bold = Main text
      Part                                                     grey = Comment text

10501     Mas   |                    az úr rögtön abbahagyatta a munkát.~A másik azt meséli,
10502     Mas   |                rögtön abbahagyatta a munkát.~A másik azt meséli, hogy az
10503     Mas   |                      de egyszer megneheztelt a hitfelekezetére, s elhatározá,
10504     Mas   |                  református templom nem volt a faluban. Épített magának
10505     Mas   |                  magának egyet. Mire azonban a templom falai elkészültek,
10506     Mas   |                    Olyan templom meg már van a faluban. S a megkezdett
10507     Mas   |                     meg már van a faluban. S a megkezdett fölöslegessé
10508     Mas   |                megkezdett fölöslegessé vált.~A legvalószínűbb a tradíciók
10509     Mas   |          fölöslegessé vált.~A legvalószínűbb a tradíciók között ez a legutóbbi
10510     Mas   |         legvalószínűbb a tradíciók között ez a legutóbbi adoma: hogy a
10511     Mas   |                      a legutóbbi adoma: hogy a templom építője csakugyan
10512     Mas   |               építéséhez, mely még hiányzott a faluból. Már készen álltak
10513     Mas   |                   faluból. Már készen álltak a falak; a tetőzet is össze
10514     Mas   |                   Már készen álltak a falak; a tetőzet is össze volt állítva
10515     Mas   |                  hírül hozzák az úrnak, hogy a villám beleütött a malmába,
10516     Mas   |                      hogy a villám beleütött a malmába, s felgyújtotta
10517     Mas   |                  Erre az úr szekérre rakatta a templomtetőt, s elvitte
10518     Mas   |                      templomtetőt, s elvitte a malmához, s azt födette
10519     Mas   |                    de logika van, s jellemzi a keménynyakút.~Manassé belépett
10520     Mas   |               keménynyakút.~Manassé belépett a puszta templomba, s ott
10521     Mas   |                     templomba, s ott találta a paripát, ahogy Zenóbia megmondá.
10522     Mas   |                      ahogy Zenóbia megmondá. A lónak az a szokása, hogy
10523     Mas   |                 Zenóbia megmondá. A lónak az a szokása, hogy tűzveszélykor
10524     Mas   |                    Istenhez emberi teremtés.~A mén, mely a vészből ide
10525     Mas   |                 emberi teremtés.~A mén, mely a vészből ide menekült, rémült
10526     Mas   |                  rémült nyerítésével kérdezi a lángoló égtől, hogy hol
10527     Mas   |               rettegni, harcolni, menekülni; a vérengzők bűntársa, a hősszobrok
10528     Mas   |             menekülni; a vérengzők bűntársa, a hősszobrok kiegészítő alakja;
10529     Mas   |                hősszobrok kiegészítő alakja; a munkásnak kenyérkereső társa,
10530     Mas   |                       szótagolatlan kiáltása a felhőkhöz hangzik fel.~Ez
10531     Mas   |                    hajtja végre; ki őt abban a percben megállítá, amidőn
10532     Mas   |                 megtagadta.~Odaborult arccal a falhoz, és sírt. Hálát adott!~
10533     Mas   |                falhoz, és sírt. Hálát adott!~A puszta templom falait, amiket
10534     Mas   |                   nem keresett föl más, mint a denevér és a varangy, miket
10535     Mas   |                   föl más, mint a denevér és a varangy, miket körülzöldült
10536     Mas   |                  miknek legendakörét képezte a csúfondáros adomacsoport;
10537     Mas   |                adomacsoport; ma fölszentelte a legőszintébb, a legigazabb
10538     Mas   |                 fölszentelte a legőszintébb, a legigazabb ima, mely nem
10539     Mas   |                     mely nem szól szavakban.~A filozóf – aki megtalálja
10540     Mas   |             megtalálja az Istent.~S homlokát a falnak támasztva megtelik
10541     Mas   |                                 XLI.~Nemcsak a falu égett, hanem a mező
10542     Mas   |                  Nemcsak a falu égett, hanem a mező is. A fölgyújtott kepéktől
10543     Mas   |                      égett, hanem a mező is. A fölgyújtott kepéktől meggyulladt
10544     Mas   |             fölgyújtott kepéktől meggyulladt a tarló, s a terjedő láng
10545     Mas   |              kepéktől meggyulladt a tarló, s a terjedő láng hullámzott
10546     Mas   |                    fényes kivilágítása volt.~A cigánynak pedig éles esze
10547     Mas   |                     más útja nem lehet, mint a zöld fűvel benőtt vízárok,
10548     Mas   |                    benőtt vízárok, melyen át a patakot a rétre szokták
10549     Mas   |                 vízárok, melyen át a patakot a rétre szokták leereszteni.
10550     Mas   |                     szokták leereszteni. Itt a magas somkórók és lapulevelek
10551     Mas   |                  tokosul mankónak használta, a másikkal köveket és a sásbozótot
10552     Mas   |             használta, a másikkal köveket és a sásbozótot hárítgatta el
10553     Mas   |            sásbozótot hárítgatta el útjából.~A bukdácsoló alak, mikor észrevette,
10554     Mas   |                  valaki fut utána, meglapult a bozótban; elrejtette magát
10555     Mas   |                   bozótban; elrejtette magát a keserűlapu meg a vadsóska
10556     Mas   |            elrejtette magát a keserűlapu meg a vadsóska levelei alá.~De
10557     Mas   |                     vadsóska levelei alá.~De a cigány meglátta már. Mikor
10558     Mas   |                    közel ért hozzá, elővette a hegedűjét, s elkezdte a
10559     Mas   |                      a hegedűjét, s elkezdte a húrokat pengetni.~– Diurbanu! –
10560     Mas   |                  Most mondd már, hogy melyik a te nótád! Húzom már. Csak
10561     Mas   |                   már. Csak te járjad!~Amint a menekülő megismerte a közeledőt,
10562     Mas   |                  Amint a menekülő megismerte a közeledőt, fölemelte a fejét
