bold = Main text
     Part                                                 grey = Comment text

3501     Mas   |               Van-e még sok pénzed abból az ötezer forintból, amit a
3502     Mas   |                tér, újra férjhez megy, s az apanázsáról a levél keltétől
3503     Mas   |                 Nem jutott a te kezedhez az a nekem szóló levél?~Benjámin
3504     Mas   |              facsargatva a citrom nedvét az osztrigára.~– Bizonyos voltam
3505     Mas   |                 mondani e levélre, hogy „Az nekem mindegy, mit tesz
3506     Mas   |                  nekem mindegy, mit tesz az asszony, de amíg az én nevemet
3507     Mas   |                 tesz az asszony, de amíg az én nevemet viseli, addig
3508     Mas   |                 hanem valami másra.~– Mi az a más?~– Eh, most ne beszéljünk
3509     Mas   |                    Márkinők! Te naplopó. Az a kérdés, hogy érdekes-e.~–
3510     Mas   |              kíváncsian vonult közelebb. Az éjviola legyezőjét vette
3511     Mas   |               kezébe.~– Tehát röviden ez az eset – szólt Benjámin –,
3512     Mas   |                 hátrahökkent.~– No, fiú! Az ilyen bolond tréfákat kikérem
3513     Mas   |             tiszteletlenségnek ily fokát az én uram és jóltevőm irányában
3514     Mas   |                 fekszik halva?~– Valahol az útfélen, Nagyenyed és Felvinc
3515     Mas   |              őrült beszéd.~– Lehet, hogy az, de való. A hadügyminisztériumhoz
3516     Mas   |              fölemelt pohár tartalmát, s az éjviola egészen beburkolta
3517     Mas   |       márkinőknek jobb szívük volt, mint az igazinak.~– S honnan gondolod,
3518     Mas   |               azonban Cagliari hercegnek az az első teendője, amivel
3519     Mas   |            azonban Cagliari hercegnek az az első teendője, amivel saját
3520     Mas   |               élet-halálra megverekszik, az alatta állót pedig korbáccsal
3521     Mas   |                  egy olyan helyen, amely az ön számára mindig hozzájárulható.
3522     Mas   |            Blanka hercegnő holttestét. S az most nehéz feladat lesz.
3523     Mas   |           sírokat feltöretni, száz közül az igazit fölkeresni; ólomkoporsóban,
3524     Mas   |           tárcámat, majd utasítani fogom az ismerős bankházat Cernovicban,
3525     Mas   |               pedig elhallgatta Benjámin az ő fogadott atyja előtt;
3526     Mas   |            felőle, hogy készítik számára az ólomkoporsót.~A herceg már
3527     Mas   |              herceg már leküzdte magában az első borzalmat. Könnyelmű,
3528     Mas   |                maneseit”. Képzelmét most az a gondolat hevíté, hogy
3529     Mas   |                  Cyrene-hez; milyen lesz az a nőoroszlány, aki az ő
3530     Mas   |               lesz az a nőoroszlány, aki az ő meghódítójának lábait
3531     Mas   |                   Ez olympi élvezet lesz az itt hagyott triviális mulatsághoz
3532     Mas   |                 mondá magában. – Azoknak az asszonyoknak a baja, akiknek
3533     Mas   |             asszonyoknak a baja, akiknek az egész világ „fáj”; s minthogy
3534     Mas   |                  világ „fáj”; s minthogy az orvos nem tudja az egész
3535     Mas   |              minthogy az orvos nem tudja az egész világot olyanná csinálni,
3536     Mas   |              aminek hatása csalhatatlan.~Az előszobában meglepte az,
3537     Mas   |                  Az előszobában meglepte az, hogy ahány szobalánnyal,
3538     Mas   |         szőnyegajtajában szemben jött rá az orvos meg az orvosságos
3539     Mas   |             szemben jött rá az orvos meg az orvosságos üveg. Az üveg
3540     Mas   |                  meg az orvosságos üveg. Az üveg repült magától az orvos
3541     Mas   |                   Az üveg repült magától az orvos feje felett. Majd
3542     Mas   |              herceg.~– Óh, igen – felelt az orvos komolyan. – Erős vértolulás
3543     Mas   |              komolyan. – Erős vértolulás az agyhártyákra, ideges neuralgia.
3544     Mas   |             olyan állapotban van, amidőn az orvosnak is tanácsos mind
3545     Mas   |                  egyszerre tapintani meg az üteret, miután bizonyos
3546     Mas   |                   Ki mondta azt önnek?~– Az én kedves fiacskám, az ön
3547     Mas   |                   Az én kedves fiacskám, az ön kedvenckéje, Benjámin.
3548     Mas   |                 is megtudta, hogy milyen az a féloldali hideglelés!~
3549     Mas   |                                   XXVII.~Az arcul ütött alak egy herceg
3550     Mas   |              római. És egy démon.~Ez nem az a frivol szerető, ki a bársonykéz
3551     Mas   |             akarta megtudni, hogy milyen az ördög, akit arcul ütnek,
3552     Mas   |            Jupiter valóban Jupiter volt; az, akinek láttára a kíváncsi
3553     Mas   |                hangon (mintha még mindig az ütés vibratiója alatt reszketne)
3554     Mas   |               hozzá:~– Amint én mondtam, az úgy van. – Vajdár ez órában
3555     Mas   |              erővel elfojtsa.~– Én értem az ön türelmetlenségét, Rosina –
3556     Mas   |        szellemileg halálra ítélve lenni, az élők sorából kitörülve lenni.
3557     Mas   |                 boldogságot megszerezze: az nem mozdulhat. Hozzá van
3558     Mas   |             asszonyhoz, akinek halálbűne az, hogy él. S ön azt hiszi,
3559     Mas   |           halálbűne. S hogy engemet csak az ön szenvedése érdekel; azért
3560     Mas   |              sima kezével végigcirógatva az imént megütött arcot.~–
3561     Mas   |            beszélni, meggyógyul ön, mert az erős narkotikum.~Cagliari
