Part
1 Els| azt a kényelmes helyet, amit a sors rendelt számára,
2 Els| azt egy kényelmetlennel, amit egy férfi ajánl neki – szabad
3 Els| győződve felőle, hogy azzal, amit mondott, se a földön, se
4 Els| választása is. Tehetné azt, amit pályatársai közül többen,
5 Els| ellenfeleit, vagy pedig azt tegye, amit pályatársai közül még többen,
6 Els| sorban ült, s hallgatta, amit beszéltél.~– Azt fogja hinni,
7 Els| pompás palotája van Bécsben, amit a herceg íratott a nevére.
8 Els| mondva. Abban a perben, amit ő a maga válóperének nevezett.~
9 Els| humillimus! Hát az egymillió, amit a püspök nagybátyja ráhagyott?~
10 Els| Mit akar ön velem?~– Azt, amit ön választani fog. Vagy
11 Els| branzinót is elkölteni, amit előre kifizetett; de már
12 Els| ő alvó arcát vázolja le; amit a kezében tartott, az egy
13 Els| viszünk magunkkal semmit, csak amit kezünkben elbírunk; ahol
14 Els| volt az a megkönnyebbülés, amit érzett.~– Önt is érdekli
15 Els| okiratokkal bebizonyított titok; amit ha én napfényre hozok, nincs
16 Els| Az épület ugyan alacsony, amit így neveznek, s az ajtaja
17 Els| tündérbájainak titka ez a vas, amit a férfiak törnek. – A másik
18 Els| titka pedig az a borszesz, amit a férfiak meg nem isznak. –
19 Els| Meghálunk a legelső vendéglőben, amit útban találunk.~Az indítvány
20 Els| visszagondolt a jó bográcsos húsra, amit otthon minden tanyán meg
21 Els| társaságban, hogy azt is tudja, amit csak egy ember tud?)~Tudott
22 Els| Még csak azt tudják, hogy amit kiálltak, az vasúti kalamitás –
23 Els| véletlen ez a találkozás. Amit megtudunk később.~A hercegnő
24 Els| kimenekülni a túlsó ajtón, amit nyitva találsz; mert a te
25 Els| kiolvasta belőle a hotel nevét, amit még Bécsben feldiktált neki
26 Els| látni fognak együtt valamit, amit látni érdemes; a harmadik,
27 Els| engedé ajkain kiszaladni, amit különben az olasz kimondani
28 Els| s mégis megtartja azt, amit kimond: ki még az ellenségén
29 Els| felébredő szenvedély volt az, amit táplálnia kell éjszakai
30 Els| újságot is hozott neki, amit megtudnia szükséges volt.~
31 Els| aki tudja szeretni azt, amit hinni nem tud.~Szerzett
32 Els| látni.~Olyan arc volt az, amit egyszer látva, nem lehet
33 Els| balzsamát óhajtja azt az áldást, amit a szívébe ojtott hit csodaerővel
34 Els| felmászok valamelyik obeliszkre, amit még meg nem szálltak mások.~
35 Els| ülve lehetne meglátni azt, amit ezernyolcszáz esztendeig
36 Els| elfelejtett erre a csábszóra, amit eddig impedimentum dirimensnek
37 Els| tudniillik azt az ülőhelyet, amit két hegyesszöget képező
38 Els| mint a Vezúv kitörése –, (amit önöknek is meg kell tekinteni –
39 Els| megmaradt a szép karperece, amit bizonyosan ön is elhagyott
40 Els| eredmény csakugyan azt lett, amit a vendéglős elmondott.~Blanka
41 Els| savanyú képét eltakarja, amit azok egymásra fintorgatnak,
42 Els| volt ez az izé, signore, amit most lenyeltem? – „Cardi!”
43 Els| hogy annak vesztét okozná, amit nem tudna a szívén elviselni. –
44 Els| a kérvénybe is beírtam, amit el akartam mondani.~– Az
