bold = Main text
Part, Paragraph grey = Comment text
1 1, II | jobbágyai laknak. – Elmúltak már. Falu tornyostul, család
2 1, II | ruha. Ólompityke alig van már rajta: azt ellövöldözték,
3 1, II | ez, melyet közel egy éve már, hogy magával vitt nemzetes
4 1, II | sertéseket hagyták itten.~Most már tudják a hazatérők, hogy
5 1, II | keresnek itten?~– Ahol jön már a csordakút! – mutogatja
6 1, II | álmodik tengerről.~Közel érték már a csordakutak.~Máskor a
7 1, II | lovára felkapjon. De az már megelőzte, elkezdett vágtatni;
8 1, II | fel rá.~A kuruc vezér most már tudja, hogy mi vár rá otthon.
9 1, III | kapitány.~Ha pákász, akkor már emberszámba megy. Ragadozó
10 1, III | nagy veszedelem előtt; az már nem érte itt.~Ejh, de mérgesen
11 1, III | sarkán, a lábasházban.~Most már akadt egy jó gondolatja
12 1, IV | denárját is elvesztette már, s akkor felteszi a felöltőjét
13 1, IV | tarsolyában, lábasjószága sincs már; de itt van a nagy domínium:
14 1, IV | tíz befogadott görög közül már csak egy élt még a Piac
15 1, IV | templomok üresen állnak már, Komáromban, Miskolcon,
16 1, IV | Miskolcon, Nagy-Kőrösön nincs már, aki a berozsdásodott templomajtót
17 1, IV | Ezelőtt kétszáz esztendővel már csak egy görög élt Debrecenben;
18 1, IV | pénzüket; majd fölvetette már a kincs.~Neki sem volt fiúsarjadéka,
19 1, IV | rókaprémes sinkót.3 Most már csak dohányért járt el a
20 1, IV | Ungvári is az utólját járta már: csak hálni járt bele a
21 1, IV | kivette a kollégiumból, az már akkor elvégezte a just;
22 1, IV | vallásúak vagytok kendtek? (Már kendezte őket.)~– Kuka legyen
23 1, IV | Egy kicsit megbarnította már rajtuk a festéket az idő
24 1, IV | Jó ebéddel vártalak.~– Én már ebédeltem.~– Tudom. Még
25 1, IV | hogy van?~– Egyformán. Ő már megebédelt. Elköltötte a
26 1, IV | arcával elmehetett volna már a halottak közé, a többi
27 1, IV | fülke még üresen állt, de már annak a homlokfalára is
28 1, IV | zálogba venni. De neked már semmi ingó-bingód nincsen,
29 1, IV | pusztává lett puszta. Láttál-e már dögkeselyűket?~– Igen, a
30 1, IV | területéhez csatolta. Akkora az már, mint egy kis vármegye.
31 1, IV | hogy miről beszéltünk mi már több ízben – esténkint –
32 1, IV | számomra harangszó sincs már. A pópa is meghalt, a sekrestyés
33 1, IV | meglátszik rajtuk az áldás. Én már a lelkemben régen kálvinista
34 1, IV | volna. Hiszen jártam én már ez után a magam eszétől
35 1, V | szobáját elhagyták. Anasztáz már akkor bedugta a száját a
36 1, V | csívíltek”.1 A másik szobában már a szövőszékeken dolgoztak,
37 1, V | a szövők szobájába. Ott már nincs dalolás, a szövőszék
38 1, V | szövőszék nem jó énekkísérő. Itt már kevesebb hajdani falujabelit
39 1, V | ezek régibb munkásnők, akik már betanultak. Vannak közöttük
40 1, V | való.~A következő szobát már a finom hímzők foglalták
41 1, V | lovat az istállóban, s ő már végigkóstolta valamennyi
42 1, VI | ízlés szerinti piperével.~Ez már az ortodoxia harca volt
43 1, VI | élelmicikkeket. A vén huszárnak most már csak az a dolga, hogy a
44 1, VI | aranyat láttak a piacon. Most már lefelé licitálnak. „Én ennyiért
45 1, VI | számára szedi az élelmet, most már fizetést sem kérnek, ingyen
46 1, VI | legjobban.~Kőművesné asszonyom már derült jókedvében találta
47 1, VI | tornácos ház megvan, abba már gyantáros ládák, nyoszolyák,
