Part
1 Els| s kimutató helyét: íme, oda, abba a szegletbe leülhet
2 Els| lictorok adomájával.)~– Igen, oda utazom.~– A világhírű nagyhéti
3 Els| hivatalkart összeállítani. S úgy oda Manassét meg is választották.
4 Els| füstölt a pipája, addig oda sem tekintve mormog:~– „
5 Els| hogy hamis szemed van; oda sem néztél, mégis megláttad,
6 Els| hogy ön is Rómába utazik.~– Oda tartok, de nem ezen az úton.
7 Els| csillagról származott volna oda. A térképen „Torockó” névvel
8 Els| hogy ismét visszatérjek oda. Ami nekik munka, az nem
9 Els| előnye a kijelöltnek.~– Te is oda szállsz ugyebár, ahová mi? –
10 Els| besüt a nap reggelenkint, s oda rejtem el holttestemet.~
11 Els| barátom; aki magamban sehova oda nem találok, s nálad nélkül
12 Els| mártírok fejének glóriái, még oda is kísérőül nyerte maga
13 Els| gyilkos megölni! – súgá oda Manassé Blankának.~Az áldozat
14 Els| drágább fadarab, mi most oda van kitéve a vatikáni oltárra.~
15 Els| alakot fog megismerni, de oda nem kísérhetem önöket, mert
16 Els| mentem, vagy későn jutottam oda. Megvárakoztattak mindenütt
17 Els| dolgot modaná Blankának, veté oda:~– Délután elküldöm önhöz
18 Els| ösztönözte – hogy fölmenjen oda a karzatra, megnézni, hogy
19 Els| volnának, akiknek terve oda van írva; oly tekintetet
20 Els| szegezte a fegyvert a hercegnő, oda a hetedik és nyolcadik borda
21 Els| menyasszony-köntösének a szegélye is oda lett csíptetve. Az sem siethet
22 Els| azt mindenki tudja felőle: oda van írva a két szemöldöke
23 Els| beszélő alak csakugyan tett oda egy üvegcsét.~– Ha pedig
24 Els| Én is mindennap eljárok oda. Ön engem nem vett észre,
25 Els| vetélytársak. A grófnő nem engedi oda a pálmát senki másnak. S
26 Els| asztalhulladékaival, hanem oda akarnak ülni magához az
27 Els| volna, én mégsem mennék oda!”~Hátha van egy férfi a
28 Els| cseléd.~– A Rossi-házhoz!~– Oda ma nem lehet.~– Miért nem?~–
29 Els| délceg Venus-alak, s ezt súgá oda neki:~– Jól imádkoztatok
30 Els| neki macskazenét.~– No, hát oda hajtsunk.~A követségi palotába
31 Els| ragyogó arccal mutatott oda.~Blanka valóban meg volt
32 Els| járnak.~Tehát már betörtek oda!~Bizonyosan a kandalló kürtőjének
33 Els| ne – ne! Ne menjen ön oda! – Hátha megtámadják.~–
34 Mas| hogy hová megyünk.~– Én oda megyek, ahová te viszesz –
35 Mas| nagy sötét szemeit.~– S én oda viszlek, ahová te küldesz.~–
36 Mas| tudna csábítani, hogy ne oda menj, ahová a baj idéz,
37 Mas| ahová a baj idéz, hanem oda, ahová a gyönyör hív?~–
38 Mas| római katolikus templomot. Oda ájtatoskodni eljársz. Meggyónsz,
39 Mas| őt Blanka; maga szökött oda a helyére a kormánypadra,
40 Mas| szakít félbe.~A nő, aki engem oda követ, kiállja a mártírok
41 Mas| lángja. A nő, aki engem oda követ, még batyut is hoz
42 Mas| És a nőnek, aki engem oda követ, szeretni, tisztelni,
43 Mas| tenni kell a nőnek, ki engem oda követ; úgy, ahogy én teszem
44 Mas| vallás elítéltjeinek, kik oda bíráik elől menekülnek.
45 Mas| rajta, s másunnan hordja oda eledelét. Kecske járta ösvény
46 Mas| fölkelő sereg veszi körül. Oda, ha csak madárrá nem váltok,