45 Els| fogalmuk sem volt arról, amit nekik beszéltem; Pontiustól
46 Els| Blanka, s előkeresse azt, amit csak ő tud, és senki más.~
47 Els| az albumának egy lapjára, amit szüntelen oldaltárcájában
48 Els| üvegen keresztül nézem, amit féltékeny férjek fordítanak
49 Els| felülmúlta – még a saját neje se. Amit ön éreztetett velem, azt
50 Els| áldozatának a becsületét, amit alattomban maga tett tönkre.~
51 Els| művész azt a föladatot – amit ő el sem tud kezdeni.~Hisz
52 Els| Colosseum egy fölséges álomkép, amit csak két álmodó tudna elmondani
53 Els| oly vakmerő lefesteni azt, amit az űrben látott, és elmondani
54 Els| látott, és elmondani azt, amit a némaságban hallott!~Pedig
55 Els| gondolat fölött vitatkozni, amit ön vetett föl, s ami fölött
56 Els| önnek is van olyan fájdalma, amit meg nem gyógyít semmi, és
57 Els| És én gondolkoztam azon, amit ön mondott. Követtem azt,
58 Els| ön mondott. Követtem azt, amit mondott. Letettem a visszatorlás
59 Els| bosszúállás.~– S ez az, amit én megtagadok! A legdicsőbb
60 Els| bosszút álljon valaki azért, amit emberalakban vétkezett!~
61 Els| mártírok megbocsáthatták azt, amit önmaguk szenvedtek; de ha
62 Els| megbocsáthattak-e azért, amit az szenvedett? Manassé ujjai
63 Els| hercegnő; se a seb mélységét – amit e szóval ütött valakin –
64 Els| siet helyrepótolni azt, amit elmulasztott. – Rendkívül
65 Els| olajfabogyókat feladni, amit nagyon kedvelek. Kérem,
66 Els| javadalmakat, az egész évdíjat, amit a herceg számomra szánt:
67 Els| reggeli névtelen levelet, amit előbb ki kellett simítania
68 Els| volt, csalhatatlan volt, amit az a másik férfi mondott
69 Els| bizonyosan kitalálhatja, hogy amit bír belőle, azt Manassétól
70 Els| azt nem találja fel sehol, amit itt talál: azért maradok
71 Els| visszajött a reggeli miséről, amit egy nap sem szokott elmulasztani.~
72 Els| a köszöntő párbeszédnek, amit magyar emberek szoktak egymás
73 Els| földindulást arról a helyről, amit az ő örök lakóhelyéül elrendelt.~
74 Els| szintén ki lehet venni, amit énekel. Több percig tart
75 Els| Blanka, hogy álom volt az, amit hallott, hanem este aztán
76 Els| nézett rá merően. Gondolta, amit most lát, hall, az mind
77 Els| van egy mesterséges zár, amit csak a saját kulcsával lehet
78 Els| álmodott mindenről összevissza, amit látott és hallott.~Mikor
79 Els| Egészen ellentéte annak, amit ő magában egy erényes nő
80 Els| bámult. Furcsa betegség az, amit mandolinnal gyógyítanak.~
81 Els| olvassa önnek minden levelét, amit küld és elfogad; kikutatja
82 Els| vállfűzőjét. Ott valamit rejt, amit sohasem hagy el magától.~
83 Els| annak az olajfestménynek, amit Rossi grófnénál láttam.~–
84 Els| játszani a „La Gitaná”-t, amit azokban az években a szép
85 Els| Ha birtokomban van az, amit „Blanka” óhajt, azt fogadás
86 Els| nevezetesség jelen van, amit csak a tribün, a turf, a
87 Els| mint egy bársony álarc, amit akkor tesz ön fel, mikor
88 Els| viszonya, cselszövénye, amit ön à la improvista felhasználhat.
