Part

 501     Els|                a magyar szöveget ugyan nem érti meg, de a melódiát
 502     Els|      hercegnőnek az ő olajfa leveléről nem annak a metaforai értelme,
 503     Els|           közönyt a beszéd iránt. S ez nem gátolja abban, hogy minden
 504     Els|          hiszem, latinul van; s azt én nem érteném meg.~– A magyar
 505     Els|               kitöltse. Csalódik. Mert nem fogja kifutni.” – Az okmányt
 506     Els|             ezüstforintot móringolt.~– Nem tudom. Bátyáim készítették
 507     Els|             kiegyezést ajánl. A móring nem fizettetnék ki, hanem a
 508     Els|               témát, melyet a hercegnő nem ért meg rögtön, nem mondja
 509     Els|           hercegnő nem ért meg rögtön, nem mondja rá, hogy jól van.
 510     Els|          tetszett, kinyittatta, amikor nem tetszett, befalaztatta.
 511     Els|                szállok; de remélem, ez nem tesz annyit, hogy örök időkre
 512     Els|              családi hitbizomány.~– Az nem tesz különbséget; püspök
 513     Els|                nagybátyám végrendelete nem köt hozzá más feltételt,
 514     Els|            uradalmamban tölteni.~– Azt nem teheti a hercegnő; azon
 515     Els|                Erről nekem tiszttartóm nem írt semmit.~– Amire megint
 516     Els|            olvashatta az arcáról, hogy nem hisz el tőle a hercegnő
 517     Els|               azok menekülhetnek, akik nem akarják a hajukat elperzseltetni.
 518     Els|              kérem, maradjon künn, míg nem hívom, s addig ne jelentsen
 519     Els|                tehát egyedül maradtak. Nem gátolta Vajdárt semmi, hogy
 520     Els|            önnek köszönhetem, nemde?~– Nem dicsekvés tőlem, ha azt
 521     Els|               ismeri jól a herceget.~– Nem tagadom, hogy ez nehéz feladat
 522     Els|               lehetetlenség volt. – De nem! Hol venné magát az irónia
 523     Els|      legkisebbike.~A hercegnő mondá:~– Nem fogok önhöz háládatlan lenni.~
 524     Els|             önnek engedem át; magamnak nem tartok meg mást, mint arany
 525     Els|             adna nekem semmit. Mindezt nem fogadnám el cserébe egy
 526     Els|            kíváncsiságot.~– A hercegnő nem nézne le engem, ha rangjabeli
 527     Els|               fog a viszony közöttünk, nem megszakadni. Ezért ajánlotta
 528     Els|             szép holdvilág azonban még nem volt elfogva.~Mikor már
 529     Els|                Természetesen. A herceg nem utazik sehova nála nélkül.~–
 530     Els|         ragaszkodása által. De hazudni nem tudok. Oktalan reményeket
 531     Els|            Oktalan reményeket táplálni nem akarok. E tárgyról ma beszéltünk
 532     Els|        kegyelem útjához folyamodtam, s nem hiszem, hogy ahhoz a herceg
 533     Els|          tapasztalni, én ígéretemet le nem köthetem önnek, miután jól
 534     Els|                nőt feleségül venni; de nem olvasta tovább, ahol az
 535     Els|          nyilatkoztatva, az, mint soha nem létezett, akadályt nem képez.~
 536     Els|            soha nem létezett, akadályt nem képez.~Most azután egyenesen
 537     Els|                ahol a szív dobog.~– Én nem a 10. §-ra céloztam. Ami
 538     Els|            csalódása, hogy a hercegnőt nem találja vérében heverve,
 539     Els|           ezzel az úrral, akárki volt, nem szeretnék egy szűk utcában
 540     Els|             mondott neki – soha többet nem fogja őt e szó kimondása
 541     Els|     Colosseumban találkozásáról még ma nem tud senki; holnap már azt
 542     Els|           borravalóért, s ahol a hűség nem tart tovább, mint ameddig
 543     Els|                  volt első szava.~– Én nem kötöttem békét.~– S miért
 544     Els|              kötöttem békét.~– S miért nem?~– Azért, mert a béke drágább
 545     Els|             annak nagyon örülök.~Pedig nem örvendetes dolog ez; mert
 546     Els|           nincs feltámadás.~És Manassé nem akarja e rettentő bosszút
 547     Els|             megszégyenített arcán.~Azt nem tudja, mennyit bír a hercegnő
 548     Els|            világban történik.~Gábor úr nem költözött el a vendéglőből
 549     Els|            csak korcsma!” az ember azt nem találja fel sehol, amit
 550     Els|            római vendéglőlakással – de nem állhatom ki Rossi grófot,
 551     Els|        mindennap kellene látnom, s aki nem az én contentumomra való
 552     Els|            rájött, hogy az ilyen ember nem ennek a világnak, s különösen
 553     Els|                a világnak, s különösen nem „ennek” a Rómának való.~
 554     Els|            Rómának való.~Ott már akkor nem volt más a küzdőtéren, csak
 555     Els|                másikat; s ha a másikat nem, kit üt le vaktában. Bizonyosan
 556     Els|             egymáson henteregnek, hogy nem tudni, melyik van fölül,
 557     Els|               híreszteltek el, amiknek nem volt ugyan semmi alapja,
 558     Els|             előre haladni az ügyünk. – Nem jött még rá a hercegnő az
 559     Els|                szenved. – Ez csakugyan nem volt a hercegnő ezer gondolatai
 560     Els|                él, új házasságra kelni nem szabad.~A hercegnő fölött
 561     Els|                szegény élőhalott porrá nem omlik.~Ha volt valaki, aki
 562     Els|         váltotta fel a hercegnő, többé nem találkozott Manasséval.
 563     Els|               az ő fajához hasonló faj nem létezik: ahol ő maga csak