3562     Mas   |                   erősebbek, mint önnek. Az ön indoka csak egy méhecske;
3563     Mas   |             fullánkot, ha fölingerelték; az én indokaim viperák. Ön
3564     Mas   |                  van megalázva. Erre még az evangéliumban is találni
3565     Mas   |                  Még ettől a gondolattól az ön homloka ilyen tengersima
3566     Mas   |                  maradhat, mint most. De az én homlokom redőiben a Gaderénok „
3567     Mas   |                vissza kell adni azt, ami az ő uráé: holttestét, ez az
3568     Mas   |                az ő uráé: holttestét, ez az ítélet ki van mondva. Négy
3569     Mas   |                  hogy arcul üssön egy nő az egész világ szeme láttára
3570     Mas   |               világban, megütve ostorral az én haragom fenevadait –
3571     Mas   |                  én haragom fenevadait – az nem fog idillen végződhetni.
3572     Mas   |               ezerekben játszani: legyen az arany vagy emberélet, csak
3573     Mas   |                  Le jeu est fait.” Talán az, aki ki tudta adni a parancsot,
3574     Mas   |              Szemei ragyogtak.~– Énnekem az a játékom, hogy összeveszítsek
3575     Mas   |              uralkodókat népeikkel, mert az az én világom, életpályám,
3576     Mas   |           uralkodókat népeikkel, mert az az én világom, életpályám,
3577     Mas   |             roppant összeget vesztettem; az alkotmányos élet kivert
3578     Mas   |         egyharmadából kell neki megélni, az nem szenved oly kínokat,
3579     Mas   |                     Elvégre is azt, hogy az ember rongyosan járjon,
3580     Mas   |                 soha! Hogy én, aki eddig az epsomi, longchamps-i mezőnyökön
3581     Mas   |       meggyűlöltem valakit, hadat vittem az országára, s ha megszerettem
3582     Mas   |            segíteni magamon; s nem tűröm az elmerülést! Akárkinek vérébe
3583     Mas   |                Akárkinek vérébe kerüljön az! Mert higgye el ön nekem,
3584     Mas   |                el ön nekem, Rosina, hogy az a brigante, aki az útszorosban
3585     Mas   |                  hogy az a brigante, aki az útszorosban a közeledő mailpostra
3586     Mas   |               egy grand-seigneur, akinek az elébbi harmincmillió helyett
3587     Mas   |            contagies ellen.~Ez a szó azt az ötletet adta a delnőnek,
3588     Mas   |              felszívja.~– Hadd menjen át az én szívembe a te véred!~
3589     Mas   |              suttogva beszélhessen vele.~Az ernyővel letakart éjlámpa
3590     Mas   |          befolyása alatt állt már; annak az indulatkifejezései idomíták
3591     Mas   |              indulatkifejezései idomíták az ő arcvonásait, annak a szemei
3592     Mas   |                annak a szemei delejezték az ő szemeit, annak az ajkai
3593     Mas   |           delejezték az ő szemeit, annak az ajkai kényszeríték mosolyra,
3594     Mas   |                   bámulatra, eksztázisra az ő ajkait. Egészen hatalmában
3595     Mas   |            Egészen hatalmában volt annak az embernek, ki a rombolás,
3596     Mas   |                  tőle.~– Most következik az a nő, akiről beszéltünk –
3597     Mas   |                  Ő fiatal volt, én idős. Az előny az ő részükön. A válóper
3598     Mas   |                  volt, én idős. Az előny az ő részükön. A válóper kimenetele
3599     Mas   |                  birtokát kiadni, amiben az én helyzetem annyival előnyösebb,
3600     Mas   |            annyival előnyösebb, minthogy az egész család erősen belekeverődött
3601     Mas   |                Magyarországon.~– De hisz az ő birtoka csak egymillió. (
3602     Mas   |                  valóságban ötször annyi az.~(Ez súlyosítja a vádat!)~–
3603     Mas   |                No de – még én nem vagyok az „új Pitaval” hőseinek galériájába
3604     Mas   |              vagyok. Várhatok türelemmel az én kedvező esélyeimre. Lehet,
3605     Mas   |        palotájából, mint azt a római nép az éj sötétében megrohanja –
3606     Mas   |                  áll minden törvényen, s az nem veszi tudomásul az ő
3607     Mas   |                 s az nem veszi tudomásul az ő új házasságát. Ha meghal,
3608     Mas   |              nézve is köddé foszlik szét az egész Zboróy Eldorádó.~A
3609     Mas   |                 sors velem. Beérem azzal az eredménnyel, hogy Vajdár
3610     Mas   |               üldöztetni fogom, s azokat az elöljárókat, kik a balesetet
3611     Mas   |                Nevetni való tréfa. Mikor az ördög mosdik!~A herceg maga
3612     Mas   |                    De hogyha megtörténik az, mit arculütésnek neveznek,
3613     Mas   |                   aki őket összeeskette… az egész családnak, az utolsó
3614     Mas   |        összeeskette… az egész családnak, az utolsó gagyogó gyermekig,
3615     Mas   |              szertartásán jelen voltak;… az énekes deákoknak, akik az
3616     Mas   |                az énekes deákoknak, akik az alkalmi zsolozsmát énekelték;…
3617     Mas   |                és ivott;… meg kell halni az egész népnek, mely az ablakon
3618     Mas   |              halni az egész népnek, mely az ablakon kinézett, míg a
3619     Mas   |                  És meg kell halni annak az egész városnak, mely annak
3620     Mas   |           romboltatni a templomnak, ahol az megtörtént, és a háznak,
3621     Mas   |            megtörtént, és a háznak, mely az anyakönyvet őrzi, hogy ne
3622     Mas   |                hogy látta Zboróy Blankát az egy Isten hívők templomából
3623     Mas   |               papírlap, mely tanúskodjék az ő hitehagyásáról!… Nekem
3624     Mas   |               Nekem van erre módom… Amit az egyik római nép meg nem