89 Els| mosolygott. Valami jött eszébe, amit elmondandó programbeszédében
90 Els| fel kell venni; de a szív, amit annak be kell takarni, még
91 Els| elfeledett darab földről, amit a nyomdák legapróbb betűivel
92 Els| Ilyen lehetetlenség az is, amit Blankának el kellene hinni,
93 Els| levezekleni azt a bűnt, amit e lépéssel elkövetett lesz.
94 Els| palotának! Azt teszik itt is, amit ott, csakhogy természetesebben
95 Els| eseményei fölött elgondolkozni.~Amit látott, amit megért, mint
96 Els| elgondolkozni.~Amit látott, amit megért, mint egy hagymázos
97 Els| a kandalló párkányában, amit a sötétben nem látott a
98 Els| tartalmát a borospalacknak, amit lekapott az asztalról. Csak
99 Els| lámpafénynél elolvasá a levélkét, amit a márkinőtől kapott. Erőteljes
100 Els| elbújni. Ne tegye vele azt, amit tesznek az emberek egy pillangóval,
101 Els| valami oka azt így adni elő, amit majd megtud Blanka nemsokára.
102 Els| Stt! Semmi kérdés tovább! Amit mondtam, meg van mondva.
103 Els| a Colosseum homokjában, amit aztán egy ájtatos hivő topographice
104 Els| Mindjárt a legelsőnél, amit fölvett, a saját nevére
105 Els| magát a gondolatot is? Hisz amit vétettem, az még csak gondolat
106 Els| tárcájából Manassé levelét, amit az Caldariva márkinőnek
107 Els| lázadás, nem hitszegés-e az, amit most teszek?~– Nem! Önre
108 Mas| annak a festményóriásnak, amit Palma Giovane alkotott a
109 Mas| szeret, s fölkeresi a vészt, amit retteg?~– A nő erős lelke
110 Mas| egymással, egy olyan nyelven, amit sehol a világon a saját
111 Mas| szemrehányással, hogy azért, amit álmodtunk, a sátán prédájává
112 Mas| tették volna ez idő alatt, amit ti!”~S ezzel a térdére ült
113 Mas| ember ő is, mint a többi. Amit beszél, az nem szól fölfelé
114 Mas| gondviselése annak a világnak, amit, mint Isten, a semmiből
115 Mas| a percben minden hamuvá, amit addig örökké égő fénynek
116 Mas| lehet többé más, csak az, amit a szép Cyrene mondott, vagy
117 Mas| szép Cyrene mondott, vagy amit te mondtál.~– S te választottál
118 Mas| tegyünk?~– Kétféle utunk van, amit választhatunk. Az egyik
119 Mas| Olyan nyelven fecseg, amit nem ért senki. Ötven esztendeje
120 Mas| magának egy oly nyelvet, amit semmi emberi teremtés meg
121 Mas| könnyebb lett volna azt leírni, amit egy szarka beszél az ágon,
122 Mas| pergő diskurzust hallani, amit a puszta templom sekrestyéjében
123 Mas| Hazugság minden rossz, amit ráfogtak. Hanem hát „róre
124 Mas| visszatért egy tál tiszta vízzel, amit a borókáról lerázott zúzmarából
125 Mas| testnek oly acélidegzete volt, amit külső viszontagság ki nem
126 Mas| pesti paraplé-revolúciót ám, amit te sánta segítettél csinálni
127 Mas| meg, pajtás, elénekelni, amit mondandó vagy”.~S ezen a
128 Mas| úrhölgy. – Mi az a fájdalom, amit a fejemmel szenvedek, ahhoz
129 Mas| ahhoz a kínhoz képest, amit a szívem érez ön miatt –
130 Mas| odáig. Én azt a leveledet, amit hozzám küldtél, hogy eljuttassam
131 Mas| élő szóval, hogy megteszi, amit kívántál tőle.~– Szegény
132 Mas| azzal az ijedt képpel, amit az iskolás gyerek mutat,
