Part, Paragraph
1 1, I | magát a római konklávét, s aztán egy pillanat alatt szétoldja –
2 1, II | ragadta a fekete halál. Akkor aztán a Miklós fiára maradt a
3 1, II | közeledő lovasok elől, hogy aztán megint újra kezdjék az éhség
4 1, II | a tenyerével a száját. S aztán visszafordul, hogy a lovára
5 1, II | elkezdett vágtatni; most aztán a ló viszi a gazdáját a
6 1, II | lovak közé nem kerül, ott aztán összerázkódik, hogy minden
7 1, II | tele van csontvázzal.~Erre aztán a kapitány is leszáll a
8 1, III | puskáikat készen tartva. Erre aztán a kurucok is a mordályaikat
9 1, III | állítását Nyúzó hadnagy.~Ekkor aztán maga vállalkozott a kapitány,
10 1, III | mint a macskának a farkát. Aztán mindennek más nevet adnak.
11 1, IV | domínium: a zámi puszta. Aztán itt van a görög. Annak van
12 1, IV | szentjánoskenyeret. Ez is viszony. A fiú aztán suhanc korában a kollégiumba
13 1, IV | Anasztáz apónál találtatott.~Aztán beütött a háborús világ.
14 1, IV | oda oldalgott melléje.~„Aztán micsoda emberrel kötötte
15 1, IV | Annak a szép piros orcája! Aztán ennek a savószínű pofája!
16 1, IV | belülkerülni nagy jó uraméknak.~Így aztán megnyílt a város kapuja
17 1, IV | igazolási mód.~A lábasháznál aztán leszállt a lováról, rábízta
18 1, IV | granátalmával a kezükben; aztán a pokolbéli látványok: a
19 1, V | perzsa dohányból, amitől aztán el szokta nyomni az álom.
20 1, V | ne sírjál előttem.~Erre aztán valamennyi leány felvisít~
21 1, VI | igazi tősgyökeres civa! – Aztán élhessen meg valaki ebben
22 1, VI | terjed a szalonnások sorába, aztán a sajtárusok közé. Egy fiatal
23 1, VI | kiszakíttat egypárt; no még aztán valami harminc fekete báránybőr-süveget
24 1, VI | rézpénzzel fizettek.)~Nagy volt aztán a megrökönyödés, mikor azt
25 1, VI | lakik a vétek, a gonoszság. Aztán még mire jó ez a mi földbe
26 1, VI | voltak. Ennek az írásnak aztán alá kellett írnia a tulajdon
27 1, VI | hogy mit tapasztaltam. Hát aztán egy óra múlva csak előjött
28 1, VI | élőszóval a Kata leányasszony, aztán benne volt az, hogy „goszpodi
29 1, VI | megint félbeszakítá: – Hát aztán ismeri Kőművesné asszonyom
30 1, VI | a zöld palástját; akkor aztán lefogták, megkötözték, holnap
31 1, VII | táborba a vezér elé; s az aztán tökéletesen mindegy, hogy
32 1, VII | ahogy ebéd előtt szokás, aztán kiment (az ajtón hallgatózni).~–
33 1, VII | Hihetetlen szó ez.~– Akkor aztán nekicihelődtünk – folytatá
34 1, VII | szólt közbe az öreg.~– Mikor aztán szerencsésen odaát voltak,
35 1, VII | de olyan különös zamatja; aztán szívós, ugyan rágni való.
36 1, VII | táborba kijárjanak, akik aztán hírt vihetnek vissza a bennmaradtaknak;
37 1, VIII | vennie a szalonnafélét, aztán meg a marhaálláson kiválogatni
38 1, VIII | A rákövetkező vasárnap aztán nagy ünnepség napjává lett.