 564     Els|              ezalatt sohasem szeretni! Nem álmodni, nem ábrándozni,
 565     Els|         sohasem szeretni! Nem álmodni, nem ábrándozni, nem reményleni!~
 566     Els|               álmodni, nem ábrándozni, nem reményleni!~Még ha bezárták
 567     Els|            magáét. Csábító világi öröm nem kísérthetné többé. De meghagyták
 568     Els|                a két szemöldöke közé: „Nem szabad szeretned!”~Blanka
 569     Els|    szenvedéstől szabadít meg. Most már nem üldözheti senki. Legfeljebb
 570     Els|          házbontás nélkül eltávolítani nem lehetett. – A kandalló hátulsó
 571     Els|                az utcára nyíló ablakai nem voltak áttörve: azok kifelé
 572     Els|               úr megkérte a kezét, s ő nem tagadhatta meg azt. – (Tehát
 573     Els|           tagadhatta meg azt. – (Tehát nem volt szükség valamennyi
 574     Els|          észrevette, amikor Blanka még nem is álmodott felőle. Azt
 575     Els|               mert Rómában másként meg nem esküdhetik Dormándynéval.
 576     Els|              Az ő kedvéért történt ez, nem a hercegnő peréért.~Vegyünk
 577     Els|     parancsolatot, hogy szeretni többé nem szabad; olyan nagyon, hogy
 578     Els|                 akit megfizetett, mást nem bocsátott magához közel.
 579     Els|              magához közel. Látogatóba nem ment sehova: azt hitte,
 580     Els|                fogadott el látogatást. Nem bocsátott magához mást,
 581     Els|             boldogságának”, „imádkozni nem tudás”, – „gyűlölet az élet
 582     Els|          betegeket fog ápolni, akikhez nem mindenki mer közelíteni;
 583     Els|         eltelnek az évek, s az emberek nem fognak kérdezősködni utána,
 584     Els|                Aztán mind vénebb lesz. Nem fog kijönni a házból. Körülveszi
 585     Els|              háborút, forradalmakat? – Nem tudott a világról semmit.~
 586     Els|        hozzáesküdött kedvest: eljön-e, nem jön-e. Mikor már tizenhárom
 587     Els|               Mikor már tizenhárom nap nem jött el, azt hiszi, hogy
 588     Els|             hercegnőnek Rómát elhagyni nem szabad, azért nem is küldte
 589     Els|             elhagyni nem szabad, azért nem is küldte őt a Svájcba,
 590     Els|           szederszájú, ónszemű udvarló nem tűr semmi versenytársat:
 591     Els|    versenytársat: akit ő szeret, annak nem szabad másról gondolkozni,
 592     Els|              belépőt. – Az, hogy engem nem látogat meg, még csak hagyján,
 593     Els|              vagyok látva holtig, hogy nem kell érte könyörögnöm.~–
 594     Els|            társaságot megsértette, ami nem volt szándéka, s sietett
 595     Els|         védelmet vagy elégtételt, vagy nem tudom mit keressek önnél.
 596     Els|              jár, ahol a nép dühe utol nem éri.~– S nem fordulhat-e
 597     Els|             nép dühe utol nem éri.~– S nem fordulhat-e a feldühödött
 598     Els|               ha őt magát az utcán meg nem kaphatja? Én egy nőnevet
 599     Els|         szidalmaztatni a néptömegtől.~(Nem akarta a száján kiejteni
 600     Els|             öltönyredőket –, de az már nem lesz nagy baj. Azon esetben
 601     Els|               a hercegnő hírlapokat?~– Nem én.~– Hát vitessen fel magának
 602     Els|           nagyon hosszú lesz.~– No, és nem veszi észre, hogy négy gomb
 603     Els|               viselni. – Hát a derekát nem találja ön különösnek? Ez
 604     Els|                Ennek a hasznát valóban nem tudom megítélni.~A vendégúrhölgyek
 605     Els|             Köszönöm! A fekete rutához nem illik az Atalante divat.~–
 606     Els|           ellen van feldühítve, de azt nem kaphatja meg, s aztán az
 607     Els|                hírlapokat. Megvetetett nem egyet, nem kettőt, hanem
 608     Els|                 Megvetetett nem egyet, nem kettőt, hanem valamennyit,
 609     Els|               a politikai eseményekről nem is gondolkozott, akinek
 610     Els|            igaza, s a sok igazság közt nem tudja, hogy melyikért haljon
 611     Els|           tudjon meghalni. – Olcsóbban nem adja. Vagy ha meghalni nem
 612     Els|             nem adja. Vagy ha meghalni nem akar, akkor menjen ölni.
 613     Els|             dolgokat is, amikről eddig nem is álmodott.~Nincs már a
 614     Els|              ugyan szarvakkal, de azok nem öklelésre valók. Őtet az
 615     Els|               el lassanként a föld, és nem tud kiszabadulni az iszap
 616     Els|                s az olasz vezérek szét nem verték őket, most Rómába
 617     Els|                olvashatott eleget, ami nem volt csupa merő hízelkedés.
 618     Els|              hogy aki Rómában jelenleg nem jezsuita és méregkeverő,
 619     Els|           rabló és gyújtogató.~És neki nem szabad elhagynia Rómát.
 620     Els|                a porrá töretését!~De ő nem kívánt semmit, csak békességet.~
 621     Els|                buzgón imádkozni.~Tehát nem áll az, hogy mikor valaki
 622     Els|         jellemű hazafit; akire sem azt nem mondhatják, hogy méregkeverő,
 623     Els|             bandita. Aki sem az oltárt nem rontja le, sem a szabadságot
 624     Els|               le, sem a szabadságot el nem árulja. Aki nem akar se
 625     Els|         szabadságot el nem árulja. Aki nem akar se ölni, se gyújtogatni,
 626     Els|                közt meghonosítani. Aki nem tartozik sem a tízféle reakcióhoz,