10563     Mas   |            megismerte a közeledőt, fölemelte a fejét a bozótból.~– Te cigány!
10564     Mas   |                 közeledőt, fölemelte a fejét a bozótból.~– Te cigány! Jer
10565     Mas   |                      neked.~– Láthatod, hogy a vízben fekszem, ha volna
10566     Mas   |              pisztolyom, átázott volna benne a lőpor, nem sülne el.~– Hát
10567     Mas   |                 Valaki meghallja. Vannak még a faluban?~– Igen. A „senki”
10568     Mas   |                Vannak még a faluban?~– Igen. A „senki” meg a „semmi”.~–
10569     Mas   |               faluban?~– Igen. A „senki” meg a „semmi”.~– Merre vonult
10570     Mas   |                       semmi”.~– Merre vonult a tábor?~– Ki erre, ki arra,
10571     Mas   |                      meg erre-amarra?~– Végy a hátadra, s vigy utána.~–
10572     Mas   |                    én el nem cepelhetlek, ha a Székelykövet nekem adod
10573     Mas   |               vonszolj ki. Tartok tőle, hogy a torockóiak előjönnek a tarlót
10574     Mas   |                  hogy a torockóiak előjönnek a tarlót eloltani, s akkor
10575     Mas   |                      őrájuk.~– Vígy ki innen a hátadon.~– De nem vágsz
10576     Mas   |                        De nem vágsz le azzal a bolond nagy karddal, ha
10577     Mas   |                    közel megyek hozzá? Félek a kardodtól nagyon.~– Ha félsz,
10578     Mas   |                    félsz, hát nesze, fogjad.~A menekvő odahajítá a cigány
10579     Mas   |                  fogjad.~A menekvő odahajítá a cigány lábaihoz a kardot;
10580     Mas   |                  odahajítá a cigány lábaihoz a kardot; amit az azután,
10581     Mas   |                    amit az azután, mivelhogy a derekára kötve nagyon hosszú
10582     Mas   |                      hosszú lett volna neki, a kardszíjnál fogva a nyakába
10583     Mas   |                    neki, a kardszíjnál fogva a nyakába kötött; így aztán
10584     Mas   |                    kötött; így aztán egészen a termetéhez illett.~Akkor
10585     Mas   |                 illett.~Akkor aztán leszállt a lábatörötthöz.~– No, hát
10586     Mas   |                   meg? Talán bizony eltörött a lábad?~A földön fekvő nyögött
10587     Mas   |                     bizony eltörött a lábad?~A földön fekvő nyögött és
10588     Mas   |                 nyögött és káromkodott, amíg a cigány fölvette a hátára.
10589     Mas   |                       amíg a cigány fölvette a hátára. Azt mondta, hogy
10590     Mas   |                     arra gondolj, hogy hátha a fogad fájna, az mennyivel
10591     Mas   |                     Hát csak kapaszkodj bele a két markoddal a hajamba;
10592     Mas   |              kapaszkodj bele a két markoddal a hajamba; ne félj, nem szakad
10593     Mas   |                      félj, nem szakad az ki.~A tehetetlen ember végigkáromolta
10594     Mas   |                     lovagoljak veled?~– Vígy a falu végére, a puszta templomba.~–
10595     Mas   |                 veled?~– Vígy a falu végére, a puszta templomba.~– A puszta
10596     Mas   |                végére, a puszta templomba.~– A puszta templomba! – kiáltá
10597     Mas   |                      templomba! – kiáltá föl a cigány nevetve. – Te magad
10598     Mas   |                        Te magad akarod, hogy a puszta templomba vigyelek? –
10599     Mas   |                     káromkodd ki magad, mert a maga házánál nem szereti
10600     Mas   |                     maga házánál nem szereti a gazda, ha szidják. Hát aztán
10601     Mas   |                     forintot kapsz tőlem meg a szekeres is. Ahány órával
10602     Mas   |                 azonfölül.~(Nem látod te azt a napfeljövetelét! – dörmögé
10603     Mas   |           napfeljövetelét! – dörmögé magában a muzsikus, s aztán nekiiramodott
10604     Mas   |              muzsikus, s aztán nekiiramodott a lovaglásnak. Nem volt neki
10605     Mas   |                lovaglásnak. Nem volt neki az a teher nehéz. Elvihette volna
10606     Mas   |                 teher nehéz. Elvihette volna a hátán egész Gyertyánosig.
10607     Mas   |                      az úr maga akarta, hogy a puszta templomba vigye;
10608     Mas   |                      és az úr parancsol, nem a ló.)~
10609     Mas   |                                     XLII.~Az a neves állat, mely a harcoló
10610     Mas   |                       Az a neves állat, mely a harcoló embert kiegészíti,
10611     Mas   |                     embert kiegészíti, amint a puszta épületben megjelenő
10612     Mas   |                      hogy azt látta, hogy az a falhoz van fordulva, elkezdett
10613     Mas   |                   röhinteni, lábával kaparta a földet. Meg akarta szólítani
10614     Mas   |                     pedig nem volt most ezen a világon.~Messze, messze,
10615     Mas   |                   Messze, messze, hova ennek a kis planétának pisla fénye
10616     Mas   |                spórái fel nem szállnak, hova a betegségéből kigyógyult
10617     Mas   |               betegségéből kigyógyult lelket a földi szenvedély ragálygerjesztő
10618     Mas   |                     aki egy másik embert hoz a hátán.~– Nesze hát, Manassé,
10619     Mas   |                    van neked Diurbanu!~Ezzel a szóval odadobta a hátáról
10620     Mas   |                      Ezzel a szóval odadobta a hátáról a cigány élő terhét
10621     Mas   |                    szóval odadobta a hátáról a cigány élő terhét Manassé
10622     Mas   |                     terhét Manassé lábaihoz.~A földre dobott ember ordított
10623     Mas   |                 földre dobott ember ordított a fájdalomtól és rémülettől.~
10624     Mas   |             iszonytató ordítás volt az, hogy a paripa felriadva kezdett
10625     Mas   |                   Manassé megdermedve bámult a lábainál fetrengő ellenfélre,
