Part
1 Els| és akit mégis kénytelen vagyok holtig szeretni.” – Ez a
2 Els| hinni, hogy valami bonviván vagyok, s őrizkedni fog tőlem.~–
3 Els| fogadja a herceget. De én meg vagyok felőle győződve, hogy a
4 Els| rángatózásokat kap; hisz én sem vagyok nyavalyatörős; rúgni, harapni
5 Els| piktor is vagy.~– Egyéb sem vagyok már.~A másik vonalon ezalatt
6 Els| egy nappal hamarább ott vagyok, mint az anconai úton.~–
7 Els| az mondá:~– Most már ki vagyok békülve Olaszországgal.~ ~
8 Els| a hotelben, hogy magyar vagyok, összecsókolnak – s aztán
9 Els| ha azt mondom, hogy német vagyok, megvernek, s fölteszik
10 Els| bátyám, hogy Cagliostro vagyok, s magam is csodákat tenni
11 Els| akár tíznapi marsot is: nem vagyok én totya; a Dormándyné fejfájása
12 Els| elkéstem már; ünnepélyhez sem vagyok öltözve.~– Elég ideje van,
13 Els| kell, nem gárdista!~– Én vagyok a pincér.~– Mi történt itt?~–
14 Els| rá Gábor úr.~– No, hát én vagyok a maître d’hôtel.~– Ah,
15 Els| hogy én – „vastagnyakú” vagyok?~– Nem szokta kérdeni a
16 Els| egészen annak az alteregója vagyok; ügyvédi kötelességem, ha
17 Els| ha ő katolikus, én is az vagyok. Akkor én nem vagyok Zimándy
18 Els| az vagyok. Akkor én nem vagyok Zimándy Gábor, hanem Cagliari
19 Els| Már korán reggel föl vagyok öltözve, herceg, s kész
20 Els| tolakodók, kéregetők.~– Nem vagyok egyedül; van védnőm (garde
21 Els| osztályra van rekesztve. Nem én vagyok az első Cagliari-herceg,
22 Els| nem vádolója, hanem védője vagyok önnek, aki azt mondom: „
23 Els| meggyőződve felőle, hogy én vagyok az, aki önt minden rágalom
24 Els| Én ennek a hölgynek atyja vagyok – s akarom, hogy ő boldog
25 Els| mert nem igaz. Kénytelen vagyok itt lenni.~S azzal leült
26 Els| csinálni a papíron.~– Ecsethez vagyok szokva, az iral nem álla
27 Els| visszarettent.~– Hercegnő! Kész vagyok önért a Vezúv torkába lemenni,
28 Els| Fölösleges. Amily bizonyos vagyok afelől, hogy a magyar szöveg
29 Els| közé feljussanak. Én képes vagyok hasonlót tenni.~A hercegnő
30 Els| Balsorsának szülötte én vagyok. S kinek e balsorsot jóvá
31 Els| igazat”. Én ugyan már torkig vagyok a római vendéglőlakással –
32 Els| Igen, hercegnő, én képes vagyok lemondani atyáim hitéről,
33 Els| börtönnel pedig olyan jól el vagyok látva holtig, hogy nem kell
34 Els| de egészen magamon kívül vagyok az izgatottságtól és rémülettót.
35 Els| erről rám ismernek, hogy én vagyok a „la condannata”.~– Tehát
36 Els| elő, aki megszólalt:~– Én vagyok, Caldariva márkinő!~Blankának
37 Els| Csak úgy, ahogy otthonnak vagyok öltözve, pongyolában, még
38 Els| Higgye el! És valóban én vagyok az, akit maga előtt lát
39 Els| szép Cyrene”. Ma még betörő vagyok önnek a házába; holnap már
40 Els| tennék. De csupa gyöngeség vagyok. Nem tudok mámor nélkül
41 Els| kereszteltek; pedig olyan fehér vagyok, mint a holdvilág. Ez a
42 Els| jelenteni, hogy én is készen vagyok, és senki sincs a cselédeim
43 Els| miért teszik? Én piemonti vagyok. A többi cselédjét ne híjja
44 Els| több? – kérdi.~– Utolsó vagyok – felel a hölgy.~– Hát „
45 Els| Félek. Iszonyodom! Egyedül vagyok hagyva. Nincs egy lélek,
46 Els| ablakom alatt. Félig meg vagyok már tébolyodva. Egészen
47 Els| kérdés! Mindent tudok! Én vagyok „cittadino Scalcagnato,
48 Els| Elfeledtem magammal hozni. Ahhoz vagyok szokva, hogy mindig az inasom
49 Els| büntetsz te engem, aki porszem vagyok teelőtted!~A feszület elefántcsontból
50 Els| elhitette önnel, hogy én is itt vagyok a vendégei között. S ön
51 Els| felmagasodott.~– Azért – mert ember vagyok és férfi! Meg tudnám önt
52 Els| kárhozatba jön. – Mert én nem vagyok sem szent, sem angyal! –
53 Els| szent, sem angyal! – Ember vagyok – és rossz.~Blanka szótlanul
54 Els| aki lábaihoz boruló híve vagyok, őt gyáván elhagyom.~– Csak
55 Els| sűrű kalapfátyol fedi.~– Én vagyok Zboróy Blanka, a hercegnő;
56 Els| Menlevelem is van; cselédnek vagyok benne írva; hasznossá fogom
57 Mas| ég felé!~Ugye, nagy bohó vagyok én, kedves?~ ~Ketten
58 Mas| olyan asszony, mint én vagyok, el tudna csábítani, hogy