 627     Els|           őneki az egész nagyvárosban.~Nem kellett már akkor a kibékülés
 628     Els|            akkor a kibékülés senkinek: nem hitt benne senki.~Egyedül
 629     Els|               Igenis, Rafaelé, mert az nem faragvány, hanem festmény;
 630     Els|           festett bas-relief. A szókat nem, de a dallamot szintén ki
 631     Els|                csaknem mindig este. És nem meri azt senkinek említeni.
 632     Els|              is?~Ha él az a kép, miért nem él nappal is, miért csak
 633     Els|        gépmesternek, aki közéjük nyúl!~Nem is látogatta meg jó barátjai
 634     Els|              ködös, esős idő egész nap nem engedte a szobájából kijönni:
 635     Els|           szinte nézni látszott.~Miért nem tud az ember is így önmagától
 636     Els|                mímelései.~De még azzal nem érte be a főnixmadár, hogy
 637     Els|             kigombozva.~– De hát ha ön nem jön hozzám, nekem kell önhöz
 638     Els|              lakosztálya között. Önnek nem volt róla tudomása, ugye?
 639     Els|               fel. Hogy a hercegnő ezt nem tudta, onnan gyanítom, mert
 640     Els|              ott találtam magamnál. Ez nem igazság, az egyik önt illeti.
 641     Els|                Mikor egyedül van ön, s nem akarja, hogy valaki e rejteken
 642     Els|           rendesen tűz szokott égni, s nem minden nő szent Fruzsina,
 643     Els|             lángra lobbantható. Ez már nem valami titkos szer: egyszerű
 644     Els|             sugárzó egész bűbájában. – Nem volt miért titkolni bájait
 645     Els|           győződve, hogy most álmodik. Nem is kísérté meg, hogy helyéből
 646     Els|                hogy egyedül vagyunk, s nem várunk egymáson kívül senkit. –
 647     Els|        mindennap eljárok oda. Ön engem nem vett észre, mert nem szokott
 648     Els|             engem nem vett észre, mert nem szokott félrenézni az imakönyvéből,
 649     Els|                csupa gyöngeség vagyok. Nem tudok mámor nélkül élni.
 650     Els|               az nekem nagyon tetszik. Nem hiszi ön? Hiszen megmondták
 651     Els|               hogy ha szépszerével meg nem lehet tőle kapni a fenyegető
 652     Els|               álmodó sírni akar, aztán nem tud, csak a fulladozást
 653     Els|           választottam. Az elsőt azért nem, mert tudom, hogy az a fiatal
 654     Els|                A másodikat pedig azért nem, mert tudom hogy ön is imádja
 655     Els|           hanem vetélytársak. A grófnő nem engedi oda a pálmát senki
 656     Els|        kerülhetnek vissza. Hahaha! Hát nem szépen kidobtam én őket
 657     Els|                nevetés ragadós. Blanka nem állhatott neki ellent.~–
 658     Els|               elég volt a fecsegésből. Nem mondtam el mindent. Egyszerre
 659     Els|         beszélni is hallom önt. Még ma nem hallottam semmi szavát.
 660     Els|                hallottam semmi szavát. Nem is kívánom. Egyszerre nem
 661     Els|              Nem is kívánom. Egyszerre nem megy az. Mára elég volt
 662     Els|        Küldetése az, hogy legyőzessék. Nem tud hű lenni, mert az is
 663     Els|            filiszteusokat kergette el. Nem tartozik-e neki hálával
 664     Els|             korcsává kereszteződött, s nem védte őt azalatt más, mint
 665     Els|            egy-egy „kiütött” nagyember nem volna más, csak „ugró” és „
 666     Els|                a nagy Ciceruacchiót az nem volt más, mint „sakk a királynénak”
 667     Els|            bezárva, akkor egy senkitől nem gyanított úton a két ház
 668     Els|             egy másik gondolatja útját nem állta volna.~A szép Cyrene
 669     Els|       grófnőhöz, és mentse ki, hogy ma nem mehet vele együtt a templomba,
 670     Els|        váltóláz kerülgeti ismét.~– Azt nem; hanem hozzon nekem a hangszerésztől
 671     Els|              katlanát. A kandallót még nem. Az tisztára volt seperve.~
 672     Els|           hallotta ön! Hát „Cyrene”.~– Nem! Az nem az igazi. Nem annak
 673     Els|                Hát „Cyrene”.~– Nem! Az nem az igazi. Nem annak keresztelték
 674     Els|                  Nem! Az nem az igazi. Nem annak keresztelték önt.~–
 675     Els|           elmondanom vezeklésül. Aztán nem is illik rám a nevem. Rozinának
 676     Els|           Nevetett neki. S a nevető nő nem tud ellentállni.~– Fecseghetünk
 677     Els|            akkor! Vannak emberek, akik nem rettennek pénzt adni ki
 678     Els|             engedjen rátalálni!~Blanka nem tudott rá mit mondani, úgy
 679     Els|           mondhatja magáról. Köszönöm. Nem szokott ön szivarozni? Kár!
 680     Els|         szokott ön szivarozni? Kár! Én nem tudok anélkül teát inni.
 681     Els|      mulattatni fogja, azt tudva, hogy nem találhatják ki.~– De a tegnapi
 682     Els|            ingyenbe esett! Vissza csak nem kérem. Köszönöm, szép „Rozina”! –
 683     Els|                   Tehát a kulcsért már nem adósom ön többé. Újra kell
 684     Els|                 mely azt átnyújtá, még nem kopott le róla.~A hercegnő
 685     Els|         elrejteni. Ennek az asszonynak nem jó megmutatni valamit.~A
 686     Els|         hercegnő csemegéit dicsérni. Ő nem győz betelni azzal, ami
 687     Els|           mutatott, mintha semmi egyéb nem fekünnék a szívén, mint
 688     Els|               Rátalálok magam. Itt van nem messze az étteremben a jégtartó.~–