3625     Mas   |                Traján dédunokái elvégzik az én számadásomat Attila dédunokáival…
3626     Mas   |             zsibbadtan, aléltan menekült az álom világába, s ott talán
3627     Mas   |           megszánja: elereszti.~A herceg az elfogadóteremben ismét összetalálkozott
3628     Mas   |           Bizonyos voltam felőle – szólt az orvos. – Az én „laudanum
3629     Mas   |               felőle – szólt az orvos. – Az én „laudanum Sydenhamii”-
3630     Mas   |                   laudanum Sydenhamii”-m az ilyen bajoknál csalhatatlan.~
3631     Mas   |                 a közeledő örömnaphoz. S az gyorsabban közeledett, mint
3632     Mas   |                nem ismerik; Blanka abban az órában szabad volt, amelyben
3633     Mas   |             órában szabad volt, amelyben az egy Isten vallók községébe
3634     Mas   |            elkészítse a kedvenc számára.~Az ősi udvartelken egy különálló
3635     Mas   |            parasztember munkája benne, s az a gyönyörű vaslábakon álló
3636     Mas   |       vasárnappal előre hirdetik már azt az örömnapot. S az első vasárnap
3637     Mas   |                  már azt az örömnapot. S az első vasárnap már felgyülekezik
3638     Mas   |             közelgő menyegző hirdetőjét.~Az egész város meg van híva
3639     Mas   |                  híva erre a napra. Kell az a három hirdetés köze a
3640     Mas   |     sütésre-főzésre; mert amilyen hosszú az a pajta, úgy lesz az két
3641     Mas   |              hosszú az a pajta, úgy lesz az két sor asztallal, négy
3642     Mas   |                látszik ismét tűzveresség az égen; s aztán találgatta
3643     Mas   |          Magyarigen – ez a nagy veresség az égen nem lehet más, – mint
3644     Mas   |        veszedelme.”~Reggel pedig beszélt az ifjú hölgyeknek a lakodalmi
3645     Mas   |                Áron, nagyon is fölemelve az öklét.~Blanka rábámult,
3646     Mas   |                  vőfély a meghívottjára. Az egyik hozott nagyobb bizonyságul
3647     Mas   |                  neki selyemkendőt, mert az ott nem terem.~– S azt izenték,
3648     Mas   |                hogy ha ezer ördög áll is az útjában, mégis eljön a lakadalmad
3649     Mas   |                  meg azt izente, hogy ha az egy Isten megsegíti, hát
3650     Mas   |                 biz ők! Hát kinek milyen az erkölcse! Kit hogyan neveltek!
3651     Mas   |               Pedig akkor már nehéz volt az ígéretet beváltani, hogy
3652     Mas   |            napját” ünnepelte Torockó. Ez az ősi kegyelettől felavatott
3653     Mas   |             bányászok védszentjének volt az áldozva, öröm és hálaadás
3654     Mas   |                  még a tél jege alatt és az éj sötétjében is folytathassák
3655     Mas   |              sötétjében is folytathassák az emberi küldetésüket a vasemberek,
3656     Mas   |          divatjában jelent meg. Fölvette az islóggal kivarrott sípujjas
3657     Mas   |           menyasszony hátat fordíthatott az eskető papnak vagy jegyzőnek,
3658     Mas   |                összetart a munkában, úgy az örömét is szereti megosztani
3659     Mas   |             örömét is szereti megosztani az egész községgel.~Az utolsó
3660     Mas   |           megosztani az egész községgel.~Az utolsó kihirdetés vasárnapján
3661     Mas   |           kihirdetés vasárnapján ott van az egész jó baráti sereg (egész
3662     Mas   |                 a jókedve fönntartására. Az összegyűlt pénzt aztán odaadják
3663     Mas   |          összegyűlt pénzt aztán odaadják az iskola szükségeire. Semmi
3664     Mas   |             Hétfőn reggel kezdődik aztán az igazi menyegzői ünnepély.
3665     Mas   |             lovas ifjoncok nyargalják be az utcákat, a két vőfély trombiták
3666     Mas   |         harangszóra megindul a nászmenet az örömünneplő háztól az Isten
3667     Mas   |          nászmenet az örömünneplő háztól az Isten házáig; elöl az öregek,
3668     Mas   |             háztól az Isten házáig; elöl az öregek, azután az ifjak,
3669     Mas   |                   elöl az öregek, azután az ifjak, leghátul a nők, középett
3670     Mas   |          menyasszony két nyoszolyójával: az egyik Anna, a másik Susa
3671     Mas   |               otthon maradt örömanyának.~Az egyházban a tanuló ifjak
3672     Mas   |        zsolozsmája fogadja őket, s aztán az egyház embere tart nekik
3673     Mas   |                  Akkor meg is áldja őket az Isten.~Mikor ismét kilépnek
3674     Mas   |                 megmutassák, milyen nagy az ő szeretetük.~S az egyházi
3675     Mas   |                  nagy az ő szeretetük.~S az egyházi szertartással még
3676     Mas   |       menyegzőnek. Ami aztán következik, az egy darab népszínmű, amit
3677     Mas   |      népköltészet múzsája maga szerzett; az ifjak futása a nász házáig
3678     Mas   |             legelőbb odaér a fiúk közül, az kapja a menyasszony hímezte
3679     Mas   |            veszik rá, hogy nyújtsa kezét az ő szerelmes vőlegényének. –
3680     Mas   |                 bátya lopva rendezett be az ő számukra. Se Manassé,
3681     Mas   |             találta magát. S mikor aztán az aranycsipkés főkötőt feltették
3682     Mas   |             tetszett neki, mintha ez már az örök üdvösségnek e földön
3683     Mas   |           kiadott előlege volna.~S amint az új pár megjelen a vőlegényi
3684     Mas   |                ház ajtajában, rázendítik az ifjak és leányok a zsolozsmát:~„
3685     Mas   |                  tisztesség és hálaadás!~Az egek Urának legyen örök
3686     Mas   |             Palestrina; de mégis nagyobb az a koszorús költők és maestrók