39 1, VIII | megbocsátani való vétkei. Itt aztán egyszerre magasra csap fel
40 1, VIII | lábbal a Veres tengeren. Aztán következik az égből hulló
41 1, VIII | elmélkedik a kuruc. Egyszer aztán vége szakad az Úrvacsorájának:
42 1, IX | róla elragadt Katalinra, aztán Feketéné asszonyom is elkacagta
43 1, IX | a feketekávét. – Az már aztán a világ rendes sora, hogy
44 1, IX | asztalhoz telepedtek, s aztán a jó mokka mellett, aminőt
45 1, X | parancsolatnak az oltalma alatt aztán csak megélhettek a debreceni
46 1, X | contrascriba műhelyéből. Aztán még egy nemét az üldözésnek
47 1, X | énekelnek rüpők suhancok, akik aztán gyáván szaladnak szerteszét,
48 1, XI | hanem ti jöjjetek mihozzánk. Aztán Ungvári uram is maradjon
49 1, XI | a fényes lakomára, amire aztán az utolsó napon bejelenthessék,
50 1, XII | vasalóban megfőzni az ételt, s aztán a távol legeltető bojtárok
51 1, XII | itt van már a karám.~Akkor aztán rendén ment a haladás. A
52 1, XII | hosszú szőrű birkabőrrel; aztán egy keresztlábú asztal meg
53 1, XII | vele.~Kardos uram, a gazda, aztán letakarított mindent az
54 1, XII | virágillatos, fűszeres levegő, s aztán visszatért a kedveséhez,
55 1, XII | ki-ki a maga borját. Ez aztán az ébresztő kardal! Odáig
56 1, XIII | most sült kenyér illata. És aztán hang is zengett hozzá, ami
57 1, XIII | szapulószemélyzetnek a fő-fő vezetője; aztán az urának is hűséges társa
58 1, XIII | kívánj, megtörüld a talpad, s aztán ülj le szépen közénk a lócára,
59 1, XIII | csak megfogtam a nyakát, aztán leültettem két menyecske
60 1, XIII | kötélnek állt szépen. S aztán amint bekapott a jó mézes
61 1, XIII | rohantam, utánam a többi. Aztán csihipuhi! Kit hol értünk,
62 1, XIII | holtra. A professzor úr aztán hazaterelte a kollégiumba
63 1, XIV | Dícsértessék – a szép asszony.”~És aztán mind a komisszárius szállásáig
64 1, XIV | szép pásztorkunyhóban, aztán együtt daloltuk az urammal
65 1, XIV | köszönettel fogadta. És aztán hálából visszabiztatá a
66 1, XIV | Miklós ráunszolta. Akkor aztán Bessenyey válogatott ki
67 1, XIV | leve valóságos ambrózia.~S aztán elgondolkozott rajta, hogy
68 1, XIV | merőkanállal a tányérjára. Aztán következett a töltött káposzta
69 1, XIV | és poharat koccint rá.~Aztán mindjárt következik a másik
70 1, XIV | az asztalhoz ültetik, aki aztán túltesz a csintalan adomamondásban
71 1, XIV | mondott az ő Miklósa.~– Aztán arról is beszélt – akkor
72 1, XIV | mazsolaszőlőt dobálnak, s aztán merőkanállal osztják a nagy
73 1, XIV | Eredj, fokhagymás vagy.”~Aztán bement a kis benyílóba,
74 2, I | nézett rá a kapitány úr.~Aztán behozta a reggelit. Mind
75 2, I | azért megrepetálta.~Akkor aztán mindjárt jobb kedve lett.
76 2, I | az asszonyt üdvözölve, s aztán kategorikus hangon szólt
77 2, I | ügyelve az egész diskurzusra. Aztán mentek a szekereikhez.~Délre
78 2, I | előkelő urak üdvözölték, s aztán beszéltek nekik a harctérről
79 2, I | kipihenhették magukat.~Másnap aztán nyakukba vették a világot,
80 2, I | Katalinnak könny gyűlt a szemébe. Aztán eszébe jutott, hogy ez Bessenyey
81 2, I | SALVA GUARDIA”. Akkor aztán, mint akinek az orra vére
82 2, II | a Nagyerdőre táncolni), aztán most az arcképét is megörökítette
83 2, II | eltiltják a populénak, s aztán ők szegik meg legelébb.