 689     Els|               étteremben a jégtartó.~– Nem fél egyedül odáig menni?~–
 690     Els|                Pedig az tulajdonképpen nem is tájfestő. A minap meglátogattam
 691     Els|          képért. Azt felelte rá, hogy „Nem eladó!”~Blanka olyan tehetetlennek
 692     Els|    megnyalogatja fejét. Meglehet, hogy nem is fogja megenni. Megtartja
 693     Els|           szobából a mellékterembe, és nem tért vissza.~Blanka utánament,
 694     Els|            belesült a zenébe.~– Ah, ön nem tudja azt könyv nélkül.~–
 695     Els|              tudja azt könyv nélkül.~– Nem tudok játszani, ha önt nézem.~
 696     Els|               mindennap templomba jár; nem beszél mással, mint papokkal
 697     Els|                erre velem, „Rozina”?~– Nem fogadok, „Blanka”, mert
 698     Els|           mégsem fogja odaadni, míg el nem veszti. Én azt az ígéretet
 699     Els|       nyomatékot, s elnevette magát.~– Nem úgy, „Rozina”! Nem légyottot
 700     Els|            magát.~– Nem úgy, „Rozina”! Nem légyottot értek egy ilyen
 701     Els|                a mostani – de ellenben nem is azt akarom, hogy a világ
 702     Els|               pillantást váltanánk. Én nem azt akarom, Én a napokban
 703     Els|           mulatság. Az valódi élvezet, nem csupán tarkabarka látvány,
 704     Els|                jutok e tudományhoz? Az nem bűvészet. Estélyemre csak
 705     Els|              egy birodalomnak, melyről nem beszél a geográfia, hanem
 706     Els|         rátartón jár bíborpalástjában, nem más, mint leghíresebb népszónokunk,
 707     Els|               én titkommal soha vissza nem élek; senkit el nem árulok,
 708     Els|             vissza nem élek; senkit el nem árulok, vendégeimmel nem
 709     Els|               nem árulok, vendégeimmel nem incselkedem, magamat legelébb
 710     Els|              De vajon önnek a vendégei nem jönnek rá arra az ötletére,
 711     Els|               az ön udvarmesterénél; s nem árulja az el egyiket a másiknak?~–
 712     Els|     természetes, hogy azt teszik, s én nem látom át, hogy miért kellene
 713     Els|          valaki még nagyobb prémiummal nem biztosította magát; mert
 714     Els|              egy negyvenegyediket; aki nem jött se a kapun, se az udvarmesteri
 715     Els|             találgatják, hogy kicsoda. Nem ismeri senki. Ő pedig ismer
 716     Els|  szarvasbogaraktól húzott szekerekben! Nem volna e csoportozat méltó
 717     Els|               Olyan művésznő volt, aki nem néz a hangjegybe, hanem
 718     Els|           ahogy jött, és senki nyomára nem akadna. Minő fölséges tréfa
 719     Els|               ez!~De Blanka arcára már nem tért vissza a kíváncsi érdeklődés;
 720     Els|            vendégei nevét.~– Ha valaki nem tetszik önnek közülök, azt
 721     Els|                Adorjáné.~– Senki ellen nem találok kifogást – szólt,
 722     Els|          legyezőt.~– Tehát eljön ön?~– Nem tudom, hogyan tartanám cselédeim
 723     Els|               hogy a római asszonyokat nem korlátozza semmiféle divat.
 724     Els|            nélkül, s akkor az egészhez nem kell egyéb, mint egy bársony
 725     Els|                lantpengető Sappho jelt nem ád. Az akkor azt fogja jelenteni,
 726     Els|          Blanka ebben az egész tervben nem talált semmi gyanakodásra
 727     Els|        hivatalos bankett lesz, s Rossi nem fog odahaza lehetni, hogy
 728     Els|       babonaságból tartja annak, akkor nem vitatkozom. A babonaságnak
 729     Els|         babonaságnak oka van. Ez ok!~– Nem ez az okom. Egy más aggodalmam
 730     Els|           mostani ingerültsége mellett nem találom egészen nyugodalmas
 731     Els|              Tudományom, az igaz, hogy nem messze terjed. Én csak a
 732     Els|           sikerült kiűzni, de megtörni nem, ide Rómába nem jöhetnek-e
 733     Els|               megtörni nem, ide Rómába nem jöhetnek-e el? Azzal a néppel,
 734     Els|             jönni? Ha majd a patkányok nem érik be a gazdagok asztalhulladékaival,
 735     Els|                magához az asztalhoz, s nem érik be a nagy szavakkal,
 736     Els|       ellenfélnek!). De eltávozta után nem gyújtá meg ismét a kandalló
 737     Els|          meglepetés pillanatától fogva nem tudta magát megvédeni e
 738     Els|              alatt. – Hogy a nép szava nem Isten szava, hanem csak
 739     Els|         hangoknak. – Hogy az imádkozás nem „az Istenhez megtérés”,
 740     Els|            férfiakat őrültekké teszik, nem vétkeznek, csak bosszút
 741     Els|                képe, azt mondja, hogy „Nem eladó!”~Most már a hírlapokat
 742     Els|             amióta megtudta, hogy azok nem igazán egymást megenni készülő
 743     Els|      oroszlánok. Az a mérges vezércikk nem harag, csak hujjahó kiáltozása
 744     Els|             miképp kiabálnak egymásra, nem zavarta meg többé. Tudta,
 745     Els|               Pedig hiszen neki az már nem is hazája többé. Sőt, nem
 746     Els|              nem is hazája többé. Sőt, nem is tudhatta, hogy mi az
 747     Els|              ahol nemzete nyelvét soha nem hallotta, s csak azért nem
 748     Els|             nem hallotta, s csak azért nem felejtette el, hogy mindig
 749     Els|         szerencsétlen házassága által, nem volt oka megszeretni nemzetét,
 750     Els|        megszeretni nemzetét, s a népet nem is látta máskor, mint mikor