133 Mas| tudja jól, hogy az az élet, amit most kezd, a másik kettőnél
134 Mas| érzi azt a terhet a lelkén, amit akkor viselt, mikor előtavasszal
135 Mas| Kén és mireny füstje ez, amit az ércpirítók máglyái támasztanak.
136 Mas| támasztanak. Minden lehelet, amit az aranyolvasztók beszívnak –
137 Mas| szarvasmarha, birka, sertés, amit felhajtanak! Azért még az
138 Mas| magukat fogni, s újra kezdjék, amit elhagytak.~A kocsisnak nem
139 Mas| fegyverhez ne nyúljanak, amit meg is tartottak híven mind
140 Mas| erre csak azt mondom neked, amit az egyszeri góbé mondott
141 Mas| ember valamit elfelejt, amit máskor tudni szokott.~Blanka
142 Mas| házigazda örült ennek nagyon. S amit vendégei meghagytak az asztalon,
143 Mas| szent asszony, ne áruld el, amit hallottál tőlem; s ne kérdezz
144 Mas| meredő hegycsúcsra mutatott, amit a reggeli ködfátyol takart
145 Mas| valami őserdő helyén támadt, amit tán húsz év előtt a vihar,
146 Mas| az egyetlen nevető hang, amit azon a napon egész Erdélyből
147 Mas| leány szavainak értelme van, amit a férfiak föl tudtak fogni.~–
148 Mas| Isten bocsássa meg neked, amit énvelem cselekedtél!~A lánggal
149 Mas| harminckilenc ütés a szíjjal, amit a nagyapám kiszolgáltat.
150 Mas| bocskor, hasonlatos ahhoz, amit a zsidók a sógornő-elvétel
151 Mas| legirtózatosabb fenyegetés és sérelem, amit a szombatoson el lehetett
152 Mas| hoppmestere. Mindent megtettek, amit én akartam, s azt hitték,
153 Mas| magasságúnak kellett lenni, amit világosan jeleznek a vízmosás
154 Mas| hogy valaki elveszi tőle, amit talált. S valóban ott volt
155 Mas| vigyek.~Megkísértem azt, amit lehetőnek tartok.~Míg ti
156 Mas| a fölkelő tábor vezérét. Amit erőszak, fenyegetés ki nem
157 Mas| aztán elmondott mindent, amit a Porlik-barlangról korábbi
158 Mas| Vulkán. Egyik se tudja, amit állít, bebizonyítani, csak
159 Mas| megküzdeni azzal a dohányfüsttel, amit ahány ember, annyi pipa
160 Mas| a békességet.~– De azt, amit te kínálsz nekünk, mi elvehetjük
161 Mas| hogy azt sohase teszem. Amit kimondok, az igaz. Ha nem
162 Mas| negyedikkel: Dáviddal, s amit az hoz, annak a nevét ismered;
163 Mas| földről, térdre állva.~És amit akkor látott, hasonlított
164 Mas| fele saját pénzük volt, amit az éjjel tőlük nyertem.~–
165 Mas| tenni róla, hogy igaz volt, amit mondtam, hogy a jeltűz a
166 Mas| lováról erre a szóra.~– Amit pedig asszony kíván, az
167 Mas| előtt, különbözőt mindentől, amit eddig ismert.~E kis sziklazug
168 Mas| Mint egy óriási étagère, amit megraknak virágcserepekkel,
169 Mas| magának egy oly divatot, amit nem lehet utánozni. Hogy
170 Mas| a nyers sárgarépájával, amit ez nemzeti büszkeségből
171 Mas| elhozhatta volna hozzád, amit Manassé beszélt.~– Hát nem
172 Mas| neki mindent kell tudni, amit Manassé tud, hiszen egy
173 Mas| megölt. Ő sok olyant tett, amit férfinak, becsületes embernek
174 Mas| szeretem, s kímélik azt, amit más meg sem ért. Óh, kérlek,
175 Mas| annak a pisztolynak a csöve, amit kezében tartott, e szörnyű