10626     Mas   |                egykor oly szép, daliás arcát a testi kín s a rémület egy
10627     Mas   |                   daliás arcát a testi kín s a rémület egy elkárhozott
10628     Mas   |                      torzképévé facsarta el.~A magával tehetetlen alak
10629     Mas   |                előtte.~Választhatott számára a halál nemei közül.~Csak
10630     Mas   |                  felemelése mutatóujjának, s a gyűlölt láng ki van oltva
10631     Mas   |                    ki van oltva vele.~S maga a lábainál fetrengő mint jótéteményt
10632     Mas   |            önlelkének mardosásaitól kínozva, a halál menedék volt most
10633     Mas   |                        Nem, Vajdár Benjámin! A te véged nem az, hogy én
10634     Mas   |                   körül! E romlás, pusztulás a te műved. E szörnyű kép
10635     Mas   |                   elindultál, halmozni fogod a rosszat a rosszra, üldözni
10636     Mas   |                     halmozni fogod a rosszat a rosszra, üldözni fogod azokat,
10637     Mas   |               átkozott sorsod visszahoz ide, a mi küszöbeinkhez, megtörve,
10638     Mas   |                      menedéket! Hogy ezeknek a házaknak az ajtajánál, amelyeket
10639     Mas   |                      elpusztítottál, kolduld a mindennapi irgalomkenyeret,
10640     Mas   |                  németül mondá el neki, hogy a cigány előtt meg ne szégyenítse.~
10641     Mas   |                      harapta fogaival, arcát a föld felé fordítva.~A paripa
10642     Mas   |                  arcát a föld felé fordítva.~A paripa ezalatt ismét visszatért
10643     Mas   |                  ahol embercsoportot látott. A tetőtlen ház fölött nagy
10644     Mas   |                     felkötni – szólt Manassé a zenésznek.~– Melyik fára? –
10645     Mas   |                     Melyik fára? – kérdé az, a köteleket oldozva derekáról.~–
10646     Mas   |                   oldozva derekáról.~– Ennek a lónak a hátára. Törött lábbal
10647     Mas   |                   derekáról.~– Ennek a lónak a hátára. Törött lábbal nem
10648     Mas   |                      Törött lábbal nem ülhet a nyeregben, ha oda nincs
10649     Mas   |                    felemelte karjainál fogva a tehetetlen alakot, s felültette
10650     Mas   |              tehetetlen alakot, s felültette a nyeregbe. A cigány odakötötte
10651     Mas   |                     s felültette a nyeregbe. A cigány odakötötte a térdeit
10652     Mas   |                nyeregbe. A cigány odakötötte a térdeit a nyeregszorítóhoz.~
10653     Mas   |                  cigány odakötötte a térdeit a nyeregszorítóhoz.~A lovat
10654     Mas   |                  térdeit a nyeregszorítóhoz.~A lovat nehéz volt a puszta
10655     Mas   |         nyeregszorítóhoz.~A lovat nehéz volt a puszta templomból az égő
10656     Mas   |                   kivezetni; előrefeszítette a lábait, fejét kapkodta,
10657     Mas   |                        szólt Manassé, kivéve a cigány kezéből a kantárszárat. –
10658     Mas   |                      kivéve a cigány kezéből a kantárszárat. – Te üsd hátul.~
10659     Mas   |                    Ha künn leszünk, fordítsd a lovat a bedellői útra, ott
10660     Mas   |                    leszünk, fordítsd a lovat a bedellői útra, ott sötét
10661     Mas   |                   ott sötét van, arra elmegy a ló.~Amint aztán kiterelték
10662     Mas   |                   aztán kiterelték az utcára a csökönyös paripát, ott az
10663     Mas   |                    egyszerre fölrúgott, hogy a cigány hanyatt esett – a
10664     Mas   |                     a cigány hanyatt esett – a szelétől. Manassé kiereszté
10665     Mas   |                    Manassé kiereszté kezéből a kantárt, s azzal a ló vágtatott,
10666     Mas   |                   kezéből a kantárt, s azzal a ló vágtatott, amerre legsötétebbnek
10667     Mas   |                amerre legsötétebbnek találta a vidéket.~– Elszalasztottad? –
10668     Mas   |                     Elszalasztottad? – kérdé a föltápászkodó cigány. –
10669     Mas   |                     engedted, hogy én fogjam a fejét! Jaj, jaj, jaj! Majd
10670     Mas   |           ezerforintos pecsenyét hozni, hogy a vadásztáskádból elszalaszd!~–
10671     Mas   |                      mindennapos vendég vagy a házamnál.~
10672     Mas   |                 igyekezzünk haza.~– Csak már a lovadat is el ne vitte volna.~–
10673     Mas   |                      még háborúban sem mered a más lovát elvenni! Hát már
10674     Mas   |                    az úgy futott utána, mint a nyúl.~Egyszer aztán elővette
10675     Mas   |                       Egyszer aztán elővette a hegedűjét, s elkezdte a
10676     Mas   |                      a hegedűjét, s elkezdte a Rákóczi nótáját húzni, obligát
10677     Mas   |                     kísérni Torockóba?~– Nem a tisztesség kedvéért teszem
10678     Mas   |                   Manassé, hanem azért, hogy a torockóiak most már a város
10679     Mas   |                   hogy a torockóiak most már a város alatt lesben állnak,
10680     Mas   |                      zenekar kísérje hazáig. A hadsereg is egy emberből
10681     Mas   |               hadsereg is egy emberből állt, a zenekar is. Amíg ők nagy
10682     Mas   |                      annál nagyobb dobszóval a torockói nemzetőrök egy
10683     Mas   |                diadallal kísérték őt hazáig.~A város végén, az útfélen
10684     Mas   |                     vártak rá az árokparton, a fűzfák alatt.~Azt nem lehet
10685     Mas   |               mondtak egymásnak! Ahhoz elébb a világnyelvet kellene feltalálni,
10686     Mas   |                      őrjöngés volt az!~Mikor a diadalmenet az Adorján házáig
10687     Mas   |                     éppen akkor érkezett meg a másik diadalcsapat a Székelykőről,
10688     Mas   |                     meg a másik diadalcsapat a Székelykőről, Áron bátya
