Part

  1     Els|           másnak az ölébe ne üljön vele, annálfogva kér egy elsőrendű
  2     Els|            aki tudomást sem vesz a vele szemközt ülőről. A nap a
  3     Els|         látom át, hogy mit vétenék vele, ha ezt kívánnám.~A szép
  4     Els|            a nyakába, s a tengerbe vele!~E föltétlen megadás kiengesztelni
  5     Els|     rejtélyes szubjektum, aki most vele utazik, valamikor megölt
  6     Els|          herceg egy óráig sem volt vele boldog. Amint ifjú nejéhez
  7     Els|    felismert hatalmával. És élt is vele. A herceg minden megaláztatást
  8     Els|        Velencében összetalálkoztam vele. Kérdeztem, hová megy. Azt
  9     Els|           közé?~– Nem fosztana meg vele a hercegnő attól az élvezettől,
 10     Els| megebédelni, ott azután az történt vele, hogy amint igaz keresztyénhez
 11     Els|          helyre, s nem kínálta meg vele többé a polgártárat; hanem
 12     Els|            Egy van.” – S ez az egy vele jár mindenüvé. Még Rómában
 13     Els|      tetszett neki, mintha az, aki vele szemközt ül, térdére tett
 14     Els|    elhagyni, mikor ön szembelépett vele?~– Nem. Lelkiismeret őnála
 15     Els|     lisztnek, s a földét trágyázza vele.~S azzal egy metszéssel
 16     Els|          hogy ezt a vendégünket, a vele utazó társasággal együtt
 17     Els|        hogy vigye át a névjegyet a vele jött úrnak is.~Zimándy úr
 18     Els|      kiirtani többé. Együtt repült vele az denevérszárnyakon. Most
 19     Els|    lépcsőkön. Nem is igen törődött vele, hogy a hercegnő éppen akkor
 20     Els|           haját. (Mért nem sietett vele jobban!)~– Megvan minden! –
 21     Els|            az erős lélek parancsol vele, hogy közeledjék a halál
 22     Els|        három kis porontya. Azok is vele jöttek.~A vétkes háttal
 23     Els|           hogy egész életére beéri vele. Ezzel összehangzólag Dormándyné
 24     Els|            Manassé nem vitatkozott vele tovább.~Gábor úr a hotelbe
 25     Els|   elfogadtatásnak, hogy mi történt vele; vajon csakugyan letérdepelt
 26     Els|       Vajdár volt itt? Találkozott vele?~– Nem. De holnap el fog
 27     Els|           utasítottam. Nekem nincs vele semmi beszélnivalóm.~– No,
 28     Els|      Blanka személyesen értekezzék vele. – Megerősíték ezt a múlt
 29     Els|       lángesze van – világot hódít vele!~Mennyivel jobban gondoskodott
 30     Els|          az ellenkezőjét árulja el vele: hogy őt kereste; hogy örül
 31     Els|        gyorsan szárad: sietni kell vele.)~– Hogy olyan sokáig itt
 32     Els|            volna őt megragadni, és vele együtt e százötven lábnyi
 33     Els|          van.~– Tudom. Találkoztam vele. Megszólított, és megköszönte,
 34     Els|          kértem, s biztatva lettem vele.~– Hercegnő! A hajósok elutaznak
 35     Els|        csak fűrészvonalakat tudott vele csinálni a papíron.~– Ecsethez
 36     Els|        szállására. Nagyon meg volt vele elégedve. Az előszobájában
 37     Els|         Rossi kegyvesztett lett, s vele együtt az egész mérsékelt
 38     Els|     bosszúja tárgyát letaszíthatná vele az aljas gonosztevők sorába,
 39     Els|       volna, örömest együtt laknám vele; de egyik sem. Ő mindig
 40     Els|           szív hát mégis van, mely vele együttérez.~A világ pedig
 41     Els|     kihányja a Vezúv, s felgyújtja vele a földet? Mikor az egész
 42     Els|         hogy beszéljen, mi történt vele.~A hercegnő elmondá azt
 43     Els|         maga apró bajával is. Ráér vele még!~A novemberi ködös,