84 2, II | kegyességgel végighallgatnak, s aztán amint a templomból kiszabadulhattak,
85 2, II | fejedelemnek elfizetett.~És aztán sorba vette a többieket
86 2, II | valami fáin mendemondát.~Aztán mikor az urak előjöttek
87 2, II | asszony megcsókolá Katalint: „Aztán mentül többet ellátogasson
88 2, II | házigazdának. Kazay uram aztán megnyugtatá, hogy az ekként
89 2, II | epispasticum Boerhavianumot.~Azzal aztán nem vártak többet senkit,
90 2, III | eldolgozott egy hétig. Hanem aztán tökéletes is volt az arckép;
91 2, III | hír a városban?” Hébe-hóba aztán Katalin asszonyról is hordott
92 2, III | és gyöngyeiket, melyeket aztán más úriasszonyok megismertek
93 2, III | jó ember fogsz lenni. Ha aztán rossz ember válik belőle,
94 2, III | dolognak az alapja lett aztán ez a küldött tükör s azok
95 2, IV | áldását váró asszonyok imáját. Aztán nyugalomra hajtotta a fejét.~
96 2, IV | akivel régen jóban volt. És aztán bosszúból azért a kapott
97 2, VI | figyelemmel hallgatott.~Egyszer aztán csak odalibben Zsuzsánna
98 2, VI | azt a táncot kellett volna aztán látni, amit Baranyi Miklós
99 2, VI | Vérben gázolok!” hörögte, aztán kirohant a táncos szobából,
100 2, VII | templomban eklézsiát kövessen, s aztán a hites urának visszaadassék.
101 2, VII | állítsák, eklézsiát követni s aztán azon módon szalmakoszorúzott
102 2, VIII | munkásasszonyai bebocsáttatának, akik aztán, ahány csak hozzá tért,
103 2, IX | volt, hogy nem futhatott. Aztán meg azt tartá, hogy akármilyen
104 2, IX | a várparancsnokkal, aki aztán a fedetlenül hagyott résen
105 2, X | Én vagyok az ellenség?~Aztán meggondolta magát, hogy
106 2, X | segítségünkre szüksége lesz. Akkor aztán előadta az igazságot. Hogy
107 2, X | saját halálát kívánta. De aztán lecsillapodván, mindenbe
108 2, X | visszaadta a szeme világát. Akkor aztán mindent másképpen látott,
109 2, X | inte, hogy menjen ki, s aztán a székre mutatott a férjének,
110 2, XI | hallgatsz, te debella?” És aztán a gyermekcse piros orcáját
111 2, XIII | hogy megfordul a sarkán, s aztán „elmehet kend, amerről jött
112 2, XIII | pedig anyósnak. Akkor tudja aztán majd meg Miklós úr, hogy
113 2, XIII | taktikáját. Ő is sírva fakadt, s aztán kettősben zokogott a szerelmetes
114 2, XIII | ékszereket másutt is.~Így aztán formaliter is rendbe lett
115 2, XIV | inte felé nyájasan.1~Hát aztán újra következtek a mézeshetek.~
116 2, XIV | lenni.~A boldog házaséletnek aztán vannak áldott következései,
117 2, XIV | más baja, más kívánsága: aztán az kemény természetű is
118 2, XIV | kellett magát elrejtenie.~Aztán elég mulatság egy asszonynak
119 2, XIV | világnak érnek föl ezzel? Aztán „jár a baba!” egyik ölbül
120 2, XIV | botó”. Micsoda diadal ez!~S aztán a második év kezdetével
121 2, XIV | legelőbb is Baranyi Miklóst, aztán az alispánt, azon kívül
122 2, XIV | mit akarsz cselekedni!”~Aztán az urak is közbeléptek,
123 2, XV | lecsapását kikerülje. Egyszer aztán a sólyom mégis föléje kerül,
124 2, XV | felnyársalja magát. Arra aztán aláfelé kalimpáznak mind
125 2, XV | lábához csúnya, sértő szóval, aztán kezet csókolt az úrasszonyának?~
126 2, XVI | Törvényes bigámia~Most aztán előállt az a lehetetlen
127 2, XVI | apja fia. Becsület az első, aztán jön az élet.~Katalin, amint
128 2, XVII | férjre mérhetett, akinek aztán az ideges feleségen kívül
129 2, XVII | rátaposott a sarkával.~Hanem aztán az íróasztala fenekén meg
130 2, XVIII| Jól jártak vele.~Ekkor aztán az özvegyen maradt Mária,
131 2, XVIII| Amen! – rebegé Katalin.~Aztán megegyeztek benne, hogy
132 2, XVIII| névnap reggelén következnek aztán az ünnepélyes gratulációk.~
133 2, XVIII| a Csalóka Péterről, amin aztán a gyerekek, egymás fejét
134 2, XVIII| emelkedő lejtés járás közben, aztán a megállása, a fej fölvetése.
