Part
1 Els| testét, s másnak az ölébe ne üljön vele, annálfogva kér
2 Els| csak két perc az idő.~– Ne féljen semmit. A due minute
3 Els| minden fantazmáin keresztül; ne szégyelljen előtte csábító,
4 Els| egészen rendén van, hogy ne higgye azt, ami a keresztyének
5 Els| hogy pogány. Bárcsak le ne maradt volna!~S az igazhívők
6 Els| őket magukra hagytuk?”~– Ne féltse őket, Gábor bátyám.
7 Els| németnek!”~– Bátyám! – tudja? – ne politizáljunk! – jegyzé
8 Els| bírákra. Lehetetlen, hogy meg ne essék rajta a szívük; ha
9 Els| élve eltemetni.~– De hát ne engedje magát.~– Alászolgája!
10 Els| leveszem előtted. Hogyan ne engedje magát a hercegnő
11 Els| életét úgy elrontani, hogy az ne legyen egyéb, mint egy befalazott
12 Els| akarta a tételt.~– De hisz az ne próbáljon a hegyek közé
13 Els| Javíthatatlan!~– Hanem akkor ne hívjuk egymást a címeinken –
14 Els| meg akarnak előzni, észre ne vegye a megszökésüket.~–
15 Els| a magas polc, ahonnan le ne essék rögtön; nincs az a
16 Els| kell lenni. Ennél tovább ne menjünk.~Antiknak, az igaz,
17 Els| sem állhatta meg, hogy fel ne kacagjon.~– Hát az útitársunk? –
18 Els| feltartóztatni.~– De csak valami baja ne legyen miattunk.~– Ha bántani
19 Els| indokolt óvásának, hogy ne mutassa magát az ablaknál,
20 Els| Az istenért! Egyedül ne hagyjon bennünket! Önök
21 Els| útravalót, hogy többször meg ne szoruljunk. Azzal letette
22 Els| borlél, hogy reggel meg ne hűtsék magukat, amiből makacs
23 Els| szamárhúst tett bele.~– Ne ijedjen meg tőle, bátyám!
24 Els| siess, szép hölgy! Meg ne állj Rafael stanzái, loggiái
25 Els| Vatikánon végighaladsz; hátra ne nézz a sixtini kápolnában
26 Els| lelkét tőreiben tartja. Ne engedjék többet közelébe
27 Els| a nőtől, hogy a férjének ne csak hitvese, de szeretője
28 Els| Mire ő azt mondta: – „Ne higgye pedig, bátyám, hogy
29 Els| categorice elfogtam: „No, hát ne a hölgyeket kísérd, hanem
30 Els| szabadítsa őt meg üldözőőll, s ne engedje eltántorodni a kísértetben. –
31 Els| hogy a másikat is látóvá ne tegye.~Manassé látta is
32 Els| Manassé Blankát, ki, hogy el ne tépjék tőle, két kézzel
33 Els| untam magamat.~– Bátyám, ne mondja hangosan – csitítá
34 Els| szokva, hogy saját akarata ne legyen soha, s odanyújtá
35 Els| halál által bontható fel.~– Ne beszéljen ön halálról, mikor
36 Els| thoro, de a mensa.~– Ugyan ne fecsegjen annyi hiábavalóságot,
37 Els| Jaj, lelkem, szép nagysád; ne kívánja ezt olyan könnyen
38 Els| úgy intézni a dolgát, hogy ne találják.) A hercegnő pedig
39 Els| szállására.~– Köszönöm, uram; ne fáradjon – kérlelé Blanka. –
40 Els| vonatkozó intézkedéseket ne fogadjon ön el mástól, mint
41 Els| vissza az eddigi szobáimat, s ne tartson számomra külön bérszolgát.~
42 Els| én azokat a katakombákat ne jártam volna egy hétig! –
43 Els| olyan embereket is, akiknek ne higgyen. Ez megengedhető
44 Els| bocsássa el, s fogadjon mást. Ne legyen az a gyanúja, mintha
45 Els| nincs közöm hozzá, másnak ne legyen. Csak arra kérem,
46 Els| sértett szeméremérzetből.~– S ne felejtse ön el szavaimat.
47 Els| S kérem, hogy ügyvédjét ne avassa bele. Ha megengedi,