176 Mas| körül az átkozott démont, amit kard golyó keresztül nem
177 Mas| az asszonyi szépízlésnek, amit tökélyre emel a fekete csipke
178 Mas| misztériumokról, hanem arról, amit mindenki megért: hazaszeretetről,
179 Mas| s igazi drágaság az.~És amit az rejt, a szív is olyan
180 Mas| fagy elpusztít mindent, amit a föld fölött talált, megmarad,
181 Mas| lehetne tőlem olyat kérni, amit meg ne tennék.~Blanka és
182 Mas| táncvigalmak legelsője, amit a hírlapi fáma előre elhíresztelt,
183 Mas| Nem kaptam.~– Dehogynem, amit még Triesztből írt önnek
184 Mas| Csináljam én is utána azt, amit Zboróy Blanka tesz? Legyek
185 Mas| mentséget találna, mint amit én tervezek.~– Ön valami
186 Mas| Hah! Itt a kibetűzött név, amit kerestek: „Adorján”.~– Manassé? –
187 Mas| annyira, hogy a rosszat, amit tesz, meg ne bánja. Azért
188 Mas| nem istentelenség-e az, amit ők cselekszenek? A szentegyház
189 Mas| abból az ötezer forintból, amit a volt feleségem decemberi
190 Mas| nem adta neki vissza.~– Amit ön meg akart tőlem hallani:
191 Mas| rám nyugodtan, s attól, amit én önnek el fogok beszélni,
192 Mas| félbehagyjam a fogadalmi templomot, amit őseim uradalmi székhelyén
193 Mas| hiányzatot. Nem! Nem! Azt, amit önnek most elmondok, nem
194 Mas| kataszrófa fog következni, amit a krónikákban fognak fölírni
195 Mas| szemedet, és úgy hallgasd most, amit mondok, mintha álmodnál…
196 Mas| Nekem van erre módom… Amit az egyik római nép meg nem
197 Mas| árulta volna el előttük, amit éjszakánként látott.~– Vajon
198 Mas| teremtenek. Még a pénzt is, amit másutt „aranynak, ezüstnek”
199 Mas| hordozza végig a mátkatálat, amit a vőlegény és menyasszony
200 Mas| az egy darab népszínmű, amit a népköltészet múzsája maga
201 Mas| abba a kis udvarlakba, amit Áron bátya lopva rendezett
202 Mas| Blankának nagyon megtetszett az, amit a kis Misike mondott. Neki
203 Mas| ád az, s nincs az a nóta, amit el ne húzzon rajta. Húzza
204 Mas| hegedűvel; aztán a lábai is, amit elmuzsikál, eldalol, azt
205 Mas| azért az egy húszasért, amit egy éjszakai működésért
206 Mas| nagyon szép meghívással, amit hozzám írtak. Ezért még
207 Mas| Eljövök még egyszer, s amit akkor hozok, azzal lesz
208 Mas| Manassé, emlékezzél rá, amit a Monasteriánál mondott
209 Mas| elmonda előtte mindent, amit eddig titokban akartak tartani.
210 Mas| leskelődik, ha megadják-e, amit megígértek?~S még senki
211 Mas| értsük meg az izenetet, amit az a néma követ hozott nekünk.
212 Mas| félig kibékített oláh sereg, amit Felvincnél kétszáz honvéd
213 Mas| kétszáz honvéd megkergetett, amit a mursinai hídnál hetven
214 Mas| ünnepélyesen, hogy azt, amit láttok, senkinek a világon
215 Mas| Áron bátya arra a csúcsra, amit az őskorban Kengürth-kőnek,
216 Mas| semmit el nem árulnak abból, amit látni fognak.~Hiszen nem
217 Mas| Nem értette még sem azt, amit a férfiak beszélnek, sem
218 Mas| férfiak beszélnek, sem azt, amit a felhők beszélnek egymással.~
219 Mas| vele, hogy azt gondolják, amit ő, mindössze Bertók bátya
