s megragadja Miklós karját.~– Ohó, úr uram!
125 2, VI | aztán látni, amit Baranyi Miklós elkövetett, amint ezt a
126 2, VI | hírül hozták, hogy Baranyi Miklós bizony lóra kapott, s elvágtatott
127 2, VI | ahogy én ismerem Baranyi Miklós uramat, az mindenre képes
128 2, VI | testén. Akik ismerték Baranyi Miklós hirtelen természetét, ugyan
129 2, VI | anyácskám, ha a Baranyi Miklós úrnak a feleségét lefejezik,
130 2, VII | oroszlán rontott be Baranyi Miklós a mostohaatyja szobájába.~–
131 2, VII | megszökött a börtönből.~Baranyi Miklós olyat ütött öklével az asztalra,
132 2, VII | előállította volna.~Baranyi Miklós futhatott a fejével a falakat
133 2, VII | kitiltassanak.3~Baranyi Miklós, mint az őrült szaladgált
134 2, VII | ordított közbe Baranyi Miklós.~– Csendesen csak, édes
135 2, VII | kánonaitokat – ordított magánkívül Miklós. – No, ha ti nem választotok
136 2, VII | de már nem foghatta el. Miklós nyeregben ült, s vágtatott
137 2, VII | földön, mind a paradicsomban.~Miklós az egész úton epét hányt; –
138 2, IX | kínálkozott, hogy Baranyi Miklós prima fúriájában, maga körül
139 2, X | X. A válás~Baranyi Miklós csak jött csapatjával Debrecen
140 2, X | kérdé lóhátról Baranyi Miklós.~– Elfutott az egész város.~–
141 2, X | született? – kiálta fel Miklós. – S ezt nekem hírül sem
142 2, X | leugrott a lováról Baranyi Miklós, s sietett a Salva Guardia
143 2, X | olyan nagyon megbántotta.~Miklós eltakarta az arcát a kezével.
144 2, X | választanak, majd elválaszt más!”~Miklós nagyot hördült e szóra,
145 2, X | predikátor uram megkeresztelte, Miklós nevet adván neki: főtisztelendő
146 2, X | Miféle követelésemet? – kérdé Miklós megzavarodva.~Katalin arca
147 2, X | szívedre kezed: emlékezel-e rá?~Miklós dörmögött rá valamit; nemigen
148 2, X | édes uram, emlékeztél-e rá?~Miklós felháborodottan állt föl
149 2, X | rebegé engesztelő hangon Miklós, s meg akarta fogni a nő
150 2, X | két kis kezét oda emelte Miklós felé, rebegve azt az egy
151 2, X | szótagot, amit tudott: „a-a-a”.~Miklós nem értette ezt meg, nem
152 2, XI | Igazolás~Pedig hát amit Baranyi Miklós tett, azt magára nézve jól
153 2, XI | megtérése jutalmául. Baranyi Miklós mint tanult, törvényt végzett
154 2, XI | bizony méltóságos Baranyi Miklós uram fiacskája”. Amire a
155 2, XII | ítéletet, hogy nemes Baranyi Miklós uram házassága nemes Ungvári
156 2, XII | vezetéknevére Baranyi, keresztnevére Miklós. Egyebekre nézve egész tisztelettel
157 2, XII | praecautióképpen Baranyi Miklós septemvir authentice deklarálta
158 2, XII | lett volna hozva.~Baranyi Miklós ismét nőtlen legény volt,
159 2, XIII | csengős lóval hajtatott be Miklós a zenyei kastélyba. A lovak
160 2, XIII | édes húgomnak” szólíták, Miklós kivételével, aki „kedves
161 2, XIII | letelepedének.~Alispán úr és Baranyi Miklós azonban kölcsönös intésre
162 2, XIII | öcsémuram, méltóságos Baranyi Miklós septemvir úr, a római katolikus
163 2, XIII | ha elveszem – felelt rá Miklós.~– Hisz nem tud még ahhoz,
164 2, XIII | hogy a leányom szereti-e?~Miklós fejével bólintott Zsuzsika
165 2, XIII | Akkor tudja aztán majd meg Miklós úr, hogy milyen az a jól