3687     Mas   |                  őket. Ha meg nem jöttek az esküvőre, majd meghozza
3688     Mas   |               tyúkverőre”. Nehéz ám most az utazás télvíz idején; a
3689     Mas   |             idején; a szél befútta hóval az utakat. De hidd el, hogy
3690     Mas   |                   mert megígérték. Hanem az a baj, hogy nincs cigányunk!
3691     Mas   |                 mint nekünk itthon. Csak az iskolai zenekar van itten,
3692     Mas   |               jámbor kis Miska, te! Hogy az Úr nevelje meg a termetedet
3693     Mas   |                  Hiszen csak „félcigány” az.~De Blankának nagyon megtetszett
3694     Mas   |             Blankának nagyon megtetszett az, amit a kis Misike mondott.
3695     Mas   |                hozzák el lakadalmára azt az egy szál cigányt, ha fél
3696     Mas   |            könyökén másforma színű folt. Az egyik csizmájának a szára
3697     Mas   |                  lecsüng a spencer alól; az valaha termetes férfié lehetett,
3698     Mas   |                büszkén hordja a fejét, s az megnézni való fej! Kondor,
3699     Mas   |           villognak elő közüle a szemei, az orra kissé félre van ütve,
3700     Mas   |               vessző.~De azért hangot ád az, s nincs az a nóta, amit
3701     Mas   |              azért hangot ád az, s nincs az a nóta, amit el ne húzzon
3702     Mas   |                   elkezd hozzá énekelni; az énekből trombita lesz; azután
3703     Mas   |             helyett dolgozik – nem azért az egy húszasért, amit egy
3704     Mas   |                hanem művészi indulatból, az az eksztázis nem mondvacsinált,
3705     Mas   |             hanem művészi indulatból, az az eksztázis nem mondvacsinált,
3706     Mas   |             eksztázis nem mondvacsinált, az valódi lelkesülés.~Valóban,
3707     Mas   |                 nyújtaniuk, aminél ugyan az szívesebben vesz vala egy
3708     Mas   |          átengedték a táncteremnek, ahol az kifáradhatlan orchestrumával
3709     Mas   |                 gyantázni győzzék – mert az igaz, hogy négy cigány helyett
3710     Mas   |           óranegyedben kiküldött valakit az utcára, hogy nézzen előre,
3711     Mas   |                   nem közeledik-e valaki az úton. Egy testvérnek állandóul
3712     Mas   |                 már minden hitegetésből.~Az utolsó eszközhöz folyamodott.~–
3713     Mas   |        lakadalmadon eltáncolom kedvedért az igazi „csűri” székely táncot.
3714     Mas   |                   Egy táncossal tele van az egész táncpad.~Nem hasonlít
3715     Mas   |              egész táncpad.~Nem hasonlít az semmi ismeretes koreográfiai
3716     Mas   |               maga dalolja a táncnótát:~„Az én csizmám disznóbőr~Apám
3717     Mas   |                székely komolyságot; tánc az és küzdelem egy szín alatt.~
3718     Mas   |                  azt el tőle senki.~– Ha az én szép ángyikám, rubintom
3719     Mas   |                  egyszerre magasra ugrik az öreg, s aztán nem folytatja
3720     Mas   |                  föl helyéről, és futott az ajtóhoz. – Ő akart legelső
3721     Mas   |                 akart legelső lenni, aki az óhajtva vártakat üdvözölje.~–
3722     Mas   |               volt. Blanka már künn volt az előtornácban, melynek nyílt
3723     Mas   |                 oszlopos homlokzata alól az udvarra lehetett látni.~
3724     Mas   |      lépcsőföljáratónál két paripa állt. Az egyiken ült Zenóbia.~Blanka
3725     Mas   |            felelt:~– A te bátyád megölte az én apámat, s aztán az én
3726     Mas   |            megölte az én apámat, s aztán az én bátyáim megölték a te
3727     Mas   |                             XXIX.~Blanka az ijedtségtől elveszté hangját,
3728     Mas   |                  száját.~Áron bátya volt az.~– Ne sírj! Ne kiálts! Ha
3729     Mas   |                 volt a magyarnak; ő volt az. Sokat megölt, őt is megölték.
3730     Mas   |                  kiragadta még holtan is az ütközetből, s elfutott vele
3731     Mas   |              ütközetből, s elfutott vele az erdőre. Ott őrizte, míg
3732     Mas   |                  Zenóbia – mondá Áron. – Az én népem nem fog üldözni
3733     Mas   |             fölött oly nagy vitánk volt: az mind a kettőnkre nézve elveszett.
3734     Mas   |                   Áron; de a húgodnak és az ángyodnak még tartozom valamivel.
3735     Mas   |                 éjszaka volt, s neki még az éjjel Borévre kellett jutni –
3736     Mas   |                  te menyegzői házadba?~– Az most üres, senki sincs benne.
3737     Mas   |                XXX.~A halál beköszöntött az új házba. Ő volt az első
3738     Mas   |         beköszöntött az új házba. Ő volt az első vendég. Egy néma ember
3739     Mas   |             mindent elmond.~Blanka leült az ágy szélére, s úgy bámult
3740     Mas   |           dicsőséges harcjáték ez, amibe az ilyen délceg lovagok elindulnak.~
3741     Mas   |                  is megadd.”~Íme, eljött az ígért csókért.~Lefeküdt
3742     Mas   |                  ígért csókért.~Lefeküdt az ő menyasszonyi ágyába, fél
3743     Mas   |               Áron, Manassé tudják, hogy az első őt illeti. A menyasszonyt.~
3744     Mas   |                  illeti. A menyasszonyt.~Az a honvéd-huszáröltönyt viseli
3745     Mas   |                 nagyobb a káprázat, hogy az maga Manassé, holtan, megölten,
3746     Mas   |             megrendül, mikor ráborul, és az ő ajkai annak márványarcát
3747     Mas   |              akkor tér magához.~Mégsem ő az! Nem a halott.~– Óh, ne
3748     Mas   |               tett rejtélyes utazásra, s az asszonyi szív csodálatos
3749     Mas   |               valót, hogyha Manassé azon az Isten őrizte éjszakán nem