10689     Mas   |             diadalmas arccal az öreg. Azután a hálálkodó asszonycsoport
10690     Mas   |           kimenekedve, odamene Manasséhoz, s a vállára veregetett büszkén. –
10691     Mas   |                  Manassé meghagyta az öreget a maga hitében, s nem rontotta
10692     Mas   |                   hitében, s nem rontotta el a dicsekedő örömét. Nem mondta
10693     Mas   |                       hogy ami megnyerte ezt a hihetetlen, csodaszerű győzelmet,
10694     Mas   |                     összefelelgető szerelme. A diadal oroszlánrésze ezeké
10695     Mas   |                    vissza elhozott gyűrűjét.~A leány hevesen ragadta meg
10696     Mas   |                      meg bátyja kezét, midőn a gyűrűt meglátta.~– Ő volt
10697     Mas   |                   letörlé testvére szemeiről a könnyeket, s szobájába vezette
10698     Mas   |         jegygyűrűjével. Hadd kérdezze ki ezt a gyűrűt egyedül.~A vele történtekről
10699     Mas   |                     ki ezt a gyűrűt egyedül.~A vele történtekről hallgatott
10700     Mas   |                     annál kevésbé hallgatott a muzsikus. Ő nem várt vele,
10701     Mas   |                   nyugalom lesz; nem engedte a maga oroszlánrészét a győzelemből
10702     Mas   |                engedte a maga oroszlánrészét a győzelemből senkinek. Még
10703     Mas   |                      éjjel elmondott mindent a templombástyában összegyűlt,
10704     Mas   |                     Deumot éneklő népnek meg a leányiskolában mulató vitézeknek.
10705     Mas   |                     vitézeknek. Csak az volt a hiba, hogy a megtörténteket
10706     Mas   |                    Csak az volt a hiba, hogy a megtörténteket oly exorbitans
10707     Mas   |                feljegyezni. Tízszer elmondta a hősköltemény katasztrófáját;
10708     Mas   |            hősköltemény katasztrófáját; mind a tízszer másféleképpen. Hallgatói
10709     Mas   |                másféleképpen. Hallgatói mind a tízfélét elhitték neki.
10710     Mas   |                   Valamennyiben Manassé volt a mítoszi hős, Sámson, Botond,
10711     Mas   |                    soronként. Utoljára magát a fővezérüket, Diurbanut is
10712     Mas   |               trophaeumokat, s pisztolyokat, a handzsárt, s magát a legnyomatékosabb
10713     Mas   |           pisztolyokat, a handzsárt, s magát a legnyomatékosabb tanújelt,
10714     Mas   |                      nem lehetett elvitatni.~A cigányt etették, itatták,
10715     Mas   |                hallgatták; szörnyű nagy lett a becsülete az egész közönség
10716     Mas   |                     megakadva. Mit csináljon a közbejött „asszonnyal”?
10717     Mas   |                 megjelenését lehetetlen volt a történetből kihagyni. De
10718     Mas   |                      sehogy se. Végre talált a számára helyet és módot. – „
10719     Mas   |                 amint Manassé, miként Sámson a filiszteusokat, ezrével
10720     Mas   |              ellenfeleit, akkor eléje került a peánai hős amazon is. De
10721     Mas   |                     De amint az meglátta ezt a szép deli ifjút, egyszerre
10722     Mas   |                  magát, s arra Manassé fogta a szép menyecskét, s azt bizony
10723     Mas   |               hazugság, cigány!” – ordítá rá a hallgatóság, s azzal fogták
10724     Mas   |                  hallgatóság, s azzal fogták a gallérját, kidobták a mulatságból;
10725     Mas   |                 fogták a gallérját, kidobták a mulatságból; s vége volt
10726     Mas   |                     mulatságból; s vége volt a becsületének, azért az „
10727     Mas   |                      vesztére belebotlott.~*~A Székelykő tetején ma is
10728     Mas   |                   tetején ma is láthatók még a sziklába fúrt ágyúk, mikkel
10729     Mas   |                     ágyúk, mikkel Áron bátya a nagy csatát megnyerte, s
10730     Mas   |                   mely egyik nagy előnyétől, a táncképességtől végképpen
10731     Mas   |                                        XLIV.~A valódi küzdelem még csak
10732     Mas   |                 kicsavarják az ember kezéből a fegyvert, még nem adták
10733     Mas   |                       még nem adták meg neki a békét. Minden eszköz fegyver
10734     Mas   |                  Minden eszköz fegyver marad a kezében, s minden gondolatja
10735     Mas   |                     Minden küzdelmünk között a legnehezebb és a legszakadatlanabb
10736     Mas   |                      között a legnehezebb és a legszakadatlanabb az, amit
10737     Mas   |                   legszakadatlanabb az, amit a kenyérért folytatunk.~Maguk
10738     Mas   |                  kenyérért folytatunk.~Maguk a harcolók nem is tudják talán,
10739     Mas   |                      alattuk az aknát.~Hanem a hadvezérek, akik az apró
10740     Mas   |                 igazgatják, azok jól ismerik a maguk csatatervét.~A torockói
10741     Mas   |                 ismerik a maguk csatatervét.~A torockói völgyben is vasat
10742     Mas   |                      is vasat készítenek meg a westfáli hegyek között is.
10743     Mas   |                 vasat, hogy kenyerük legyen.~A westfáli munkások gőzgépekkel
10744     Mas   |                   tartja ébren az örök tüzet a 10–20 éves „kampány” alatt
10745     Mas   |                       gyáraikból kerülnek ki a vashidak, a kristálypaloták
10746     Mas   |                      kerülnek ki a vashidak, a kristálypaloták oszlopai,
10747     Mas   |        kristálypaloták oszlopai, boltozatai, a hadihajók páncélja, a gőzgépek
10748     Mas   |            boltozatai, a hadihajók páncélja, a gőzgépek alkatrészei, az
10749     Mas   |                    az újabbkori ipar csodái.~A torockói munkások pedig
10750     Mas   |                     munkások pedig dolgoznak a tenyereik verítékével, azon