135 2, XVIII| hogy az arcába lásson, s aztán azt kérdezé tőle: „mi a
136 2, XVIII| az apja keze közül.~No de aztán azt a szitkot, mocskot,
137 2, XVIII| fia, a hatalmas úr, még aztán sokat beszélt hozzá, kapacitálta,
138 3, I | vasvilla is elég fegyver volt. Aztán, hogy ezerekre szaporodott
139 3, I | derék csatát állni. Akkor aztán megindultak várost vívni;
140 3, I | kellett törülgetnie a szemeit.~Aztán bement a hálószobájába,
141 3, I | köszönje meg azt az ellenség.~– Aztán visszahozd ám a puskámat.~
142 3, I | egyenesen a táborba.1~Onnan aztán indultak mindjárt az ellenségre,
143 3, I | A visszajövetelnél volt aztán nagy parádé! Mikor az ellenség
144 3, I | vallják, amit a pápisták.) S aztán amint a bevonuló seregben
145 3, I | Jaj de szépen énekelték. Aztán egy zászlót is hoztak el
146 3, I | püspök hálálkodó áldását, s aztán rázendíté a szabad ég alatt
147 3, I | Jőnek mindenünnen.~Erre aztán a török muzsika harsant
148 3, I | szoknyáit is elrabolták. Akkor aztán nagy dőzsölve a boroshordók
149 3, I | s odébb iramodott.~Így aztán a debreceni bíró elkövette
150 3, II | guba minden jót egyesít; aztán olcsó. Aztán Debrecenben
151 3, II | jót egyesít; aztán olcsó. Aztán Debrecenben az okos szónak
152 3, II | kiszorította a dunnát.~Ezért aztán haragosai, az ellenesei
153 3, IV | ugratni a menedékéből, hogy aztán föléje kerülhessenek. Tele
154 3, IV | ruháit, üt, karmol, harap, aztán didereg, a fogai vacognak,
155 3, IV | nem hagyja hajnalodtig. Aztán meg felriad az álmából:
156 3, IV | azzal igazolni holjártunkat.~Aztán egyéb is csak akad. Pirospozsgás
157 3, IV | ezt a hagyatékot. Ettől aztán kifogyhatatlan kútforrásához
158 3, IV | mint Baranyiéknál.~Így aztán szépen megtudtak Baranyiék
159 3, IV | haragját kiönteni.~No, ott járt aztán szépen! Az asszonyoknak
160 3, IV | Anobium pertinax).~Másnap aztán hazakerül a zenyei kastélyba
161 3, IV | semmi se hiányozzék! Ez már aztán a kedveskedés!~Ezek az igazi
162 3, VI | döntését megelőzze. Így aztán őneki kellett odaítélni
163 3, VI | gúnár, gúnár! stb. stb.~Aztán meg:~Sikolt rikolt a sarkantyú,~
164 3, VI | otthagyja a társaságot.~S aztán ha muzsika kerül, a cigány
165 3, VI | volt így egy ideig.~Hanem aztán idő jártával mi lesz a szépasszonyból,
166 3, VI | alatt.1~Baranyi Miklós most aztán megtudta, hogy milyen az
167 3, VIII | tette a jobbját a fiának. Aztán megfogta az állát, fölemelte
168 3, IX | hegyét ajkához érinté, s aztán e névre tette.~A krakkói
169 3, IX | fölemelkedtek egy percre helyeikből.~Aztán folytatá a szöveget a referens
170 3, IX | volt a kezén, mint nekik.~S aztán meghozták az ítéletet, mely
171 3, X | betűk! Csak azokat nézi. S aztán addig nézi, amíg egyszer
172 3, X | egy mosolya az arcon, s aztán mindennek vége. A szíve
173 3, XI | Akként cselekszik. Ettől aztán a főúr mély narkotikus álomra
|