48 1, VI | szaporításáról is. Ideje volna már egy kisebb templomot építenünk
49 1, VI | Bizony legelső dolgunk volna már egy ispitálynak az építtetése.~–
50 1, VI | az építtetése.~– Hiszen már építettünk egy szép nagy
51 1, VI | asszonyom közberontása. Már az ajtóban elkezdi az ékesenszólást.~–
52 1, VI | az ebédet! Köszönöm, én már megebédeltem. (De azért
53 1, VI | komámasszonyomnál. – De már ebből a kráfliból csak kell
54 1, VI | leégtél, koldussá lettél, most már neked nincsen se prücski,
55 1, VI | goszpodi pomilúj” – az már csak görögül van. – De elmondta
56 1, VI | a szerelmetes ifjú uram, már akkor az előbbeni rongyos,
57 1, VI | testamentumban; meg van az már írva. Az ezüstpénzemet meg
58 1, VI | a lélekvásárlással, ami már tudva van! Hát csak valld
59 1, VI | Ahá! Konvertálás! Kirukkol már vele! No csak vallj a ki
60 1, VI | hitnek … Az a szék üres volt már! Kőművesné asszonyom régen
61 1, VI | asszonyom régen odalenn van már a piacon, s ott beszéli
62 1, VI | késnyelével az asztalra, s már a nyelve hegyén volt a szó,
63 1, VI | asszonynak a szeme kitalált már mindent.~Meg van ez már
64 1, VI | már mindent.~Meg van ez már véve! De nem a lelkét vették
65 1, VI | átkozott Kató! El van ez már veszve …~A fürmender dölyfös
66 1, VI | eleséget a városból. Ettől már minden kitelik!”~És a contrascribának
67 1, VI | a kuruc kapitánynak, aki már akkor ki is expediálta a
68 1, VI | szekereit a hortobágyi kapun. Már a nyeregben találta.~– Placeat
69 1, VII | és a fürmenderrel az élén már a városház-kapuban várta
70 1, VII | komisszárius uram!~Tehát már „tekintetes”.~Bizony az.
71 1, VII | voltak.~– No hát vagyok már valaki Debrecenben, ugye,
72 1, VII | komisszárius uram.~– Hát elfogadnak már keresztapának az Ungváriéknál?~–
73 1, VII | az egész házat. Ott várja már a pitvarban az érkezőt: „
74 1, VII | szobába.~Ott is puszta volt már minden fal. Ave Maria, Ecce
75 1, VII | Az öreg Ungvárinak nincs már kihez fölemelni a tekintetét.
76 1, VII | lesz ebben.~Az öreg Ungvári már közel járt hozzá; de mégis
77 1, VII | Áldott a jöveteled!~– Vagyok már valami – szólt ragyogó orcával
78 1, VII | gulyát, ménest, nyájat: most már ő lesz ott majd az úr.~Az
79 1, VII | uram panaszolta, hogy őneki már hét lova elhullott, amióta
80 1, VII | más. Ízleld csak!” – „De már ennél az én tokányom csak
81 1, VII | az abroncsánál fogva. De már annak az illatától is mosolygósra
82 1, VII | élnek, s a földet eszik már. Ezzel tért onnan vissza
83 1, VII | hordóval. Úgy sem kell az már nekünk.~S e szónál a keze
84 1, VII | brigadéros uram titokban már a pápista hitre hagyta magát
85 1, VIII | sorssal vetélkedni. Mert az már sokszor megtörtént, hogy
86 1, VIII | debreceni tipográfiában; már tud is több zsoltárt belőle.~
87 1, VIII | nagy ünnepség napjává lett. Már a készülőre szóló első harangszónál
88 1, VIII | mivelhogy ők keresztények, már meg vannak keresztelve;
89 1, VIII | Miklós kuruc huszárjai, akik már a templomnyitáskor elfoglalták
90 1, VIII | új híveket, akiket most már az első padokba ültettek.~
91 1, VIII | magukat, s a végsorokat már csak a contrascriba maga
92 1, IX | elárul.~Katalin e szónál most már egészen tűzbe jött.~– Bizony
93 1, IX | kezem az első kérőnek.~Ez már igazán hétágú mennykő volt.