47 Mas| pártul fogja, te még viszesz oda nekik egy új, leendő özvegyasszonyt.
48 Mas| jön! Óh, Istenem! Nekem oda kell mennem.~Gábor úr ezalatt
49 Mas| a hazámat védni.~– Én is oda.~S aztán megcsókolták egymást.~–
50 Mas| látom, hogy nem jutunk mi oda. Gazda nélkül csináltuk
51 Mas| elzáró erdős hegyoldal, s oda engedi sütni a holdvilágot
52 Mas| elfáradva! Még ma menjünk oda!~S kész lett volna rögtön
53 Mas| is oly magasan van, hogy oda valószínűleg csak lábtón
54 Mas| maga a természet növelte oda rengeteg vadrózsabozót alakjában,
55 Mas| rejtve itt a sziklák között. Oda költözzetek át.~Én reggelre
56 Mas| a Monasteriától szintén oda fogok jönni a két bátyámmal
57 Mas| kínálnák érte; nem adnám oda cserébe, hogy ne legyen
58 Mas| föl nem adják a városukat, oda fogunk benneteket fölakasztani
59 Mas| Mászni kell, te nem jöhetsz oda; síkos a szikla. Eljátszom
60 Mas| kíván, az parancsolat– szólt oda nevetve Manassé.~Azzal Blanka
61 Mas| nagytiszteletű úr! – szólt oda az esperesnek. – A mi oltáriszentségünk
62 Mas| egymástól minket. Én nem mehetek oda, ahová ő. De ő jöhet oda,
63 Mas| oda, ahová ő. De ő jöhet oda, ahol én vagyok.~– Te azt
64 Mas| abban, hogy aki Benjámint oda fogja kényszeríteni, ahol
65 Mas| menyasszonyt templom után oda ne csaljon magához, apróra
66 Mas| Aztán csábító mosollyal dűlt oda a vállára a szép hölgy,
67 Mas| operából játszik. Menjen oda, Fanchette, nyomja meg azt
68 Mas| kísértetek orgiájába vitt oda képzeletem, s gyilkossal
69 Mas| ezentúl csak kettőt küldjek oda, hogy ki eddig olyan társaságban
70 Mas| ajánlotta lelkét, mikor oda fölkapaszkodott.~A két hölgy
71 Mas| hölgy átlátta, hogy nekik oda csakugyan lehetetlen eljutniuk.
72 Mas| áll előttük.~Honnan került oda? A sziklacsompók közé volt-e
73 Mas| homlokán. Azt hitte, Manassé is oda megy, ahol a halál olyan
74 Mas| Dávid is odajött; én vittem oda. Akkor megígértem nekik,
75 Mas| vad vérengzés közepette oda fog ólálkodni a te nőd és
76 Mas| Hát aztán minek menjek én oda tehozzád?~– Szabadíts meg.~–
77 Mas| Hát aztán minek vigyelek oda?~– Mert annak nincs teteje,
78 Mas| ezalatt ismét visszatért oda, ahol embercsoportot látott.
79 Mas| nem ülhet a nyeregben, ha oda nincs kötve.~– Aha! Áldom
80 Mas| felsugárzó arccal sietett oda hozzá, s két kézzel ragadá
81 Mas| Manassénak, ahova híják, oda menni kell. Ami egy suhancnak
82 Mas| háborúba, a magyar ezredeket oda nem küldik; azok Lombardiában
83 Mas| a béke.~– Én nem bánom; oda is vele megyek.~– Nem, Blanka!
84 Mas| fiúkat Lombardiába vitték. Oda indult azután mindennap
85 Mas| százalék akár ide, akár oda.~De már ennél a szónál Vajdár
86 Mas| s ágyúkat vontatott fel oda, de – csodálatos jelensége
87 Mas| belőlük. Én a magamét nem adom oda olyan könnyen.~– Beszélt
88 Mas| egyedül.~– Jól van. Majd jer oda a rejtekhez színház után,
89 Mas| rend. Ki hol született, oda toloncozzák haza.~Erre már
90 Mas| címerterem tárult eléje. Oda is benyitott. Ott azután –
91 Mas| vigyen. Azalatt míg mindenki oda lesz a temetésen, én itthagyom
|