Part
1 Els| kalauz is szerepet cserélt egyszerre, s az automatából érző szívű
2 Els| Bárcsak lemaradna!” – gondolá egyszerre mind a két hölgy magában.~
3 Els| hercegnő azt a gúnymosolyt egyszerre átváltozni látta az ijedtség
4 Els| pompája. Mikor vasárnap egyszerre bejön a templomba az egész
5 Els| védelem.~A vidám kacagás egyszerre halk mormogásba ment át;
6 Els| pénznemekről beszélnek.~Egyszerre aztán egy hang azt mondá: „
7 Els| fárasztá a türelmet, míg egyszerre a postaszekér megállt, s
8 Els| denevérszárnyakon. Most egyszerre megtörtek a démonszárnyak,
9 Els| tornyaiban, arra a hangra egyszerre lehullottak az ablakokról
10 Els| lefelé voltak fordítva, most egyszerre hegyeikkel ég felé emeltettek,
11 Els| hercegnő megörült s megrettent egyszerre.~– De hisz elkéstem már;
12 Els| az, mint a tengermoraj.~Egyszerre megelevenedik a loggia.
13 Els| néhány pillanat múlva megint egyszerre, mintha kettévágták volna
14 Els| közé.~A két leszálló levél egyszerre magára vonta a figyelmet.
15 Els| tömeget; egy szellőfuvallat egyszerre a francia páholy felé ragadta
16 Els| tette a kísértetek palotáját egyszerre lakottá?~Mikor a hotelbe
17 Els| tenyerével és az egyik sarkával egyszerre ügyesen feltárta, s kényszeríté
18 Els| elmondani egymásnak; azt egyszerre látni és érezni kell. Leírásához
19 Els| előtte feltáruló látványban egyszerre elfeledé szívének minden
20 Els| inasra.~Most a hercegnő egyszerre megváltoztatta a harcmodorát.
21 Els| férfiarc hogy átváltozott egyszerre!~Mint mikor a pusztában
22 Els| a feszületet, s arra az egyszerre visszakapta őrdögi arculatát. –
23 Els| álló ember őt meglátta, egyszerre elmúlt arcáról a düh kifejezése,
24 Els| kialudt szenet, akkor az egyszerre ismét lángra lobbantható.
25 Els| Nem mondtam el mindent. Egyszerre elfogott az álom. Hazamegyek.
26 Els| szavát. Nem is kívánom. Egyszerre nem megy az. Mára elég volt
27 Els| fényes alakok egy órában egyszerre járjanak az utcán kiéhezett
28 Els| hintaja megérkezett, a tömeg egyszerre előretódult; a kocsit körülfogták.
29 Els| zúgás, egyre közeledő. Egyszerre aztán felhangzott a jégeső
30 Els| szívét mély fájdalom lepte el egyszerre.~Tehát mégis eljött ide!~
31 Els| újra meggyújtják azt.~Ekkor egyszerre új mozgalom támad; a Quirinale
32 Els| Scalcagnatónak a feje most egyszerre kinőtt a válla közül, úgy
33 Els| alatt reszketett és nevetett egyszerre, akár egy gyermek.~– Nem,
34 Els| lemenő nap, s akkor aztán egyszerre sötét lesz. Arra fog következni
35 Els| templomokat megtöltő nép egyszerre mind haza akar tódulni az
36 Mas| ajtajában a két utazóval, egyszerre abbahagyta a perlekedést
37 Mas| az igazat – csakhogy nem egyszerre.~Most trombitarecsegés vonta
38 Mas| is mondott Áron, de nem „egyszerre”. Mert Ciprián csakugyan
39 Mas| gyaluforgácstól felélesztve, egyszerre lángra kapott az, s a kürtő
40 Mas| a hegy árnyékot vetett, egyszerre zöld lett a gyep, az árnyék
41 Mas| fölértek a hegytetőre, s ott egyszerre az erdő is megnyílt. Sajátszerű
42 Mas| körmeit a fa háncsába, s egyszerre aláeresztve több mázsás
43 Mas| is megijedek.~Az út most egyszerre megkönnyült. A hegyháton
44 Mas| hangzott a bükkfa belsejében, s egyszerre csak kicsapott a láng az
45 Mas| pudvával, ami a lángtól egyszerre végtől végig föllobbant,
46 Mas| a verőfényről léptek be egyszerre.~– Jézus! – kiáltá föl Blanka. –
47 Mas| haólám, wead haólám.~S aztán egyszerre fölnyitá megint a szemeit,
48 Mas| égre tartott arccal, s egyszerre megint rákezdte a folytatást,
49 Mas| a te szemedbe nézett, s egyszerre megnyugodott. „Pécsi Simonnak”
50 Mas| ősszel érik meg úgy, hogy egyszerre borítja virág és gyümölcs
51 Mas| mely a két átelleni várat egyszerre fölmutatja.~Két egymásra
52 Mas| öröm sikoltásával rohant egyszerre előre, mintha attól félne,
53 Mas| aztán meglátta őt Áron, egyszerre visszatért az arcára a megszokott,
54 Mas| besepré a kasszát.~Most aztán egyszerre minden ember a szeme közé