94 1, IX | fordított a taktikán. Most már a törvényes állásponton
95 1, IX | tálcán a feketekávét. – Az már aztán a világ rendes sora,
96 1, X | zúgolódnak is. Bíró uram már ki is doboltatta, hogy a
97 1, XI | De Kőművesné asszonyom már látta a doboz tartalmát:
98 1, XI | akarunk többet mondani.)~Ő már bizonyosan többet tudott
99 1, XI | csak várt, hogy mikor jön már a rigmusmondó kisbíró a
100 1, XI | szigorú böjti napból. De most már ez sem elég vezeklés az
101 1, XI | uram, szénior uram kiadták már a rendeletet, hogy a katedrából
102 1, XI | múlva az esküvő után ők már kívül voltak Debrecen váradi
103 1, XII | utast. Az is elpusztult már, miként Zám; a kastély falai
104 1, XII | komondor; de a kondásnak már kísérni kell a sertéscsordáját,
105 1, XII | Miklós a feleségének (most már feleség volt) –, azon kell
106 1, XII | jöjjenek a szekérrel; itt van már a karám.~Akkor aztán rendén
107 1, XII | felhők is belenyugosznak már a halandók boldogságába,
108 1, XII | még édesebb.~Tiszta derült már az égbolt. Ezer meg ezer
109 1, XIII | járjak. Kakaskukorítás előtt már idekinn voltam. Tele vagyok
110 1, XIII | kifúrja az oldalamat. De most már legalább tessék hozzálátni.~
111 1, XIII | asszonynak különb hivatala volt már. Ő volt a Katalin szövő-fonógyárában
112 1, XIII | minden dicsőségéért.~– No hát már most tapsakodjunk1 egy kicsit,
113 1, XIII | harangszó sem hangzott, már ott volt a Kőművesné a háznál.
114 1, XIII | hallottátok, hogy elverte már a tíz órát a Rákóczi-harang?” – „
115 1, XIII | sötéten találnak.” – „No, már ez csúnyaság!” – „Ami törvény,
116 1, XIII | dörömbölni: „No, mondék, most már hát mi kiáltsuk el, hogy „
117 1, XIV | amivel tüzelnek. Meg kell azt már szokni.~Hát még a vacsora
118 1, XIV | bementek a házba; ott vártak már a pitvarban az ordináncok
119 1, XIV | Katalin egész díszben volt már, mikor a férje kihívta.
120 1, XIV | érkező házaspárt.~Együtt volt már az egész társaság. Úgy ültek,
121 1, XIV | bizonyosan ő is hallhatott már valamit a hetedhét vármegyében
122 1, XIV | való, aranyos gyémántom!~Ez már nagy figyelem! Hisz a tyúkot
123 1, XIV | idehozatni Püspökibe, ahol már magva szakadt minden háziállatnak.~
124 1, XIV | szövőasszonyok hőstettéről is volt már tudomása az asztaltársaságnak.~
125 1, XIV | őrizett meg a hűségében? – Hát már most tegye a szívére a kezét,
126 1, XIV | Az idő éjfél után járt már, amit Katalin az övébe hordott
127 1, XIV | zsoltára? A Szent Dávidét már ismerte.~Nagy volt azonban
128 1, XIV | Tiltja a példabeszéd.~(Annyit már tudott Katalin, hogy a példabeszéd
129 1, XIV | teher volt az? Nem szeretik már a hazát? Nem óhajtják már
130 1, XIV | már a hazát? Nem óhajtják már a szabadságot? Rájött talán
131 1, XIV | kukorítottak elsőt. (Volt már belőlük a ketrecben.)~A
132 2, I | és vesztett a kártyán. Ez már elég ok a zsörtölődésre.~–
133 2, I | nyitotta ki az ajtót, mikor már gondolta, hogy vége az operációnak:
134 2, I | Hozd azt a frustukot. Tudod már?~Tudta hát. Mikor efféle
135 2, I | megnyerte a jóindulatát. Ez már asszony! Akinek, ha lehet
136 2, I | Úgy? Sámsonba. Tudom már, a Dabóczy Marcsához. De
137 2, I | a Dabóczy Marcsához. De már erre a szóra mégis kíváncsi
138 2, I | viseli az ura nevét, amikor már dicsekedhetnék vele?~– Azért,
139 2, I | dicsekedhetnék vele?~– Azért, mert már az egész világ így híja.