10751     Mas   |                    telepítőiktől eltanultak, a termésvasat most is a hátukon
10752     Mas   |            eltanultak, a termésvasat most is a hátukon cepelik föl, rozoga
10753     Mas   |             aknalyukakból; kohóikban most is a patak vize segíti a tüzet
10754     Mas   |                  most is a patak vize segíti a tüzet fújtatni, saját maguktól
10755     Mas   |                 malomforma gépezettel, s ami a kohóban megmarad tisztavasnak,
10756     Mas   |                    kemény kenyér!~S minthogy a bánya ritkán egy emberé,
10757     Mas   |                     bánya ritkán egy emberé, a kisült kenyeret azon melegen
10758     Mas   |                     keréktalpakat. Ebből áll a vidék szükséglete. (Igaz,
10759     Mas   |                     olvasztott vasuk legjobb a világon.)~A torockói bányásznép
10760     Mas   |                    vasuk legjobb a világon.)~A torockói bányásznép ebben
10761     Mas   |            bányásznép ebben az évben, dacára a háborús világnak, tizenkétezer
10762     Mas   |                gazdagság volt, éltek belőle.~A torockói népnek aztán szép
10763     Mas   |                    lehet kedvesebbet kívánni a „Miatyánk”-ban.~A westfáli
10764     Mas   |                    kívánni a „Miatyánk”-ban.~A westfáli bányásznépnek pedig
10765     Mas   |                 westfáli bányásznépnek pedig a kenyere száraz és barna.
10766     Mas   |                    esős esztendőben megterem a vidék gabonájában az „anyarozs”,
10767     Mas   |           gabonájában az „anyarozs”, s attól a kenyér kék lesz. S ezt meg
10768     Mas   |                      Úristen úgy adta. Attól a kenyértől pedig sok ember
10769     Mas   |                    ember előre borzad, mikor a kenyerét szájához veszi;
10770     Mas   |                  mérget eszik.~Mármost aztán a westfáli munkás jobb szeretné,
10771     Mas   |               szeretné, hogy ha ő ehetné meg a fehér cipót, amit a torockói
10772     Mas   |                      meg a fehér cipót, amit a torockói munkás fölszel,
10773     Mas   |                   torockói munkás fölszel, s a torockóinak adhatná cserébe
10774     Mas   |              torockóinak adhatná cserébe azt a sötétkék vakarcsot, amitől
10775     Mas   |                Kriebbelkrankheit) görcse.~Ez a hadviselés a kenyérért.~
10776     Mas   |                      görcse.~Ez a hadviselés a kenyérért.~Hanem a vezérek
10777     Mas   |                hadviselés a kenyérért.~Hanem a vezérek akikre a védelem
10778     Mas   |                       Hanem a vezérek akikre a védelem van bízva, azt mondják: „
10779     Mas   |                     Biz ide be nem hozod azt a te kék-szürke kenyeredet!”
10780     Mas   |            kenyeredet!” S erős sáncot vonnak a támadók ellen határvám alakjában,
10781     Mas   |                     határvám alakjában, mely a külföldi vasat visszatiltja.~
10782     Mas   |                valami állambölcs egyszer ezt a sáncot egy tollhúzással
10783     Mas   |                     akkor bizony megindulnak a westfáli anyarozstól kék
10784     Mas   |                 Manassé nagyon jól látta ezt a balhelyzetet előre.~E kis
10785     Mas   |            paradicsomi elégültségének alapja a vasipar. S ez abban a kezdetleges
10786     Mas   |                 alapja a vasipar. S ez abban a kezdetleges állapotban van,
10787     Mas   |                   állapotban van, hogy amint a szabad verseny ránehezül,
10788     Mas   |                   azok már el nem téríthetők a maguk ősi szokásaiktól.
10789     Mas   |               apáiktól látták s megosztoznak a „kenyéren”.~Amint a hadjáratnak
10790     Mas   |             megosztoznak a „kenyéren”.~Amint a hadjáratnak vége volt, a
10791     Mas   |                     a hadjáratnak vége volt, a hadseregnél szolgáló torockói
10792     Mas   |                     torockói ifjúság letette a fegyvert, és hazament vaskenyeret
10793     Mas   |                   vaskenyeret vágni. Ez volt a megpihenés a harc után.~
10794     Mas   |                  vágni. Ez volt a megpihenés a harc után.~Egész lelki megnyugvással
10795     Mas   |                   megnyugvással folytathatta a munkáját ott, ahol elhagyta.
10796     Mas   |                 munkáját ott, ahol elhagyta. A bányásznép mindenkor fel
10797     Mas   |                mindenkor fel volt szabadítva a katonáskodás alól; s ezt
10798     Mas   |                   saját érdekében állt, hogy a bányaművelés ne csökkenjen.
10799     Mas   |            bányaművelés ne csökkenjen. Azért a torockóiak, ha hallották,
10800     Mas   |           rendeleteket, hogy ebből meg ebből a korosztályból való hímnemű
10801     Mas   |                     nekik nem szól, s láttak a maguk hadviselése után.~
10802     Mas   |                 akkor elindulnak összeszedni a külföldről azokat a munkásokat,
10803     Mas   |              összeszedni a külföldről azokat a munkásokat, akik legdrágábbak,
10804     Mas   |                 ahhoz az egyhez nem, amit az a gyár készíteni akar; s mikor
10805     Mas   |                   szét, hogy hol kaphatnának a számára piacot és vevőt;
10806     Mas   |                   megy pompásan minden, mint a parancsolat, akkor „kezdenek
10807     Mas   |                   kerül többe nekik maguknak a produkált iparcikk, mint
10808     Mas   |                  megfordítva kezdte. Először a már ismeretes piac megtartását
10809     Mas   |                     minden figyelmét azoknak a gazdasági eszközöknek a
10810     Mas   |                      a gazdasági eszközöknek a kiállítására fordítani,
10811     Mas   |                    áll az érdemhágcsón, mint a vasútkirályok, mint a vontcsövű
10812     Mas   |                   mint a vasútkirályok, mint a vontcsövű ágyúk öntői.~Azután