3750     Mas   |          Monasterián keresztül választja az utat, a vakmerőbbet, a nehezebbet,
3751     Mas   |                 ellenséges tábort, hanem az egyszerűbbet, a rövidebbet,
3752     Mas   |              kivonult a lakadalmas sereg az utcára, s úgy ment végig
3753     Mas   |             dallal kezdjék. Legjobb lesz az, hogy:~„Jöjj az ablakodra
3754     Mas   |             Legjobb lesz az, hogy:~„Jöjj az ablakodra kedves!~     
3755     Mas   |              Halott van a háznál!~Blanka az egész éjt a halott mellett
3756     Mas   |                 halottnézőbe jött vissza az Adorján-házhoz. A tegnapi
3757     Mas   |                halottak laknak. Hasonlít az a szeleuciai sziklasírboltok
3758     Mas   |                  egymás után leszállnak; az üreg mind mélyebben hatol
3759     Mas   |                 még a nevét is. Hirdesse az emlékét az, ami élve maradt.~
3760     Mas   |                  is. Hirdesse az emlékét az, ami élve maradt.~Az új
3761     Mas   |             emlékét az, ami élve maradt.~Az új fülkét a halott számára
3762     Mas   |                 a szomszédok kötelessége az. Nagy gyász volna az Torockón,
3763     Mas   |         kötelessége az. Nagy gyász volna az Torockón, ha valakinek a
3764     Mas   |                  templomban állíták fel. Az egész nép felgyűlt végtisztességére.
3765     Mas   |              gyászbeszédet.~A templomból az egész város kísérte ki a
3766     Mas   |                   golyórongálta csákója. Az iskolai énekkar gyászdalai
3767     Mas   |               hangzottak előtte, mögötte az asszonyok zokogása.~A sírboltnál
3768     Mas   |              koporsót, azok helyezték el az örök hálófülkébe, nagy sziklát
3769     Mas   |            elmondá a sokaságnak, ki volt az, akit eltemettek; hogyan
3770     Mas   |                   Hogy soha el ne múljon az emlékezete, amíg a sziklavölgyben
3771     Mas   |                  bezárt sírt, s rámondta az áment.~A diákok utolsót
3772     Mas   |                 gyermekek szép csendben, az asszonynép sűrű csoportban
3773     Mas   |               tegyük meg kötelességünket az élők iránt. Elég volt az
3774     Mas   |                 az élők iránt. Elég volt az énekszóból; most hadd szóljon
3775     Mas   |              férfi hangja dörögte vissza az utolsó szót:~– Fegyverre!~
3776     Mas   |                utolsó szót:~– Fegyverre!~Az eddig hallgatag, gyászoló
3777     Mas   |                 tört ki valamennyi ajkán az elfojtott keserv, a bosszú
3778     Mas   |                  ha nagyon megharagszik, az, hogy „Egyen meg a birgej!”,
3779     Mas   |                 nem is kérdezte, hogy ki az. Tudta könyv nélkül is,
3780     Mas   |              Tudta könyv nélkül is, hogy az ilyen műtétre más nem alkalmas,
3781     Mas   |           műtétre más nem alkalmas, mint az ő kisöccse, Manassé.~– Mit
3782     Mas   |               bátyjára; de úgy, hogy azt az egész sokaság meghallhatta. –
3783     Mas   |           szomszédaimmal; megesküdtem rá az egy élő Isten nevében; s
3784     Mas   |                  élő Isten nevében; s ti az én eskümet meg akarjátok
3785     Mas   |                    A mi legnagyobb erőnk az Isten. Akinek, midőn a nevére
3786     Mas   |              midőn a nevére megesküdtem, az ő kezébe tettem le a mi
3787     Mas   |                de csak mégis jobban esik az én lelkemnek, ha azalatt,
3788     Mas   |               nevében a Bertalan-éjeket, az autodaféket, a keresztes
3789     Mas   |                 azt a Jézust, aki eljött az emberek között békét szerezni,
3790     Mas   |                hogy ha énelőttem nyújtja az idvezítő az áruló Júdásnak
3791     Mas   |            énelőttem nyújtja az idvezítő az áruló Júdásnak a „mártott
3792     Mas   |              agyával fogom lesújtani azt az árulót, aki Torockó ellen
3793     Mas   |              reszkessetek!” Ma már tudom az értelmét a szavának. Van
3794     Mas   |                 Igazi oláh nem venné fel az ő Decebal királya melléknevét.
3795     Mas   |                 követének. De értsük meg az izenetet, amit az a néma
3796     Mas   |             értsük meg az izenetet, amit az a néma követ hozott nekünk.
3797     Mas   |                hozott nekünk. Ha egyszer az a hír jön, hogy Diurbanu
3798     Mas   |               közeledik Torockó felé meg az ő harcosai, akik a te békédet
3799     Mas   |              Zsakó uram fog parancsolni.~Az pedig volt a nemzetőrség
3800     Mas   |          lakásaiba.~Hanem Áron bátya ezt az éjszakát fönn a Székelykövön
3801     Mas   |              egész éjjel. – Mert jólesik az ember lelkének, ha imádkozás
3802     Mas   |                 a bibliát, hanem rátette az egyik kezét, és a másikkal
3803     Mas   |                 Valóban egy szakasz volt az a Pentateuch költői krónikájából;
3804     Mas   |                 csodatételekkel, amikben az Úr hatalma nyilatkozik az
3805     Mas   |                az Úr hatalma nyilatkozik az emberek fölött.~A félelmes
3806     Mas   |          reményekről beszéltek; de mióta az az ember megjött, aki nem
3807     Mas   |       reményekről beszéltek; de mióta az az ember megjött, aki nem tud
3808     Mas   |                   bezárt ajkaival rávall az eltitkolt balsorsra – többé
3809     Mas   |                  kellett tudnia mindent.~Az éj haladt, a regemondásnak
3810     Mas   |               egy-egy testvér körülnézni az udvaron, nincs-e valami
3811     Mas   |            cigánygyerek”. Csendesség van az egész völgyben.~Később azt