140 2, I | háznál.~Csakugyan ott voltak már az említett urak mind a
141 2, I | vissza Püspökibe.~Ott várt már rájuk a cigány-posta nagy
142 2, I | éjszakán történt zenebonáról már értesültek kegyelmetek Kardosné
143 2, I | ház felruháztatott: most már az is olyan polgári ház,
144 2, I | jutott volna eszembe.~– Most már vígan megyünk vissza Debrecenbe.~–
145 2, I | Ha visszagondolt rá, most már megtudta Katalin, miért
146 2, II | megöröködni.~Baranyi Miklós most már packázott velük. Nagyra
147 2, II | És a kapu ismét be volt már téve; a címer látható volt.~
148 2, II | szemügyre venni. Látott ő már sok képet atyja házánál,
149 2, II | a bakatoros-kancsót. Ezt már csak jól eltalálta az a
150 2, II | egyik bámulni való piktúra már ott pompázott a lábasház
151 2, II | pokuláláshoz. No, abban meg már éppen emberükre találtak.
152 2, II | stádiumában a lakomának már indikálva van az asszonyfélének
153 2, II | Mányoky Ádám.~Katalin most már részvétet érzett az ifjú
154 2, III | mindenkinek át kell esni. 1~Később már azt is besúgta Kőművesné,
155 2, III | Baranyi Miklósnak most már kevesebbet kellett hazajönni
156 2, III | azonnal megrendelé, hogy már most az asszony arcképét
157 2, III | hajú ember rossz ember. Ezt már az újszülött is tudja. Azért,
158 2, III | szépen haladt előre … Volt már rajta mit szemlélni; jártak
159 2, IV | kamarában: ott ült a kősón. Ez már bizonyos. Csak a vászonruhái
160 2, VI | körülnyargalásba.~A magyar palotás már alkalmasabb, mert abban
161 2, VI | nótát, s az öregek, akiknek már nem kell a tánc, danolják
162 2, VI | világba.~Táncolni ugyan már senkinek sem volt egy csepp
163 2, VII | kisétált a börtönből.~Üthették már másnap dobszóval a nyomát.
164 2, VII | Nempsovics János patikus nem volt már a világon sehol. A hírhedett
165 2, VII | el nem fogattatik.~Most már Gyarmathy tanár is közbeszólt.~–
166 2, VII | Gyarmathy utánasietett; de már nem foghatta el. Miklós
167 2, VII | akinek ott rendes lakása volt már Palocsay brigadéros kegyelméből,
168 2, VII | kilenc társa nyugszik; azok már nem fogadják be maguk közé;
169 2, VIII | Az égküldte tanú~Mikor már mindenki elhagyta a szegény
170 2, VIII | piac: egész ribillió volt már. A tanács meg volt szorulva.~
171 2, VIII | nyomorúságából. Szárnyai nem voltak már az angyalkának, mégis el
172 2, VIII | tudta vinni az anyját.~…Van már, kit szeressen! Van már,
173 2, VIII | már, kit szeressen! Van már, kiért megostromolja az
174 2, X | érkezett meg a város elé. Ott már megdöbbentette az, hogy
175 2, X | Hát koldusok sincsenek már Debrecenben?~Azok is mind
176 2, X | dac volt kifejezve. – De már erre a szóra leugrott a
177 2, X | bocsánatot kér! Szeretett volna már sietni a feleségéhez.~Kardosné
178 2, X | megnyugasztalá, hogy most már semmi baj sem lesz: valami
179 2, X | együtt. Ott van, megvan. Azt már a Tisza vize sem mossa ki
180 2, X | kegyelmednek elmondanom. Már most felmehet az asszonyához,
181 2, X | jóságos Isten kiszabadított már engem. Ártatlanságom, hitvesi
182 2, X | fogok beszélni.~Katalin már ekkor mindenről értesülve
183 2, X | Debrecenbe menekült: ott már nem talált élő embert, csak
184 2, X | nem?~A nő hangja nem volt már halkan suttogó; csattogott
185 2, X | a fiadat? Haha! Elkéstél már: Be van írva az már a matrikulába:
186 2, X | Elkéstél már: Be van írva az már a matrikulába: hacsak azt
187 2, XI | fejüket veszték emiatt.~De már akkor a fejedelmi zászlók
188 2, XI | a feljebbvalókat.~Most már négylovas hintón jött be
189 2, XI | tett. S ez a fődolog.~Most már ugyan megsüvegelik, mikor
190 2, XII | megmondá: a kegyes elhatározás már e földön is meghozza jutalmát
191 2, XIII | szokásban volt vidéken.) Ebben már a Zsuzsika tökéletes. (Nem
192 2, XIII | nyilváníttatott, akinek most már lehet igazi, valódi törvényes