 751     Els|                egy lengyel tábornok.~– Nem bánom, nincs előttük titkom.~
 752     Els|                meg olyan napon, amikor nem lesz előre kihirdetve, amikor
 753     Els|               előre kihirdetve, amikor nem várnak rá.~– Kísértesse
 754     Els|               ez volt: „Én a népet meg nem gyalázom azzal, hogy fegyvert
 755     Els|          befogva a kapu alatt.~De neki nem volt többé elég kedélynyugalma
 756     Els|      népmozgalmat jelző erősebb hangok nem vegyültek közé. Semmi dobszó,
 757     Els|                 Mit tegyen?~Még mindig nem volt bizonyos felőle, hogy
 758     Els|             annak be kell takarni, még nem kész.~Lehetséges-e az, hogy
 759     Els|              kenyerét eszi! – Mennyire nem tartozik senkinek a kerek
 760     Els|          karnak kilátszani belőle vagy nem?~Talán magáról a kézről
 761     Els|        megnézte?~…De hátha az a valaki nem lesz ott?… Itt ám a göcs!~
 762     Els|         világon, akinek van elég szíve nem felejteni el semmi büszkeséget,
 763     Els|               el semmi büszkeséget, és nem hagyni játszani a szívével?~
 764     Els|        szívével?~Hátha Adorján Manassé nem megy el a szép Cyrene álarcos
 765     Els|                behajítá ruhatárába.~„Ő nem lesz ott. Nem lehet ott!
 766     Els|           ruhatárába.~„Ő nem lesz ott. Nem lehet ott! Én sem megyek
 767     Els|             Volt oka rá. Egész délután nem volt a kandallójában tűz.
 768     Els|              magában a hercegnő. – „Ő” nem lesz ott.) Gyújtsa meg ön
 769     Els|                egy szegletbe dobta.~(– Nem megyek.)~S hogy ellenállási
 770     Els|               elébb mondta ki e szót, „Nem megyek!”, hogy elébb hajította
 771     Els|           merítette az elhatározást. S nem várt vele, míg a felöltött
 772     Els|               A Rossi-házhoz!~– Oda ma nem lehet.~– Miért nem?~– Mert
 773     Els|              Oda ma nem lehet.~– Miért nem?~– Mert az utca tele van
 774     Els|            Elfogták őt? Megkötözték?~– Nem fogták el, hanem vállaikra
 775     Els|             hanem vállaikra emelték, s nem kötözték meg, hanem megkoszorúzták.
 776     Els|            hőse.~– Hazudsz!~– Ha nekem nem hisz a hercegnő, olvassa
 777     Els|         Brutusszal egy sorba emelik. – Nem tudom, miért teszik? Én
 778     Els|           fölséges urakkal!~A hercegnő nem akart hinni az élő szónak,
 779     Els|             akart hinni az élő szónak, nem akart hinni a nyomtatott
 780     Els|               napfelkelte van, s a nap nem keleten, hanem északon kel
 781     Els|               be – mondá Blanka.~Pedig nem a hidegtől, hanem attól
 782     Els|          vigadnak! Soha egész életében nem tudná levezekleni azt a
 783     Els|               elkövetett lesz. Soha ki nem tudna békülni önlelkével,
 784     Els|                gomolyodott elő.~Népnek nem lehet azt nevezni; mert
 785     Els|              álom ez; majd elvonul.~De nem vonult el.~A Cagliari-palota
 786     Els|              látvány volt, hogy Blanka nem nézhette tovább. – Elfutott
 787     Els|             vette észre, hogy – még ma nem ebédelt.~Pedig tapasztalat
 788     Els|                szokta az éhséget.~– Ma nem teríti ön fel az asztalt? –
 789     Els|            valamennyit, ha rögtön haza nem térnek!~Valaki onnan kívülről
 790     Els|              ne próbáljon menni senki.~Nem volt már kedve se ebédelni,
 791     Els|                  Egy hang, egy susogás nem volt többé.~Blanka most
 792     Els|              közbe a felhődörgés, mely nem tart szünetet! – „Megjött
 793     Els|            Blanka bizonyos volt erről. Nem is volt meglepetve.~A zsarátnok
 794     Els|      elhasználtam az extincteurömet.~– Nem oltom ki. Nem akarom, hogy
 795     Els|        extincteurömet.~– Nem oltom ki. Nem akarom, hogy ön most bejöjjön
 796     Els|                most bejöjjön hozzám.~– Nem hallja, hogy a nép ostromolja
 797     Els|            döngetik a kaput?~– Hallom. Nem tartozik rám. Akik Rossi
 798     Els|             Rossi meggyilkoltatását?~– Nem a kéz követi el a gyilkosságot,
 799     Els|  Szentháromságra, hogy semmi tudomásom nem volt róla!~– Nem azért rendezte-e
 800     Els|             tudomásom nem volt róla!~– Nem azért rendezte-e ön ezt
 801     Els|        nyomorult „condannata” ablakait nem verik be. De amint az ön
 802     Els|                mi bajunkról nincs szó. Nem szándékozom az egész társaságomat
 803     Els|          márkinő! Szebb cotillonnal be nem lehetne fejezni az ön táncvigalmát. –
 804     Els|            kegyetlen gondolatja volt – nem az, hogy egy szökéssel átugorjék
 805     Els|                az ő könnyeinek felelt, nem tudott fegyvert ragadni,
 806     Els|             többiek útján. Szennyesebb nem lesz már abban a kloákában,
 807     Els|               többet az égen keresztül nem jöhet vissza hozzá, ahogy
 808     Els|                hogy ha az egyik csapot nem elfordítják, hanem benyomják
 809     Els|                osztva annyifelé. Az út nem hosszú.~– Siessenek! – mondá
 810     Els|        álmaiból!~Képzelete ily képeket nem mutatott még soha, mint
 811     Els|            groteszk összekapcsolásban, nem nézve, kezénél, lábánál
 812     Els|               egy férfit a földön, aki nem tud lábra állni.~Blanka
 813     Els|           párkányában, amit a sötétben nem látott a lába előtt, s káromkodva