3812     Mas   |             éjfélutánra kukorítanak már. Az egész világ alszik.~Manassé
3813     Mas   |              kettőnek a neve „Szeretet”; az egyik az égben lakik, a
3814     Mas   |                neve „Szeretet”; az egyik az égben lakik, a másik a szívben.~
3815     Mas   |                 hozta, hogy szépen pirul az első hajnal a Keresztes
3816     Mas   |             elnevetni való végű kis mese az, pedig három testvér, egy
3817     Mas   |         szerelmesét.~– Jó helyre – mondá az, fejét férje keblére lehajtva. –
3818     Mas   |              árnyékába s a te karjaidba.~Az ablakon besütő bíborsugár
3819     Mas   |                 a torockói völgy fölött, az éjszaki havasokról egy tábor
3820     Mas   |          veszedelmes sziklakapuján; mert az emlékezetes hely, amire
3821     Mas   |                 seregét itt verték agyon az utolsó hírmondóig; s a legutolsó
3822     Mas   |                  a békekötésben, s abban az Úrban, aki az adott esküszó
3823     Mas   |      békekötésben, s abban az Úrban, aki az adott esküszó fölött őrködik.
3824     Mas   |                  rohanó hegyfolyam, mely az útjában eső Nagyenyedet
3825     Mas   |                 lepi el, s özönvizet hoz az utcáira. Medre mély, meredek
3826     Mas   |             vezényelve. Ezek mennek elöl az első csatába.~Amint a nap
3827     Mas   |                 csekély kis honvédcsapat az, melyet a magyar csapatparancsnok,
3828     Mas   |                   Traján utódai ezek is: az alpesi légiók ivadékai.~
3829     Mas   |                  maradni; aki helytállt, az halott lett.~S a lovas csapat
3830     Mas   |                 háta mögött, nekirontott az egész felkelő seregnek,
3831     Mas   |            eldobták a fegyvert, futottak az erdőnek, fel a hegyoldalnak,
3832     Mas   |           erdőnek, fel a hegyoldalnak, s az olasz kentaur-ivadék még
3833     Mas   |                véres hullákkal szórva be az utat. Alig bírta őket a
3834     Mas   |                 völgybe ismét leszálltak az est árnyai. Az Adorján-háznál
3835     Mas   |                leszálltak az est árnyai. Az Adorján-háznál kétéjszakai
3836     Mas   |                felszentelt a gyász, mint az öröm.~Csak Áron bátya nem
3837     Mas   |                 bátya nem volt még honn. Az ő útjai után nem lehetett
3838     Mas   |                 hangja szólal meg:~– Egy az Isten! A Jehova Isten! Az
3839     Mas   |                az Isten! A Jehova Isten! Az Úr, ki Szenakhérib táborát
3840     Mas   |          Szenakhérib táborát összetörte, az ma reggel Diurbanu seregét
3841     Mas   |         pozdorjává szórta. – Nyugodjatok az Úr oltalmában, ti igaz emberek!~
3842     Mas   |           bemondani a hírt, ami meghozza az alvók lelkének a nyugalmat.~
3843     Mas   |                  emlékszem, mint amilyen az 1849-i volt. Gazdag aratás,
3844     Mas   |                bő szüret esztendeje volt az.~Mintha az Isten áldásai
3845     Mas   |               esztendeje volt az.~Mintha az Isten áldásai s az emberek
3846     Mas   |                Mintha az Isten áldásai s az emberek átkai versenyeztek
3847     Mas   |               Áron a hölgyek felöltőit s az ozsonnához való elemózsiás
3848     Mas   | sziklavölgyületek óriás virágágyaiban. – Az alant elhagyott erdőkből
3849     Mas   |              lehető?~– Hogy lehető-e ez? Az a második kérdés. Az első
3850     Mas   |                 ez? Az a második kérdés. Az első az, hogy „kell!” A
3851     Mas   |                  második kérdés. Az első az, hogy „kell!” A békecsinálásnak
3852     Mas   |              Okos dolgot akartatok, akik az oláhokat kiengesztelni próbálgattátok.
3853     Mas   |             között Abrudbányán: odatojja az ördög a maga tojását ennek
3854     Mas   |               ördög a maga tojását ennek az őrült Hatvaninak a képében;
3855     Mas   |              őrült Hatvaninak a képében; az a békéltetés, fegyverszünet
3856     Mas   |                 mind tudom. S hogy azzal az Erdélyben eloltott láng
3857     Mas   |               tiszta bohóság. Mert erről az oldalról vagy megvéd bennünket
3858     Mas   |               Székelykő sem.~– Hát mikor az egész mongol csorda ellen
3859     Mas   |              vidéket a székelykői vár!~– Az a régi harcmodor idejében
3860     Mas   |                 idejében lehetett.~– Biz az oláh felkelők sincsenek
3861     Mas   |                megvolt még a Székelyvár. Az védelmi állapotba volt helyezve.~–
3862     Mas   |                tanulnak lőni.~– Micsoda? Az én feleségem is? Pisztollyal
3863     Mas   |              lábnyi magas sziklafennsík.~Az utánuk érkező hölgyek el
3864     Mas   |                  fenségétől.~A Székelykő az egész láthatárt uralja.
3865     Mas   |        egyházának tornyáról villanik meg az aranyozott tető.~S a mosolygó
3866     Mas   |               oldalon, északnyugat felé, az ijesztő ellentét. Egy végtelen
3867     Mas   |              óriásokkal szemközt. Egynek az orma olyan, mint egy hanyatt
3868     Mas   |               egy hanyatt fekvő titánnak az arca profilban, még a szempilla
3869     Mas   |          keresztül nem vezet semmi út. S az egymással szembenéző sziklaellenfelek
3870     Mas   |                közepett, kiknek életében az ezredévek a napok, egy kis
3871     Mas   |              démonok legparányabbikának, az embernek, akinek minden
3872     Mas   |             pörölyének ütése. Ott készül az, amitől ez az egész világ
3873     Mas   |                 Ott készül az, amitől ez az egész világ olyan szép lesz:
3874     Mas   |             egész világ olyan szép lesz: az ekevas és az ásó.~– Ha én