 44     Els|           után nyúlt, hogy eloltsa vele a tüzet, mely arcát megvilágítja.~
 45     Els|            Ma játékszere annak, ki vele vétkezik, s holnap őmaga
 46     Els|            most már eljött tudatni vele azt a veszélyt, amiben egy
 47     Els|          rejtekajtó titkát tudatta vele, s a kulcsot elhozta neki,
 48     Els|       mentse ki, hogy ma nem mehet vele együtt a templomba, s onnan
 49     Els|         karjába, s úgy tért vissza vele a másik terembe; karöltve
 50     Els|   gyümölcseinket fogják megérlelni vele. Ha a népszabadság zászlója
 51     Els|           de Cologne-t; kifüstölte vele a szobájából a szivarbűzt.~
 52     Els|    meglátja Manassét! Beszélhet is vele ellenőrzetlenül.~Ez csábította
 53     Els|             Rögtön beszélni akarok vele.~A kapus csöngetett. Blanka
 54     Els|            árul, olyan lármát csap vele, hogy más országban egy
 55     Els|        aztán hasztalan vitatkozott vele a józan ész: de hát miért
 56     Els|           elhatározást. S nem várt vele, míg a felöltött bohócruhát
 57     Els|       azokat, akik megkóstoltatták vele a vért.~A kandallóban még
 58     Els|        verni a lázadást, kezet fog vele. Azt is megmondta ön, hogy
 59     Els|    megtehetem. De mit nyernek önök vele? Az a nép, mely a Cagliari-palota
 60     Els|         extincteurt, s elparáholta vele a zsarátnokot.~– Bejöhet,
 61     Els|        Fogd ezt a levelet! Ki vagy vele fizetve, úgy hiszem!~S midőn
 62     Els|       külhatalmak követei maradtak vele, s mintegy száz testőr,
 63     Els|          egy hang a tömegből. – Le vele! – S azzal elkezd rohadt
 64     Els|        rosszkedvű volt. Alig akart vele szóba állni; arra a kérésére,
 65     Els|         földébe” elbújni. Ne tegye vele azt, amit tesznek az emberek
 66     Els|      halhatatlanná tenni. Jót tett vele a sors, mikor a rideg diplomáciai
 67     Els|         pocsétákon keresztül lehet vele járni. Jó lesz elvinni.
 68     Els|      fegyver, hanem ha fejbe ütnek vele valakit, hát az nem köszöni
 69     Els|      eltávozási szándokát titkolja vele. Az emberek ilyenkor óvatosságra
 70     Els|        kényszerítve. Ön nem is fog vele elébb találkozni, mint a
 71     Els|     kapaszkodott, így beszélgetett vele az egész úton.~– Mi lesz
 72     Els|           képet?~– Boldoggá teszem vele cittadino Scalcagnatót.
 73     Els|           lakoma volt. S jóllaktak vele.~A kapusnak nem volt több
 74     Mas|            itt, a hajó együtt megy vele; a rajt ülő nem érzi azt
 75     Mas|      herceged fizetni. Gazdag vagy vele. – Ne sírj, ne deklamálj;
 76     Mas|        mindig. A levélben tudatták vele az eddig törtérteket. Hogy
 77     Mas|            főzőkanalat, megvakarta vele a fazék tartalmát, s kihúzott
 78     Mas|             vette a fazekát, kiült vele az ajtó elé egy nagy kőre,
 79     Mas|            azok is együtt nevettek vele; – nagyon vidám történetek
 80     Mas|       érthető nyelven. Mégsem bírt vele. Az asszony kifogyhatatlan
 81     Mas|       felkeresnie, hogy értekezzék vele azon ügyek felől, amiket
 82     Mas|      Holnap reggelig már nem lehet vele beszélni.~Blanka szánakozva
 83     Mas|        nagyságos asszonyt felkölti vele.~– Bizony, öcsém, te is
 84     Mas|           hogy tripla bakot lőttél vele?~– Ne ijesszen meg!~– A
 85     Mas|           s Manassét is megkínálta vele; de annak nem kellett.~–
 86     Mas|        amíg nem kénytelen az ember vele, addig ne házasodjék meg.