48 Els| figyelmeztetni kelle őt, hogy le ne essék.~– Vannak az Úrnak
49 Els| csak lehelet a légben? Ah, ne mondja ön! Ne akarjon ettől
50 Els| légben? Ah, ne mondja ön! Ne akarjon ettől a hitemtől
51 Els| öntől taszítva, hogy soha ne is közelíthessen többet,
52 Els| azontúl aztán kegyelemre ne számítson ön többé – kérjen
53 Els| akit ő gyűlöl – őt nőül ne vehesse. – Hogy ez a parancs
54 Els| míg nem hívom, s addig ne jelentsen be senkit.~Most
55 Els| Szeméremérzetével küzdött.~– Ne kívánja a hercegnő, hogy
56 Els| földi árnyékvilágban is meg ne termette volna gyümölcseit.~
57 Els| vitessen fel magának egyet. Ne egyet, de kettőt: a két
58 Els| mind férjes nők voltak.~– Ne közöljem önnel a divatszabóm
59 Els| szorítania a kezeit, hogy ki ne törjön belőle valami áruló
60 Els| rémülettől. A szép Cyrene ne vette volna azt észre?~Olyan
61 Els| megfogta, és nevetett.~– Ne tegye azt! Üljön le mellém,
62 Els| nevetett ön. Jó éjszakát! Ne felejtse ön el a kulcsot
63 Els| a szép Cyrene őhozzá be ne jöhessen, mert szűz tisztaságának
64 Els| valami változását érzi.~– Ne hívjam el az orvost? – kérdé
65 Els| hölgyet, hogy az aranyára ne engedjen rátalálni!~Blanka
66 Els| zavarodva.~– Aztán ezért el ne kergesse ön a cselédjeit,
67 Els| kezdenem a kölcsönzést, hogy ki ne bocsássam az obligóból. –
68 Els| Látott ön már ilyet valaha? Ne vegye ügyetlenségnek a kérdést.
69 Els| csapóajtóm is kinyílik. Azt ne felejtse el magával hozni.
70 Els| elmaradnak, hogy utamban ne legyenek; a rejteken át
71 Els| hétre.~– Akkorra talán mégis ne. Aznap tartja Rossi a parlamentben
72 Els| szintén meghív.~– Arra ne gondoljon ön; azon a napon
73 Els| Csakhogy aki tűzzel játszik, ne felejtse el, hogy a szél
74 Els| ajtók mellett, hogy senki el ne árulhassa. Önmaga hímezte
75 Els| fuldokló hangon:~– Gróf úr, ne menjen ma a parlamentbe!
76 Els| menjen ma a parlamentbe! Ne menjen el a parlamentbe!
77 Els| menjen el a parlamentbe! Ne menjen ön ma a parlamentbe.~
78 Els| mellé minisztertársait. Ne menjen egyedül – tanácsolá
79 Els| elfoglalni a karzaton.; hogy el ne veszítsék a beszédje elejét.
80 Els| hideg, s azt kérdezé, hogy ne gyújtson-e benne tüzet.~–
81 Els| vagyok. A többi cselédjét ne híjja most hercegnő, azok
82 Els| történik az utcán, a kapun ki ne próbáljon menni senki.~Nem
83 Els| vigalmat a mai napra?~– De ne tegyen ön nekem most szemrehányásokat,
84 Els| hogy a keresztülvonulók ne tudhassák meg, hol járnak.
85 Els| befogták a száját, hogy el ne árulja menekülésüket, úgy
86 Els| magamnak mind a kettőt! – Ne lássuk egymást az életben
87 Els| a láncokat ráverték, fel ne oldják azokat ily fenyegető
88 Els| maga földébe” elbújni. Ne tegye vele azt, amit tesznek
89 Els| lehetett megnyerni, hogy el ne szökjenek.~Korábban az etikett
90 Els| Egyébiránt a nép haragjától ne féljen senki. – Az engedmények
91 Els| Scalcagnato lakházát?~– Ki ne ismerné signore Scalcagnato
92 Els| akkor megkapom. Cselédjétől ne küldje meg. Ezzel fizesse
93 Els| ki a bérkocsist a piacon; ne vitesse magát a lakásáig.
94 Els| van, azt mondta neki:~– Ne féljen, hercegasszony!~Szép,
95 Els| Én majd előre megyek.~– Ne – ne – ne! Ne menjen ön