10813     Mas   |                    utánalátott Manassé, hogy a feladatot megértő munkásokat
10814     Mas   |                 megértő munkásokat képezzen. A hazatért fiatalok éppen
10815     Mas   |            Megszokták az együvé tartozást, s a munka célszerű felosztását.
10816     Mas   |                  közülük Németországba, hogy a porosz kohászatnál képezzék
10817     Mas   |                  mely azt képessé tegye majd a külversennyel szemben is
10818     Mas   |                      szemben is elfogadhatni a harcot.~S a terv, mely alant
10819     Mas   |                     elfogadhatni a harcot.~S a terv, mely alant lett kezdve,
10820     Mas   |                 fejlődött fölfelé önmagából. A fiatal munkások kedvvel
10821     Mas   |                  munkások kedvvel dolgoztak. A munkásnak az ad kedvet,
10822     Mas   |                  látja, hogy munkaadója érti a dolgát, s tudja, hogy mit
10823     Mas   |                    Az egykori konziliáriust, a magas pályakörű diplomatát
10824     Mas   |                  senki sem ismerte volna föl a tüzes gyárvezetőben; de
10825     Mas   |                  tüzes gyárvezetőben; de még a hajdani festőművészt sem.~
10826     Mas   |                     bízhatta, akinek először a lelkiismeretességéről biztos
10827     Mas   | lelkiismeretességéről biztos volt, másodszor a számításában semmi kifogást
10828     Mas   |                   kifogást nem tehetett. Aki a főkönyv vezetését a legapróbb
10829     Mas   |                      Aki a főkönyv vezetését a legapróbb részletekig értette,
10830     Mas   |                iparvállalatnál.~De még ebben a számokkal vesződő üzlettársban
10831     Mas   |                    is nehezen sejtené valaki a hajdani Cagliari hercegnőt,
10832     Mas   |                Zboróy Blanka grófnőt, akinek a zárdában azt tanították,
10833     Mas   |                     azt tanították, hogy még a cipője szalagját megkötni
10834     Mas   |                   volt az ellenőrző szelleme a vállalatnak, melyben saját
10835     Mas   |                    Pedig egyéb dolga is volt a feleségnek.~A házasság harmadik
10836     Mas   |                  dolga is volt a feleségnek.~A házasság harmadik évében
10837     Mas   |                    ház. Az egyik Manassénak, a másik Blankának volt miniatűr
10838     Mas   |                   nagyon jól meg volt osztva a gondozás terhe Blanka és
10839     Mas   |                    Anna valóságos rabja volt a két kis gyermeknek. Ő dajkálta
10840     Mas   |                  gyermeknek. Ő dajkálta mind a kettőt; ő ápolta, ő választotta
10841     Mas   |                       Varrt, hímzett, kötött a számukra, leült a nagyobbal
10842     Mas   |                     kötött a számukra, leült a nagyobbal játszani, kocsiztatta
10843     Mas   |              nagyobbal játszani, kocsiztatta a kicsit, tanította gagyogni
10844     Mas   |                      tanította gagyogni mind a kettőt; felcicomázta őket;
10845     Mas   |                     Anna dolga volt. Ő annak a két gyermeknek élt.~Így
10846     Mas   |                     nyugalommal folytathatta a számvetések nehéz munkáját,
10847     Mas   |                   munkáját, nem zavarta bele a kétszer kettőbe az a gond,
10848     Mas   |                    bele a kétszer kettőbe az a gond, nem történik-e valami
10849     Mas   |                      történik-e valami bajuk a gyermekeknek.~És így minden
10850     Mas   |      gyermekörömeikben részt vegyen, s Anna, a hajadon végezte az anya
10851     Mas   |             felvirágzása volt mindenki előtt a főcél.~Egyszer aztán, mikor
10852     Mas   |                  nagyon jól ment minden, jön a peremptorius parancsolat,
10853     Mas   |             tekintetni.~Manassé Új-Telepéből a munkások háromnegyed része
10854     Mas   |                   munkások háromnegyed része a parancs kategóriájába esett.
10855     Mas   |                  felmentek Károlyfehérvárra; a vizsgálóbizottság mind valamennyit „
10856     Mas   |                       hogy felmegy Bécsbe, s a kormányköröket felkeresi
10857     Mas   |                      ha talán nem volna elég a modern nemzetgazdasági elvekre
10858     Mas   |                     hivatkozás, mely szerint a bányamívelőket engedik a
10859     Mas   |                     a bányamívelőket engedik a föld alatt katonáskodni.~
10860     Mas   |                       jó barátja, pártfogója a magas hivatalkörökben, akik
10861     Mas   |                     ember tudja (akit valaha a sors arra késztetett, hogy
10862     Mas   |                   sors arra késztetett, hogy a Minotaurust keresse), hogy
10863     Mas   |                   Minotaurust keresse), hogy a bürokrácia sokkal különb
10864     Mas   |                      hogy ismeri ő már abban a járást jól. Nagyon csalatkozott.
10865     Mas   |                  Nagyon csalatkozott. Az nem a régi tömkeleg volt. Azóta
10866     Mas   |             tömkeleget építettek, s abban ő, a régi kancelláriai hivatalnok,
10867     Mas   |            gyámoltalan paraszt volt, mint az a mesebeli, aki az őt összeszidó
10868     Mas   |                    az, hanem nagyságos úr. – A régi ismerősök közül senkit
10869     Mas   |             ismerősök közül senkit se talált a helyén (hisz a helyek sem
10870     Mas   |                     se talált a helyén (hisz a helyek sem voltak már a
10871     Mas   |                      a helyek sem voltak már a régiek), s nagy dolgába
10872     Mas   |                      el szokta fogadni.~Azon a napon előszoba és várakozási
10873     Mas   |                   dugva van emberekkel, akik a maguk panaszát élőszóval
10874     Mas   |                  hogy minden ember úgy bízik a declamatorius tehetségében!)~
10875     Mas   |                   amióta Bécsbe felérkezett. A régi patrónusok otthon vannak