 814     Els|                asztalról. Csak Manassé nem jön még.~Igaz! Hiszen még
 815     Els|         észrevehető időköz telik el, s nem jön a kandallóból elő senki.
 816     Els|            külön isteneteknek, hogy el nem jöttetek a meghívásomra.
 817     Els|               életben többet! – Adósod nem maradok a megszabadításért. –
 818     Els|                                 XXVII.~Nem volt most idő az ábrándozásra.
 819     Els|                 hogy a berontó tömeget nem a politikai vak szenvedély
 820     Els|               volt.~A győztesek, mikor nem fogják találni sem a gyémántokat,
 821     Els|               hogy mindaz hová lett, s nem nyugosznak meg abban, hogy
 822     Els|         kellett tudnia, hogy a márkinő nem hagyta-e nyitva saját hálószobája
 823     Els|                volna is: azok most elő nem jönnének még az „Angelus”
 824     Els|             ahol sohasem volt, s ahova nem volt szabad szövétneket
 825     Els|             csak ellensége járt hozzá.~Nem volt az sötét. Az udvarról
 826     Els|        hallgatózni. A hálószobában még nem volt semmi zörej, semmi
 827     Els|            zörej, semmi lárma. Még ide nem törtek be.~Rátalált a jelzett
 828     Els|       Megkísérté azt lábával lenyomni. Nem mozdult az. A csapóajtó
 829     Els|             hacsak az egész falat szét nem bontják, kandallóstul együtt.~
 830     Els|             lakosztályából az övébe át nem jöhetnek. De hátha észreveszik
 831     Els|               arra gondolt, hogy miért nem láthatja ezt a jelenetet
 832     Els|                volt káromkodásuk, hogy nem találták se a vendégeket,
 833     Els|             beszédet, amilyen még soha nem érinté füleit: káromkodás.
 834     Els|          szentségeket, amiket a pogány nem szidhat; annálfogva a hercegnő
 835     Els|              Blanka megrettent. De még nem futott el. Tovább hallgatózott.~–
 836     Els|               elmenekülésre. Ott pedig nem találnak egyebet patkányoknál.~
 837     Els|              labirint elnyel, egyhamar nem adja vissza.~Blanka azzal
 838     Els|               Róla azt tudják, hogy se nem bűnös, se nem gazdag.~De
 839     Els|          tudják, hogy se nem bűnös, se nem gazdag.~De soká mégsem maradhat
 840     Els|              ítélet láncolta, irgalmat nem ismerő, mint maga a fátum!~
 841     Els|      Tisztavérű demokrata. Hanem azért nem tűrhette, hogy a Vatikán
 842     Els|             meggyilkolt Rossi? – Arról nem beszélt a krónika többé.
 843     Els|            folyvást titokban, most már nem a ribellione, hanem csak
 844     Els|                hogy vergődjék, míg meg nem hal. Engedje őt hazamenni
 845     Els|              És akkor önt is jobb lesz nem vinnem magammal.~Ennek meg
 846     Els|               egyes-egyedül az utcára.~Nem messze a téren álltak az
 847     Els|         perekben hozott ítéleteket meg nem másíthatják. – Kire mi rá
 848     Els|              el kell viselnie. – Ha mi nem félünk az oroszlánok barlangjában
 849     Els|              cselédeim elfutnak tőlem, nem mernek nálam maradni. Félek.
 850     Els|         oltalomért fordulhassak. Éjjel nem merek lefeküdni. És énnekem
 851     Els|       szentatya ezt mondta volna!~– Ha nem hisz nekem, hercegnő, kérdezzen
 852     Els|                ő kérelmét neki, és így nem is válaszolhatott az rá
 853     Els|               neki, hogy őszentsége ma nem fogad el senkit. Ismét visszatámolygott
 854     Els|          nézett a kis emberkére, s meg nem foghatta, honnan tudja ez,
 855     Els|               honnan tudja ez, hogy őt nem az ő cipészkirakata csalta
 856     Els|                 A becsületes házigazda nem légyottra jövő dámának nézi
 857     Els|              és imádva van, dolgozik – nem! Teremt!~Nagyobb ez a Cagliari
 858     Els|              gyönyört érezte lelkében; nem azért, hogy ez az ő képe –
 859     Els|                Hazamehet polgártársnő. Nem kell nyugtalankodni. Én
 860     Els|        nyugtalankodni. Én mondom, hogy nem kell nyugtalankodni. Csak
 861     Els|             történik is kinn az utcán. Nem kell se félni, se megijedni.
 862     Els|             volt nálam a polgártársnő. Nem kell bízni senkiben! Itt
 863     Els|              ami a kövön ott maradt? – Nem maradhatott-e ott egy szentnek
 864     Els|    topographice fölvett az albumába, s nem elég-e Cittadino Scalcagnatónak
 865     Els|               az most otthon maradt.~– Nem tesz semmit. Majd a számlára
 866     Els|              Ezt a cipőt kezében vinni nem szégyen. Ha ezüst vállbojtos
 867     Els|                gondolkozni – soha róla nem beszélni! – Ilyen bohó emberek
 868     Els|                keresztül megszökteté.”~Nem sok. De elég arra, hogy
 869     Els|             bátorsága. Úgy látszik, az nem értette meg egészen a dolgot.~
 870     Els|               hogy a megtámadott: nő – nem szolgál védelmére. A gyűlölet
 871     Els|             gyűlölet neutrius generis; nem ismer nőnemet.~Hozzájárult
 872     Els|                vezetékcsövét. Az éjjel nem lesz Rómában lámpás.~Képzeljen
 873     Els|              álmodtam, amiről álmodnom nem lett volna szabad? Meg kell-e
 874     Els|              est beállását azzal, hogy nem gyújt lámpát?~Egyszer rohanva
 875     Els|       növekedett, emberi mértékkel meg nem határozható sebességgel.~