55 Mas| Ez itt Adorján Manassé!~Egyszerre felugrált minden ember a
56 Mas| odúba, amitől a pudvás fa egyszerre lángot vetett egész a koronájáig.~–
57 Mas| a látogatók gondolatja.~Egyszerre szólalt meg mind a kettő;
58 Mas| Ha most csak Manassé egyszerre elénk lépne a barlangból.~–
59 Mas| kísérve!” – De hát szabad-e egyszerre olyan sokat követelni a
60 Mas| tovább elviselni.~Azonban egyszerre a közepén félbeszakadt a
61 Mas| gyerek, leány, akik mind egyszerre meg akartak ismerkedni Blankával;
62 Mas| meg, mely a lámpavilágra egyszerre elkezdett énekelni. Majd
63 Mas| ajtón a hajadon leányok, egyszerre, párosával, s kétoldalt
64 Mas| nők, s azok mögött akkor egyszerre előtűnnek Torockó drága
65 Mas| cselszövény volt.~Csaknem egyszerre szólalt meg mind a kettő.~–
66 Mas| hercegnél hivatalba lépett, s egyszerre nagy pénzelőleget kapott,
67 Mas| márkinőnek bohó kedve támadt egyszerre, nevetett.~– Ez egy nagyon
68 Mas| levelek kulcsát.~– Ah! – Most egyszerre villogni kezdtek a szép
69 Mas| két kezem olyan hideg lett egyszerre, mint a jég. No, ez szép
70 Mas| tanácsos mind a két kezén egyszerre tapintani meg az üteret,
71 Mas| de jól fogja tenni, ha egyszerre mind a két kezét megfogja
72 Mas| Mikor meglátta a belépőt, egyszerre hátat fordított neki, s
73 Mas| Blanka meghalt.~E szóra egyszerre visszafordult a fekvő hölgy,
74 Mas| át fölötte. Azonban most egyszerre egy bolond ötlete támadt
75 Mas| valamit súg fülébe, amitől egyszerre magasra ugrik az öreg, s
76 Mas| sem értette azt meg olyan egyszerre, hogy kik jöttek meg, mint
77 Mas| jöttek meg, mint Blanka. Egyszerre örömsikoltással ugrott föl
78 Mas| megroskadtak alatta. Azután egyszerre visszatért lélekjelenléte;
79 Mas| lángoló dühre gerjedtek, egyszerre tört ki valamennyi ajkán
80 Mas| nem lehetett tudakozódni.~Egyszerre csak megzörgetik kívülről
81 Mas| még két falucska; s ott egyszerre bezárja a völgyet a „Kő”
82 Mas| És mégis mind a két nő egyszerre felsikoltott ez arc láttára,
83 Mas| magában, hogy mit tegyen. Egyszerre aztán megindul a két hölgy
84 Mas| odáig.~– Áron! Áron! – kiált egyszerre mind a két hölgy, teljes
85 Mas| az emlékeztetésre aztán egyszerre elhalt a nevetés a két hölgy
86 Mas| A két lovas és a zivatar egyszerre ért a célhoz. Emezt megelőzte
87 Mas| fénynél az összedugott fők egyszerre kiálták fel a céduláról
88 Mas| takarodást.~Meglepte őket, hogy egyszerre ezernyi ezer varjú és holló
89 Mas| rágott az ő acélfogaival.~Egyszerre csak azt érezte Manassé,
90 Mas| negyedik dördülés. És aztán egyszerre négy. Azok Áron ágyúi odafenn.~
91 Mas| hogy annak egyik szárnya egyszerre kipattant a zárából. Azzal
92 Mas| ezer nézők serege elkezd egyszerre tapsolni.~A végzetes nap
93 Mas| csökönyös paripát, ott az egyszerre fölrúgott, hogy a cigány
94 Mas| meglátta ezt a szép deli ifjút, egyszerre vége tett minden vitézségének –
95 Mas| kiéheztetik őket, vagy mikor egyszerre fölrobbantják alattuk az
96 Mas| Manassé fiatal vállalatára; egyszerre annyi betanult munkást elveszteni!
97 Mas| midőn ilyen válság állt be egyszerre; rögtön új munkásokat kell
98 Mas| csinált olyan fergeteget, mely egyszerre agyonverte két ország minden
99 Mas| Négyszáznyolcvanezer forintot kapni egyszerre! Hisz az egy kincs a torockói
100 Mas| amiért senki sem imádkozott, egyszerre csak mint a záporesőt fogadni
101 Mas| minden növény! Megszabadulni egyszerre minden anyagi gondtól! Úrrá
102 Mas| megáll…~A két összetett fej egyszerre a magasba tekint, mintha
103 Mas| akasztófát!”~S ettől a szótól egyszerre összeomlott az egész kártyavár.~
104 Mas| fogadtatásban részesülni, s egyszerre kész hivatalra találni,
105 Mas| fűszerillat, mely őt is egyszerre prüszkölni kényszeríté.
106 Jeg| oldalára felmászva, ott egyszerre elkezdtek iszonyatosan dobolni,
107 Jeg| visszaélések témájára került a sor, egyszerre csak abbahagyta a szerkesztő
|