166 2, XIII | Soha! Soha! – fogadkozék Miklós, a keblére boruló gyermek
167 2, XIII | bárhogyan sürgették is azt Miklós és Zsuzsánna asszony: kontestálván
168 2, XIII | feleségemnek engedem! nyilatkozék Miklós úr. – A zámi pusztámat is
169 2, XIV | parádéval.~Méltóságos Baranyi Miklós úr hozza be a feleségét
170 2, XIV | szobája ablakából nézte Miklós úr (a férje!) pompázó járását-kelését,
171 2, XIV | tenni, hogy „pa–pa–pa–”.~És Miklós úr megállhatta, hogy mikor
172 2, XIV | zenyei kastélyba Baranyi Miklós, igazi tiszta örömmel a
173 2, XIV | már van egy fia, akinek Miklós a neve. Két Miklós nevű
174 2, XIV | akinek Miklós a neve. Két Miklós nevű fia egy apának nem
175 2 (1) | előbbi férjétől, Baranyi Miklós úrtól, hanem arra jól emlékszik
176 2 (1) | többször titulált Baranyi Miklós úr más feleséget és midőn
177 2 (1) | beszéllettek felőle: Baranyi Miklós uramnak bizony már két felesége
178 2, XIV | összeköttetése megmaradt Miklós úrral. Egyebekben nem molesztálták
179 2, XIV | fegyverét: „Az Istenért, Miklós, mit akarsz cselekedni!”~
180 2, XVI | erejűre emelték.~Baranyi Miklós septemvir uramnak a zenyei
181 2, XVI | nemzetes és vitézlő Baranyi Miklós úr igaz házastársa, mostan
182 2, XVI | tekintetes nemes vitézlő Baranyi Miklós, a fölséges septemvirális
183 2, XVI | hogy fenn titulált Baranyi Miklós uramnak édesanyja Fekete
184 2, XVI | hogy azon fiam Baranyi Miklós férjemtől származott s tőlem
185 2, XVII | gyermekkéz betűi~No, Baranyi Miklós uram ugyan rosszul vetette
186 2, XVII | tervet főzött ki titokban.~A Miklós gyerek akkora volt már,
187 2, XVIII| azokat a ruhákat, amiket a Miklós fiam növendék korában viselt,
188 2, XVIII| onomasztikon), amit az első Baranyi Miklós mondott el András napon
189 2, XVIII| előforduló András napot Miklós napjára.~A beteg asszony
190 2, XVIII| megegyeztek benne, hogy Miklós napjára elküldik kocsival
191 2, XVIII| őrzött ifjonckori ruháit a Miklós fiának, amikből az kinőtt:
192 2, XVIII| jött be Sándorné asszony Miklós úr szobájába, a Miklóskát
193 2, XVIII| Miklóskát kézen fogva.~Baranyi Miklós elámult, mikor saját magát
194 2, XVIII| Az én nevem nemes Baranyi Miklós.~Ezzel a gyöngéd terv, amit
195 2, XVIII| látható szimbóluma. Baranyi Miklós megverte a fiát (azt a kedvesebbet!)
196 2, XVIII| Sándorné asszony halmozott Miklós úr fejére, kellett volna
197 2, XVIII| Nini, ott megy a Baranyi Miklós fia: az apja képmása!”~–
198 2 (4) | tagadja a fiam, Baranyi Miklós, Ungvári Katától született
199 2 (4) | Katától született Baranyi Miklós fiát, mert az tulajdon valóságos
200 2 (4) | asszony szemtűl szembe Baranyi Miklós úrnak: „Megver téged az
201 3, I | történetünkre nincs befolyással.~A Miklós fiút e balul kiütött kísérlet
202 3, I | a mostohaapja, Baranyi Miklós septemvir úr közelébe kerülni;
203 3, I | hazahozni ebből a hajcécóból!~Miklós diák a zöld zászlót vitte
204 3, I | zászlótartó kelt birokra a Miklós diákkal, de az is, mikor
205 3 (1) | hogy méltóságos Baranyi Miklós uram évek múlva is többször
206 3, II | a nemesi büszkeséggel.~A Miklós fiúnak legnagyobb kedve
207 3, II | új módinak.~Azért az ifjú Miklós mégis bátran belevágott
