Part

 1     Els|         megszerzett fiatal nejének a márkinő kedvéért. Utoljára, hogy
 2     Els|           herceg felesége, Caldariva márkinő pedig a szeretője. C. herceg
 3     Els|              Ezt a levelet Caldariva márkinő írta.~– Caldariva márkinő?
 4     Els|            márkinő írta.~– Caldariva márkinő? Hát ő itt van?~– Természetesen.
 5     Els|            koporsófödéllel Caldariva márkinő menyasszony-köntösének a
 6     Els|                 Én vagyok, Caldariva márkinő!~Blankának háromszoros oka
 7     Els|         előtt lát és hall: Caldariva márkinő, vagy ahogy jobban ismernek: „
 8     Els|           mely arcát megvilágítja.~A márkinő észrevette e szándékát,
 9     Els|              lehet eltagadni, hogy a márkinő nagylelkűséget tanúsított,
10     Els|           felszította a kandallót, a márkinő azalatt kezébe vette a mandolint,
11     Els|             hogy mi a keresztneve.~A márkinő elnevette magát.~– Haha!
12     Els|           minden bohóságot – mondá a márkinő –, senki se hallgatózik,
13     Els|         tekintetét nyugodtan emelé a márkinő felé, homloka oly derült
14     Els|             pálmalevelet.~– Ez az…~A márkinő mosolygott.~– Tehát ön „
15     Els|              ha önt nézem.~Caldariva márkinő meg volt arról győződve.~–
16     Els|           holnap, ha szívesen lát.~A márkinő elérté a nyomatékot, s elnevette
17     Els|   lelkiismeretes.~Blanka nevetett.~A márkinő sietett a kedvező hangulatot
18     Els|          gyermekmosolyával kísérte a márkinő beszédét; az utolsó szavaknál
19     Els|      komolyságára változott az át.~A márkinő minden szavának hatását
20     Els|          jogosult kívánság – monda a márkinő, s átnyújtá a legyezőt Blankának. –
21     Els|            elefántcsontból voltak, a márkinő azokra jegyezte fel irallal
22     Els|          kandallóban a tüzet, hogy a márkinő eltávozhassék, s járdapadlóul
23     Els|             mulatni tudott Caldariva márkinő termeiben, mikor legjobb
24     Els|         igazán fölséges ötlet öntől, márkinő! Szebb cotillonnal be nem
25     Els|              zsarátnokot.~– Bejöhet, márkinő.~Caldariva márkinő átlibbent
26     Els|          Bejöhet, márkinő.~Caldariva márkinő átlibbent a kandallón, s
27     Els|           hogy erre a célra valók.~A márkinő aztán megtanította arra
28     Els|     férfiírás volt. Csak három sor.~„Márkinő! A meghívást köszönöm; de
29     Els|           Meg kellett tudnia, hogy a márkinő nem hagyta-e nyitva saját
30     Els|           lehetett, hogy a Caldariva márkinő lakosztályából az övébe
31     Els|              feje fölül a veszély.~A márkinő hadvezérnek született. –
32     Els|         haláluk lesz!~E csel által a márkinő hamis nyomra vezette az
33     Els|           titokban, hogy a Caldariva márkinő Astarte-ünnepén jelen volt
34     Els| Cagliari-palotával.~– Ezt a titkot a márkinő fedezte fel önnek?~– Igen,
35     Els|            Igen, ő.~– S miért adta a márkinő az én levelemet a hercegnőnek?~–
36     Mas|            belőle valamit.~Caldariva márkinő ez idő szerint Bécsben időzik.~
37     Mas|            szép Cyrene-ből valóságos márkinő lett. S a nápolyi udvarnál
38     Mas|        felköltözött Bécsbe, s a szép márkinő is egyidejűleg a fővárosba
39     Mas|          kellett onnan tisztítani.~A márkinő bizonyos volt afelől, hogy
40     Mas|    fesztelenségével szemközt.~A szép márkinő elég érzékkel bírt észrevenni
41     Mas|         átugorja azt tekintetével.~A márkinő megjegyzi magának, hogy
42     Mas|             mentek egymással, hogy a márkinő felhatalmazta Vajdárt, hogy
43     Mas|            tudósító kénytelen lesz a márkinő nevét is fölemlíteni, midőn