193 2, XIII | házasságnak: kóstolja meg már, hogy milyen az seprűstől?~
194 2, XIII | Az alispán szokva volt már az ilyen szcénákhoz. Így
195 2, XIII | Az ügyes násznagy tudj a már a módját, hogy kell az ilyen
196 2, XIII | kiveendőket”, aki látta már ezeket az ékszereket másutt
197 2, XIII | átadatott, s a vacsoránál már egymás mellett ült a vőlegény
198 2, XIV | asszonyomnak.~No, ez a feleség már csak tetszeni fog? Előkelő
199 2, XIV | súgá a fülébe; „no, most már, kedves fiam, kvittek vagyunk”.~
200 2, XIV | beszerikai lakoma: az, mint már tudjuk, nem volt törvényes
201 2, XIV | hallgatni a szenvedéseit, utóbb már csak látogatóba járt hozzá.
202 2, XIV | részéről.~Alig is várta már, hogy kitavaszodjék. Akkorra
203 2, XIV | de azt nem lehet.~Másnap már megjöttek a csipkedő kérdések: „
204 2, XIV | rögtön befütyülje. Nincs neki már egyetlen hűséges szolgája
205 2, XIV | is érkeztek rendben.~Most már csak abban kellett megállapodni,
206 2, XIV | nem egyezem. Az én uramnak már van egy fia, akinek Miklós
207 2 (1) | Baranyi Miklós uramnak bizony már két felesége vagyon, melyen
208 2, XIV | első szót kigagyogja; mikor már harapni kezd, el kell választani,
209 2, XIV | etetni kanállal; mikor már megismeri az anyját, utána
210 2, XIV | figyelni, előmozdítani. Beszél már; okosakat mond; megkülönböztet;
211 2, XIV | megkülönböztet; jellemet mutat; tudja már hogy ő férfi: parancsolni,
212 2, XIV | körülnézni, hogy mennyire érettek már a szőlőfürtök, s kóstolónak
213 2, XIV | Széttekintett; jó érett volt már a gohér, a bakar, a musztafer,
214 2, XIV | aki a karján hozta (akkor már egyéves) gyermekét.~Katalin
215 2, XV | kerek földön olyan ember?~– Már találkozott is. Itt áll
216 2, XVI | becsületért több vért ontottak már, mint amennyit borbélylancetta,
217 2, XVI | tette? Miért zavarta fel a már szépen megülepedett salakos
218 2, XVI | az égiekhez: a küszöbét már elfoglaltam.~– Belehalsz
219 2, XVII | felvilágosodott XVIII-ik században már nem hittek az ördög hatalmában,
220 2, XVII | komplikált szisztémáját, amit már manapság nagyon jól ismernek,
221 2, XVII | Miklós gyerek akkora volt már, hogy odahaza (még iskolába
222 2, XVII | gyermeki firkák tökéletesültek. Már az volt rájuk írva: Száz
223 2, XVII | lélekteremtette”, de délben már „kedves angyalom, galambom”.~
224 2, XVII | a leveleket tőle.~Később már szép kalligráfiával írt
225 2, XVIII| írást: vedd elő. Tudsz-e már olvasni?~Az,anyja felelt
226 2, XVIII| anyja felelt helyette.~– Óh, már tudja az egész kiskátét,
227 2, XVIII| unoka. Az utolsó, amelyikben már harcolt és híreskedett,
228 2, XVIII| érkezének meg a kastélyba. Már akkor tele volt úri vendégekkel
229 2, XVIII| Miklóska fölényben volt: ő már csodadolgukat tudott elmondani
230 2, XVIII| asszonysághoz.~– Mit mívelt már megint, anyámasszony, az
231 2, XVIII| átokmondó fejére. Az én napjaim már meg vannak számlálva: én
232 2, XVIII| volt, mint a jég.~Ott volt már az anyja a Supremus Judex
233 3, I | magyar nemes urak el voltak már pihentetve: ki meghalt,
234 3, I | nőtt és hatalmaskodott: már Békés–Gyulát ostromolta,
235 3, I | Katalin asszony Miklósa már akkor felnőtt siheder volt:
236 3, I | hogy „bagó”. Benn lakott már, be is volt öltözve.~A diákok
237 3, I | nagyapám is fegyvert forgatott már az én koromban.~– Hátha
238 3, I | Nem vagy éhes?~– Ebédeltem már a vadkörtefa alatt.~– Nem
239 3, I | Vértessy vezénylete alatt már akkor értesült a rác jó
240 3, I | begyomrozott, beszélhet az már, hogy ő ilyen meg olyan
241 3, II | gyümölcskertészetnek. A kertészet már összefér a nemesi büszkeséggel.~
242 3, II | csak eljárt az iskolába; de már nem beöltözött diákképpen;
243 3, II | téglavetők egész céhet képeztek már, s az is megtörtént, hogy
244 3, IV | szükséges.~Baranyi Miklós már rátalált a maga két Erynnisére.