208 3, II | lesz Baranyi soha!”~Az ifjú Miklós azonban nem törődött a gúnycímezéssel:
209 3, II | kié volnának? A Baranyi Miklós uramé.~A septemvir úr úgy
210 3, II | ráismerhetett az arcára. A Miklós fia volt. Mintha saját magát
211 3 (3) | bélyege alatt vannak Baranyi Miklós uramnak sőre ökrei; de nem
212 3 (3) | meglátta volna ifjú Baranyi Miklós uramat, az ablaktól elfordulván,
213 3 (3) | tapasztaltam, tudtam, hogy Baranyi Miklós uram miatt vagyon baja.~
214 3, IV | amennyi szükséges.~Baranyi Miklós már rátalált a maga két
215 3, IV | puskacsőre. A vadkant ugyan Miklós mindig vadászkéssel szokta
216 3, IV | a gyertya az ablakában. Miklós úr mindenkor szívesen látott
217 3, IV | szívesen is elmulat nála Miklós úr, otthon feledve a keserű
218 3, IV | az asszonyok a kezedből.~Miklós úr a feje hátulját ütötte
219 3, IV | katolikus katekizmusra.~Miklós felförmedt e szóra.~– No,
220 3, IV | csak a gvárdián:~Felfogadta Miklós úr magában, hogy többet
221 3, IV | fölséges levelensült; rákok (Miklós úr kedvenc csemegéje), hozzá
222 3, IV | hazakerül a zenyei kastélyba Miklós úr. A két asszonyság a legvidámabb
223 3, IV | De ettől a naptól fogva Miklós úr nem maradt a zenyei kastélyban
224 3 (4) | kocsisától tekintetes Baranyi Miklós úrnak, hogy oly terhes és
225 3, V | promulgálva.~A pápista Baranyi Miklós ellenben abban talált erősséget,
226 3, V | asszony és annak fia Baranyi Miklós? – Hát bizony közte voltak. „
227 3, VI | árulkodó környezet részéről.~Miklós úr megtudhatta, hogy az
228 3, VI | azért, mert szeretett.~Miklós úr erős kelepcébe volt szorítva.
229 3, VI | és vitézlő Várady Baranyi Miklós királyi septemvir úr, több
230 3, VI | hamvaira!~Ezt a partecédulát Miklós úrnak is megküldték, aki
231 3, VI | tudomást venni. No hát mármost Miklós úr elérte életének végcélját.
232 3, VI | a vonal alatt.1~Baranyi Miklós most aztán megtudta, hogy
233 3, VII | is teszi, amit megígért.~Miklós úr odaakasztotta fel az
234 3, VIII | amit mostan kapott!~Baranyi Miklós, az idősb, mind a két kézzel
235 3 (1) | epispastico Boerhaviano Baranyi Miklós uramhoz”. Ketten odamentek
236 3 (1) | applicálta volna Baranyi Miklós úr testére, akkor a doktor
237 3 (1) | keservesen sírni Baranyi Miklós úr. Kérdezte tőle Buzinkay
238 3 (1) | nehezen esik?” felelé Baranyi Miklós úr: „nem azért sírok: hanem
239 3 (1) | az, hogy eskütt Baranyi Miklós úr tekintetes Baranyi Miklós
240 3 (1) | Miklós úr tekintetes Baranyi Miklós septemvir úrnak fia és igaz
241 3, IX | palástos tógájában, harmadiknak Miklós, az ifjú legény, bő barna
242 3, IX | takaró köpenyeget.~Az ifjú Miklós ugyanabba a ruhába volt
243 3, IX | volna döntve ifjú Baranyi Miklós törvényes származása.~–
244 3, X | kulcsaival. Ahol a szövegben a Miklós fia neve előfordul a Baranyi
245 3, XI | bandukol az ifjú Baranyi Miklós s a második férj, Gyarmathy
246 3, XI | hatalmas, büszke Baranyi Miklós fölött zúgtak a debreceni
247 3, Igaz | eldöntést az ifjabb Baranyi Miklós javára.~De ez az ifjabb
248 3, Igaz | De ez az ifjabb Baranyi Miklós már ekkor nyolcvanhárom
249 3, Igaz | semmiségért.~Ifjabb Baranyi Miklós testvérei ellen beadott