96 Els| majd előre megyek.~– Ne – ne – ne! Ne menjen ön oda! –
97 Els| előre megyek.~– Ne – ne – ne! Ne menjen ön oda! – Hátha
98 Els| megyek.~– Ne – ne – ne! Ne menjen ön oda! – Hátha megtámadják.~–
99 Els| hercegnő!~– Miért?~– Elégetem. Ne legyen önnél. Bélpoklos
100 Els| Bélpoklos kéz érintése után ne érintse az öné.~S Manassé
101 Els| fölér, hát azt magától el ne utasítsa. Tőle tudtam meg,
102 Els| behunyta a szemeit, hogy ne lássa, ami nem az övé.~–
103 Els| annyi önmegtagadása, hogy le ne boruljon azokhoz a lábakhoz,
104 Els| lábakhoz, és csókjaival ne halmozza el azokat.~– A
105 Els| Legyen ön irántam irgalommal! Ne hagyjon itt egyedül, kétségbeesetten
106 Els| háladatos leszek önhöz. Ne hagyjon ön vissza e rettenetes
107 Els| lehetetlen, hogy irgalmat ne érezzen. Nem bánom, akárhová
108 Mas| el tudna csábítani, hogy ne oda menj, ahová a baj idéz,
109 Mas| fizetni. Gazdag vagy vele. – Ne sírj, ne deklamálj; hanem
110 Mas| Gazdag vagy vele. – Ne sírj, ne deklamálj; hanem ajándékozz
111 Mas| pogányok között jártok, ne mulasszátok el magatokkal
112 Mas| cselédemmel, hogy egy gyöngéd szót ne szólhassak hozzád, azt nem
113 Mas| a lovakat, hogy a kocsi ne zörögjön. A nagyságos asszony
114 Mas| összevásároltatta mind a kakasokat, hogy ne kukurikoljanak; mert nem
115 Mas| volt, hogy valami kis neszt ne támasszon, amíg a kapun
116 Mas| Blanka mosolygott.~– De ettől ne féljen ön. Én nem fogok
117 Mas| Adjátok ide azt a repülősót! Ne lássam Belzebubot ily irtózatosnak.~
118 Mas| eleven dicsekvés volt.~– Ne beszéljünk most énrólam! –
119 Mas| ajtóbecsapás vagy kilincszáródás ne legyen hallható a háznál.~
120 Mas| tripla bakot lőttél vele?~– Ne ijesszen meg!~– A szimpla
121 Mas| vagy, lehetetlen, hogy bele ne keveredjél te is a csávába,
122 Mas| Manassé indulatosan.~– No, de ne kiálts olyan nagyon, mert
123 Mas| kénytelen az ember vele, addig ne házasodjék meg. Nincs az
124 Mas| fogod azt keresztültörni. Ne keverd magadat is bajba
125 Mas| ha veszedelembe jutottak. Ne másztak volna a fára, nem
126 Mas| Elég, uram. Az én ügyemről ne beszéljünk többet. Az az
127 Mas| kéreti a nagyságos urakat, ne tessék olyan hangosan beszélni,
128 Mas| köpönyegét, s rákiált:~– Ne te né! Bizony elmenne előttem
129 Mas| fiatal újonc lovasok mind.~– Ne te né! Milyen büszkén ül
130 Mas| sejtelemteljesen nyújtá neki kezét.~– Ne félj, nem halok meg! – kiálta
131 Mas| meghagyják, hogy fegyverhez ne nyúljanak, amit meg is tartottak
132 Mas| fogni a két vezérét! De csak ne lármázz olyan nagyon! (Manassé
133 Mas| volna már annyi esze, hogy ne futott légyen a szekér alá.
134 Mas| torlaszharcot. – De ugyan ne veszekedjél hát velem olyan
135 Mas| törünk. – Hanem hát azért ne búsulj. Rossz róka az, amelyiknek
136 Mas| kiáltá föl Blanka.~– Ne féljen, ángyikám; nem nekünk
137 Mas| kürtnél magasabb hangon. – Ne lövöldözz, Ciprián! Asszony
138 Mas| szerelmesen: „Óh, kedves Dávid! Ne hagyj itt! Ölelj meg!” Aztán
139 Mas| Öcsém, már benne vagyunk. El ne áruljuk az asszony előtt.~
140 Mas| szűzre kérlek, szent asszony, ne áruld el, amit hallottál
141 Mas| amit hallottál tőlem; s ne kérdezz erről többet.~Azzal