 87     Mas|             Nem akarok szóba állni vele többé! – szólt öntudatosan
 88     Mas|       merített belőle, s megitatta vele – az ajándékba kapott jércéjét,
 89     Mas|               Hát te nem imádkozol vele?~– Én már elmondtam háromszor,
 90     Mas|         darab szalonnát, s bedugom vele a szádat!~A legirtózatosabb
 91     Mas|         legdrágább. Kénytelen vagy vele. A sors vaskeze hajtja bele
 92     Mas|            Rómából, együtt utaztál vele. Férfiúi becsületed parancsolja,
 93     Mas|        bükkfapohárba, s megkínálta vele Blankát.~A nő csak éppen
 94     Mas|          kutyafejű tatároknál volt vele, ott Blanka szép csendesen
 95     Mas|         vinni, hogy megismertessem vele az embert a maga ősártatlanságában,
 96     Mas|            hogy bejelentesse magát vele; az nem sikerült sehogy,
 97     Mas|            beszélni. Ne rontsuk el vele a mulatságot. Engem nem
 98     Mas|       haditervemet feltartóztattad vele, s akkor nincs Isten, aki
 99     Mas|        lépnek eléje? Nem lehetne-e vele megalkudni? Kiegyezkedni?
100     Mas|          az asztalnál, még kötődik vele, kínálgatva őt a nyers sárgarépájával,
101     Mas|          fogadalom. Áron bátya, ki vele szemben ül, észreveszi ezt
102     Mas|        hunyorogva Áron.~Én élhetek vele holtig, te pedig tizenegy
103     Mas|         Azt hiszik, meggyógyítanak vele. Mit ér az? Aki igazán beteg,
104     Mas|        haragjában szól, megrettent vele egy sokaságot, s minden
105     Mas|           hogy meg nem mérkőzhetik vele senki. Ugye, ilyennek te
106     Mas|      embert, ahol összetalálkoznak vele. Csak Manassé hallgatott.
107     Mas|          bizonyosan találkozni fog vele; egy városban laknak, egy
108     Mas|              Lásd, nem is lőhetnél vele többet! Isten és önmagad
109     Mas|            a rokonszenves nőszív a vele közlőtt panaszra a saját
110     Mas|          vannak, akik versenyeznek vele szépségben és szívjóságban.
111     Mas|          bátyáit, hogy menjenek el vele tanúkul a lelkészhez. Ott
112     Mas|             hogy lehetett tréfálni vele.~– Ma nem lehetne tőlem
113     Mas|         mit írtál alá! – enyelgett vele Blanka. – Hátha halálítélet
114     Mas|     számított rá.~Annyi célt elért vele, hogy a herceg megnősülése
115     Mas|     emlékezzék, ha valaha összejön vele.~Azután elkezdődik a tánc.
116     Mas|          Hanem azért ne vesszen ön vele össze. Nekem vett rajta
117     Mas|        hatást, s most már úgy tett vele, mint az állatszelídítő
118     Mas|        minden rigolyáját éreztette vele, amivel csak egy bálból
119     Mas|         kielégítőnek, akkor odaült vele szemközt, hogy a felolvasó
120     Mas|          pataknál, s elvánszorgott vele az erdőbe; s itt megmenekült.
121     Mas|         ismerőse, a főpincér közlé vele azon nagybecsű titkot, hogy
122     Mas|    beszéljünk arról; ne rontsuk el vele a mulatságot; majd reggel.~–
123     Mas|      Piquant! Interessant! Csak ki vele. A márkinők szokva vannak
124     Mas| Hidegvérrel, érzéketlenül bánok el vele: akár egy anatóm. Nekem
125     Mas|         hogy suttogva beszélhessen vele.~Az ernyővel letakart éjlámpa
126     Mas|            aki a menyegzői lakomán vele egy asztalnál evett és ivott;…
127     Mas|         nagy örömöt szerzett nekik vele! – Blanka álmai paradicsomában
128     Mas|        járja már, mire megérkeznek vele, s behozzák a lakodalmas
129     Mas|            Nem tanulta ő senkitől, vele született. Mikor aztán belemelegszik