250 3, Igaz | a 83 éves ifjabb Baranyi Miklós adománylevelét, melyben
251 Ifj | Ifjabb Baranyi Miklós adománylevele~Én alább is
252 Ifj | alább is megírt Baranyi Miklós néhai Tekéntetes Nemes Baranyi
253 Ifj | Tekéntetes Nemes Baranyi Miklós a Felséges Septemvirális
254 Ifj | nemes és nemzetes Sinai Miklós Uramot, ki a Reformátusok
255 Ifj | említett Tiszteletes Sinai Miklós Uram, mind az én magam,
256 Ifj | volna említett Tiszt. Sinai Miklós Uram és azok melléhozzá
257 Ifj | ezt írja Tiszteletes Sinai Miklós Uramnak: A küldött Documentumoknak
258 Ifj | ugyan Tiszteletes Sinai Miklós Uram Gondoskodása és vigyázása
259 Ifj | hogy Nemző Atyám Baranyi Miklós Úr feleségéhez Ungvári Katalin
260 Ifj | vallotta, hogy mind Baranyi Miklós Comissárius Úr a Debreczenyi
261 Ifj | Törvényes Férjétől Baranyi Miklós Úrtól kapta légyen. Ugyan
262 Ifj | Esztendőbe Tavasz tályba Baranyi Miklós Úr bé hozta a városba a
263 Ifj | felesége legyen Baranyi Miklós Urnak. Továbbá ugyanez a
264 Ifj | Vajdai szőlejéből Baranyi Miklós Úr 1712-ik esztendőbe erőszakosan
265 Ifj | 1707-ik esztendőben Baranyi Miklós Urnak amint a más felek
266 Ifj | praeceptori és Tettes Baranyi Miklós Ur fiainak tartottak közönségesen
267 Ifj | bé könyvébe, hogy Baranyi Miklós és tartottak Tekéntetes
268 Ifj | tartottak Tekéntetes Baranyi Miklós Úr Nemes Ungvári Katalin
269 Ifj | említett Tiszteletes Sinai Miklós Uram által előkerestetett
270 Ifj | említett Tiszteletes Sinai Miklós Uram állott volna elő ezen
271 Ifj | említett Tiszteletes Sinai Miklós Uram. Ugyan ezen Sententiába
272 Ifj | hasonlóképpen mind Tiszteletes Sinai Miklós Uram Gondoskodása által
273 Ifj | említett Tiszteletes Sinai Miklós Uram keresett vala fel és
274 Ifj | véghez Tiszteletes Sinai Miklós Uram. Hát annak külső elővitelére,
275 Ifj | székeken, már Nemes Baranyi Miklós névvel illette Ő Felsége
276 Ifj | képpen Tiszteletes Sinai Miklós Uramnak köszönhetem, akinek
277 Ifj | azután is Tiszteletes Sinai Miklós Uram vezérlése és segítsége
278 Ifj | említett Tiszteletes Sinai Miklós Uram hogy ez tovább ne haladna
279 Ifj | Budára említett Tiszt. Sinai Miklós Uram, igen nehéz és veszedelmes
280 Ifj | említett Tiszteletes Sinai Miklós Uramnak illendő, elégséges
281 Ifj | Atyámrul Tettes Baranyi Miklós Úrról mostan folyó Processusom
282 Ifj | említett Tiszteletes Sinai Miklós Uramnak. Engedem pedig adom
283 Ifj | említett Tiszteletes Sinai Miklós Uramnak Hazánk Törvénye
284 Ifj | levelemet Tiszteletes Sinai Miklós Uramnak, és kedves Házas
285 Ifj | Baranyi Mihály, Baranyi Miklós és Baranyi István édes fiamnak
286 Ifj | kiadattatásokat Tiszteletes Sinai Miklós Úrnak hűséges és meghálálhatatlan
287 Ifj | említett Tiszteletes Sinai Miklós Uramnak ígérem, és fogadom,
288 Ifj | Anno 1788. Eskütt Baranyi Miklós életemnek 82-ik esztendejében
289 Hal | Nemes és Nemzetes BARANYI MIKLÓS Úr, aki eredetét vette nemző
290 Hal | Tekintetes Nemzetes Baranyi Miklós úrtól, a Felséges Septem-Virális
291 Hal | gyermekei, akik közül MIHÁLY, MIKLÓS, és ISTVÁN, most is életben
292 Hal | Tiszt. Professor Sinai Miklós Úrnak Hites Társa, és SÁRA,
|