10876     Mas   |                vannak most, és gazdálkodnak. A mostaniak mind új emberek.
10877     Mas   |               mostaniak mind új emberek. Még a hivatalok elnevezésein sem
10878     Mas   |                     hogy bárcsak hozna eléje a jó sors valami régi ismerőst,
10879     Mas   |                     Manassé ugyan nem kívánt a jó sorstól ilyen igen nagy
10880     Mas   |              valamivel kevesebbel is, de hát a véletlen ma különösen adakozó
10881     Mas   |                      volt. Kapóra hozta neki a legeslegkedvesebb barátját.
10882     Mas   |                      Áldja meg önöket az ég!~A herceg oly fennhangon beszélt
10883     Mas   |                  kiszabadítani? (Súgva, hogy a teremben levők meg ne hallják.)
10884     Mas   |                   hallja.) Nehéz dolog lesz! A keleti háború bonyodalmai
10885     Mas   |                 nyugodt. – Mindjárt beszélek a tábornokkal.~Azzal nem is
10886     Mas   |                  kérdezve, hogy van-e valaki a tábornoknál, bejelentetlenül
10887     Mas   |               bejelentetlenül ment be hozzá. A bennlevő valakinek volt
10888     Mas   |                bennlevő valakinek volt aztán a dolga sietni kifelé.~Manassé
10889     Mas   |                      Manassé nem örült ennek a pártfogásnak. Semmi tekintetben
10890     Mas   |           lekötelezettje lenni.~Márpedig ezt a sorsajándékot el kellett
10891     Mas   |                     sok idő múlva visszajött a herceg, s maga fogá karon
10892     Mas   |                      Manassét, és úgy vezeté a tábornok ajtajáig, átrontva
10893     Mas   |                      marad legeslegutolsónak a kihallgatási teremben; de
10894     Mas   |                   teremben; de hát ő kívánta a jó szerencsét, s nem tehet
10895     Mas   |                    ternót húztak ki neki.~Az a tábornok, akivel akkor dolga
10896     Mas   |                   arról volt nevezetes, hogy a férfiszépségnek mintaképéül
10897     Mas   |                szavára helyeslőleg bólintott a fejével, végül az átadott
10898     Mas   |           folyamodására saját kezűleg ráírta a sokat jelentő szót „praeferentissime”,
10899     Mas   |                   gyorsan el fog intéztetni; a hadikormányzóság útján megkapja
10900     Mas   |              hadikormányzóság útján megkapja a választ a legrövidebb időn.~
10901     Mas   |                     útján megkapja a választ a legrövidebb időn.~És aztán
10902     Mas   |                      kísérte ki Manassét még a várakozási termen keresztül,
10903     Mas   |                   kezet szorított vele azzal a szép férfiarcával szemébe
10904     Mas   |                     azért olyan nagy barátja a herceg, hogy az elvált feleségét
10905     Mas   |                   talált, aki nagyon szereti a tréfát, és különben igen
10906     Mas   |              különben igen jó ember.~– Önnek a folyamodása megérkezett
10907     Mas   |                  énnekem minden jót ígértek.~A tréfás úr elnevette magát.
10908     Mas   |                Manassé homlokon csapta magát a tenyerével.~– Óh, milyen
10909     Mas   |                      48-ban önként felvették a fegyvert, maguk lemondtak
10910     Mas   |              fegyvert, maguk lemondtak arról a kedvezményről, hogy mint
10911     Mas   |           kedvezményről, hogy mint bányászok a katonai szolgálat alól fölmentessenek.~
10912     Mas   |                    Ha tetszett nekik egyszer a puska, tessék nekik másodszor
10913     Mas   |                    legalább ne büntetnék meg a munkásaimat kétszeres szolgálatidővel,
10914     Mas   |                    lesz folyamodni Bécsbe.~– A folyamodást megírom; de
10915     Mas   |                   Mikor aztán menni készült, a barátságos úr még egy szóra
10916     Mas   |      visszaszólította.~– Remélem, hogy önnek a saját katonaszolgálati ügye
10917     Mas   |                       hogy leszolgálta-e már a bakaesztendőket.~Azonban
10918     Mas   |                     szépen lecsitítá magában a volt nagyságos urat, s rátért,
10919     Mas   |                   huszonkét évesnél, s mikor a korosztályát hívták, nem
10920     Mas   |                        Már nem tudom – szólt a barátságos úr vállvonva,
10921     Mas   |                          Adorján Manassé úr, a torockószentgyörgyi ütközetben
10922     Mas   |                  tettleges részt vett; magát a tábor vezérét, Diurbanut
10923     Mas   |                  kérem, legyen ön szíves ezt a saját ügyét három nap alatt
10924     Mas   |                     No, én szépen elintéztem a dolgomat; most már nemcsak
10925     Mas   |                   dolgomat; most már nemcsak a munkásaimat viszik el katonának,
10926     Mas   |                   pedig nagyot kacagott erre a szóra.~– Óh, te szegény
10927     Mas   |                 hüvelykkel alacsonyabb, mint a másik.~– Az én vállam?~–
10928     Mas   |                    vállam?~– Hát persze hogy a te vállad. Hát a vén Matuzsálem
10929     Mas   |                 persze hogy a te vállad. Hát a vén Matuzsálem unokájából
10930     Mas   |                   hogy lett sánta? Kitoldták a lábát három darab százassal.
10931     Mas   |                 lábát három darab százassal. A te válladat kitoldjuk hattal,
10932     Mas   |                nyomorék maradsz ex offo. Nem a hadügyminiszter, nem az
10933     Mas   |            excellenciás urak dolga ez; hanem a felcseré.~– Csakhogy én
10934     Mas   |                  senkit se csalunk meg, csak a kormányt.~– S az „senki”?~–
10935     Mas   |                      elmegyek. Ha társaimat, a szegény fiúkat kényszerítik
10936     Mas   |                     kényszerítik felcserélni a kalapácsot a fegyverrel,
10937     Mas   |                     felcserélni a kalapácsot a fegyverrel, én, az ő vezérük,