3875     Mas   |                  szép lesz: az ekevas és az ásó.~– Ha én ezt a szép
3876     Mas   |                     biztatá őt Blanka.~– Az Róma volt – ez pedig Torockó. –
3877     Mas   |           szédüljön.~– Nono! Hamarébb ez az egész Székelykő!~– De mégis
3878     Mas   |                meg, hogy nem „viszi” föl az asszonyokat, s meglehet,
3879     Mas   |             góbénak mindig furfangon jár az esze. – Erre aztán összecsapta
3880     Mas   |            motyóját hátára véve, maga is az eltűntek után indult.~A
3881     Mas   |                 ritkán csal. Azt mondani az asszonyfélének, hogy ide
3882     Mas   |           diadaljelül. A hajdani erdőből az utolsó szálfa.~Hanem ezúttal
3883     Mas   |               Lajos csuptól elválasztja. Az egy mély sziklavágány, amelynek
3884     Mas   |               sziklafennsík, emlékezetes az oldalán tátongó barlangról,
3885     Mas   |                 följárás.~Talán csak azt az egy szál ősi fenyőfát védi
3886     Mas   |               egy szál ősi fenyőfát védi az a tilalom? Vagy a fennsík
3887     Mas   |                   Gyakran megjárta ő ezt az utat. Megígérte kedvenceinek,
3888     Mas   |        messzehangzó jelt adni, s elhozza az ígért fenyőgallyat.~A két
3889     Mas   |                 kitalálni a házat, amely az ő otthonuk.~– Milyen borzasztó
3890     Mas   |             összeborzongva e gondolattól az asszony.~Szép verőfényes
3891     Mas   |              volt. A mezőt ellepték azok az apró, tarka pillangók, akiknek
3892     Mas   |              semmi nesz nem hangzott fel az emberlakta világból ide,
3893     Mas   |                 fiatal hölgy unni kezdte az egy helyben maradást; Anna
3894     Mas   |             Blankának átadta leleményét; az augitporfír sziklatörmelék
3895     Mas   |            széles bőrtüszőt csatokkal, s az alól fél lábszárig kicsüngő
3896     Mas   |                napnak fordulva úgy, hogy az arcát félárnyék fedte.~És
3897     Mas   |           kereste kezével. Olyan volt ez az arc, mint egy rossz álom
3898     Mas   |                   s – mégis feljár. Csak az oláh gúnya s a hosszú leomló
3899     Mas   |                ordít le a szikláról Áron az észrevett férfira; de az
3900     Mas   |                 az észrevett férfira; de az jól kiszámíthatja, hogy
3901     Mas   |                védelmezni, míg Blankának az a gondolat villan át lelkén,
3902     Mas   |              volna, a feje előrerezzent, az ina megcsuklott alatta;
3903     Mas   |             megcsuklott alatta; melléből az elszörnyedés hangja hördült
3904     Mas   |            kellett rettennie. Mint mikor az őzet kergető leopárd az
3905     Mas   |                  az őzet kergető leopárd az oroszlán fészkére bukkanik.~
3906     Mas   |                  karjába vethesse magát.~Az idegen férfialak pedig megfordult,
3907     Mas   |            szikláról; nem sok ideje volt az elhatározásra, eldobta a
3908     Mas   |            megrémíté őket, de hogy kinek az arcvonásaira emlékeztetett
3909     Mas   |                  király óta patvarkodnak az aranyosi székelyek meg a
3910     Mas   |             amelyik hamarább levághatja, az viszi el. Ez is bizonyosan
3911     Mas   |          visszament addig a helyig, ahol az elmenekült alak kaszája
3912     Mas   |                 nyele tele van rovással; az oláh az aratórészt faragta
3913     Mas   |               tele van rovással; az oláh az aratórészt faragta föl rá.~
3914     Mas   |               aratórészt faragta föl rá.~Az a férfi pedig, aki a kaszát
3915     Mas   |                  bátya. Egész veres volt az arca a futástól, s a szemei
3916     Mas   |                alatt; hanem amint odáért az árok torkolatához, felkapott
3917     Mas   |                 tettél, Áron? Ha utoléri az a kő?~– De utoléri bizony,
3918     Mas   |            szökellve, s törve maga előtt az utána omló kőtorladékot.
3919     Mas   |                 utána omló kőtorladékot. Az árok két fala meredek: a
3920     Mas   |          rohanása visszhangjával rémítve az üldözöttet, ki vissza nem
3921     Mas   |                 annak a szegény leánynak az imára kulcsolt két keze
3922     Mas   |                két keze odafönn! Mentség az, hogy arca nagyon hasonlít
3923     Mas   |             utolérte a menekülőt, amikor az éppen egy kőzuhanyon törtetett
3924     Mas   |            Istenem!” – sikoltott odafönn az ormon egy leányhang. Pillanat
3925     Mas   |                leányhang. Pillanat múlva az emberalak újra fölkelt,
3926     Mas   |             síránk hangon Áronhoz.~– Hát az jólesett volna nekem is
3927     Mas   |                 törülve a bajuszát.~– De az indokolatlan kegyetlenség –
3928     Mas   |                  nem füvet lopni jött ez az ember ide. Mert az az ember
3929     Mas   |               jött ez az ember ide. Mert az az ember Diurbanu kéme volt!…~–
3930     Mas   |                 ez az ember ide. Mert az az ember Diurbanu kéme volt!…~–
3931     Mas   |                     Mit-e? Né, de hegyes az én Manassé öcsém. Hát az
3932     Mas   |                 az én Manassé öcsém. Hát az én erődítményeimet a Székelykövön.
3933     Mas   |             Akkor majd megmutatom nektek az én ágyúimat is.~– Ágyúkat?
3934     Mas   |               bátya arra a csúcsra, amit az őskorban Kengürth-kőnek,
3935     Mas   |                 Székelyvár omladékaihoz. Az emberi történelem egyik
3936     Mas   |                    de bejönni velem csak az én híveimnek szabad.~Azok
3937     Mas   |              nevettek.~De mikor már maga az, hogy nevetnek Áron bátya