245 3, IV | a szalagos pártája. – De már ezt a tróféumot nem viszik
246 3, IV | zűrzavar támadott. Bíz az már, az idők haladtával nemigen
247 3, IV | Valamit gondolt ki. Pénze volt már elég. Vett rajta egy házat
248 3, IV | boldogítójának.~Nem volt már kémkedési rendszer Debrecenben.
249 3, IV | fölséges levelensültet. – De már ez a mesével határos!~Mi
250 3, IV | semmi se hiányozzék! Ez már aztán a kedveskedés!~Ezek
251 3 (4) | gyötrelmekkel küszködött, hogy már fel is akasztotta volt magát,
252 3, V | harmóniás ének rázendíti: „Nincs már szívem félelmére Nézni sírom
253 3, VI | nem is mondja, hogy elég már; még ő kiáltja a muzsikusnak: „
254 3, VII | festmény erősen megfakult már. Az okát is megmagyarázta,
255 3, VIII | összetörött aggastyán volt már. Az erős dalia alig tudott
256 3, VIII | meglátogatja a szenvedőt.~Nincs már más ápolója, mint a Dabóczy
257 3, VIII | Elvitetheted azonnal.~Katalin most már maga is megcsókolta, a volt
258 3, IX | Katalin híven megőrzé, mikor már azokat hajdani viselője
259 3, IX | régen felcserélte, mikor már a kuruc viselet rég kiment
260 3, IX | tiszteletességed, a dátumról ítélve már ezelőtt tizenhét évvel kapta
261 3, IX | vált belőle. És aki most már meg fog maradni „embernek”,
262 3, X | fájdalomtól.~Hiszen bevégezte már, amiért élt. Semmi oka sem
263 3, X | ravatalát, ahol kétszer esküdött már Isten és a nép előtt. Maga
264 3, XI | harangok!~– Hát sohasem lesz már vége ennek a harangszónak? –
265 3, XI | nyeresége származik, hogy most már ő is fölveheti az ünneplőjét,
266 3, XI | énekelte azt diák korában.~Már elmégyek az örömbe:~Paradicsomnak
267 3, Igaz | az ifjabb Baranyi Miklós már ekkor nyolcvanhárom esztendős
268 Ifj | a jelen valón is amidőn már életemnek 82-ik esztendejében
269 Ifj | mind az én magam, és a már megboldogult Nemes Barak
270 Ifj | igazságomat. Illyenek voltanak már e következő Tanúbizonyságok,
271 Ifj | Asszonyt. Ez tudniillik, hogy már két felesége legyen Baranyi
272 Ifj | O. O. Betűk alatt. Hogy már ne említsem Nemes Fekete
273 Ifj | nagyobbadán, amellyeket már sokszor említett Tiszteletes
274 Ifj | dolgának a szent székeken, már Nemes Baranyi Miklós névvel
275 Ifj | Törvény elejébe béadatott, és már meg állapított Actiom után
276 Ifj | ajándékozom. Ezen levelem által már sokszor említett Tiszteletes
277 Ifj | Jutalmaztató ajándékomat már sokszor említett Tiszteletes
|