 876     Els|                  töprengett Blanka, és nem volt, aki megnyugtassa.~
 877     Els|            templomokba! A templomokba!~Nem kellett most már semmi más,
 878     Els|             semmi más, csak a templom!~Nem kellett most már semmi vendetta,
 879     Els|            vendetta, hanem penitencia!~Nem kellett már Rómának gázlámpa;
 880     Els|               mely az eget bevilágítá, nem volt semmi füstje, minden
 881     Els|                egészen feketén. Ezeket nem világította meg a fény;
 882     Els|              sötétség volt. A lámpákat nem gyújtotta meg senki. Ismételve
 883     Els|     kitekintett az ablakon.~Az udvaron nem látott emberi teremtést,
 884     Els|                e látásra a nő idegeit. Nem mert szobáiba visszatérni
 885     Els|           kezét nyújtá neki.~– A kapun nem bocsátott be senki, a kertajtóra
 886     Els|              világ? Ítéletnapja van?~– Nem, hercegnő. Ez az északfény.
 887     Els|            Rómában. Caligula ideje óta nem látott ilyet a feje fölött
 888     Els|               sok vészt elhárít. A nép nem gondola bosszúra, hanem
 889     Els|            visszatérni a palotájába.~– Nem lehet! – szólt újra megrémülve
 890     Els|                hűti magát, s az aztán…~Nem mondta végig. Az akarta
 891     Els|       ólombuzogányt, ami az igaz, hogy nem fegyver, hanem ha fejbe
 892     Els|             ütnek vele valakit, hát az nem köszöni meg. – Ez megfelel
 893     Els|              karjába ölthette a kezét, nem félt visszatérni az üres
 894     Els|                a karzatról. Semmi nesz nem maradt utánuk.~– De én itt
 895     Els|             maradt utánuk.~– De én itt nem merek maradni – szólt Blanka,
 896     Els|         egyszerre, akár egy gyermek.~– Nem, hercegnő! Ön nem fog itt
 897     Els|           gyermek.~– Nem, hercegnő! Ön nem fog itt maradhatni! – szólt
 898     Els|       Cittadino Scalcagnatónál. Ön ezt nem tudta?~– Még ma reggel nem
 899     Els|             nem tudta?~– Még ma reggel nem voltam szállásomon. S mi
 900     Els|         felkeresni?~– Az, hogy „a hegy nem keresi fel Mahomedet” Ezt
 901     Els|                a vendégei között. S ön nem akarta, hogy engem is agyonverjenek,
 902     Els|              hittem azt.~– Az én hitem nem volt olyan erős.~– S most
 903     Els|               jött hát ön most ide, ha nem tudta meg, hogy én kerestem? –
 904     Els|                rettenetes Rómát?~– Óh, nem, hercegnő, sőt inkább igen
 905     Els|           fenyegeti, amilyen még soha. Nem a baj elől megyek el, hanem
 906     Els|                őket; az én boldogságom nem volt az – de most szerencsétlenség
 907     Els|        hivatása lesz az, hogy öljön?~– Nem, hercegnő. Az én hivatásom
 908     Els|               melyre veríték szállt.~– Nem, hercegnő. Én nem viszem
 909     Els|            szállt.~– Nem, hercegnő. Én nem viszem önt magammal.~– Miért
 910     Els|           viszem önt magammal.~– Miért nem? – kérdezé a hercegnő, repeső
 911     Els|            ellen; de saját magam ellen nem. – Én önt szeretem. Ha ön
 912     Els|              kárhozatba jön. – Mert én nem vagyok sem szent, sem angyal! –
 913     Els|            kell hagynia Rómát. Az most nem könnyű feladat. A kijáratokat
 914     Els|         nyereségre, mely senkinek kárt nem okoz, nála pedig tízezer
 915     Els|                vannak kényszerítve. Ön nem is fog vele elébb találkozni,
 916     Els|                       XXX.~– Ez a ruha nem lesz alkalmas az utazásra,
 917     Els|                 Parancsol, hercegnő?~– Nem úgy. Hadd mondjam önnek: „
 918     Els|                   Tehát, „jó barátom”? Nem tudom, említettem-e hogy
 919     Els|   öltözködéshez; de most az sincs itt. Nem tudom magam összekapcsolni
 920     Els|            szemeit, hogy ne lássa, ami nem az övé.~– Köszönöm, jó barátom.
 921     Els|              Colosseumig? – kérdezé.~– Nem. A mellékutcában hagytam
 922     Els|          negyedikhez. Ha a föld fölött nem, a föld alatt majd csak
 923     Els|                  Meg akar halni?~– Óh, nem. Legalább a magam kezétől
 924     Els|               Legalább a magam kezétől nem. Előttem az öngyilkos a
 925     Els|               Scalcagnatót. Az, tudom, nem engedi azt a zsibvásárra
 926     Els|              templomokat, s ez Rómában nem csekély feladat; azokhoz
 927     Els|             mind a hölgyét, s az ellen nem lehetett kifogásuk. Egy
 928     Els|           pedig az urasága. – Ez ellen nem lehetett kifogás.~– De énnekem
 929     Els|     káromkodott egy veresképű –, ha ez nem a szép „condannata”.~– Eredj,
 930     Els|              csitítá a harmadik. – Hát nem érzi a nagy uborkaorrod,
 931     Els|       bagariabőr cipő van a lábán? Azt nem viselnek hercegasszonyok!~
 932     Els|             veres bőrtopánkái.~– Vajon nem fogunk-e elkésni, jó barátom? –
 933     Els|         északfény tart, addig a grófnő nem kísértheti meg az utcákon
 934     Els|                mert meglátják.~– Tehát nem tart egész éjjel az északi
 935     Els|            északi fény?~– Az északfény nem enged maga után tudakozódni.
 936     Els|        grófnőre jó ideig.~(A bérkocsis nem értette szavaikat; magyarul
 937     Els|         kimondva az ítélet, hogy Rómát nem szabad elhagynom soha? Nem