130     Mas|          az ütközetből, s elfutott vele az erdőre. Ott őrizte, míg
131     Mas|          Szamos hídján találkozott vele, azt hitte, hogy csak egy
132     Mas|            a kezébe, hogy játsszék vele. Hosszú, fekete szakálla
133     Mas|          azt; most, hogy jóllakott vele, bánja, hogy azt tette.
134     Mas|  sajnálja-e azt az ellenséget, aki vele szemközt áll; mind azt válaszolná,
135     Mas|            fejbólintással tudatták vele, hogy azt gondolják, amit
136     Mas|          az asszonynép sem tartott vele. Azok is mind fejszéket,
137     Mas|          az ebédet, s szóba állhat vele.~No, biz azt Manassé egészen
138     Mas|       azzal, hogy éppen így bántak vele a Monasteriánál is; leszámítva
139     Mas|          mondott?~– Csak meg akart vele ijeszteni. Ők nem fogják
140     Mas|        homlokához, s betakarta azt vele, mintha meg akarná őrizni,
141     Mas|             hogy mit kell csinálni vele, hogy ne éljen! Hogy aztán
142     Mas|         malmához, s azt födette be vele.~El kell ismernünk, hogy
143     Mas|          gyűlölt láng ki van oltva vele.~S maga a lábainál fetrengő
144     Mas|         igazán jó. Parádét csapunk vele.~Manassé felemelte karjainál
145     Mas|            mondott el mindent, ami vele történt.~Csak Annának adta
146     Mas|            ezt a gyűrűt egyedül.~A vele történtekről hallgatott
147     Mas|  hallgatott a muzsikus. Ő nem várt vele, míg nagy nyugalom lesz;
148     Mas|           s ott is kezet szorított vele azzal a szép férfiarcával
149     Mas|            de már magam nem megyek vele sehová, hanem majd útnak
150     Mas|          Azt hitte, csak tréfálnak vele.~– Énrám csak nem foghatják –
151     Mas|     hagyták kicsúszni, ki törődött vele? De Adorján Manasséra „valakinek”
152     Mas|          Társai, kik együtt mennek vele, imádni fogják. Az ezredes,
153     Mas|               Én nem bánom; oda is vele megyek.~– Nem, Blanka! Te
154     Mas|  gyümölcsöt, ami megérik a fán, ne vele osszam meg?~Anna mélyen
155     Mas|         fölkérte, hogy menjenek át vele a grófnőhöz, őt rábeszélni
156     Mas|           nyugodtan. – Elkészültem vele.~– Mit írtál, drágám?~–
157     Mas|          hogy a földet körül lehet vele csinvatolni.~– Nem szabad,
158     Mas|          megérti és megosztja; aki vele egy kenyeret eszik, és együtt
159     Mas|          koplal, aki együtt énekli vele a hazai dalokat, aki az
160     Mas|      egymással szembe, s pusztítsa vele az istenség legszebb alkotását?
161     Mas|       hivatalos levelet, melyben a vele együtt elfogott zászlóalj
162     Mas|          utolsó közkatonája, saját vele szolgáló közmunkása fel
163     Mas|          felkérte, hogy menjen fel vele lakására. Az azt kérdezte
164     Mas|        szenvedélyből együtt szökni vele a világba?~Várt egy óráig,
165     Mas|       hozzá Manassét. Egyedül akar vele szólni. És Anna még akkor
166     Mas|         készültek. – Te ott álltál vele szemközt. – Ezzel az angyali
167     Mas|          áztassam őérte; úgy fogsz vele bánni, mintha én még látnám
168     Mas|     engeded, hogy együtt menjek el vele, porrá lenni.~Néma igenlés
169     Mas|   rendőrhatóság rendeletét, tudatá vele, hogy az illető „családtag”-
170     Mas|           Rajtam is könnyíteni fog vele, ha az állást elfogadja,
171     Jeg|           volt akkor. Először lett vele megpróbálva a hatás, melyet
172     Jeg|           a szállítók úgy elkéstek vele, hogy a hadsereg számára