44     Mas|         barátnéjába belészeressen.~A márkinő ismerte mind a két őrültségét,
45     Mas|          barátnéját.~Az a gondolat a márkinő agyából került ki, hogy
46     Mas|            elhíresztelt, a Caldariva márkinő táncestélye volt. Még akkor
47     Mas|             Sehogy sem – felelt rá a márkinő, legyezőjét, karpereceit
48     Mas|             vette ön észre – mondá a márkinő –, hogy egyetlenegy udvarképes
49     Mas|            hogy mennyire szeretem.~A márkinő ajkait pittyeszté, s lehűtő
50     Mas|              megkaptam másolatban.~A márkinő felnyitó pompás, teknőchéjjal
51     Mas|        korbácsot ad neki helyette.~A márkinő felnyitott egy iratot, s
52     Mas|                               XXV.~A márkinő a komornájának csengetett.~
53     Mas|          Ekkor az óra tízet ütött.~A márkinő olyan mozdulatot tett, mint
54     Mas|            most megérdemelné, mert a márkinő gyors mozdulata következtében
55     Mas|            máskor is ütni? – kérdé a márkinő bizalmasra váló érdeklődés
56     Mas|             nagy álmosan leőrölni.~A márkinő erre csupa nyájasság és
57     Mas|           megfogadni az utasítást.~A márkinő pedig, amint egyedül maradt,
58     Mas|              hogy nem igazi antik.~A márkinő egy kis acélkulccsal fölnyitá
59     Mas|                 mond türelmetlenül a márkinő.~– Borzasztónak találod?
60     Mas|             Manassé? – kérdi mohón a márkinő.~– Keresztnév nincs mellette.~–
61     Mas|           csak egy lovas esett el.~A márkinő nem akart hinni az írott
62     Mas|            elfogta őket! – sietett a márkinő a még ki nem betűzött sor
63     Mas|            aztán hajtatott Caldariva márkinő palotája elé. Hintaja nem
64     Mas|              Őrült beszéd! – mondá a márkinő, s a herceg vette észre,
65     Mas|           mennyország!”~Ha Caldariva márkinő azt akarta megtudni, hogy
66     Mas|             meg a viaszgyertyákat?~A márkinő egészen elfeledte, hogy
67     Mas|           marokenba kötött tárcát.~A márkinő felnyitotta azt, s a benne
68     Mas|             aki a hazáját szereti.~A márkinő nagyot nevetett a saját
69     Mas|             csendesen – csitítá őt a márkinő, s erélyesebb marasztalásul
70     Mas|               Ön nagyon türelmetlen, márkinő.~– No, és az teneked talán
71     Mas|          lehúzza. Maga a herceg és a márkinő is helyben tölték az idényt,
72     Mas|      szállásáról. Szállása Caldariva márkinő palotájának tőszomszédságában
73     Mas|         azért lehetett tudni, hogy a márkinő benn ül; mert olyankor az
74     Mas|        látogatót visszautasítsa. S a márkinő itt egyedül szokott lenni.
75     Mas|              jó estét kívánt neki.~A márkinő megrettent, mikor e hangot
76     Mas|            páholy mélyében maradt, a márkinő mögé rejtőzve, ahol a nézőhelyről
77     Mas|              nem lehetett rálátni.~– Márkinő tudja már, hogy engem Bécsből
78     Mas|           megvilágosítá a választ.~A márkinő közelebb hajolt hozzá. Hízelgett
79     Mas|      nyithassam fel a rejtekajtót.~A márkinő megint nevetett. Annyira
80     Mas|             itt előttem főbe lőni?~A márkinő igen erősen nevetett. A
81     Mas|              tehát, akarja Caldariva márkinő, hogy Vajdár Benjámint egész „
82     Mas|    titkárának elfogatása s Caldariva márkinő elájulása között?~A márkinő
83     Mas|          márkinő elájulása között?~A márkinő csábító szerelmesen nézett
84     Mas|              senki sem jöhetett be a márkinő távolléte alatt.~Leült arra
85     Mas|           másikat?”~Azzal felnyitá a márkinő íróasztalának a rejtett
86     Mas|         hanyatt esett bámulatában. A márkinő, kit ő grisette-nek nézett,