 938     Els|             nem szabad elhagynom soha? Nem lázadás, nem hitszegés-e
 939     Els|           elhagynom soha? Nem lázadás, nem hitszegés-e az, amit most
 940     Els|                az, amit most teszek?~– Nem! Önre csak az van ítélve,
 941     Els|              Rómában tartozik élni; de nem az, hogy Rómában tartozik
 942     Els|                hogy ha a legmagasabbak nem félnek itt maradni, a legalacsonyabbak
 943     Els|              korona van a fején, annak nem szabad félni. A korona a
 944     Els|            fejemen is korona-tövisből? Nem kötelez-e ez engem az ittmaradásra?~–
 945     Els|              ittmaradásra?~– Én bizony nem látom át, hogy mi oka volna
 946     Els|   visszakerüléseért? Azt bizony én meg nem tudom mondani.~– Én sem! –
 947     Els|        megállítá a Colosseum téren; de nem bocsátotta el. Oka volt
 948     Els|             jóllaktak vele.~A kapusnak nem volt több egy poharánál.
 949     Els|               ez boldogság volt nekik. Nem mondták egymásnak, de tudták.~
 950     Els|           látta volna már ez arcot, de nem jut eszébe, ki az; annyi
 951     Els|              Hanem a megszólított alak nem ügyelt a kérésre. Gyorsan
 952     Els|              hogy irgalmat ne érezzen. Nem bánom, akárhová megy; megyek
 953     Els|           fogom magamat tenni az úton; nem sírok, nem ijedek meg semmitől.
 954     Els|              tenni az úton; nem sírok, nem ijedek meg semmitől. Az
 955     Els|       odatérdelt a kocsihágcsóra, hogy nem lehetett a kocsiajtót becsukni
 956     Mas|                 se moschée, se pagoda; nem nyúlnak ki belőle münstertornyok,
 957     Mas|    münstertornyok, minarék, teokallik; nem hangzik rajta végig harangszó,
 958     Mas|              jelen van ő.~Egyedül van. Nem osztozik senkivel. Nem tanít
 959     Mas|                 Nem osztozik senkivel. Nem tanít róla Mózses, Confucse,
 960     Mas|           együtt megy vele; a rajt ülő nem érzi azt úgy, mint a leszegezett
 961     Mas|           tengeri expedícióhoz; nekünk nem volt más választásunk, mint
 962     Mas|           viszlek, ahová te küldesz.~– Nem azt mondtad-e, mikor búcsúzni
 963     Mas|            parancsolsz nekem.~– De hát nem történt-e meg számtalanszor
 964     Mas|              számtalanszor a világban, nem történik-e most is, hogy
 965     Mas|           Megvallottam már neked, hogy nem vagyok se hős, se szent;
 966     Mas|         végtelennek. És kettőnk között nem fekszik a földgömb, hanem
 967     Mas|             fényt vet egyik a másikra, nem árnyékot. Ki kérdezősködik
 968     Mas|              az, aki önkényt követett. Nem hallja más, csak a tevehajcsár,
 969     Mas|         világon a saját földén túl meg nem ért senki.~A művész fest
 970     Mas|               hírhedett mester.~Sokáig nem időzöl egy helyen, nehogy
 971     Mas|           elveszitek az örömeiteket, s nem kérdezitek senkitől, hogyan,
 972     Mas|               ahol a hajnali harangszó nem ver föl senkit a legédesebb
 973     Mas|              templom; s titkaitokat el nem árulhatja, mert azokat a
 974     Mas|              Bizonyítékai voltak. A nő nem védhette magát. S mégis
 975     Mas|           szerelmi önvédelme éppen úgy nem vétek, mint a gyilkosság
 976     Mas|               számotokra börtönt. Soha nem látjátok magatok előtt a
 977     Mas|             ahol zöld a világ.~S aztán nem fognak benneteket kínozni
 978     Mas|              kínozni Európa fájdalmai. Nem siránkoztok a haza keserűségei
 979     Mas|               haza keserűségei fölött. Nem hallgatjátok félelemmel
 980     Mas|              nemzetek sorsát dönti el! Nem tudtok semmit abból, ami
 981     Mas|             elbukások kedélyeteket meg nem zavarják. Semmi fájdalom
 982     Mas|              Semmi fájdalom szava utol nem ér benneteket, mely visszahíjon.
 983     Mas|             Manassé, tűrve a csókot.~– Nem igaz! – mondá gyorsan Blanka,
 984     Mas|         eltaszítá őt magától.~– Eredj! Nem kellesz! Én elhagylak. Megyek
 985     Mas|               holnapot?”~Bejárja velem nem azt az áldott országot,
 986     Mas|              elég két embernek egymást nem szeretni, hogy megöljék
 987     Mas|           próbatégely.~S veszteségének nem az lesz a súlyosabb része,
 988     Mas|           viselnek homlokaikon, éppúgy nem ismernek rá többé azok is,
 989     Mas|                kis szigetvilágába, ott nem vár ránk boldog magány,
 990     Mas|               aztán reggeltől napestig nem édes enyelgés vár ránk.
 991     Mas|               vár ránk. A nő egész nap nem látja férjét. Maga viseli
 992     Mas|          kárbaveszett fáradsága miatt, nem szabad őt azzal a kérdéssel
 993     Mas|              Se Rafael, se Canova keze nem fáradt abban, hogy láthatóvá
 994     Mas|              egyhangú zsolozsma. A pap nem ölt aranyos ruhát. Olyan
 995     Mas|               a többi. Amit beszél, az nem szól fölfelé az angyaloknak,
 996     Mas|               édesen – zokogva.~Szólni nem tudott. Csak ujjával mutatott
 997     Mas|            csak rabom vagy. S abban én nem nyugszom meg. Én nem akarom
 998     Mas|                én nem nyugszom meg. Én nem akarom veled elhitetni,
 999     Mas|      legelőszöt megcsókoltál?~– No! És nem esett jól neked az a csók?~–
1000     Mas|           esett jól neked az a csók?~– Nem! Fájt…~– Fájt – a csók?~–