Part
1 Els| önkénytelen bizalmassággal nyújtá kezét útitársának, aminek az elfogadta –
2 Els| vigasztaló szókat; végül reszkető kezét fejére tette, megáldó, levette
3 Els| erősen megszorítá Manassé kezét. Senki sem volt jelen. Ügyvédjét,
4 Els| soha, s odanyújtá búcsúra a kezét. De azután kikönyökölt az
5 Els| könny; aki megért, meglát, s kezét kinyújthatja, hogy megáldjon.~
6 Els| és felemelte őt kegyesen. Kezét fejére tette, s vigasztaló
7 Els| livrée-jét viseli – mondá kezét dörzsölve a vendéglős –,
8 Els| ki eléje az előszobába, s kezét nyújtá.~A herceg jobbjával
9 Els| herceg jobbjával Blanka kezét szorítva meg, a baljában
10 Els| monda Blanka, egész forró kezét nyújtva Manassénak, kinek
11 Els| hercegnő forrón megszorította a kezét, s még könnyezett is.~Mégis
12 Els| menyasszony. Zimándy úr megkérte a kezét, s ő nem tagadhatta meg
13 Els| egészen meztelen alak, egyik kezét a kilenchúrú lírára nyugtatva.
14 Els| után nyúlt, míg a másik kezét megfogta, és nevetett.~–
15 Els| Cyrene a feje fölé tette a kezét, úgy kacagott; minden tagja
16 Els| megkínozni.~Azzal odaakasztá a kezét Blanka karjába, s úgy tért
17 Els| miniszterhez, s megfogta a kezét.~– Mit mondtunk önnek?~A
18 Els| kezei közé szorítá Rossi kezét, úgy rimánkodott előtte.~–
19 Els| trónusáig, és mikor odaér, kezét nyújtja neki; odavonja őt
20 Els| vitt egy nőt, hogy a két kezét a nyaka körül fonva, a hátára
21 Els| átbocsátást.~Blanka szívére nyomta kezét, s felüdülten sóhajta, mint
22 Els| embernek! S aztán csak a kezét nyújtá neki.~– A kapun nem
23 Els| hogy a karjába ölthette a kezét, nem félt visszatérni az
24 Els| Blanka, s odanyújtá neki a kezét megcsókolni.~
25 Mas| meg az a jó barát a fél kezét, fél lábát; miért jár annyi
26 Mas| kezébe teszi a nőnek a férfi kezét, akkor azt mondja neki: „
27 Mas| asszonya az ő férjének, annak kezét kezében tartva, a minden
28 Mas| Vegye ön el arcomról a kezét; szivarszag érzik rajta.~
29 Mas| gyöngéden kezébe vette a hölgy kezét.~– Nézd, milyen szépen süt
30 Mas| szívéhez szorítva Manassé kezét. – Menjünk! Menjünk! Még
31 Mas| megszoríthassa az öccse kezét.~Aztán Blankához fordult:~–
32 Mas| korláton keresztülnyújtotta kezét Manassénak, s míg a kezeik
33 Mas| sejtelemteljesen nyújtá neki kezét.~– Ne félj, nem halok meg! –
34 Mas| csillagos égről, megcsókolta a kezét, s kérte, hogy dugja el
35 Mas| mondá Áron megfogva Blanka kezét, s kivezette őt a pitvarba.~
36 Mas| benne? – szólt Manassé, kezét a hölgy kezének ujjaival
37 Mas| azonban szépen megfogá a kezét, s kiterjeszté az asztalra
38 Mas| társaság nem emelheti fel a kezét egy ember ellen, aki éppen
39 Mas| létezett rá nézve többé. Két kezét egymásra tette keblén, s
40 Mas| dicsfénnyel befátyolozva. Egymás kezét tarták. A középső volt a
41 Mas| bizonyára megmondá neki, mikor a kezét megkérte, hogy a mi egyházunk
42 Mas| lelkünk? – mondá Anna, s aztán kezét az asztalon átnyújtva Manassénak,
43 Mas| összetett kezébe szorítva Blanka kezét, könyörgött neki oly gyöngéd,
44 Mas| ágya szélére roskadt, s két kezét térdei közé szorító. Szép,
45 Mas| Aztán megcsókolta Blanka kezét, s:azt mondá neki:~– Nagy
46 Mas| lánc”-ban minden találkozó kezét nyújtja egymásnak sorba,
47 Mas| akarta csókolni az úrhölgy kezét, az pedig ahelyett a kezére
48 Mas| Eleinte odatette a két kezét Benjámin vállára, s úgy
49 Mas| mulatott, a háziasszonynak kezét csókolta, kisasszonyával
50 Mas| ha egyszerre mind a két kezét megfogja a betegnek, midőn
51 Mas| herceg vette észre, hogy a kezét szeretné saját rendelkezésére
52 Mas| visszatérni (s közben jéghideg kezét a szép hölgy lepletlen vállára
53 Mas| csókkal érinté a herceg kezét.)~– De hogy arcul üssön
54 Mas| veszik rá, hogy nyújtsa kezét az ő szerelmes vőlegényének. –
55 Mas| hozzá, s megragadá a leány kezét.~– Mégis eljöttél! Oh, mint
56 Mas| El! El! – rebegé Blanka, kezét eltaszító mozdulattal emelve
57 Mas| hanem rátette az egyik kezét, és a másikkal hitvesét
58 Mas| ez arc láttára, s egymás kezét kereste kezével. Olyan volt
59 Mas| a leány elsápadva, s két kezét imára kulcsolta.~– Hogy
60 Mas| Blanka megszorítá Manassé kezét.~– Jól van. Tégy úgy. Járjon
61 Mas| ugrott fel a lépcsőkön, két kezét magasra emelve, tíz ujját,
62 Mas| s aztán megfogta Manassé kezét, s fölvezette őt a folyosóra.~
63 Mas| odatette Manassé mellére a kezét, s azt súgá neki: – Hanem
64 Mas| aztán megfogva Manassé két kezét, mindig közelebb-közelebb
65 Mas| homlokát.~A leány odakapta a kezét a homlokához, s betakarta
66 Mas| hevesen ragadta meg bátyja kezét, midőn a gyűrűt meglátta.~–
67 Mas| kézzel ragadá meg az ifjú kezét, s megrázta azt angolosan,
68 Mas| forróbban szorítá meg Manassé kezét. Az csak állta.~– Hogy vannak
69 Mas| szorongatta meg oly forrón az ő kezét, mikor összetalálkoztak.~
70 Mas| nyugalomba léphet.~Manassé kezét nyújtá Anna húgának.~– De
71 Mas| mélyen felsóhajtott, s két kezét felemelve, összekulcsoltan
72 Mas| közben igyekezett Blanka kezét megcsókolni. – Csókolom
73 Mas| Vajdár szeme elé emelte a kezét, mintha el akarná rejteni
74 Mas| férfi megmozdította az egyik kezét, mely a földre csüngött,
75 Mas| mégiscsak felemelte lecsüngő kezét arra a szándékolt mozdulatra,
76 Mas| Anna keblére vonta testvére kezét.~– Különös álmom volt az
77 Mas| csendesen, s megszorongatá a kezét tartó kezet.~– Ugye, Manassé –
78 Mas| haldoklót az ágyra, odatéve kezét a mellére. – Az Úr keze
|