142 Mas| iszonyú erőmutatványt látta.~– Ne félj semmit – mondá neki
143 Mas| átvezet a Hesdád völgyébe. Itt ne találjon benneteket az éjszaka! –
144 Mas| mondja azt utána. Miért ne tette volna meg neki? Utánamondta.~
145 Mas| hatolnunk a hegyeken, hogy itt ne lepjenek bennünket. Nézd,
146 Mas| lovas legény. – No, csak ne húzd össze a szemöldöködet.
147 Mas| úgy kifáradni, hogy újra ne tudja azt kezdeni? Csak
148 Mas| bátyánk számára. – Többet ne. Nekem nem kell. Hadd maradjon
149 Mas| Gondolj ki már te is valamit! Ne csak mindig az én lelkem
150 Mas| egyetlenemnek. Mentsd meg innen, de ne hadd elveszni a világban.
151 Mas| Mindenemet reáhagyom…~Aztán ne mutasd előtte, hogy miattam
152 Mas| zsebébe dugott tárcát.~– Ne te ne! Hisz ez a Manassé
153 Mas| zsebébe dugott tárcát.~– Ne te ne! Hisz ez a Manassé pugyillárissa!
154 Mas| de amaz alvó személy föl ne ébredjen reá.~Aztán Manasséval
155 Mas| a közel lakó asszony föl ne ébredjen reá.~– Hát elmentél
156 Mas| tigrisnek, a párducnak, hogy ne szomjazzák többé a vért?
157 Mas| legyen személyválogató. Ne vágja le eztán azt, akit
158 Mas| mint a bárányhimlőt, hogy ne legyenek egymásra nézve
159 Mas| székelyes, enyelgő kifejezés:~– Ne te ne! Hát már magát fel
160 Mas| enyelgő kifejezés:~– Ne te ne! Hát már magát fel is öltöztette
161 Mas| kis bárányom; mi baj hát? Ne reszkess. Mid fáj olyan
162 Mas| adnám oda cserébe, hogy ne legyen az enyém többé! Mikor
163 Mas| Arról majd ráérünk beszélni. Ne rontsuk el vele a mulatságot.
164 Mas| bocsássuk szabadon, s Torockót ne pusztítsuk el.~– Ily éleseszű
165 Mas| magában arra gondolt: „Vajha ne egyedül jönne Manassé vissza!
166 Mas| ugrató”? – kérdezé Áron.~– Ne félj semmit. A lovaink jók,
167 Mas| annál igazán nagyobbat.~– Ne kínozz hát, hanem mondd
168 Mas| segítségedre?~– Egy véletlen. Ne mondjuk azt. A gondviselés:
169 Mas| nevetve mond neki:~– Azt ne gondold ám valahogy, drága
170 Mas| hagymát ettem.”~– „Mi ketten” ne féljünk tőle – szólt ravaszul
171 Mas| valami rosszat tudsz felőle, ne mondd el azt nekem!~– Te
172 Mas| ahogy a többiek eltűrik, és ne lásd meg!~És Blanka most
173 Mas| állhatta meg, hogy gyöngén el ne nevesse magát. A nővér jobban
174 Mas| önmagad álltok mellettem; ne öld meg, ne pusztítsd el”.
175 Mas| álltok mellettem; ne öld meg, ne pusztítsd el”. És akkor
176 Mas| menyasszonyt templom után oda ne csaljon magához, apróra
177 Mas| tőlem olyat kérni, amit meg ne tennék.~Blanka és Anna szaván
178 Mas| escroquerie.~– Hanem azért ne vesszen ön vele össze. Nekem
179 Mas| hölgy vállai körül.~– Uram; ne érintse ön a kezemet! –
180 Mas| borzasztó nő, Rosina!~– Ne rémüljön el! Én nem tettem
181 Mas| asztalkára letette eléje.~– Ne ijedjen meg, herceg. Nem
182 Mas| aludni, s holnap délig be ne jöjjön.~– „Igazán szeszélyes
183 Mas| elszámlálja az áldozatok neveit.~– Ne olvasd ezt végig! – mond
184 Mas| Harmincketten tízezer ellen! Ne motoszkálj a betűk között
185 Mas| rosszat, amit tesz, meg ne bánja. Azért megteszi.~–
186 Mas| gondolkozott rajta, hogy ne legyen-e valósággal kis
187 Mas| gondolkozott rajta, hogy ne dobja-e az utolsó levelet