10938     Mas   |                      Akkor én nyakamba kötöm a kis Bélát meg az Ilont,
10939     Mas   |                      volt az egész családban a leghelyesebb ítélőtehetsége.
10940     Mas   |             csalódások szokták azt kifejteni a nőknél.~– Legyünk eszünkön!
10941     Mas   |              valakinek” figyelme van. Nekünk a bujkálódás, ravaszkodás,
10942     Mas   |                    nem jó egy férfinak. Azon a helyen, ahol azt kérdik: „
10943     Mas   |                        Ki az igazi férfi?” – a hesdádi korcsmáros fia teheti
10944     Mas   |                    Adorján Manassé kifeszíti a két vállát, s azt mondja: „
10945     Mas   |                 megtörténhetett az, hogy ezt a kérdést intézzék „őhozzá”,
10946     Mas   |                      mást nem felelhet. S ez a legegyenesebb és legrövidebb.
10947     Mas   |                   nem fog neki békét hagyni. A furfangoskodással csak eltennők
10948     Mas   |                      eltennők későbbi időkre a bajt, hogy folyton fenyegessen
10949     Mas   |               folyton fenyegessen az minket. A legegyenesebb út a legrövidebb.
10950     Mas   |                   minket. A legegyenesebb út a legrövidebb. Ő megjelenik
10951     Mas   |                    legrövidebb. Ő megjelenik a hívásra, s vonakodás nélkül
10952     Mas   |        ezredtulajdonos büszke fog lenni arra a zászlóaljra, amelyben ők
10953     Mas   |                  szolgálnak. Az mintája lesz a katonaságnak. A hadseregnél
10954     Mas   |                 mintája lesz a katonaságnak. A hadseregnél az olyan embert,
10955     Mas   |                     áll, hogy mikor tegye le a kardot. Mint tiszt, mindig
10956     Mas   |                   belekeverednék is Ausztria a mostani háborúba, a magyar
10957     Mas   |                 Ausztria a mostani háborúba, a magyar ezredeket oda nem
10958     Mas   |            Lombardiában maradnak, ahol szent a béke.~– Én nem bánom; oda
10959     Mas   |                     akarsz, hát eredj! De én a Bélát meg az Ilont nem adom.
10960     Mas   |                   hogy az első ibolyát, amit a haraszt közt találok, ne
10961     Mas   |                      gyümölcsöt, ami megérik a fán, ne vele osszam meg?~
10962     Mas   |                    lecsókolni Anna szemeiről a könnyeket. – Ne hallgass
10963     Mas   |                     Ne hallgass el; folytasd a te okos beszédedet.~– Mi
10964     Mas   |                  ibolyát is beletesszük majd a levélbe. S aztán meg majd
10965     Mas   |                    levélbe. S aztán meg majd a kis Béla első ákombákját.~
10966     Mas   |                      volna az az idő, amikor a kis Béla írni fog az apjának
10967     Mas   |                                        XLVI.~A végzetet nem lehetett elfordítani.
10968     Mas   |              Kóstolja meg az is, hogy milyen a komiszkenyér. A hercegasszony
10969     Mas   |                  hogy milyen a komiszkenyér. A hercegasszony is sírjon
10970     Mas   |                  sírjon már egyszer, ne csak a parasztasszonyok!~A torockói
10971     Mas   |                     csak a parasztasszonyok!~A torockói fiúkat Lombardiába
10972     Mas   |                   őrvezetővé avandzsírozott. A másodikban már „virtikli”
10973     Mas   |                       wirklicher Gefreiter), a harmadikban káplárságig
10974     Mas   |                harmadikban káplárságig vitte a dolgát, a negyedikben már
10975     Mas   |                  káplárságig vitte a dolgát, a negyedikben már őrmester
10976     Mas   |                   Ötször virult ki az ibolya a haraszt közül, ötször szakították
10977     Mas   |           szakították le az érett gyümölcsöt a fáról, s Blankának nem volt
10978     Mas   |              Manasséja, akivel azt megossza. A kis Béla nemcsak ákombákomot,
10979     Mas   |                    Olaszországba vándoroltak a levelek. Mindennap. Mindennap.~
10980     Mas   |                  elöljárói becsülik, mintája a katonáknak, tudományos képzettsége
10981     Mas   |                    tiszt legyen belőle. Maga a veronai hadparancsnok is
10982     Mas   |                     elhagyja, még csak abból a célból sem, hogy Manassét
10983     Mas   |               Blankát ki nem ereszteni abból a sziklavölgyből, ahol egyedül
10984     Mas   |                    folytonos szenvedés alatt a nőkben kifejlődik a dac.
10985     Mas   |                    alatt a nőkben kifejlődik a dac. A legszelídebb kedély
10986     Mas   |                     nőkben kifejlődik a dac. A legszelídebb kedély is megmerevül
10987     Mas   |            legszelídebb kedély is megmerevül a szüntelen nyomás alatt.
10988     Mas   |                   alatt. Minél tovább haladt a kényszerű elválás ideje,
10989     Mas   |                      férfigondot is viselte. A gyártelep sorsa az ő kezében
10990     Mas   |                      kellett magának mindazt a nehéz feladatot elvégezni,
10991     Mas   |                  szerencse kell. S megfelelt a feladatnak, mint a legjobb
10992     Mas   |                 megfelelt a feladatnak, mint a legjobb férfi.~Ez öt év
10993     Mas   |                    kellett kiállnia. Egyszer a jég is elverte a vetéseit
10994     Mas   |                     Egyszer a jég is elverte a vetéseit aratás előtt két
10995     Mas   |                     készpénzen kellett venni a kenyérnek valót. Blanka
10996     Mas   |                  megtakarított fölöslegéből. A vasgyár virágzott.~Egyszer
10997     Mas   |               Egyszer aztán bekövetkezett az a csoda, hogy még a vasat
10998     Mas   |           bekövetkezett az a csoda, hogy még a vasat is elverheti a jég.~
10999     Mas   |                     még a vasat is elverheti a jég.~Egyike az experimentáló
11000     Mas   |               Leszállította egy tollvonással a külföldi vas behozatali