Part

 1     Els|              irányában. Ön tudhatja, hogy önt a hercegnő nem tűrheti,
 2     Els|                 Vagy olyan boldoggá tenni önt, aminővé valaha férfi tett
 3     Els|           megkönnyebbülés, amit érzett.~– Önt is érdekli ez az ember? –
 4     Els|           csapszék. – De nem untatják még önt nagyon, hercegnő, ezek a
 5     Els|               önök már fenn vannak?~– Hát önt visszaereszték a brigantik? –
 6     Els|                      Kényszerítette volna önt, hogy e hölgyek egyikét
 7     Els|                   jó volt, hogy felajánlá önt magával vinni a francia
 8     Els|                  volna a dühtől):~– Kérem önt, rám vonatkozó intézkedéseket
 9     Els|                  önnek szilárd elveit. Én önt most nem azon a sárga üvegen
10     Els|                     De lássa ön: én védem önt, egészen atyai módon. Azt
11     Els|                    hogy én vagyok az, aki önt minden rágalom ellen védeni
12     Els|              felejtse ön el szavaimat. Én önt nemcsak szabaddá, de boldoggá
13     Els|              Vajdár Benjámin úr meg fogja önt látogatni, hogy ügyünkben
14     Els|             ugyanakkor kegyencéhez akarja önt adni nőül. Ez pedig olyan
15     Els|           Hercegnő! Hol jár ön itt?~– Nem önt kerestem!~Hívatlan mentség!
16     Els|               küzd itt a magasban. Láttam önt tegnap, hercegnő, amint
17     Els|                    hercegnő.~– Igen kérem önt, adja vissza.~– Itt vannak.~
18     Els|               azon ember, akitől fél, aki önt üldözi, úgy el legyen öntől
19     Els|                  volt egy tréfás szava.~– Önt én nemzetőr ruhában láttam
20     Els|                    Jól van, hát fölmentem önt a mai napra, s eleresztem
21     Els|               Nekem is azt ígérte.~– Hogy önt fiává fogadja?~– Hogy engem
22     Els|                elé idézte.~– Ki tanította önt erre? – kérdé vacogó fogakkal
23     Els|                  önön is! – De annak, aki önt erre megtanította – üldözője
24     Els|                      Most már kérni fogom önt, siettesse perünk eldűlését.~–
25     Els|                 de a templomban sem látni önt soha.~Blankának, ha nyugodt
26     Els|                  Ez nem igazság, az egyik önt illeti. Osztozzunk meg igazságosan. –
27     Els|                 észrevétlenül: meglepheti önt. Ez alávalóság. – Én elhoztam
28     Els|                      Én elhoztam önnek az önt megillető kulcsot. – Legyen
29     Els|          egyenesen e célra feltalálva. Az önt megillető részt ide teszem
30     Els|                  eddig is nagyon szeretem önt. Egy hét óta mindennap találkozunk. –
31     Els|               mórikálását; de én folyvást önt nézem, amíg imádkozom. Imádkozni
32     Els|                    hogy az a fiatal festő önt imádja. A másodikat pedig
33     Els|                  talán beszélni is hallom önt. Még ma nem hallottam semmi
34     Els|                    Nem annak keresztelték önt.~– De én csak ez alatt ismerem
35     Els|                   engem Blankának, én meg önt Rozinának.~Blanka olyan
36     Els|                egymilliót örökölnének, ha önt a katolikus egyházközségből
37     Els|             hercegnőnél az este? Hanem ez önt csak mulattatni fogja, azt
38     Els|                    Nem tudok játszani, ha önt nézem.~Caldariva márkinő
39     Els|                 ügyetlenségnek a kérdést. Önt egyenesen a zárdából vitték
40     Els|                    haha! Kedves „Rozina”! Önt a hyperboraeokig ragadja
41     Els|                   reá.~– Veszedelem fogja önt érni! Rossz emberek várnak
42     Els|              emberek várnak önre! Megölik önt.~Egy pap volt még a szobában
43     Els|                 Igaza van önnek. És akkor önt is jobb lesz nem vinnem
44     Els|              ezüst vállbojtos inas kíséri önt, akkor letaszítják a járdáról;
45     Els|                     Tudja, ön, hogy én ma önt kerestem?~– Engem? Hol?~–
46     Els|                 megszabadított, elárulják önt, hogy elveszítsék! – Adja
47     Els|                   hercegnő. Én nem viszem önt magammal.~– Miért nem? –
48     Els|               vagyok és férfi! Meg tudnám önt védelmezni az egész világ
49     Els|               saját magam ellen nem. – Én önt szeretem. Ha ön velem jön,
50     Els|                  az idő ki van szabva. Én önt ki akarom innen szabadítani,
51     Els|          összekapcsolni a ruhámat. Szabad önt kérnem, hogy segítsen rajtam? –
52     Mas|             magától. Rettenetes gondolat! Önt éhezve, rongyokba öltözve
53     Mas|                szétszakad mindjárt! Látom önt a kárhozat tüzében égni!
54     Mas|             nagyon szenvedek. Nem akartam önt megsérteni. Nem akartam
55     Mas|         kérdezősködésre. – Én visszavárom önt, ha tetszik visszajönni.
56     Mas|               figyelni fogok. Visszavárom önt. Adieu!~A herceg sietett
57     Mas|                   itt Bécsben nem akarják önt meglátni. Ez annyi, mint
58     Mas|             mindazok iránt, akiknek kegye önt boldoggá tenné. S akinek
59     Mas|                    Nos? Meggyógyítottam-e önt?~A hölgy nem felelt. Elaludt.~
60     Mas|                       Nagyon örülök, hogy önt itt láthatom. Igen nagyon
61     Mas|                      Mondja meg, mi hozza önt ide? Újoncállítási ügy?
62     Mas|               esztendeje, hogy nem láttam önt, grófné! – szólt Blankához
63     Mas|         öltözőszobámban; nem bocsáthattam önt be. Mit beszél ön? Hisz
64     Mas| legelviselhetetlebb, az, hogy elveszítsem önt! Ön reám nézve több, mint