59 Mas| Megvallottam már neked, hogy nem vagyok se hős, se szent; közönséges
60 Mas| szent; közönséges ember vagyok. Az határozza meg a sorsomat,
61 Mas| én vallásomra.~– Készen vagyok rá.~– Nem vagy rá készen.
62 Mas| elmondta. Annak a betege vagyok. Ön koldussá tette magát.
63 Mas| fájdalmat okozni – s én az vagyok!~– Szerencsés ön! Ah, én
64 Mas| megtudtam, folyvást beteg vagyok bele. Hat nap óta nem alszom,
65 Mas| azt mondod, „Én is itthon vagyok!”, s azzal az egész tervüket
66 Mas| barátom; én jogigazgatója vagyok! Tejhatalmazottja.~– Én
67 Mas| Áron! Kedves bátyám!~– Én vagyok biz az, Manassé öcsém –
68 Mas| hídon kell bebandukolni. Itt vagyok biz én parancsolatodra,
69 Mas| pedig mondá fölöttük: – „Én vagyok a mindenható erős Isten!
70 Mas| utat.~– Nem, nem! Én nem vagyok elfáradva! Még ma menjünk
71 Mas| kövekkel a falakat.~– Hol vagyok? Manassé!~Kiáltására a fehér
72 Mas| urak és gavallérok között vagyok, akik nem szokták agyonütni
73 Mas| és mívelt férfiak között vagyok. Most pedig „lássunk azután,
74 Mas| Hát örmény bőrkereskedő vagyok én, akitől azt lehet kérdezni:
75 Mas| fekhetem le alunni; mert el vagyok fáradva.~– Zárjátok őt be
76 Mas| lehurrogatottat.~– Hát én senki se vagyok? – mondá Manassé. – Nekem
77 Mas| De ő jöhet oda, ahol én vagyok.~– Te azt hiszed?~– Mint
78 Mas| hitem. De hiszem, bizonyos vagyok felőle, hogy az út, melyen
79 Mas| győztes!~– De lásd, én sem vagyok háladatlan irántatok – szólt
80 Mas| sóhajtozásaimat. Derült vagyok, érdekel minden, ami körülöttem
81 Mas| halványságával. Nézd, milyen piros vagyok; akár csak te magad.~S Blankát
82 Mas| Hiszen ha ígértem, hát meg vagyok fogva. De látod, Salométól
83 Mas| vont vállat.~– Én oka nem vagyok.~– Hát ki?~– A római kúria,
84 Mas| mást is reméltem. Hisz nem vagyok oly kegyetlen szívű. Azt
85 Mas| bolondom.~– Ma már másodszor vagyok itt.~– Olyan sürgetős?~–
86 Mas| Azért megteszi.~– Nem! Nem vagyok olyan rossz. Nem kívánom
87 Mas| szódavizet! Most jégbálvány vagyok. Ez a hír méreggé változtatott
88 Mas| minden gondolatom. Beteg vagyok. Halálos beteg. A nehézkór
89 Mas| megismerni, mert rettenetes vagyok.~Benjámin mozdulatlanul
90 Mas| magával, hogy én az ő apja vagyok! – szólt a herceg, a minden
91 Mas| vádat!)~– No de – még én nem vagyok az „új Pitaval” hőseinek
92 Mas| Choiseul Praslin herceg sem vagyok. Várhatok türelemmel az
93 Mas| szólt Áron –, én is csak vagyok olyan buzgó keresztyén,
94 Mas| volna. Annyiról bizonyos vagyok, hogy ha énelőttem nyújtja
95 Mas| óhajtottál megismerni. Itt vagyok. Ismersz-e már?~– Azt mondják,
96 Mas| róla, hogy nemcsak Diurbanu vagyok, hanem más is, hát nézz
97 Mas| Most már elhiszed, hogy én vagyok az?~Manassé vállat vont,
98 Mas| is ölhetsz. Erre készen vagyok. De még azzal Torockót nem
99 Mas| szegény leánynak, mint én vagyok – most meg már megcsókoltad
100 Mas| Jer közelebb.~– Tán bolond vagyok. Hogy jól hasba lőj!~– Nincs
101 Mas| vállát, s azt mondja: „Itt vagyok!”, s ha megtörténhetett
102 Mas| grófnénak, én vasárusné vagyok. A kezemet sem hagyom megcsókolni;
103 Mas| támadt közülük.~– Kíváncsi vagyok rá, mit fog csinálni a békeapostol,
104 Mas| Én csak ember vagyok! – kiálta fel Manassé. –
105 Mas| is olyan őrült, mint én vagyok. Álruhában, palotád ajtaján
106 Mas| múljék az idő.~– Én készen vagyok az útra, most már mehetünk
107 Mas| akik mellett én még fehér vagyok, mint a fehér liliom, és
108 Mas| ne hallgass rám. – Meg vagyok őrülve. Nem csoda. – Eredj
109 Mas| mondd senkinek, hogy itt vagyok. – Ez a kerti szoba jó csendes
110 Mas| lebeszélni, kérlek. Élő pokolgép vagyok. Az óramű fel van húzva,
111 Mas| rémületköltésnek terveivel vagyok tele. Eredj tőlem.~Manassé
112 Mas| ég bennem – hörgé. – Meg vagyok ölve. – A Borgiák keze messze
113 Mas| hintik a papírra. – Nem én vagyok az első. – Egész orvosi
114 Mas| Tíz perc múlva halott vagyok. – Kezem, lábam nem él már. –
115 Mas| Belül égek, kívül fagyva vagyok. – Küldd el a hullámat Szebenbe.
|