3938     Mas   |               árulás.~– Így mutasson meg az ember asszonynak valamit.~
3939     Mas   |                kémkedő tolvaj után.~Erre az emlékeztetésre aztán egyszerre
3940     Mas   |               fülébe.~– Egyre! – sóhajtá az vissza.~A nap alkonyra szállt
3941     Mas   |               sugárküllők szelik sávokra az eget; a sötétkék küllők
3942     Mas   |                 szélesebb tért foglalnak az opálfényű égboltozaton,
3943     Mas   |          csillagos éj vezette haza.~Anna az éjjel a lefekvés előtt fejfátyolával
3944     Mas   |                éjjel álmában fel találja az keresni.~
3945     Mas   |               két lovag poroszkál végig. Az egyik az oláh népviselethez
3946     Mas   |                poroszkál végig. Az egyik az oláh népviselethez ezüstgombos
3947     Mas   |                léptek visszhangot vernek az utcán. Csendes város az;
3948     Mas   |                  az utcán. Csendes város az; nincsenek lakói. Kétoldalt
3949     Mas   |          keresztülhányt üszkös gerendák, az üres ablakokban már zöldül
3950     Mas   |                  föl a tetőtlen tornyok, az egyik templom küszöbén még
3951     Mas   |             csatlós közelebb rugaszkodik az előtte menő úrhoz, amint
3952     Mas   |                 órája éjfélt mutat: azon az órán maradt el, melyen a
3953     Mas   |      megolvasztotta, azóta folyvást tart az éjfél.~S a nappali éjszakának
3954     Mas   |             kísértetei is vannak, miként az éjfélnek. – Egy alaktalan
3955     Mas   |               lebbenő árny végigtünemlik az utca meztelen falain, s
3956     Mas   |                  múlva ismét visszakerül az utca túlsó végéről ugyanazon
3957     Mas   |                csendesen úszva a földön, az utca közepén lebben végig
3958     Mas   |                 s mikor odáig ért, kitér az útjokból, s körülkerülgeti
3959     Mas   |         árnyékától, frátye! – szól hátra az első lovas. – Romulus madara
3960     Mas   |                  lovas. – Romulus madara az. A mi madarunk. Nézd, most
3961     Mas   |                téli tájkép nyár derekán.~Az országút egy patak mentében
3962     Mas   |              érczúzók voltak felállítva. Az óvilág egyik leggazdagabb
3963     Mas   |      leggazdagabb aranytelepe van itten.~Az érczúzóknak is csak a düledékei
3964     Mas   |                 a kallók maradtak meg, s az örök patakár folyvást hajtja
3965     Mas   |          vezetett; mellette a vízvezető. Az újabbkori kultúrának tanújelei.
3966     Mas   |             megtanította rá, hogyan lesz az aranyból por.~„N’en parlons
3967     Mas   |                 Cagliari herceg mondja.)~Az elpusztult bányatelepek
3968     Mas   |                  áll egy ház, amelyiknek az oldalába egy épen megtartott
3969     Mas   |                  Langinus hamvainak volt az szánva, ki a III. légió
3970     Mas   |                még nem kopott le annyira az írás, hogy az ősrégészek
3971     Mas   |                 le annyira az írás, hogy az ősrégészek ki ne találhassák
3972     Mas   |                melyik szép Cajának fedte az egykor sáfránnyal festett
3973     Mas   |                  ép Minerva-fő őrködik – az utókor szelleme fölött.~
3974     Mas   |                 ház küszöbe előtt megáll az úrlovas, s arra nyomban
3975     Mas   |               irtóztató csúf vénasszony.~Az oláhoknál találni a legszebb
3976     Mas   |         vénasszonyokat. Ha idegen zörget az ajtón, bizonyos, hogy a
3977     Mas   |               kezdett; nagyon messze van az.~Az úrlovas parancsolt.~–
3978     Mas   |           kezdett; nagyon messze van az.~Az úrlovas parancsolt.~– Ha
3979     Mas   |                  Sürgetős útja lehetett.~Az út rengeteg erdőkön vezetett
3980     Mas   |                  a háta mögött jött csak az igazi égiháború. A szél
3981     Mas   |         útcsinálónak jött. Törte a fákat az erdőn pásztánként, ahol
3982     Mas   |         vérszövetséget egyszer valamikor az itt lakó népfaj vezérei,
3983     Mas   |                 épület is tartogatja még az emléket. A históriai bükkfa
3984     Mas   |               hasonlatos azokhoz, amiket az oláh falvakban látni, hegyes
3985     Mas   |                tornyában; sem üvegtáblák az ablakain, csupán széles
3986     Mas   |            sietett be a kis fatemplomba. Az első záporcseppek kezdtek
3987     Mas   |                  szál viaszgyertya égett az oltáron; hanem azoknak a
3988     Mas   |           azoknak a lángját úgy lenyomta az ablakredőnyökön átsüvöltő
3989     Mas   |                szanhedrinja rémlenék meg az éjszakában, zöld fénnyel
3990     Mas   |          egyenruhában. A közepén, háttal az oltárnak ült egy kiváló
3991     Mas   |          lecsüggő bő ujjai voltak. Ennek az alaknak az ölében feküdt
3992     Mas   |                 voltak. Ennek az alaknak az ölében feküdt egy kis szőke
3993     Mas   |              felhők beszélnek egymással.~Az újonérkezett odalépett a
3994     Mas   |                harcot teljes erővel. Itt az idő. Bem azt hiszi, hogy
3995     Mas   |                 idő. Bem azt hiszi, hogy az erdélyi hadjárat be van
3996     Mas   |               Bemhez.~– Úgy hiszem, hogy az abrudbányai és brádi győztesek
3997     Mas   |             valóságos hadtesteket kivert az ország határán túl, s még
3998     Mas   |                ország határán túl, s még az orosz segédcsapatokat is
3999     Mas   |                 munka és tudomány által. Az a hír, hogy Torockó elpusztíttatott,
4000     Mas   |              hadseregeket visszafordítja az, a hadvezér kényszerülve