188 Mas| kell töltenem bosszúmat. Ne óhajts ilyenkor megismerni,
189 Mas| emberek testén-lelkén, amik be ne gyógyuljanak soha. – Nos,
190 Mas| Mi az a más?~– Eh, most ne beszéljünk arról; ne rontsuk
191 Mas| most ne beszéljünk arról; ne rontsuk el vele a mulatságot;
192 Mas| föltenni.~– No, ülj helyedre, ne bolondozz. Hol fekszik halva?~–
193 Mas| szükségem van arra, hogy ő ne legyen! Asszonyok gyilkolnak
194 Mas| egymillió. (Ez védelem volt.)~– Ne higgye ön. Csupán ennyi
195 Mas| az anyakönyvet őrzi, hogy ne maradjon egy élő, aki azt
196 Mas| hívők templomából kilépni! Ne maradjon egy papírlap, mely
197 Mas| dínomdánom.~Csak valami baj ne jöjjön közbe!~A két fiatal
198 Mas| Majd előkerülnek azok, ne féltsd őket. Ha meg nem
199 Mas| nincs az a nóta, amit el ne húzzon rajta. Húzza vígan
200 Mas| csűri” székely táncot. Hát ne sajnáld megtekinteni; mert
201 Mas| kiálta Sándor testvér. – Ne menj ki, ne bocsássátok.~
202 Mas| Sándor testvér. – Ne menj ki, ne bocsássátok.~Késő volt.
203 Mas| száját.~Áron bátya volt az.~– Ne sírj! Ne kiálts! Ha azok
204 Mas| bátya volt az.~– Ne sírj! Ne kiálts! Ha azok odabenn
205 Mas| az! Nem a halott.~– Óh, ne halj meg te! Ne jöjj így
206 Mas| halott.~– Óh, ne halj meg te! Ne jöjj így elém te!~Egy feneketlen
207 Mas| hogy a násznép semmit meg ne tudjon a szétoszlásig. Ha
208 Mas| ölték meg. Hogy soha el ne múljon az emlékezete, amíg
209 Mas| készen legyenek, és zavart ne csináljanak. Szép trombitaszóval
210 Mas| a szuronyok villogása el ne árulja közeledtüket. Igyekezniük
211 Mas| Manassé. – Valami mélységbe ne szédüljön.~– Nono! Hamarébb
212 Mas| székelyeit ágyúkkal, mért ne láthatná el a druszája is
213 Mas| írás, hogy az ősrégészek ki ne találhassák belőle, melyik
214 Mas| azért, hogy Bem a fejére ne üssön Jellasicsnak, nekünk
215 Mas| hogy arról az oldalról meg ne lephessék őket. Áron bátya
216 Mas| Megérté e sóhajt.~– Miattunk ne legyen aggodalmad, édes
217 Mas| az én hazám ellen.~– No, ne búsulj, Lányi.~– Hát hisz
218 Mas| kiszíttad a szivarodat, hát ne dobd el a csutáját; te járhatsz,
219 Mas| biztatására gondolt.~– No, ne félj Lányi, mihelyt Diurbanuval
220 Mas| mint valami Krisztus!~– Ne ócsárold Krisztust, fickó,
221 Mas| félrefordítá arcát, hogy ne lássa; úgy beszélt hozzá.~–
222 Mas| bosszút állani.~– Annak ne örülj, Diurbanu! – mondá
223 Mas| ember elbeszélt!~– Miért ne tenné?~– Nem engedi azt
224 Mas| De megrúgsz érte.~– Hát ne mondjad.~Hanem arról, amit
225 Mas| azon át senki Torockóhoz ne férhessen – vagy ami még
226 Mas| szóval megmondom azt: „Ugyan ne fussatok, akik elétek ágyúznak,
227 Mas| hogysem szólni tudott volna.~– Ne búcsúzz még! – szólt a leány. –
228 Mas| annak a csóknak a nyoma el ne múljék onnan soha.~Aztán
229 Mas| könnycsepp! Egy gyehennát! – Ne beszéljünk erről. – Én három
230 Mas| kell csinálni vele, hogy ne éljen! Hogy aztán elvehesselek.”~
231 Mas| fejed. Szállj le már onnan. Ne ókumlálj tovább. Én is megtaláltam
232 Mas| forintot.~– Csak olyan sokat ne ígértél volna, elhinném,
233 Mas| veszed vissza megint?~– Ne locsogj olyan sokat. Valaki