220 Mas| várbarlangba. Ott akarták bevárni, amit Isten rájuk mért, az ősi
221 Mas| fegyverem.~– Mit akarsz tenni?~– Amit mások annyian megtettek
222 Mas| tekintetben mindaz el volt mondva, amit ajk kifejezni nem képes:
223 Mas| hogyha elvész minden, amit szerettünk, hogyha elvész
224 Mas| őt el a vezér szállásáig; amit az egész készséggel teljesített,
225 Mas| Manassét rendén a pincébe, amit úgy látszik, hogy Diurbanu
226 Mas| átadtam a frigylevelet, amit a te néped az én népemmel
227 Mas| Hiszed, hogy frázis, amit mondok? – szólt kardjára
228 Mas| Óh, énvelem azt tehetsz, amit akarsz. Kínoztathatsz, meg
229 Mas| volt büszkesége többé.~– Amit ránk mért az Úr – dörmögé.~–
230 Mas| nem fogják kivihetni azt, amit az az ember elbeszélt!~–
231 Mas| ne mondjad.~Hanem arról, amit a cigány elhallgatott, elkezdett
232 Mas| falu lángban áll.~Tehát amit amaz ember mondott, nem
233 Mas| Ez Anna húgomé volt, amit a hitszegőnek adott!~– Tudom.
234 Mas| muzsikus –, tegyük azt, amit az a szép leány mondott.
235 Mas| cigány lábaihoz a kardot; amit az azután, mivelhogy a derekára
236 Mas| többet.~Ez olyan indok volt, amit nem lehetett megcáfolni.~
237 Mas| nem lehet betűkkel leírni, amit az újra találkozó szerető
238 Mas| Kezem között volt. De amit neked megfogadtam, azt megtartám,
239 Mas| Diurbanu ezüsthüvelyű kardját, amit már nem lehetett elvitatni.~
240 Mas| addig törött lábával feküdt. Amit hazavitt nevezetes expedíciójából,
241 Mas| a legszakadatlanabb az, amit a kenyérért folytatunk.~
242 Mas| ehetné meg a fehér cipót, amit a torockói munkás fölszel,
243 Mas| csak ahhoz az egyhez nem, amit az a gyár készíteni akar;
244 Mas| alázatos folyamodással, amit régi, királyoktól megerősített
245 Mas| legeslegkedvesebb barátját. Amit őkegyelmességétől magától
246 Mas| nélkül; hogy az első ibolyát, amit a haraszt közt találok,
247 Mas| alól kihúzták a földet.~Amit a barbár elődök, írástudatlan
248 Mas| fáradsággal megtelepítettek, amit ötszázados ipar a népkultúra
249 Mas| négyszáznyolcvanezer forintot, amit rögtön le is kellett tenniök
250 Mas| alaptörvényei ellentmondanak, amit saját lelkem, öntudatom,
251 Mas| testvérekkel.~– Tegyen ön, amit akar!~Gábor úr aztán egybehívta
252 Mas| pedig csakugyan az történt, amit Áron bátya mondott. Hozzá,
253 Mas| a névnek kell megkapni, amit ideírva látsz. Az ár tizenötmillió
254 Mas| Avass be abba a titokba, amit még az egész rablókalandból
255 Mas| azt a tréfát ismételnők, amit Párizsban megtettünk, mikor
256 Mas| közül kiválik egy domb, amit a hadjárat leírói a ciprusok
257 Mas| nem azt az utat követték, amit az előttük kísérlő csapatok,
258 Mas| mondani. Azt hallgatták, amit a gyermek csevegett.~– A
259 Mas| szökhessék.~Vajdár nem tette azt, amit helyzetében minden újonc
260 Mas| végtelen szerelem volt az, amit ő eldobott magától. Őrangyala
261 Jeg| azt teszi: „Van Isten!”; amit bebizonyítani nem volt e
262 Jeg| lap.)~88~A vontcsövű ágyú, amit III. Napóleon legelőször
263 Jeg| legvalószínűbb magyarázata, amit különben az eseményekben
|