234 Mas| Székelykövet nekem adod is.~– Ne is cepelj odáig. Csak innen
235 Mas| két markoddal a hajamba; ne félj, nem szakad az ki.~
236 Mas| hogy a cigány előtt meg ne szégyenítse.~Vajdár Benjámin
237 Mas| vadásztáskádból elszalaszd!~– Ne búsulj, fiú! Mától fogva
238 Mas| Csak már a lovadat is el ne vitte volna.~– Az övé volt.~–
239 Mas| drágaságát, hogy lábaikat be ne szennyezzék az utcasárral),
240 Mas| állt, hogy a bányaművelés ne csökkenjen. Azért a torockóiak,
241 Mas| hogy a teremben levők meg ne hallják.) Csak két szavamba
242 Mas| kieszközölni, hogy legalább ne büntetnék meg a munkásaimat
243 Mas| szólt Blanka.~– Attól ne tarts. Ha belekeverednék
244 Mas| Hogy én egy egész évig ne lássam Manassét! Egy egész
245 Mas| a haraszt közt találok, ne neki hozzam be, hogy az
246 Mas| gyümölcsöt, ami megérik a fán, ne vele osszam meg?~Anna mélyen
247 Mas| szemeiről a könnyeket. – Ne hallgass el; folytasd a
248 Mas| hercegasszony is sírjon már egyszer, ne csak a parasztasszonyok!~
249 Mas| elvonta tőle a kezeit.~– Ne címezzen engem grófnénak,
250 Mas| vagyont megtarts, és el ne utasíts magadtól.~– Már
251 Mas| vállalkozónak azért, hogy „ne” szállítsák a vágómarhát
252 Mas| gabona ára erősen fölment.~– Ne búsulj te azon. Annak a
253 Mas| azt lehetetlen, hogy észre ne vegye valaki!~– Csak te
254 Mas| ottan, amik arra valók, hogy ne lásson.~– De hátha akad
255 Mas| szemüveget feltenni az orrára?~– Ne félj semmit. Egy diadalmas
256 Mas| cirkáló őrjárat tovább kopog.~Ne tessék aggódni, nagyságos
257 Mas| Manassé vigyázott rá, hogy meg ne tapossa az útjában heverőket.~
258 Mas| körülöttük porfellegből, hogy ne láthassák egymást, s villámostoraival
259 Mas| nemzetéből való honfitársat ne hozzon eléje a balsors!
260 Mas| Gondoskodva van róla, hogy meg ne szökhessék.~Vajdár nem tette
261 Mas| zsinórjára, s az botrány lesz? Ne félj tőle. Én beszélni akarok
262 Mas| Vajdár, felkelve az ágyból. – Ne ápolj engem. Ebcsont beforr!
263 Mas| ápolj engem. Ebcsont beforr! Ne fáradj velem, kérlek. Ha
264 Mas| meg kell marnom! – Te már ne félj a harapásomtól. Az
265 Mas| elhajítottak. – Kérlek, Manassé, ne hallgass rám. – Meg vagyok
266 Mas| hírével szaporítsd azt. – Ne mondd senkinek, hogy itt
267 Mas| hogy véletlenül valaki be ne jöjjön ide. Ha még valami
268 Mas| kocsim, gyalog megyek el. Ne akarj lebeszélni, kérlek.
269 Mas| hajót, amelyik fölvette. Ne akarj itt tartani. Gyászcsinálásnak,
270 Mas| ellenségét, még ha akarná is, ne üldözhesse.~
271 Mas| odabenn; azt, ha alszik, fel ne költse.~A szolga kevés idő
272 Mas| forduló nyelvvel:~– Felém ne jöjj – halál van itt!~S
273 Mas| asztalán heverő iratokat.~– Ne bántsd! Ne bántsd! – hebegé
274 Mas| heverő iratokat.~– Ne bántsd! Ne bántsd! – hebegé a tehetetlen
275 Mas| magammal a pokolba, Manassé. – Ne gondolj énvelem. – Fuss
276 Mas| téged üldözzenek általam. – Ne keress a gyógyszereid közt
277 Mas| történet, aminek nincs vége; ne is legyen sohase vége!~
278 Jeg| meghagyják, hogy affélékbe ne elegyítsék magukat. „E rémnapok
279 Jeg| hogy a keresztyének meg ne tudhassák, melyik az.~A
280 Jeg| adtak nekik, hogy éhen meg ne haljanak; így tettek egy
|